Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)

1991-09-23 / 183. szám

1991. szeptember 21. Szabad ÚJSÁG 3 Külhoni vélemény Folyik a tiltakozás a bősi vízlépcső ellen a Csallóközben, az országban, külföldön. A csehszlovák kormány és a parla­ment azonban továbbra is köti az ebet a karóhoz. Be akarja fejezni a „nagy művet“, s e kérdésben főként a szlovák kormány tesz meg mindent, hogy a „sztálinizmus emlék­műve“ csak azért is elkészüljön. Az ilyen politikai alapállás esetén szinte természetes, hogy a másik fél érveit rendre csak kommentálják, ahelyett, hogy egy az egyben ismertet­nék, mi mindenre hivatkozva kérik Magyarországon az 1977- ben - szovjet nyomásra - aláírt szerződés felbontását. Lapunk arra vállalkozott, hogy első kézből adja közre ezeket az információkat. Az alábbi írás első része 1991. június 3-án, a második szeptember 5-én jelent meg az Új Magyarország hasábjain, s szerzője a nemzetközi jog és az alkotmány- és államjog szakértője. A szerződés érvénytelen -1. Bős-Nagymarosról Az alább elmondottakra kellő időben fel­hívtam a figyelmét az arra illetékes sze­mélynek. Talán azért, mert nekik kellett volna már eredetileg az általam kifejtett álláspontra helyezkedni, könnyed mozdu­lattal elhárították érveimet. Most viszont, az országgyűlés 26/1991. (IV. 23.) OGV hatá­rozatának meghozatalát követően köteles­ségemnek tartom, hogy a nyilvánossághoz forduljak. Az országgyűlés határozata felhívja a kormányt, hogy folytasson tárgyalást a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer meg­valósításáról szóló, 1977. szeptember 16- án aláírt szerződésének közös megegyezés útján való megszüntetéséről, egyben kez­deményezze új államközi szerződés meg­kötését. Aligha kétséges, hogy az országgyűlés a fenti határozatával nem lépte túl a hatás­körét, sőt hozzáfűzzük, nemcsak most, ha­nem annak idején is el kellett volna járnia: a szerződéshez - törvény formájában - hozzájárulást kellett volna adnia. E hozzájárulás hiánya nem egyszerű szépséghiba, hanem eleve érvénytelen­né teszi, a bős-nagymarosi szerződést! A művelt államok írott vagy szokásjogon kialakult alkotmánya értelmében egyetlen kormány (vagy párt) sem jogosult arra, hogy az ország határát érintő, méginkább annak területi érdekeit csorbító megállapodást kössön, illetve az ilyen jellegű szerződés­hez megkívánja, hogy a törvényhozás tör­vény formájában megadja a hozzájárulását. Századokra visszamenőleg ilyen állás­pontot foglalt el a magyar alkotmány. Nálunk a múlt század óta megnöveke­dett a jelentősége a terület hovatartozásá­nak, a határkérdésnek. Tragikus fordulatot jelentett az első világháborút követő trianoni békeszerződés. Nemcsak a Dunáról van szó A nemzetiségi hovatartozás elve alapján megkötött, de a magyarság szempontjából a nemzetiségi hovatartozást figyelmen kívül hagyó trianoni békeszerződés Magyaror­szág területének egyharmadát sem hagyta meg s ennek a hegyekkel övezett síkságon maradt területnek egy rövid szakaszon, egyetlen természetes határa a Duna. A sé­relmezett, Dunát megbolygató szerződés nemcsak a határ kérdését veti fel, nemcsak a Dunáról mint határfolyóról van szó. A nagyarányú természetátalakítás követ­kezménye súlyosan érinti a határon inneni magyar területet, de tragikus következmé­nyekkel jár (a szlovák lakosságon túl) a Du­na bal partján maradt jelentős magyar la­kosságra nézve is. Kétségtelen, hogy 1945 után a botcsi­nálta tudósok által sebtiben és szakszerűt­lenül lekopirozott, a magyarság létérdekeit figyelmen kívül hagyó, a múlt értékei szem­pontjából a zúzda szerepét játszó, a kom­munista eszmekörrel körülhatárolt, az erre irányuló igényt is meghaladva, Moszkva felé forduló „napraforgó-alkotmány“ nem tartotta szükségesnek kimondani, hogy minden lényeges kérdésben meghozott - így a határokat és területet érintő - állam­közi szerződések parlamenti jóváhagyást igényelnek. Ez nemcsak a szakszerűtlen­ségre és a nemzetietlen felfogásra vezethe­tő vissza. A nagymértékű lerövidítésre tö­rekvő alkotmányban nem tartották szüksé­gesnek lefektetni azt, ami magától értetődő. De a Szovjetunió vezette nagy táboron belül amúgy is elképzelhetetlen volt a politikai, gazdasági, katonai szövetségbe préseltek