Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)
1991-09-28 / 188. szám
1991. szeptember 28. 3 A Szövetségi Gyűlés környezetvédelmi bizottságainak 1991. szeptember ijei, 104, sz. határozata a bösi vízmű ügyében Most akkor egyezkedünk, vagy jön a C-variáns és slussz?! Mint ismeretes, a Szövetségi Gyűlés környezetvédelmi bizottsága szeptember 19-i ülésen határozatot fogadott el a bösi vízerőmű ügyében. Ez a határozat tartalmazza azokat a tételeket is, amelyeket tavaly ősszel a Szövetségi Gyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács környezetvédelmi bizottságainak együttes bösi tanulmányútja után Duray Miklós javasolt. Akkor a bizottság túlnyomó többsége elutasította ezeknek a megállapításoknak, elengedhetetlen feladatoknak a határozatban való rögzítését. Ez a határozat csak félsiker, ami nagyrészt a helyi lakosság tiltakozó megmozdulásainak köszönhető. Ha figyelmesen elolvassuk a határozatot, érezhető a szemléletváltás. 104. SZ. HATÁROZAT A BŐS-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZERREL KAPCSOLATOS kérdésekről I. tudomásul veszik 1. Zlocha képviselő előterjesztését, Kocinger mérnök, a vízlépcső kormánybiztosa kiegészítő jelentésével 2. a Szövetségi Környezetvédelmi Bizottság elnökének Vavrousek mérnöknek a beszámolóját a magyar parlament illetékes bizottságainak elmondottakról 3. az Eurolánc polgári kezdeményezés álláspontját, amelyet Ján Babej tolmácsolt 4. a Csallóközből meghívott polgármesterek beszámolóit II. megerősítik a két kamara környezetvédelmi bizottságainak 17. sz. 1990.10.10-én hozott határozatainak érvényességét (kivéve a h. 1. pontot) III. jóváhagyják 1. a CSSZSZK kormányának eljárását a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésében (a CSSZSZK kormányának 383. és 484. határozata) 2. a kormány aktivitását a magyar* féllel folytatott tárgyalásokon, beleértve Vavrousek miniszter megbeszéléseit a Magyar Köztársaság Országgyűlésében 1991. 9. 11-én IV. javasolják a CSSZSZK kormányának 1. a magyar féllel folytatandó további tárgyalások során hasznosítsák azt a lehetőséget a vízmű szakmai kérdéseinek megvitatására, melyet az MK kormánya megkap a parlamenttől, ahogy az a Vavrousek miniszter látogatását követő magyar országgyűlési bizottsági határozatból kitűnik 2. foglaljon egyértelműen állást a bősi vízlépcsőn elvégzett munkák minőségét és az építmény biztonságát érintő ismétlődő kétségekkel kapcsolatban 3. értékelje ki gazdasági, ökológiai, szociális és nemzetközi jogi szempontból a bősi vízmű befejezésének összes számba vehető variánsát, beleértve a vagyonjogi rendezést is azokkal, akiknek a földjeit az építkezés céljaira kisajátították, illetve akikre a restitúciós törvény vonatkozik 4. dolgozzanak ki költsegvetesi elemzést a vízmű befejezésének számításba vehető változataira, s külön-külön tüntessék fel benne, mennyivel terheli meg az SZK, mennyivel a CSSZSZK költségvetését és mennyivel más anyagi forrásokat 5. bízzanak meg egy kormánytagot, aki havi rendszerességgel tájékoztatja a két kamara környezetvédelmi bizottságait a Bős -Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építkezésén található helyzetről. V. Kérik a szövetségi ellenőrzési minisztériumot hogy az SZK ellenőrzési minisztériumával karöltve ellenőrizzék, hogyan gazdálkodtak a szöveiségi költségvetésből a vízmű céljaira 1991-re folyósított összeggel; hogy célszerűen fektették-e be azt tekintettel az elfogadhatóság szempontjából számításba jöhető befejezési változatra. VI. kérik az SZGY kezdeményezési és petíciós bizottságát hogy gyorsított eljárással tárgyalja meg a polgárok SZGY-hez benyújtott a vízművel kapcsolatos petícióját, különös tekinettel arra, hogy sérelmet szenvedtek-e az Emberjogi Alkotmánylevélbe foglalt alapvető emberi jogok és szabadságjogok VII. üdvözlik a Magyar Köztársaság Parlamentje környezetvédelmi bizottságának álláspontját, főleg hogy tovább akarnak tárgyalni a CSSZSZK SZGY illetékes bizottságaival, és hogy kijelentették: a vízmű körüli viták elsősorban szakmai jellegűek Vili. feladatul adják a) a bizottságok elnökeinek hogy gyorsított ütemben tárgyalják meg az MK Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnökével, ellátogathatnak-e a szövetségi környezetvédelmi bizottságok képviselő tagjai egy vízművel kapcsolatos eszmecserére a magyar félhez. Ezt a látogatást egy-egy hónapon belül meg kellene ejteni. b) Zlocha képviselőnek hogy tájékoztassa az SZGY kamaráinak közös, 17. ülésén az SZGY képviselőit a bizottság tanácskozásáról olyan értelemben, hogy határozatra terjesztenek a képviselők elé egy olyan javaslatot, melyet a CSSZSZK kormányának kell végrehajtania a fenti határozat IV. pontjában foglaltak értelmében. 'S a c s N C/) Ám hogy ez a szemléletváltás valójában milyen, lesz még időnk gondolkodni. Már csak azért is, mert szerdán - szeptember 25-én - a magyarországi hírközlő szervek közzé tették - Sámsondi Kiss György kormánybiztosra hivatkozva -, hogy Magyarország hivatalos, diplomáciai úton is megkapta a csehszlovák fél értesítését arról: a C-variánst valósítják meg Bősön... Szabad ÚJSÁG Három kérdés három képviselőnek Mit hozhat nekünk ez az ősz... A Szlovák Nemzeti Tanács 17. ülésének szüneteiben három kérdéssel fordultunk három magyar nemzetiségű képviselőhöz, A. NAGY LÁSZLÓHOZ, az SZNT alelnökéhez, a kormánykoalícióban lévő Független Magyar Kezdeményezés elnökéhez illetve a két ellenzéki magyar, kisebbségi mozgalom képviselőjéhez: CSÁKY PÁLHOZ (MKDM) és dr. RÓZSA ERNŐHÖZ (Együtt★ 1. Mit vár a Szlovák Nemzeti Tanács őszi ülésszakától, milyen feladatokat tart a legfontosabbaknak? ★ 2. A kisebbségi jogok szabályozása terén milyen teendőket lát ez év végéig? ★ 3. Ellenzéki illetve kormánypárti érdekkülönbségek mellett milyen lehetőséget lát a kisebbségi, magyar mozgalmak tevékenységének összehangolására a kisebbségi jogok védelme terén? eles). A. Nagy László 1. Én azt várom, hogy a tanács teljesítse a kitűzött feladatokat az őszi ülésszak alatt. Magyarán azokat a törvényeket, amelyek az átalakulást szolgálják, el tudja fogadni. Ehhez arra van szükség, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács működőképes legyen. Ne történjék meg az, hogy a belpolitikai harcok következtében hosszabb időre elveszíti cselekvőképességét, esetleg ne történjék meg az, hogy véglegesen elveszíti cselekvőképességét, s új választásokat kelljen kiírni. Ez azt jelenti, hogy e törvények tárgyalásával párhuzamosan előre kell jutni a nagy kérdésben, hogy sikerül-e ez alatt az őszi ülésszak alatt tető alá hozni a két köztársaság közti szerződést, amely az alkotmányozási folyamatot, a három alkotmány elfogadásának módját és a három alkotmány tartalmát szabályozná. Ha ez nem sikerülne, feltételezem, hogy a referendum kiírása után is cselekvőképes marad a Szlovák Nemzeti Tanács. A törvények közül nagyon nehéz bármit is kiemelni, kettőt mégis kiemelnék. Az egyik az SZNT és a CSNT által kidolgozandó szerződés szövege és ennek elfogadása, a másik pedig a területi elrendezéssel kapcsolatos törvény. Van ezen kívül egy sor olyan törvény (pl. a gazdasági reformmal, a szövetkezeti vagyon transzformációjával kapcsolatban), amelyet ha nem tud elfogadni az őszi ülésszak, leállhat az átalakulás a Szlovák Köztársaságban. 2. Az egyik teendő a szerződéssel kapcsolatos. Okvetlenül szükségesnek tartom, hogy a szerződésben szerepeljenek azok az alapelvek, amelyek a kisebbségi jogokat fogják majdan biztosítani mind a szövetségi, mind a köztársasági alkotmányokban. Ebben a szerződésben kell megteremteni a megfelelő kiindulási pontot. Ezután már, amikor a Szövetségi Gyűlés és az SZNT az alkotmányokról fog tárgyalni, ezt csak alkalmazni kelljen. A másik fontos feladat nemzetiségi szempontból: a területi rendezéssel kapcsolatos teendők. Olyan értelemben, hogy a területi rendezésnél valamennyi szlovákiai régiónak, így a dél-szlovákiai és keletszlovákiai régiónak is érvényesüljenek azon érdekei, melyek között sajátosak is szerepelnek. Magyarán olyan területi rendezésre kerüljön sor mind járási, mind megyei szinten, mely nem fogja csorbítani a kisebbségi jogokat és nem hozza hátrányos helyzetbe az itt élő lakosságot a nemzetiségi jogok tekintetében. Ami látszólag nem kimondottan nemzetiségi ügynek tűnik, azoknak az embereknek a problémája, akik magukat más nemzetiségűnek tartják, mint a többségi nemzet (magyarok, ukránok, ruszinok ...). Arra gondolok, hogy akkor fogjuk jól képviselni a csehszlovákiai magyarok érdekeit, amikor majd a szövetkezeti transzformációs törvénynél a vitában azoknak az érdekeit fogjuk képviselni, akik a szövetkezeti vagyon és tulajdon teljes egyenrangúsítása mellett fognak kardoskodni, mivel Dél- Szlovákia mezőgazdasági terület, így szeretnénk versenyhelyzetbe hozni azt a termelőréteget, amely magánúton kívánja boldogulását keresni. 3. Ahogy vannak emberi jogok, vannak általánosan érvényes kisebbségi jogok és bár lehetnek különféle megközelítési módok az egyes politikai mozgalmak között e kérdésben, mégis látok lehetőséget arra, hogy itt a kisebbségi mozgalmak is összehangolják tevékenységüket. Erre megfelelő fórum, lehetőség az a konzultatív tevékenység, amelyet három héttel ezelőtt kezdtek meg a két magyar mozgalom és a harmadik nemzetiségi mozgalom képviselői egymás között. Itt épp a múlt heti találkozón történt megegyezés abban, hogy szakértői bizottságokat hoznak létre két fontos kérdésben - az egyik a területi rendezés kérdése, a másik a nemzetiségi kódex alapelveinek egyeztetése. Azt hiszem, ez megfelelő eszköz az érdekképviselet összehangolására, másfajta kísérlet nem számíthat sikerre. Látok még egy lehetőséget, főleg a törvényhozási munkában, a képviselők közvetlen együttműködésében, a nélkül, hogy különösebben formalizálnánk ezt az együttműködést. A képviselők együtt dolgoznak ugyanazokon a törvényeken, a jövőben is ki kell használni ezeket az informális lehetőségeket a kommunikációra és az egyeztetésre. Nem szabad azonban elhanyagolni a kisebbségekkel kapcsolatos törvényjavaslatok kidolgozásánál és azok sikerre vitelénél a nem kisebbségi pártokkal való együttműködést sem, legyenek azok ma kormánypárti erők vagy ellenzékiek, mindenképpen valamennyi mozgalomnak továbbra is kell keresni a saját szövetségesét a szlovákiai illetve a csehországi pártoknál. Csáky Pál 1. Azt hiszem, élesen el kell különíteni - tekintettel a politikai helyzetre - az elvárásainkat azoktól a reális lehetőségektől, amelyek valószínűleg be fognak következni az ősz folyamán. Én toleranciát, végre politikusi és államférfiúi bölcsességet várnék a Szlovák Nemzeti Tanácstól és ezen keresztül a szlovák kormánytól. Végre azt, hogy megmutassa, valóban tudja és képes vezetni ezt az országot. Szkeptikus vagyok, az érdekek annyira eltérőek a Szlovák Köztársaság politikai színterén, hogy valószínűleg nagyon komoly összetűzésekre fog sor kerülni. Valószínűleg novemberben és decemberben éleződik ki majd a helyzet, tekintettel arra, hogy a szlovák parlament elnöksége, aSzlovákiaszuverenitását kinyilvánító törvénytervezetet, mint alkotmányelleneset, nem vetette el, hanem a bizottságokba utalta. Másodszor, a szlovák parlament tovább dolgozik majd a Szlovák Köztársaság alkotmányán. Nagy erők igyekszenek arrafelé eltolni a politikai színteret, hogy ez egy teljes alkotmány legyen, vagyis szintén a jelenlegi alkotmányos rendet megbontó. Szkeptikus vagyok a két parlament, az SZNT és CSNT Elnökségének elkövetkező ülését illetően, ahol szintén csak kiéleződhetnek az ellentétek. Úgy gondolom, a Csehszlovákia további sorsát illető kérdés eldöntése eltolódik november, december hónapokra. Nem vagyok róla meggyőződve, hogy ez a döntő szó pozitív, átgondolt, valóban mérlegelt, s nemzetközi mércével elfogadható lesz. Még arról sem vagyok meggyőződve, hogy az általunk is támogatott népszavazás intézménye pontot tesz erre a kérdésre. 2. A jelenlegi képlékeny politikai helyzetben meg kell keresnünk a kisebbségi magyar politizálás lehetőségeit. Én ezt három stratégiai pontban látom: Az első - az alkotmányosság, a törvényesség betartása. Egyetlen kisebbségi mozgalomra sem vetődhet még az árnyéka sem, hogy bármilyen alkotmányellenes lépést támogatni tudna. A második - a kisebbségi jogok taktikai és stratégiai kérdéseinek tisztázása. A harmadik - politikai tevékenységünket a kelet- és közép-európai és összeurópai kontextusokba kell helyezni, nem szabad ezeket az összefüggéseket figyelmen kívül hagyni. A második ponttal kapcsolatban egyértelműen meg kell fogalmazni azt, mi az amit szeretnénk, most már nem csak politikai elvárások, deklarációk szintjén, hanem nagyon konkrétan, paragrafizált változatban. Ezt én a kisebbségi kódex keretén belül tartom megvalósíthatónak. Itt természetesen erősen fognak ütközni a politikai nézőpontok. Mindenképpen kötelességünk ezt a lépést az év végéig megtenni, még akkor is, ha nem egy, hanem két javaslat lesz. Továbbá meg kell tennünk saját lépéseinket a területi átszervezéssel kapcsolatba«, amely szintén stratégiai érdekünk. Harmadszor, több olyan fontos taktikai lépést kell egyeztetnünk és megtennünk az ősz folyamán, amelyekben az elmúlt hónapokban nem történt haladás. Itt az iskolaügyre, kultúrára és az önigazgatási „embrió“ állapotokra gondolok. 3. Én váltig állítom, hogy azt a helyzetet, mikor három politikai mozgalmunk van, és ezek közül az egyik kormánypárti, a másik kettő pedig ellenzéki, meg kell próbálni sokkal jobban kihasználni. Meg kellene próbálnunk megérteni, hogy néha a kormánypártoknak vannak bizonyos elvi lehetőségei, más esetekben viszont az ellenzéki pártoknak van nagyobb mozgástere. Ez elvileg egy sokkal differenciáltabb és hatékonyabb politizálás lehetőségeit is magában hordozza. Ezzel eddig nem tudtunk élni. A hárompárti találkozón bizonyos közeledés volt tapasztalható, azt gondolom, meg tudjuk keresni azokat a pontokat, amelyekben ezt a fajta politizálást meg tudjuk valósítani. Azokkal a problémákkal kapcsolatban, ahol az eltérő politikai helyzetből (kormánypárt, illetve ellenzék) kiindulva nem tudunk közös nevezőre jutni, egymás véleményének tiszteletben tartása mellett két változatot kell kidolgoznunk. Majd mindkét irányzat a saját súlyát, ügyességét bevetve próbálja meg elképzelését megvalósítani a stratégiai kisebbségi célok megvalósítása érdekében. Dr. Rózsa Ernő 1. Az SZNT, mivel két évre lett megválasztva, lényegében alkotmányozó tanácsnak, vagy nemzetgyűlésnek készült a választások idején. Most az őszi időszakban két kardinális kérdést kell megoldania - a Cseh és a Szlovák Köztársaság közötti szerződést és az állam alkotmányának mint alaptörvénynek a kidolgozását. A második kérdés az, hogy lényegében 51 törvényt kell jóváhagyni és módosítani, számolok azzal, hogy végre rátérünk a gazdasági-politikai kérdések jogi vetületeire, azokra a gazdasági törvényekre, amelyek szükségesek a gazdasági reform megvalósításához. Számítok arra, hogy a kereskedelmi kódex és a polgári törvénykönyv módosítási javaslatai elkészülnek. Kialakul egy olyan keret, mely előbbre viszi az emberek létbiztonságának kérdését, legalább jogi alapon, törvényes keretek között. Ezek az elvárásaim az őszi ülésszakkal kapcsolatban. 2. Nehéz kérdés, mert az eddigi tapasztalatok, az eddigi eredmények és gyakorlat nem mutat előrelépést a nemzetiségi kérdés európai szintű megoldásában. Az elfogadott törvény, a beterjesztett javaslatok lényegében befagyasztották a nemzetiségi jogok fejlesztésének lehetőségét, módját. A törvények, amelyeket eddig elfogadtunk és megtárgyaltunk, nem bővítették jogainkat, hanem bizonyos mértékű stagnáció állt be. Az elkövetkező időszakban, ha nem sikerül megértetni a szlovák többséggel, hogy csak úgy lehet az állam demokratikus alapjait kiépíteni, ha mások jogát is elismerik, csak akkor lehet egy demokratikus Csehszlovákiát létrehozni, ha a nemzeti kisebbségek jogait is biztosítják, ha ez nem sikerül, nem várható javulás. Ennek egyik alapfeltétele, hogy az alkotmánylevél szellemében az alkotmányba nem kétsoros deklarációs jelzéssel lesz rögzítve a nemzeti kisebbségek jogállása, hanem mind a szlovák, mind a föderációs alkotmányban egy külön fejezet foglalná össze a nemzeti kisebbségek jogállását, alkotmányos garanciáit. Ezért kell, hogy küzdjenek a képviselők mind a szlovák, mind a szövetségi parlamentben. 3. Ez itt a kardinális kérdés. Én az együttélést komolyan veszem, nemcsak névként, t hanem életcélként is. Tetszik, nem tetszik, az ellenségemmel is, az ellenfelemmel is együtt kell élnem, nem tudom őt letörölni a térképről. Ebben a kisebbségi sorsban lévő három mozgalom különbözőségei ellenére is lehetségesnek tartom alapkérdésekben a megegyezést, és én arra is fogok törekedni. A közös pontokat abban látom, hogy megegyezzünk a magyar kisebbség alkotmányos jogállásában, a nemzetiségi kódexben, a nyelvhasználat kérdésében. Továbbá az oktatásügy kérdésében vannak olyan pontok, amelyekben meg tudunk egyezni. Amennyiben a megkezdődött tárgyalások továbbfejleszthetők, és a törvénytervezetek előterjesztésénél, az SZNT és a Szövetségi Gyűlés munkájában ezekben a kérdésekben szót tudunk érteni, akkor bízok abban, hogy lesznek eredmények is. Ha nem, akkor sajnos a széthúzás átka az egyszerű embereken fog csattani. GY.I.
