Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)
1991-09-04 / 167. szám
/ / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Szerda, 1991. szeptember 4. • I. évfolyam • 167. szám • Ára 2,30 korona /f Mai számunkban 8 oldalas MŰSORMELLÉKLET Tisztelettel felhívjuk Kedves Olvasóink figyelmét, hogy kérésüknek eleget téve lapunk holnapi számában ismét közöljük a szerveződd Magyar Néppárt programnyilatkozatát. A Liberális Internacionálé sajtóértekezlet „Ahol hárman vannak...” Milyen lesz (ha lesz) a közös állam? Kiválás — alkotmányos alapon Tegpap már harmadik alkalommal ülésezett a Szlovák Nemzett Tanács Elnöksége, hogy megvitassa és végleges formába öntse azt az államszövetség-javaslatot, amellyel holnap a Cseh Nemzeti Tanács küldöttsége elé akar állni Első alkalommal főként az álhirtjogi elrendezésről vitáztak a legfelsőbb szlovák törvényhozási szerv vezetői, ezt követően a három beteijeszfett államszerződési javaslatot vizsgálták meg, tegnap pedig Frantiíek MMosko SZNT-elnök bejelentette: a Szlovák Nemzeti Tanács olyan javaslattal forduljon a CSNT Elnökségéhez, hogy vigye a Cseh Nemzett Tanács plénuma elé a szuverenitás kimondásának kérdéséi A szlovák államszerződési javaslat egyébként abból indul ki, hogy minden nemzetnek joga van az önrendelkezésre, s annak ellenére van joga erre a szlovák és a cseh nemzetnek, hogy eddigi együttélésüknek voltak jó oldalai is. tése lapzártakor még tanácskozott, mivel tudatában van annak, hogy még mindig történhet kísérlet alkotmányon kívüli önállóságra, illetve, hogy a magyar politikai mozgalmak esetében elérkezett a legfőbb ideje annak, hogy közös stratégiát dolgozzanak ki a kisebbségvédelem érdekében, függetlenül attól, hogy jelenleg a hatalom melyik pólusán állnak. „Ahol hárman vannak, ott már van kisebbség, mert egyikek mindig kisebbségben lesz a másik kettővel szemben” — mondta tegnap az Együttélés szervezésében tartott sajtóértkezleten Urs Schöttli, a Liberális Internacionálé ügyvezető elnöke, aki kétnapos látogatása során négy politikai mozgalommal, a NYEE-vel, a Demokrata Párttal, az FMK-val és az Együttéléssel tárgyalt az intemacionáléba való felvétel lehetőségeiről. A látogatásra annak alapján kerül sor, hogy a Liberális Internacionálé tavalyi finnországi konferenciáján cseh és szlovákiai liberális pártok is részt vettek, köztük az Együttélés Politikai Mozgalom, és kérték felvételüket a szervezetbe. Amint az elnök úr elmondta, a Liberális Intemacionálénak a közép-keleteurópai országokkal kapcsolatban három fontos célja van: biztosítani a jogállam létét és az állampolgárok létbiztonságát, elősegíteni a térség Európába való integrálódását, az emberi jogokért és szabadságért vívott küzdelem keretében segíteni a kisebbségeket. Schöttli úr szerint egy ország politikai kultúráját a legjobban a nemzetiségi, etnikai, politikai, szociális és vallási kisebbségekkel szemben tanúsított megértés mutatja. Megállapította, hogy Csehszlovákiának ezen a téren még van mit fejlődnie. (gaól) Szabó Rezső (EPM) elnökségi tag a hosszadalmas vitasorozatról elmondta, felmerült kezdetben az is, hogy az alkotmányozási kérdéseket hagyják meg az új parlamentnek, foglalkozzanak inkább a gazdasági törvényekkel. Ebben a kérdésben még a Carnogursty-Gvérek sem értettek egyet, végül azonban maradt a szlovák parlament az alkotmányozási kérdésnél. Az államformával és az államszerződéssel kapcsolatos vélemények egy-egy párton és mozgalmon belül sokat változnak az idő teltétel. A NYEE parlamenti elnökségi tagjai közül egyértelműen csak Peter Tatár és Miroslav Kusy áll ki továbbra is a szövetségi állam mellett. Frantiíek Mikloíko véleménye már nem egyértelmű, Zemko képviselő úr pedig már nyíltan a KDM platformjára helyezkedik. Ján Camogurskj? tattja magát korábbi véleményéhez, Ján Klepáő azonban már a teljes elszakadás és önállóság híve. Az államszerződés-javaslat tegnap elkészült változatát még nem támogatja egyformán mindenki, ezért csütörtökön délelőtt még egyszer ülésezik az elnökség, hogy a cseh partnerrel szemben egységesen lépjenek fel. Annyi azonban már e tervezetből nyilvánvaló, hogy alkotmányos alapokra helyezi — amennyiben ezt elfogadják — az esetleges