közti torzsalkodás, különösen a határvita. Ám a le nem írott elv, mint természetes követelmény tovább élt, a gyakorlatban tovább érvényesült, s Magyarországon a nemzetközi kapcsolatokat érintő sok­kal jelentéktelenebb szerződések Is tör­vénybe szabályzott jóváhagyásra ke­rültek. A mindvégig érvényesülő elvet újra és kifejezetten aláhúzza a kommunista uralom alatt meghozott magyarázó jellegű jogsza­bály (az 1982. évi 27. tvr.), amely kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság nemzet­közi kapcsolatai szempontjából ki­emelkedő fontosságú szerződés érvé­nyességéhez az Országgyűlés meg­erősítésére van szükség. E szerződése­ket - a teljes szöveget tartalmazó - tör­vény útján kell kihirdetni. Ezek szerint a szóban forgó nemzetközi megállapodás létrejöttéhez JÓVÁHA­GYÁSRA lett volna szükség. E jóváhagyás nélkül az nem egyszerűen érvénytelen, ha­nem létre sem jött. A magyar kormánynak van egy tisztelet­re méltó álláspontja. Nemzetközi viszony­latban, külföldi személyek irányában vállalja a magyar kommunista rendszer bizonyos kötelezettségvállalásait. Ezért fizetjük visz­­sza a részben idegen érdekek szolgálatá­ban felvett adósságainkat. Jelen esetben azonban más a helyzet. Szerződéses part­nerünk ugyancsak a kommunista eszme­­rendszerben élt, jól ismerte a törvényes magyar jogot, annak egy része egy ideig érvényesült is a területén. Ezen felül az említett hitelügyletekkel úgy váltunk adós­sá, hogy szolgáltatást kell megtérítenünk. A tárgyalt szerződés alapján a csehszlo­vák kormány azonban semmi értéket sem szolgáltatott nekünk; mindazzal, amit a szerződés alapján művelt-önma­gának és nekünk -, kárt okozott. A határvonalat törvény rögzíti A csehszlovák (cseh és szlovák) kor­mány jól tudta, hogy a köztünk megkötött szerződést törvénynek kellett volna elfo­gadnia. Maga is észlelte, hogy a megkötött szerződést az akkori magyar kormány és a kommunista párt ködfüggönnyel takarta el a magyar társadalom elől, a szerződést még a szavazógép szerepét játszó or­szággyűlés nyilvánossága elé sem merte vinni. A csehszlovák kormány ennek elle­nére bízott a szocialista módszer erejé­ben. Aligha sejtette, hogy milyen gyökeres változásokra kerül sor Közép-Európában. Egyébként a határ és a terület kérdé­sében a csehszlovák állam mindenkor következetesen követelte a szerződések törvénybe foglalását. így volt ez mind az első, mind a második világháború után. A szlovák kormány olyan, most már egyoldalú lépése, amely a trianoni és a második világháború után megállapí­tott határt megkérdőjelezi, elsődlegesen éppen Csehszlovákia (elsősorban Szlo­vákia) érdekét nem szolgálja. De sem a magyar, sem a cseh és szlovák kormány nem hagyhatja figyelmen kívül az európai népek között létrejött, a ha­tárokat és területeket érintő szerzódésháló­­zatot, amelytől egyoldalúan csak törvény­­sértéssel lehet eltérni. De az elmondottaktól függetlenül ér­vénytelen egy szerződés az esetben is, ha a felek a szerződéskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak, s a szerződés mindkét fél érdekeit súlyosan sérti. Ismételt szakértői megállapításra került, hogy köz­­gazdsági, környezetvédelmi stb. szempon­tok figyelembevételével a megállapodás mindkét érdekeltre nézve káros. Aligha kell komoly jogérzék annak meg­értéséhez, hogy két személy közös öngyil­kosságra irányuló megállapodása egyiket sem köti, a megállapodástól bármelyik jogo­sult elállni, az érdekelteket még a feketego­lyós amerikai párbaj erkölcsi szabályai sem kötik. A magyar állam elállásra vonatkozó nyilatkozatának megtételétől kezdve, az ennek ellenszegülő ellenérdekű felet - az ezzel kapcsolatban felmerülő többletká­rokért - kártérítési felelősség terheli. Dr. BERNÁTH ZOLTÁN A szerződés érvénytelen - II. (öninterjú a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerről) Törvénytől csak törvény útján lehet eltérni ön az Új Magyarország 1991. június 3-i számában azt a megállapítást tette, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer meg­valósításáról szóló, 1977. szeptember 16- án kelt szerződés érvénytelen. Fenntartja ezt az álláspontját?