Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)
1991-09-23 / 183. szám
7~\ 4 Szabad ÚJSÁG 1991. szeptember 21. Világgazdasági mozaik Nő a válság... Franciaországban idén hónapról hónapra növekszik a munkanélküliség, júliusban a növekedés elérte az 1,6 százalékot. Abszolút számokban kifejezve: 2 763 200 ember volt munkanélküli, ami a gazdaságilag aktív lakosság 9,5 százalékát teszi ki. Az év eleje óta majdnem negyedmillió új kérelmet nyújtottak be a munkahivataloknak. Rendkívül nyugtalanító az ifjúság helyzete e téren, mivel a huszonöt évesnél fiatalabbak körében az utóbbi egy évben 7 százalékkal nőtt a munkanélküliség. A munkaerőpiacon aligha lesz javulás, sőt a téli hónapokban további elbocsátások várhatók. Decemberben így 300 000-rel több munkanélküli lesz, mint az év elején volt. * * * Az Ahold Csehszlovákiában A Koninklijke Ahold dán élelmiszer-kereskedelmi vállalat megnyitotta első áruházát Csehszlovákiában. Az Ahold az Euronova csehszlovák vállalat fő részvényese. Az említett áruházhat, amely Jihlaván nyílt meg, Mana névre keresztelték, s 52 alkalmazottal működik. Az új kezdeményezést a csehszlovák piacra való jövőbeli betörés megalapozott reményében az Ahold irányítja. * * * Közelebb az ing... Az Európai Közösség 1993-ig Németország öt új keleti tartományának gazdasága felújítására 3 milliárd ECU-t folyósít. A segély mindenekelőtt a munkatermelékenység növelésére, új munkahelyek kialakítására, képzésére és átképzésére fordítható. Az Európai Beruházási Bank ugyanezen időtartam alatt 1,5 milliárd ECU hitelt biztosit a keletnémet tartományoknak. A fegyvergyártás átalakítására és az acélgyártás korszerűsítésére további 1,1 milliárd ECU áll majd rendelkezésükre. Az EK brüsszeli bizottságának német kirendeltje, Gerd Langguth szerint elkerülhetetlen, hogy a keleti tartományok területén 600 000 hektár mezőgazdasági földterület maradjon par'agon, növelni kell a mezőgazdasági üzemek konkurenciaképességét és fel kell számolni a vaj és a hús nagyfokú állami támogatásával előidézett állapotokat. A fogyasztóközönség mára már nagymértékben áttért az egészségesebb margarinra, így a vajfogyasztás a felére csökkent. Ami pedig a termőföld ugaroltatását illeti, észre kell venni, hogy az EK országaiban is 1,08 millió hektár szántó hever parlagon, tehát nem egyedi esetről lesz szó. * * * Micsoda boldog emberek! A londoni Nemzetközi Közvélemény-kutató Intézet kilenc nyugateurópai országban összesen félmillió munkavállalalót kérdezett meg arról, hogyan értékeli az emberi kapcsolatokat munkahelyén. Olaszországban csak a foglalkoztatottak 60 százaléka tartja jónak a munkahelyi légkört, Hollandiában és Nagy-Britanniában 77 százalékuk, Svájcban 79 százalékuk. Az első helyen Németország végzett: ott 80 százalék tartja úgy, hogy munkahelyén jók az emberi kapcsolatok. Ez az eredmény feltehetőleg sokakat meglep nálunk, mivel a német munkahelyi szigor és fegyelem híre már hozzánk is elért. Ám úgy látszik, a jó emberi kapcsolatok nem azon múlnak, ki mennyire tűri meg a lógást, a lazaságot, hanem azon, kellőképpen „honorálják-e“ az elvégzett jó munkát, tisztességesen beszélnek-e az emberrel... * * * Virágzó virág kertészet Lehet, hogy a világ sok részét a recesszió jellemzi, van azonban egy szerény áru, amely ellenáll a gazdasági ciklusnak: a virág. Az északi féltekén virulnak a virágok, s a virágtermeló ipar is. Világviszonylatban tavaly 100 milliárd dollár értékben értékesítettek vágott virágot, szemben az 1980. évi 80 milliárd dollárral. Az ágazat gyorsan fejlődik, és még gyorsabban változik: a termékek egyre nagyobb része érkezik a déli féltekéről, döntően Kolumbiából, amely Hollandia után a világ második legnagyobb virágexportóre, valamint Kenyából, Mexikóból, Peruból és Ecuadorból, ahol megfelelő az éghajlat és alacsonyak a bérek. Ezért a holland virágtermelők most az egzotikusabb, drágább termékekre összpontosítanak. A piac talán leginkább az Egyesült Államokban változott meg, ahol a virágok és palánták értékesítése 1988-tól tavalyig 10 milliárd dollárról 13 milliárd dollárra nőtt. Ezáltal a kertészet az egyik leggyorsabban fejlődő mezőgazdasági ágazattá vált. Számos vállalat egyre ötletesebb módokat alkalmaz az értékesítésben, például olyan helyen nyitnak üzletet, ahol a virágot a termelőktől közvetlenül a fogyasztókhoz juttathatják el. A hagyományos virágok - a szegfű és rózsa - mellett egyre többen keresik az egzotikus virágokat. * * * A zsoldok zsoldja Az Öböl-háború idején havi 2400 dollár volt a csehszlovák vegyvédelmi egység közkatonáinak fizetése. Mindez a teljes ellátás mellett. Összehasonlításképpen: egy amerikai őrmester körülbelül 1200 dollárt kapott. Katonáink tehát valójában a jól fizetettek közé tartoztak odakint. * * * (A Hospodárské noviny, a Magyar Mezőgazdaság, az Ágra Europe, a Magyar Gazda és a Ceskoslovensky Profit nyomán) Kereseti lehetőség munkanélkülieknek is A „sárga csarnok“ titka Az Ipolynyéki Mezőgazdasági Szövetkezet vezetői - meg kell hagyni- merész, vállalkozó szellemű emberek. Megint kitaláltak valami újatl Ezúttal a közös vagyonának gyarapítása és újabb munkahelyek megteremtése érdekében csemegekukorica feldolgozására vállalkoztak. S ezúttal a szerencse sem pártolt el mellőlük. Meditáció - kukoricáról Már jó ideje melegek, verófényesek a nappalok. Mintha bűntudata lenne a természetnek a túl zordra sikeredett tavasz, meg a gabonaszemapasztó aszályos nyári hónapok miatt: most szépen színesednek-ízesednek, szedésre értek-érnek a szölöfürtök, acélosodnak a kukoricaszemek... Éppen szőlőből és kukoricából, no meg répából és napraforgóból mutatkozik szép termés több vidéken. A nyéki közös vezetői különösképpen örülhetnek a termésérleló időnek, ugyanis - a környéken úttörőként- 300 hektáron csemegekukorica vetésére szánták el magukat. Annus Ingrid örül az időszakos munkának is Ám Korcsog László és társai korántsem érték be ennyivel. Eltökélték, hogy a termést részlegesen fel is dolgozzák, azaz konzervipari finalizálásra alkalmas formában értékesítik. Mintegy 28 millió koronáért - bankhitelre - szupermodern betakarító kombájnt, valamint csófosztó, szemfejtő, csomagológépeket vásároltak, s hozzá láttak egy megfelelő munkacsarnok elkészítéséhez. Ekkor még sejteni sem lehetett, milyen hozamra lehet számítani. És még rágondolni is rossz, hogy mi lett volna, ha egy esetleges szélvihar megtizedeli, vagy jégeső elveri a termést. Most már a szövetkezet elnöke (is) fellélegezhet... Nem lehetne kockázat nélkül? Sajnos, a kormány mezőgazdasági politikája ma még eléggé zavaros, s talán éppen a szövetkezeteket meg az egyénileg gazdálkodó földműveseket segíti legkevésbé. Meg akarjuk tanítani úszni a gyermekeket. Mi sem egyszerűbb ennél - gondoljuk - aztán fogjuk, és a még patakot sem látott apróságokat a tenger mély vizébe lökjük, s várjuk, mi történik velük. Közben nyugtatgatjuk magunkat, s váltig bizonygatjuk, hogy helyesen cselekedtünk. Az erősek életképesek, mondogatjuk, majd csak kiúsznak a többiekért meg nem kár! De vajon biztos-e, hogy ez az úsznitanulás legjobb módja? Ha megkurtítjuk a sánta ember egészséges lábát is, attól még nem fog egyenesen járni! A gazdaságok és a magángazdálkodók talajműveléskor jószerével még nem tudják, mi iránt lesz az elkövetkező hónapokban kereslet, mivel érdemes foglalkozniuk. így aztán a legtöbben természetszerűleg „improvizálnak“, kapkodnak. S legtöbbször olyan növónyféleségek honosításába fognak, amilyenekkel vidékükön eladdig nem is igen foglalkoztak. Aztán vagy sikerül az elképzelés, vagy nem! Persze, a másik véglet sem megol- A fóliába csomagolt, előfózött csemegekukorica hamarosan a boltokba kerül - büszkélkedik Cseri Gábor dás: nem érdemes ölbe tett kézzel várni a sült galambra. Égető szükség lenne hát jól átgondolt és szervezett agrárpolitikára és a földművelésből élő tízezreket segítő s érdekeiket valóban védő mezőgazdasági érdekszövetségre is. Azért, hogy a parasztembernek ne kelljen állandóan létbizonytalanságban élnie. Ki a jó gazda?- Ha nem lépünk időben, s nem kockáztatunk, mi is a tönk szélére jutunk - nyilatkozta a szövetkezet ambiciózus elnöke. - Ezért fogtunk bele a kicsit talán kockázatos vállalkozásnak tűnő kukoricaprogram megvalósításába is. Az indulás előtt természetesen alaposan meghánytunk-vetettünk mindent, a legapróbb részletkérdéseket is... A fosztott csöveket vagy a lemorzsolt szemeket ömlesztve a konzervgyáraknak adjuk el, de már az idén is igyekszünk minél nagyobb mennyiséget végtermékké feldolgozva értékesíteni! A jókora, sárga műanyaglemezekkel borított, gabonatárolóból villámgyorsan átalakított csarnokban zúgnak, zakatolnak a gépek, az ember nehezen hallja meg a saját hangját is. Gumicsizma meg a munkaruhát védő gumikötény nélkül nem nagyon tanácsos belépni a kapun. A munkások legtöbbje tizen- vagy alig huszonéves fiatal. Közéjük tartozik például Kázmér Regina és Liach Ivett is, akik a szállítószalagot ügyelik. A végtelenített gumihengerről sebesen lekapkodják a némi csuhét is tartalmazó csöveket. Regina a szomszédos szécsénkei gyermeknevelő intézetben dolgozott, de a minap megszűnt a munkahelye, s az utcára került. Ivett az ipolysági gimnáziumban érettségizett, s nem sikerült bejutnia katonai főiskolára, ezért ő is a munkanélküliek táborát gyarapította. A feldolgozóállomás révén mindketten munkához jutottak. Havi 800 korona- örülök, hogy dolgozhatok - kiabálta túl a zakatoló gépeket Regina csak az a bökkenő, hogy havonta mindössze 800 koronát kereshetünk, ellenkező esetben ugyanis a járási hivatal megvonja tőlünk a munkanélküli segélyt. Itt viszont mindössze néhány hétre biztos a munka, aztán kezdhetnénk a segélyért futkosást elölről.- A szövetkezet sok munkanélkülit foglalkoztat - vetette közbe társa -, délelőttönként és délutánonként általában a mi korosztályunk dolgozik, az éjszakai műszakokra többnyire idősebbek kerülnek. Pár méterre arrébb Annus Ingriddel és Bojtos Barnabással váltottam néhány szót. Ingrid közgazdasági szakközépiskolába járt, az érettségi után térdig járta állás után a lábát, de mindhiába igyekezett! Barnabás címfestö-kirakatrendezó, az ö munkájára sem akadt a környéken igény. Termelés három műszakban A miniüzem augusztus tizenegyedikétől megszakítás nélkül három műszakban termel. A gépek beszerelését Cseri Gábor, a szövetkezet fógépesítöje szervezte.- Indulás óta nincs komolyabb fennakadás - büszkélkedett -, valamennyi gépünk nagyon modern, nincs náluk jobb Európában... Március végén láttunk hozzá a csarnok átalakításához, aztán megterveztük és szerelőinkkel elkészítettük a szállítószalagokat meg a tartó vázszerkezeteket. A részleg 90 embernek ad munkát. Fejenként százötven koronát is megkereshetnek egy műszak alatt. Az éjszaka dolgozók még ennél is többet kaphatnak. A speciális, csemegekukorica betakarítására tervezett, de átalakítható amerikai csófosztó kombájn valóságos csodamasina: röpke 11 perc alatt fél gőzzel letör egy teherkocsira való kukoricát. Tiszta Amerika! A gazdaság a Sandens, Jubilee és Merit fajtákkal fogott hozzá kukoricaprogramja megvalósításához. Mind a három hibrid az Amerikai Egyesült Államokból származik, s egymást követően jutnak el a begyűjtéshez szükséges teljesérés állapotába.- Három tonnás hektárhozammal számoltunk - árulta el Cseri mérnök -, de mivel az időjárás a kegyeibe fogadott bennünket, hat, hat és fél tonna is megterem egy hektáron. A lédús csövek egy óránál többet nem állhatnak hűtetlenül, mert különben erjedésnek indulnak, és felhasználhatatlanná válnak. A mintegy 3,5 millió korona értékű kombájnt dollárért vette a szövetkezet A gép esőben, latyakban is zavartalanul dolgozik. A morzsológép is megérdemel néhány jó szót: 8 óra alatt 25 tonna szemet fejt le a csövekről. Egy kis technológia A visszamaradó csutkát, csuhét silókészítéshez hasznosítja a szövetkezet. A kukorica a teherjárműről a fogadóasztalra, majd az önműködő adagolótartályba s a fosztógépbe kerül, ahol egy szerkezet gondosan elválasztja az egészséges példányokat a törött, apró daraboktól. A csuhét gumikorongok csavarják le, a „bajuszt" viszont egy szelektor mossa le a csőről. A legnagyobb csövek aztán szállítóládába, majd az épület előtt várakozó hűtökocsikba jutnak. A gazdaság üzletkötője már „lábon“ eladta az egész termést: Zsolnára, Nyitrára, Diószegre, Brünnbe, hútóházakba, majd feldolgozásra kerül az Ipolynyéken termesztett mézédes, aranysárga szemű kukorica! Egyes konzervgyárak a morzsolt Kázmér Regina és Liach Ivett (A szerző felvételei) szem megvásárlására kötöttek a mezőgazdasági üzemmel szerződést. A zökkenőmentes feldolgozás jól egybehangolt csapatmunkát s körültekintő szervezést igényel. Nyersen, főzve, szárítva A már „csatasorba“ állított olasz csomagológép jóvoltából kész termékként előfózött morzsolt és csövön hagyott kukorica kerül majd a közös nevével fémjelzett tasakokban a boltokba. A jövőben pehely, müzli is készül a készletből. Előreláthatólag a hónap végéig befejezik a termény betakarítását, feldolgozását. A csöves kukorica kilójáért 10 koronát, egy kiló szemért pedig 15 koronát kap a szövetkezet. ZOLCZER LÁSZLÓ V.