kiválást, illetve a szövetségi állam felszámolásának lehetőségét. Napjainkban semmiképp nem fogható fel egy ilyen hír úri huncutságnak, talán ezért is tartotta fontosnak a tudósító megkérdezni Szabó Rezső képviselőtől, mit lép most az 6 politikai mozgalma. Az EPM vezetősége már összeült, hogy a várható helyzetről tanácskozzon, az alelnök véleménye szerint azonban a magyar képviselők a jelen stádiumban nem sokat tehetnek, tekinettel arra, hogy egyetlen egy van belőlük az elnökségben. Az Együttélés politikai mozgalom veze-A jugoszláv szövetségi hadsereg harckocsija Petrinjában, ahol tegnapra virradóan a tűzszünet ellenére lövöldözés volt. A megállapodások megszegéséről és az EK-külügyminiszterek tárgyalásáról lapunk 3. oldalán tudósítunk (Telefotó: ŐTK/AP) Szombaton újra A népi küldöttek moszkvai kongresszusa Bírálják a 10 + 1 programot Tegnap a népi küldöttek 5., rendkívüli kongresszusának második napján megjelentek az első bírálatok a 10+1 program néven ismert stabilizációs elképzeléssel kapcsolatban, amelyet az államelnök és tíz köztársaság vezetője nyújtott be. A programot főleg a konzervatív Dienstbier tárgyalásai Az európai fejlődés időszerű kérdéseiről tárgyalt Madridban Jirí DIENSTBIER csehszlovák külügyminiszter. Spanyol kollégájával egyetértettek abban, hogy a szovjet államcsínykísérlet eleve kudarcra volt ítélve. Ennek oka nemcsak a nemzetközi politikai légkör, hanem a Szovjetunióban uralkodó helyzet Is. A külügyminiszterek nyugtalanságukat fejezték ki a jugoszláviai helyzet miatt és kiálltak amellett, hogy az Európai Közösségek valamint az EBEE fokozzák aktivitásukat a kérdésben. Aggályaikat fejezték ki Európa lehetséges felaprózása miatt, mert ez akadályozhatná a földrész egyesítésének folyamatát, tönkretebetné az utóbbi évek pozitív fejlődé- V sét és az egész helsinki folyamatot J képviselők bírálják, akik arra figyelmeztetnek, hogy a tervezet megfosztaná a képviselőket jogköreiktől és a végrehajtó hatalom diktatúráját eredményezné. A javasolt intézkedéseket bírálta Rój Medvegyev történész is, aki azt mondta, hogy a rosszul működő hatalmi szerveket meg kell újítani, nem pedig olyanokkal helyettesíteni, amilyeneket az alkotmány nem ismer. Medvegyev törvényellenesnek ítélte a kommunista párt tevékenységének felfüggesztését és vagyonának elkobzását. Véleménye szerint különbséget kell tenni a párttagság és a vezetők felelőssége között. Sevardnadze volt külügyminiszter szerint a hétpontos tervezet, amelyet Gorbacsov és Jelcin készítettek elő a tíz köztársaság képviselőivel, valós biztosítékokat nyújt arra, hogy a Szovjetunió visszanyerje gazdasági és politikai stabilitását. Nagy érdeklődéssel várták Jelcin felszólalását. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a szövetség területén egységes gazdasági terepet kell létrehozni, és a szövetséget szuverén államok szabad közösségeként kell újraszervezni. Kiállt amellett, hogy a fegyveres erők egységesek maradjanak és az atomfegyverek központi ellenőrzés alatt álljanak. Kijelentette, hogy az Orosz Föderáció védelmezni akarja az orosz nemzetiségű állampolgárok érdekeit függetlenül attól, mely területen élnek. Kijelentette, hogy Gorbacsovnak ma jobban hisz, mint az államcsínykísérlet előtt. Múltbeli hibáiért bírálattal illette az államelnököt. A tanácskozás drámai fordulatot vett, amikor a Hegyi Karabah küldöttei bejelentették, hogy Azerbajdzsán örmények lakta területén kihirdették a Hegyi Karabah Köztársaságot. Erre az azerbajdzsáni küldöttek elhagyták a termet. Nazarbajev kazah elnök, aki a tanácskozást vezette, az ülést azután elnapolta. A délutáni ülésen felszólalt Gorbacsov elnök is. Beismerte, hogy korábban nem volt képes idejében megoldani a beérett problémákat. Elmondta magáról, hogy az utóbbi napokban alapvetően megváltozott. Javasolta a 10+1 program elfogadását. A kongresszus befejezte második munkanapját és valószínűleg ma, szerdán véget is ér. A kongresszus szerkesztőbizottsága megkezdte a munkát a balti államok elismeréséről s^óló határozati javaslaton. Az elismerés akkor lépne érvénybe, amikor ezek az államok biztosítják a területükön élő oroszok jogait. irdahelyre sok ezer embert várunk Az utóbbi két hétben nem