- Az említett szerződés többszörösen is érvénytelen. Mindenekelőtt a szerződő fe­lek a szerződés főtárgyát érintő lényeges tények tekintetében tévedésben voltak, a megvalósítás módja, az elérhető ered­mény vonatkozásában ugyanabban a téves feltevésben éltek, de kérdés, lehét-e akarati elemről beszélni, amikor a szerződéskötés­kor döntő szerepet játszott a brezsnyevi politika ellentmondást nem túró kényszere - amely később, keserves tapasztalatok után maga is feladta a szovjetunióbeli víz­rendszerek megvalósítását. De a legfonto­sabb érv. hogy az érdekelt felek között nem is jött létre szerződés, mert a szerződést megalapító tények láncolatában az utolsó láncszem, a magyar Országgyűlésnek tör­vény formájában megadott hozzájárulása hiányzik. A fentiektől függetlenül alapelv, hogy egy meghozott törvénytől (a becikkelyezett trianoni békeszerződéstől) csak törvény út­ján lehet eltérni. Azok, akik a kegyetlen szigorral megállapított trianoni békeszerző­déstől 1.) rendeleti úton és 2.) Magyaror­szág kárára tértek el, hazaárulást követtek el. Nagy kérdés, hogy a történelem miként értékeli, ha ezen az úton maradunk. Miért csak most- A magyar állam mindeddig nem vitatta a szerződés érvényességét. Hogy térhet át most egy másik álláspontra ?- Eddig a magyar állam a jószomszédi viszony szolgálatában, a megegyezés re­ményében valóban nem vitatta a szerződés érvényességét, de sohasem mondott le ar­ról, hogy a tényleges joghelyzetnek megfe­lelő, szigorúbb jogi alapra helyezkedjék. Miután az ellenérdekű fél egyoldalú lépést helyezett kilátásba, a magyar állam a tény­leges joghelyzetnek megfelelően a szerző­dés érvénytelenségéből fakadó jogkövet­kezményeket alkalmazhatja. Ezek szerint a csehszlovák állam nemcsak a magyar állam elállási nyilatkozatát követő időre tar­tozik kártérítési felelősséggel, hanem ex tunca a szerződéskötés idejétől az érvény­telenség általános felelősségi rendszere szerint tartozik helytállni.- Nem okoz bonyodalmat, ha a Cseh­szlovákia és Magyarország között kötött szerződéseket érvénytelennek tekintjük?- Mindenekelőtt eleve csak azok a szer­ződések érvénytelenek, amelyekhez a ma­gyar alkotmány megkívánja a törvényi jóvá­hagyást és ez hiányzik. Ilyen jellegű szerző­dést keveset kötöttünk. Ezen túlmenően aligha kérdójelezhetök meg utólag azok a szerződések, amelyeket egyik fél sem kifogásolt, amelyek már teljesedésbe men­tek, a szolgáltatások és ellenszolgáltatások teljesítése fenntartás nélkül megtörtént stb. Csak a szövetségi Csehszlovákia partner-Ahogy kivettem szavaiból, ön kérdé­sessé teszi, hogy helyes-e az, ha a magyar állam a vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban Csehszlovákia helyett a szlovák állammal tárgyal?-Valóban, aggályosnak tartom és ép­pen a szlovák állam eddigi magatartása alapján. Nem feledhetjük el, hogy a szlovák állam az 1977. szeptember 16-án megkö­tött szerződésben szerződő félként nem szerepel, Magyarország szerződő partnere Csehszlovákia volt. Szlovákia mint önálló állam - akár a cseh állammal együtt vagy anélkül - a magyar állam hozzájárulása nélkül jogutódként sem léphet fel. A jog­utódként való esetleges belépés felvetné a garanciális kérdéseket és e tekintetben a magyar államnak nem közömbös az egy­séges Csehszlovákia felelősségvállalása. (Eddig a cseh állam egyetlen szóban sem tett nyilatkozatot abban a kérdésben, hogy a szlovák állam egyoldalú, a mi álláspon­tunk szerint törvénysértő lépéseiért vállal­ja-e a teljes, többek közt a kártérítési fele­lősséget is.) A mondottakra tekintettel egy önálló szlovák állam súlyos határsértése, még több: határmódosítása, a szerződésen kívü­li, vétkességen alapuló kártérítés szabályai­nak érvényesülését vonná maga után, és felvetné a nemzetközi büntetőjog szabályai­nak hatályosulását is, maguk az elkövetők közönséges bűncselekményekért az általá­nos büntetőjog szabályai szerint tartozná­nak felelősséggel. A magyar államnak fel kellene hívnia a szlovák állam figyelmét, hogy az önálló államként való elismertetésének fontos kö­vetelménye a nemzetközi jog normáinak betartása, beláthatatlan következményei le­hetnek, ha létének első perceit súlyos jog­sértéssel kezdi. Két legyet egy csapásra?- Ezek után milyen szerepet játszik majd Csehszlovákia a felmerült vitában, helye­sebben hol a helye a cseh államnak?