Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)
1991-09-24 / 184. szám
PRÓBASZÁM A SZABAD ÚJSÁG MELLÉKLETE 1991.szeptember 24. Optimizmus PILHÁL GYÖRGY FOTO: ARCHIV MÉRŐBUSZ A JAPÁN KORMÁNYTÓL Energiaimport-csökkentés Tegnap az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban bemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót tartottak, amelyen több neves japán szakember mellett megjelent Eiji Seki, Japán magyarországi nagykövete. A japán kormány egy csúcstechnológiát képviselő, körülbelül 70 millió forintot érő mérőbuszt ajándékozott hazánknak, amely nemcsak az energiatakarékossági programot szolgálhatja majd hatékonyan, hanem alkalmazásával a környezetvédelemmel kapcsolatos mérések gyors kiértékelésére is mód kínálkozhat. ILONKA MARIA f A Köszöntő Köszöntjük a Szabad Újságot és olvasóit abból az alkalomból, hogy helyet kaptunk e néhány oldalon bemutatkozásra. Nagy tervek első szerény megvalósulása ez a négy oldal. Tervünk az, hogy társulva határokon kívüli lapokkal, kiadókkal megpróbálkozzunk igaz és szolgáló újságot szerkeszteni mindazoknak, akik magyarnak tartják magukat. Magyarként nem csak az anyaországon belül él az ember, hanem a határokon kívül széles karéjban és még távolabb is más földrészeken. A Pesti Hírlap, amelyet éppen százötven esztendeje indított útjára Kossuth Lajos, háború előtti nagy évfolyamaiban sem tett különbséget magyar és magyar között. Mi a magunk eszközeivel ezt a nemes és soha el nem évülő célt szeretnénk szolgálni. Hírt hozni Önöknek az anyaországból, az ott történő dolgokról, s megfordítva is, eljuttatni Önöktől az ottani olvasóknak a határokon kívül élők üzenetét. Mai mutatványszámunkban, ami csak egynegyede az otthoni újságban, igazából csak mustrát adunk abból, ami a magyarországi Pesti Hírlapot jellemzi. Kérjük, fogadják szeretettel. Bencsik András V / Tiszteletbeli taggá avatta a minap Göncz Árpád köztársasági elnököt az Optimista Klub. A testület vezetése úgy találta, hogy az államfő kellően derűs egyéniség ahhoz, hogy klubtag legyen, sűrűn és meggyőzően mosolyog, ezenkívül életigenlő, meg társaságba is el lehet vele menni. Vagyis Göncz elnök a lehető legjobb reklámhordozó, ha optimizmusról van szó, tehát ott a helye a tagság soraiban, hadd szaporodjék a derűs emberek ármádiája. Göncz Árpád erre mindjárt beszédet is mondott, kijelentette: biztos abban, hogy amit az ember elfuserált, azt rendbehozhatja, meg abban is hisz, az ember annyira ügyes teremtés, hogy be tudja feszíteni pálcáját a legkisebb résbe is, ha meg már befeszítette, akkor kimozdítja még a legnagyobb követ is, ki ő, de még mennyire. Ezt persze csak szimbolikusan mondta az államelnök, nyilván nem kőfeszegetésre akarja buzdítani a nemzetet, mert a végén még tévedésből barikádot emelnek a nehezebb felfogásúak. A tagavatási ceremóniáról különben tudósítást is közölt az újság, a mellékelt fotón Göncz Árpád integet mosolyogva, mellette, az elnöki asztalnál két másik ember nevetgél, egy harmadik meg valószínűleg hahotázik, mert csak a karját látni, ahogy székestül zuhan hanyatt. A nagy vidámság közepette is fölvetődik a kérdés: miért éppen a köztársasági elnököt választotta tiszteletbeli tagjává a klub, amikor egyszer Petrasovits Anna legalább olyan mosolygós, mint Göncz elnök, hogy Thürmer Gyuláról ne is beszéljünk, aki egyfolytában örvendezik, amióta elnökké választotta a lenini gondviselés. Valószínűnek látszik, hogy nem a nevetgélés arányában döntöttek a tiszteletbeli tagságról, bár Göncz államelnök tényleg vidám ember, nevetgélni is szokott, ha a körülmények indokolják. Az illetékeseket nyilván befolyásolta, hogy ki milyen politikai atmoszféra közepette mosolygott. Nem szimpatikus például, ha a baloldali ember akkor vigyorog a képernyőbe, meg az újságfotón, amikor a tömegkommunikáció arról tudósít, hogy egymást pofozza a hazai munkásbaloldal, elemeire esett szét a központi vezetés, és a kivált irányzatok mindegyike hazaárulónak tartja az összes többit, úgy ahogy van. Ilyen pártpolitikai háttér esetén visszafordul a mosoly, ellenszenvessé lesz a kacarászó politikus, mert mire föl nevetgél ő itten, amikor erjed minden, mint szüret után a murci. Különben Göncz Árpád derűje sem olyan harsány, tessék csak megnézni. Éppen csak mosolyog, éppen csak optimista. Egy szál pálcával egy ménkű követ feszeget, közben szuszog, fújtat. Ránk hasonlít. A nagykövet hangsúlyozta: Japán számára azért létfontosságú az energiatakarékosság, mert az ország energiaszükségletét teljes egészében importból fedezi. Az 1973-1989-ig tartó időszakban sikerült az energiafelhasználást húsz százalékkal, az importált kőolaj mennyiségét pedig 70 százalékra csökkenteni. Eközben viszont 90 százalékkal növekedett a GDP A japán állam az alkalmazott mérési költségek harminc százalékát fedezi, hogy ezzel is ösztönözze a takarékosságot. Magyarország Japánhoz viszonyítva „könnyebb” helyzetben van, hiszen a föld mélyében rejlő energiatartalékok 30 százalékban fedezik a szükségleteket. De, amint a nagykövet megjegyezte, az egységnyi termékek előállításához nálunk kétszer több energiát használnak fel az iparvállalatok, mint a nyugati országokban. Ezen változtatnunk kell — akár korszerűbb technológiák bevezetésével is —, ha meg akarunk felelni a piacgazdaság feltételeinek. Antall József miniszterelnök látogatását követően a japán kormány megbízta a nemzetközi együttműködési hivatalt, hogy a hazánknak nyújtandó támogatás keretén belül segítse az energiatakarékossági tevékenység kibontakozását konkrét mérések, illetve az ezekre támaszkodó tanulmányok elkészítésével. Öt nagy energiafogyasztású technológiával dolgozó termelővállalatot választottak ki a vizsgálatok elvégzésére: a Taurust, a Beremendi Cementműveket, az Almásfüzitői Timföldgyárat, a Dunai Vasműt, valamint a Secotex Rt.-t. A kapott adatok elemzése után a mérésekhez használt műszerekkel felszerelt autóbuszt Japán nekünk ajándékozza. A magyar kormány egyik legfontosabb koncepciója az energiatakarékosság megvalósítása. A nemzetközi, valamint a hazai tapasztalatok is bizonyítják, hogy az energiatakarékosságra fordított összegek jóval gyorsabban megtérülnek, mint az energiaforrások fejlesztése. Ezért különösen nagy segítséget jelenthet a japán fél gesztusa. Az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet a Magyar Villamos Művek Tröszttel együttműködve elsősorban a nagy energiakapacitással termelő vállalatok jelentkezésére számít. Remélhetően már az év végén elkezdődhetnek a rendszeres mérések. A mérőbusz fenntartási költsége 15-20 millió forint, de ez hamar megtérülhet, ha a mérések hatására sikerül csökkenteni az ipar energiafelhasználását. A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLÉN Változások várhatók Egyházi körökből származó értesüléseink szerint hamarosan változások várhatók a magyar katolikus egyház élén. II. János Pál pápa magyarországi látogatásakor a kormányfővel folytatott tárgyalásai során szóba került az egyház vezetésének és belső életének jelenlegi — korántsem problémamentes — helyzete. RPH-INFORMÁCIÓ A pápa megfontolás tárgyává teszi Paskai László bíboros-prímás elmozdítását a püspöki kar éléről. Valószínűleg a Vatikánba hívják majd szolgálattételre az egyik egyháztanács tagjának vagy vezetőjének. Utódjának kinevezésével egy időben új püspökök szentelésére is sor kerül. A püspökök sorában elsőnek Lukács László piarista tanárt emlegetik. Lukács Lászlót 1961-ben szentelték pappá. 1963-tól 84-ig a kecskeméti Piarista Gimnázium tanára, 1967-től 74-ig a diákotthon, 1974-től 84-ig a gimnázium igazgatója. Jó kapcsolatot épít ki a megyei pártbizottság titkárával, Horváth Istvánnal, a későbbi belügyminiszterrel. 1984-ben kinevezik a Vigilia főszerkesztőjévé, ezt követően a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntetik ki, melyet Miklós Imre nyújt át neki személyesen. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke ünnepi köszöntőben méltatja Lukács atya érdemeit az állam és az egyház együttműködésének munkáíásában. 1989-ben az Új Ember felelős szerkesztője, majd sógorával, Rónay Lászlóval átveszik a katolikus sajtó és kommunikáció irányítását. Lukács László kiadója is lesz a Vigíliának, Új Embernek, Teológiának, az egyházi félhivatalos hírközlönynek, a Magyar Kurírnak, szerkesztője a Vigiliakönyvek sorozatának. A Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs Irodájának igazgatója, a rádió- és tévéműsorok cenzori felügyelője. Jelenleg a Szent István Társulat igazgatóságát kívánja tevékenységi körébe kapcsolni. A pápalátogatást megelőzően — információink szerint — baráti viszonyt alakított ki a budapesti apostoli nunciatúrával, Angelo Acerbi érsekkel, nunciussal, különösen annak lengyel származású titkárával. Á hetenként kétháromszori telefonbeszélgetések során cserélték ki egymás közt információikat. A Szentatya beszédeit Lukács László fésülte át, a magyar szövegeket itt-ott javította, s változtatásokat javasolt. II. János Pál ez ügyben végzett munkáját is honorálni szeretné a püspöki infulával. A prímási szék várományosaként három név merült fel: Gyulay Endre, Seregély István és Dankó László neve. Gyulay Endre 1987-től szeged-csanádi megyéspüspök. Előtte Röszkén, Ásotthalmon, Gyulán káplán, Domaszéken, Mezőhegyesen, Makón már önálló beosztásban dolgozik. Ezt követően a szegedi Hittudományi Főiskola tanára, majd ugyanitt tizenegy évig spirituális, egy ideig szeged-rókusi plébános. A szegedi Szent Gellért Könyvkiadó irányítója, II. János Pál pápa magyarországi látogatásának idején az Áldás című naponként megjelenő — 9 szám látott napvilágot — képes tájékoztató főszerkesztője. Seregély István 1987 óta egri érsek. 1955-ben szentelték pappá. 1956 és 74 között segédlelkész Gyöngyösfalun, Nyőgéren, Bagodvitenyéden, Zalaegerszegen és Szombathelyen. 1974-től 1980-ig Kőszegszerdahelyen, 80-tól 87-ig Kőszegen plébános. Dankó László 1987-től kalocsai érsek, a püspöki karban az Egyházművészeti Tanács elnöke, a Pápai Magyar Intézet referense. Ennek előtte 1964-65-ben Újkígyóson lelkész, 1965-től 72- ig a szegedi Hittudományi Főiskola rektora, 1979-től 87-ig Rómában a Pápai Magyar Intézet rektora, egyben a magyar egyházmegyék vatikáni ügyintézője.