rendezett látványos megmozdulásokat a bősi vízmű ellen tiltakozó polgári mozgalom, az Eurolánc. Blokádsorozatot tervezett ugyan, de a szovjet puccs miatt a vezetők úgy döntöttek: senki ne vádolhassa őket, hogy a biztonsági erőket itt kötik le ahelyett, hogy azok a keleti határainkra ügyelnének.. Többpártrendszer Irakban Az iraki forradalmi tanács tegnap törvényt hozott, amely szerint lehetővé teszik ellenzéki pártok működését. A törvény nem vonatkozik a hadseregre, amelyben csak a BAAS párt működhet. Lehetővé válik vallási alapokon álló pártok létrehozása is. Az új pártok feloszlathatók, amennyiben 2 éven belül nem lesz ezernél több tagjuk, vagy fenyegetik az állam biztonságát. Irakban valószínűleg ez év végén rendezik meg a választásokat, amelyeken az új pártok már indulhatnak. A választásokon nem vehet részt a teheráni befolyás alatt álló Ad-Dava nevű párt. A lengyel kormány Rendkívüli jogköröket követel A tétlenség azonban csak látszólagos volt. Közben röplapok, plakátok készültek, tanácskozások folytak hazai ás külföldi szervezetekkel, szervezték a szombati, a szeptember 7-ei dunaszerdahelyi országos megmozdulást. BENKOVICS KLÁRA, az Eurolánc somorjai képviselője tegnap elmondta lapunk munkatársának, az is fontos volt, amit most lettek. — Leveleztünk; megírtuk végre a véleményünket, az álláspontunkat több szlovák lapnak, mely nem nagyon akart és akar megérteni bennünket. Kerekasztal-beszélgetéseken vettünk részt; megszólalhattunk így végre a televízió mellett egy-két szlovák lapban is. Igaz, a mi leveleinket nem közölték teljes egészében, de legalább nem hagyták figyelmen kívül. • Közben viszont megszólaltak ellenetek is a dénesdi, a gútori önkormányzatok és a somorjai malicások... — A dénesdiek megszólaltak, az igaz, csak nem az önkormányzat, nem a falu képviselőtestülete, hanem az önkormányzati hivatal tanácsa. Arról tudni kell, hogy a polgármester a saját elképzelése alapján állítja össze ezt a testületet, s azon kívül, hogy tanácsot adhatnak neki, semmilyen más jogosítványuk nincs. Nem is képviselnek senkit, csak az egyes tagok saját véleményüket. Nekünk ezt dénesdi képviselők mondták el. A somorjai Maticával pedig az a helyzet, hogy mivel a Matica slovenská és Jozef Markuü elnök az erőmű befejezését pártolja és tartja nemzeti érdeknek, ezért ők is azt mondják, amit az országos vezetés. • Szeptember hetedikén délután négy órára szervezitek a vízmű elleni tüntetést Dunaszerdahelyen, együtt a csallóközi önkormányzatokkal. Szeptember tizedikére pedig a Nemzetközi Természetvédelmi Alap (WWF) szervez megmozdulásokat szerte a világon — Csehszlovákia külképviseletei előtt — a Duna megmentéséért, a bősi vízmű ellenzőinek támogatására. Nem tartasz attól — az eddigi tapasztalatok alapján —, hogy a Csallóköz népe még mindig nem tudatosítja eléggé: saját kezében a sorsa, ő is tehet a Dunáért — személyes részvételével? — A mostani tüntetés jelszava; saját kezünkben a sorsunk! Nekünk, euroláncosoknak sem elég már, ha bizalmasan ránk kacsintanak sokan, és azt mondják, szorítunk nektek! Az embereknek, akik itt élnek, rá kell döbbenniük, hogy személy szerint ők is felelősek azért, ami történni fog közvetlen környezetükben. Senki nem tudja megmondani nekik, milyen változások várhatók. Mi egyet már biztosan tudunk: az elmúlt hónapok (Folytatás a 2. oldalon) A lengyel kormány a parlament elé terjesztett egy törvényjavaslatot, amelynek elfogadása lehetővé tenné a törvényerejű rendeletekkel való kormányzást. Az alkotmányerejű törvény megszavazására kétharmados parlamenti többségre van szükség. A kormány rendkívüli jogkörei az alkotmányerejű törvény szerint még 3 hónapig az októberi választások alapján létrejövő parlament első ülése után is érvényben maradnának. A törvényjavaslat szerint a jelenlegi parlamentnek nem lenne joga lemondatni a kormányt, a minisztereket a kormányfő javaslatára az államelnök nevezné ki. A kormány azt követeli, hogy a parlament állítsa le a törvényalkotást olyan kérdésekben, amelyek a rendkívüli jogkörökbe tartoznak. A kormányrendeletek és az érvényben levő jog összhangjáról az alkotmánybíróság döntene. A parlamentnek megszűnne az a joga, hogy a rendeleteket megváltoztassa.