-Bármennyire szeretné a cseh állam, mint amelyik részét képezi, illetve képezte Csehszlovákiának, nem maradhat ki a konf­liktusból: a szlovák állam részéről elkövetett bármely jogsértő lépésért teljes felelősség­gel tartozik. Az, hogy esetleges szétválás­sal a cseh állam és a szlovák állam között a felelősség miként oszlik meg, e két állam belső problémája - Magyarországra nem tartozik. A csehek mindenkor igen magas szintű politikai érzékkel rendelkeztek, a kialakult helyzettel kapcsolatban turpisságra a legki­sebb gyanú sem merült fel bennem, a cseh­szlovák államelnököt, Havelt pedig úgy is mint írót nagyra becsülöm. De aki egészen távolról szemléli a történteket, valamiféle Andersen-mese jut az eszébe. A csehszlo­vák állam, legalábbis a mi irányunkban a legszívesebben meséket is megcsúfoló nagyszerű formációban vált át. A velünk felmerülő jogvitában az aranyszörű bárány, a tudathasadás legkisebb jele nélkül, egy fehér és egy fekete bárányra (a cseh és szlovák államra) hasad, a szlovák állam vállalja a nemzetközileg is elítélhető enfant terrible szerepét, a cseh állam viszont meg­őrzi a maga politikai ártatlanságát, a nem­zetközi megbecsülést. Miközben a fekete bárány születésével egyidóben, a nemzet­közi normák durva megsértésére készül, a fehér bárány ugyanezen nemzetközi nor­mákra, általános erkölcsi szabályokra, em­beri megértésre hivatkozva várja a kultúrvi­­lág erkölcsi és anyagi támogatását, amely támogatásnak a szlovák állam is részese lesz- ön szerint a Duna egyoldalú eltérítése, mint határsértés, súlyosan érinti a trianoni és a második világháború után megkötött békeszerződést is.-A Duna eltérítésével Csehszlovákia megszegné a határokra vonatkozó megál­lapodást. Miután pedig a békeszerződések főtárgya éppen a határok megállapítása volt, a szerződés főtárgyával kapcsolatos szerződésszegés, elállás, megkérdőjelezi magát az egész szerződést. Az európai nemzetek, államok által védett status quo megbontása elsősorban Csehszlovákia, va­lamint a békeszerződésben részt vett többi állam érdekeit sérti, a szerződések egysé­gességének elve alapján az említett határ­sértés, a határ kétségessé tétele, elvileg érinti a javukra megállapított határokat is. A kilátásba helyezett határsértés az eu­rópai népek között létrejött, Európa és a vi­lág biztonságát szolgáló szerződési lánco­latot is megsérti, ami aggályossá teheti, leg­alábbis megnehezíti Csehszlovákiának az Európai Népek Közösségébe való beillesz­kedését, amihez érdeke fűződik Magyaror­szágnak is. ...önmagát okolhatja-Mi a válasza arra a feltevésre, hogy a munkák előrehaladása folytán a csehszlo­vák államnak a létesítmény építését most már be kell fejezni Ellenkező esetben Igen nagy kár éri.-A munkálatok előrehaladása folytán felmerült többletmunkáért a csehszlovák kormány önmagát okolhatja, mert a vízlép­csőrendszer megvalósítására irányuló munkálatokat kellő körültekintés nélkül, ha­ladéktalanul megkezdte és azt annak elle­nére folytatta, hogy a szerződő felekre kényszert gyakorló Szovjetunió pressziója felengedett és a maga részéről már régen felhagyott a hasonló jellegű, észerűtlen, természetpusztító beruházásokkal. Miként említettem, kártérítésre elsősor­ban mi tarthatunk igényt.- Ezek után ön szerint mi a teendő?- Álláspontom szerint a magyar állam­nak mindent el kell követnie, hogy a Duna elterelésére ne kerüljön sor. Nem nézheti tétlenül a jó szándékú környezetvédők fel­vonulását, tiltakozását, nemzetközi szinten, ha kell: a legmagasabb nemzetközi fórumok előtt kell védelmet kérnie a jóvátehetetlen rombolás ellen. Azt az államot, amelyiket nem befolyásol saját népe jól felfogott érde­ke, nem riaszt vissza a kilátásba helyezett jogsértést követő bármely szankció. Az esetben pedig, ha e szankció érinti a nem­zetközi életet, többek közt a nemzetközi víziutat is, az érdekelt államok joggal tehetik fel a kérdést: a magyar állam miért nem fordult már a jogsértés előtt az igénybe vehető nemzetközi fórumokhoz. Dr. BERNÁTH ZOLTÁN Még mindig épül, holott annak idején maga Brezsnyev hagyatta abba a hasonló síkvidéki vízerőművek építését szovjetföldön... Vass Gyula felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents