Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)
1991-09-27 / 187. szám
4 1991. szeptember 27. Szabad ÚJSÁG Országszerte fenyeget a veszettség HASZNOS TANÁCSOK • ÖTLETEK • INFORMÁCIÓK (Pavel Mat is felvétele) A dohány osztályozásáról A veszettség napjainkban súlyos köz- és állategészségügyi probléma, hiszen Csehszlovákiában eddig 392 helyről jelentették előfordulását. Az állatról emberre terjedő betegségek közül a legfélelmetesebb, ugyanis kimenetele rendszerint halálos. Elsősorban a húsevők, a kutyák, a macskák, a rókák és a farkasok betegsége. A vadon élő állatok közül leggyakrabban a róka fertőződik, a háziállatok közül a veszett kutya vagy macska haraphatja meg és veszélyeztetheti az embert. A veszettséget vírus okozza, amely a fertőzött állatok központi idegrendszerében található meg, de jelen van a nyálban, sőt a könnymirigyek váladékában is. Hogyan terjed? Az ember és az állat rendszerint veszett állat nyála által fertőződik. A vírus leggyakrabban azon a sérülésen, maráson keresztül hatol be a szervezetbe, amelyet a veszett állat fogai vagy nyálas karmai okoztak. Néha a vírus a benyálazott bőrön át is behatolhat a szervezetbe, mégpedig apró, szabad szemmel nem látható horzsolásokon keresztül. Az emberek közvetlen veszélyezettsége szempontjából a közvetlen közelében élő kutyának és macskának van döntő szerepe. Nem szabad megengednünk, hogy a kutyák és macskák az arcunkat nyalogassák, mert az állat nemcsak a már kitört betegség ideje alatt, hanem már két héttel az első tünetek megjelenése előtt fertózöképes. A virus a marás helyéről az idegek mentén terjed tovább az agyvelőbe, megbetegíti az idegsejteket, s végül az idegszálak mentén eljut a különféle mirigyekbe - elsősorban a nyálmirigyekbe -, s ezek váladékával a külvilágba. A betegség emberről emberre való terjedése ismeretlen. Tünetei az állatokon A lappangási idő (a fertőzéstől az első tünetek megjelenéséig tartó időszak) általában 3-8 hét, de kivételesen több hónapra is elhúzódhat. A vírus az első tünetek megjelenése előtt 4- 10 nappal már jelen van a nyálban. A betegség kórképe állatfajonként bizonyos eltérést mutat. Az egyszerűség kedvéért a kutyát vesszük alapul. A beteg kutya viselkedése lényegesen megváltozik, kedvetlen, kerüli az embert, máskor viszont nyugtalan, a szeme fájdalmat és ijedtséget fejez ki. Megváltozik az állat étvágya: köveket, rongyokat, fadarabokat fal fel. Később emelkedik a test hőmérséklete, gyorsul a légzés, az állat nyugtalanná, majd ingerlékennyé válik. Ha teheti, elszökik és céltalanul kóborol. Ha közben ebekkel, emberekkel találkozik, ugatás nélkül beléjük mar. A továbbiak folyamán a gégeizmok megbénulnak, az ugatás rekedtté válik, majd vonítássá fajul. A kutya már nem bir nyelni, s ezért fokozott a nyálfolyás. Később a rágóizmok és a nyelv izmai is megbénulnak. A bénulás később átterjed a törzs és a végtagok izmaira, majd az állat a végkimerülés és a bénulás tünetei között elpusztul. A betegség 5- 9 napig tart. A rókák veszettségére jellemző, hogy az állatok nem ijedősek, szabadon mozognak, sőt világos nappal is a faluba merészkednek, nem szaladnak el az ember elől. A macskák veszettsége az ebekéhez hasonló tünetekben nyilvánul meg, de egyebek, között a legnagyobb különbség a feltűnően támadó viselkedés az emberrel szemben. Tünetek az emberen A lappangási időszak 15-50 nap. A beteg kedvetlen, levert, nem tud aludni, ideges, megmagyarázhatatlan nyugtalanság gyötri. Később emelkedik a testhőmérséklete (40°C), majd a nyelöizmok görcsös összehúzódása figyelhető meg. Minden nyelési kísérlet, sót a nyelés puszta gondolata, vagy a vízre tévedt tekintet is (innen származik a betegség népies elnevezése: víziszony) görcsöket vált ki. A betegség további szakaszában az ingerültség fokozódik, a beteg elveszti tájékozódási képességét, a nyelés lehetetlenné, a rohamok gyakoribbakká válnak. A beteg teljes öntudatánál, a bénulás tünetei között hal meg. A veszettség mindig halállal végződik. Megelőzhető Pasteur óta ismert, hogy a fertőzött (veszett) állat által megmart emberben a harapást követő oltással megakadályozható a betegség kifejlődése. Ennek alapja, hogy a sebbe jutott vírus a lappangási idő első kétharmadában a sebzés helyén szaporodik és csak azután indul el az idegpályák mentén a központi idegrendszer felé. Ha a megmart személy időben (2 héten belül) megkapja az oltást, a betegség kifejlődése megelőzhető. A veszettség a bejelentési kötelezettség alá eső betegségek közé tartozik, s az ellene való védekezés az állategészségügyi szolgálat egyik legfontosabb feladata. Megbízható védekezési módszer az állatok által okozott sérülések tökéletes fertőtlenítése. A sebszélek nyomkodásával igyekezzünk erős vérzést kiváltani, mert a vér kimossa a sebből a kórokozókat. Az állatot, amely a sérülést okozta, az állatorvosnak meg kell vizsgálnia, és két hétig megfigyelés alatt kell tartania. Ha a kutya két hét elteltével is egészséges marad, a megharapott ember élete sem forog veszélyben. Ha a sérülést kóbor, gazdátlan, vagy olyan eb okozta, melynek az egészségi állapotát nem lehet pontosan megállapítani, a megmart embert védőoltásban kell részesíteni. Nagyon veszélyes, ha az állatok az életmaradékokat tartalmazó tányérokat nyalogatják, vagy ha a gyerekek az ágyukba viszik őket. Ne feledjük, hogy az állat sem a gyermekek, sem a felnőttek számára nem játékszer. A védekezés hatékony része az ebtartás szabályozása, a kóbor, gazdátlan és a betegséggyanús állatok felkutatása és elpusztítása, a kutyák rendszeres oltása, és a szigorú ebzárlat ott, ahol a betegség előfordul. Ami a védőoltást illeti, az ország területén évi rendszerességgel oltják a kutyákat, csakhogy egyes kutyatartók az előírásokat semmibe véve, nem oltatják be kutyájukat. Ha tudnák, milyen következményekkel járhat ez a fegyelmezetlenség, akkor valószínűleg nem vennék félvállról a dolgot. Nagyon fontos a veszett rókák irtása is, mert napjainkban a rókák képezik a fertőzés fő forrását. Újabban Nyugat-Európában csalétekként kihelyezett csirkefejekbe rejtik el a vakcinát és így szájon át juttatják be a rókák szervezetébe a vírust, amely védettséget biztosit az állatok számára. Sajnos a betegség megelőzésének e hatásos módját nálunk még nem alkalmazzák, pedig a járványhelyzet ezt megkívánná. A tudomány jelenlegi állása szerint a megelőzés az egyetlen járható út a rendszerint halálos kimenetelű betegség megfékezésére. Dr. FÓTHY JÁNOS A dohánygyár felkérésére egyes körzetekben az idén több háztáji termelő vállalkozott dohánytermesztésre. Elsősorban a kezdő termelőknek szeretnénk a figyelmébe ajánlani, hogy száradás és kellő puhulás után a lehető leggyorsabban el kell végezni a dohány válogatását, osztályozását. Az egyenlőtlen színű, enyhén zöldes árnyalatú, természetes eljárással szárított dohány színének kiegyenlítődése szempontjából kedvező, ha a légkör nedvességtartalmának alakulása többszöri puhulást idéz elő. A tökéletesen megszárított, világos színű, valamint a mesterséges eljárással szárított Virgínia dohányt a szárítás befejezése, illetve a puhulást követően azonnal osztályozzuk. Az osztályozást a célnak megfelelően kialakított helyiségben célszerű elvégezni. Régi tapasztalat, hogy az eredményes dohánytermesztésnek nélkülözhetetlen előfeltétele a megfelelő berendezéssel és speciális világítással felszerelt osztályozó helyiség. Ugyanis az egész évi fáradozás végeredménye nagy részt a szakszerű és hibátlan osztályozástól függ. A nagy figyelmet igénylő munkához pedig kifogástalan feltételekre van szükség. Legjobb folyamatosan osztályozni a termést, hogy a soron következő szállításhoz mindig előre elkészített mennyiség álljon készenlétben. Mivel az őszi hóna-Vigyázat, Ne feledkezzünk meg az erjedés során keletkező jelentős mennyiségű (a 18 fokos must minden literéből 41,5 liter) széndioxidról, a mustgázról. Ez a levegőnél másfélszer nehezebb gáz tömény állapotban belélegezve halált okoz. Szűrővel ellátott gázálarccal vagy légzőszerveink elé tartott nedves zsebkendővel sem lehet szén-dioxiddal telt pincében közlekedni. Itt nincs mit megszűrnie a szűrőnek, egyszerűen nincs levegő! Csak oxigénpalackkal ellátott gázálarccal lehet szén-dioxidveszélyes helyiségbe bemenni. Célszerű tehát a föld felett erjeszteni. Ha erre nincs mód, gondoskodjunk ventilátorról (áram hiányában, megfelelő áttétellel kézi hajtású ventilátor jól használható), amellyel a helyiséget kiszellőztethetjük. Biztonságból pókban gyakori a tartósan száraz, szeles időjárás, a levegő páratartalmának növekedése hatására bekövetkező első vagy második puhulás idején ajánlatos nagyobb mennyiségű dohányt előkészíteni a későbbi válogatáshoz. Legjobb bizonyos mennyiséget keskeny (1 méter széles és 1,2 méter magas) asztagokba rakni, s amikor a nedves környezetben a levelek megpuhulnak, az egész asztagot fóliával beborítani. így puhult állapotban tartósíthatjuk a dohányt, s később az időjárástól függetlenül végezhetjük az osztályozást. Fontos tudnivaló, hogy a dohány akkor alkalmas az osztályozásra, amikor a kézben összenyomott levelek rugalmasan visszanyerik eredeti alakjukat. Ezt rendszerint a 16-18 százalékos nedvességtartalom garantálja. Ha összenyomáskor a levelek összetapadnak, akkor túl nedves, ha viszont törnek, akkor túl száraz a dohány. Egyik szélsőséges esetben sem lehet osztályozni, hanem az állapotnak megfelelő kezelést kell végezni, amíg el nem érjük a kedvező nedvességtartalmat. Az osztályozást az érvényes előírásoknak (ŐSN 462571, JK 011421) megfelelően kell elvégezni, így biztosan nem lesz gond az értékesítéssel és a vállalkozás meghozza a remélt nyereséget. VITÁRIUS LAJOS MÉRNÖK mustgáz! mindig csípőmagasságban tartott, égő gyertyával közlekedjünk! Ha az elalszik, azonnal hagyjuk el a pincét. Borászati szempontból jó tudni, hogy a szén-dioxid nagy mennyiségű értékes illóanyagot visz magával. Ez nagyrészben hasznosul, ha - több hordóban való erjesztéskor - zárt csövön vezetjük a szén-dioxidot. Ekkor a hordókat sorbakötjük úgy, hogy a gáztérből induló cső a következő hordó fo-lyadékterének aljába buborékoltassa az erjedési szén-dioxidot. így a gázzal hordozott értékes anyagokat az erjedő must nagymértékben elnyeli. Amikor az erjedés már a vége felé tart, tegyünk fel a hordóra kotyogót. Ilyenkor különösen hasznos ez az eszköz, mert tartósan szén-dioxid párnát tart az újbor felett. (Má) Nem sokat tudunk róla, pedig: Mi a tőzsde valójában? Először is erre próbálunk válaszolni. Különleges piaci helyszín, ahol a kereslet és a kínálat azonos helyen és időben, koncentrálva jelenik meg. Nyílt, becsületes piac, ahol az árak mindig nyílt kikiáltás és nyilvános alku révén megkötött üzletek során alakulnak. A tőzsdén, más szóval a pít-ben avagy floor-ban (illetve parketten) az üzletkötők, brókerek hatalmas tömege komoly hangzavart produkálva küzd megbízói érdekeiért. Izzadva, kiabálva, idegtépő küzdelemben szinte névtelenül kopnak el a gazdasági élet szolgálatában. A fejlett piacgazdaságú országban azonban komoly, megbecsült hivatású emberek. Jól tudják: nélkülük megállna a gazdaság szíve, tükre és hajtóműve, a tőzsde. A tőzsdepiac igazi szereplői azonban mégsem "ők, hanem megbízóik, a pénzüket befektetők, felhasználók és a spekulánsok. Ezekben a percekben is, amikor e sorokat olvassák, a világ több pontján folyamatosan működnek a tőzsdék. Hatalmas értékpapírtömegek (részvények és kötvények), nagy gabonahegyek, hűtőhajónyi hústömegek vagy éppen óriási fémmennyiségek cserélnek gazdát. E lüktető, változó, sokszínű világot hatalmas elektronikus hálózatok végtelennek tűnő kábelei, valamint a rádiófrekvenciák éterében fénysebességgel száguldó távírójelek kötik össze. A tőzsde örök. A történelmi idő mélyébe tekintve, a készülő kőbaltáját ércre vagy élelemre cserélő ősember a középkori tengerpartokon - már hajójuk kikötése előtt - alkudozó kereskedők tulajdonképpen tőzsdéztek. A XVI. századtól azonban már mai típusú tőzsdékről beszélhetünk. Közben, a fejlődés törvényeinek engedelmeskedve a tőzsdék differenciálódni kezdtek. Kialakultak az árutőzsdék, az értéktőzsdék és a valutatőzsdék. Az árutőzsdéken a brókerek kezéből a légbe szálló kötjegyek milliós gabonaügyleteket nyugtáznak, vagy húsárura, esetleg fémtömegekre kötöttek üzletet. A tőzsdékre jellemző módon, az áru, csak a róla szóló közraktárjegy kel önálló életre, hogy megméretessék a tőzsde igazságos parkettjén. Itt azonban már az értéktőzsdék világába léptünk. Az értéktőzsdéken főleg részvények forognak. Minden papír egy-egy vállalat kis darabját jelképezi. Aki megveszi, az a vállalkozásnak részvénytulajdonosává vált, és az éves gazdasági eredmény után járó osztalékot minden pénzügyi év végén felmarkolhatja. Magyarán a pénze fialni kezd. Ha viszont ügyesen eladja értékpapírját, komoly árfolyamnyereséghez jut. Az értéktőzsdézés elve egyszerű: olcsón venni és drágán eladni. A bökkenő ott van, hogy ez nem mindig sikerül. így azután egyik pillanatról a másikra óriási bukások és óriási nyereségek születnek a tőzsdeszínpad világot jelentő deszkáin. Valutatőzsde? Ott aztán pezseg az élet. Megbízók dollármilliói változnak át márkává, frankká, fonttá, hogy a másodpercenként változó árfolyamok révén óriási üzletek szülessenek. De a valutatőzsdék elvarázsolt kastélyai láthatatlanok. A világ összes nagyvárosában jelen vannak, még sem láthatjuk parkettjüket. E létező, de meg nem található tőzsde ugyanis egy, a világot átfogó óriási elektronikus rendszer, melynek kiszolgálói egyszerre két-három telefonon hadarva, a távközlés kábelkígyóinak Laokoónjaiként folytatják idegölő küzdelmeiket, míg végül is számitógépes hálózatok termináljaival jegyzik üzleteiket. ORZÁN CSABA SÁNDOR tőzsdeszakértő (AGRÁRKAMARA)
