Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)

1991-09-17 / 178. szám

/ JSAG Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kedd, 1991. szeptember 17. I. évfolyam 178. szám Ára 2,30 korona Lech Walesa lengyel államfő Prágában Csehszlovák—lengyel közeledés Václav Havel köztársasági elnök meghívására tegnap délelőtt háromnapos hivatalos látogatásra Csehszlovákiába érkezett Lech Walesa lengyel állam­fő feleségével. A vendéget a csehszlovák elnök a prágai várban üdvözölte (felvételünk itt készült), majd a kép politikus tárgyalóasztalhoz ült. Talál­kozójuk után került sor a csehszlovák és a lengyel küldöttség tanácskozá­sára. Este Lech Walesa tiszteletére Václav Havel díszvacsorát adott Michael Éantovsky szóvivő tájékoz- kális politikai és gazdasági változások tatása szerint a két államfő vezette cseh­szlovák, illetve lengyel delegáció rövid­del dél előtt találkozott. Elmondta, hogy a résztvevők a két országban folyó radi­keretében zajló nagyprivatizációról foly­tattak eszmecserét, amely a két államfő szavai szerint hasonló módon folyik. Hangsúlyozták, hogy el kell hárítani a Václav Havel és Lech Walesa a díszszázad előtt Jozef Baksay véleménye (Fotó: CSTK) egyebek között hangsúlyozta, hogy az itthoni és külföldi intézmények, vala­mint egy saját hadsereg létrehozása 100 százalékkal megnövelné a polgárok adókötelezettségét, s a szlovákiai ipar kis exportképessége a gazdasági reform végét jelentené. Ezenkívül érvényét vesztené a trianoni egyezmény, s a 600 ezer magyar valószínűleg autonómiát követelne. A miniszter nem csupán az „égető Vladimír Ondrus nem írta alá! Ha a képviselők tehetetlenek trAz ebmiit hét végén még nem érkezett meg a beígért FORRÓ ŐSZ, ám így is mozgabnas napjai voltak a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom­nak” — ezekkel a szavakkal kezdte sajtótájékoztatóját Juraj Flamík, a NYEE alelnöke. két ország közötti kapcsolatok fejlődé­sét még mindig gátló akadályokat, és erőfeszítéseket kell tenni szabadkeres­kedelmi övezet létrehozására. A továbbiakban a két elnök kitért az európai biztonsági kérdésekre is, egye­bek között rámutattak az Észak-atlanti Szövetséghez fűződő csehszlovák és len­gyel viszony erősödésére, valamint az Európai Közösségekkel aláírandó társu­lási szerződés jelentőségére. A jugoszlá­viai polgárháború kapcsán Václav Havel és Lech Walesa megállapította, hogy Európának össze kell fognia a válság rendezése érdekében, mégpedig olyan módon, hogy vagy az Európai Bizton­sági és Együttműködési Értekezlet vagy más nemzetközi szervezet védnöksége alatt európai békeerőket kell létesíteni. Az Együttélés Politikai Mozgalom Intéző Bizottságának ÁLLÁSFOGLALÁSA az 1991. szeptember 13-i politikai találkozóval kapcsolatban Az Együttélés Politikai Mozgalom Intéző Bizottsága 1991. szeptember 16-án tartott ülésén megtárgyalta a Független Magyar Kezdeményezés minősítő ál­lásfoglalását a szeptember 13-i politikai találkozóról, amelyen a magyar nem­zetiségű parlamenti képviselők és a politikai mozgalmak vezetői vettek részt. Az említett politikai találkozó végén azzal a megegyezéssel vállunk el, hogy nem adunk ki külön-külön állásfoglalásokat és nem minősítjük a találkozó résztvevőinek magatartását Ez a megállapodás mindenki hallgatólagos bele­egyezésével született, elsősorban azért, hogy ne mélyítsük tovább a mozgalma­ink között kialakult ellentéteket, és ne rontsuk el előre a további ilyen találko­zók légkörét. Az Együttélés Politikai Mozgalom szándéka az volt, hogy a tárgyalás során a felvetett témákban a minimális közös nevezőt keressük, és alapvető kérdések­ben csak közmegegyezés alapján adjunk ki állásfoglalást Ezt az összejövetelt azért kezdeményeztük, hogy létrehozzuk a Szövetségi Gyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács valamennyi magyar nemzetiségű képvise­lőiből, valamint a magyar, ilL kisebbségi mozgalmak vezetőiből azt a fórumot, amely pártállásra és mozgalmi hovatartozásra való tekintet nélkül felvállalja a csehszlovákiai magyarság alapvető sorskérdéseit ebben a kritikus helyzetben. Bár pozitívumként értékeljük, hogy szinte minden meghívott megjelent és kifejthette véleményét, sajnálatosnak tartjuk, hogy a magyar kisebbség politi­kai életének eddig legmagasabb szintű találkozója a jelenünket és a jövőnket érintő kérdésekben nem felelt meg az elvárásoknak. Az Együttélés Politikai Mozgalom Intéző Bizottsága már a meghívóban egyértelművé tette, hogy a politikai találkozó tárgykörét azok a kérdések alkofják, amelyek a közép-euró­pai térség politikai átalakulásával, Csehszlovákia állan\jogi helyzetének várha­tó megváltozásával és a nemzeti kisebbségek sorsával kapcsolatosak. Parla­menti képviselőink a tárgyalásokon az alábbi témákban voltak vitaindítók: a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság állan\jogi helyzetének várható átalaku­lása; a Szlovák Köztársaság állami önállóságára irányuló törekvések; az ország állanyogi helyzetéről kiírandó népszavazás; az ország készülő alkotmánya és a nemzeti kisebbségek alkotmányos rendezése; a nemzeti kisebbségi önigazgatás; a kisebbségi kódex alapelveinek kidolgozása; Szlovákia közigazgatási-területi átszervezésének javaslata; a nemzeti kisebbségek nyelvhasználata; közművelő­dés és információátadás. Természetesen egyetlen véleményt és programpontot sem tarthattunk kizá­rólagosnak, ebben az esetben a közös szándék vált volna hiábavalóvá. Reméljük, hogy a továbbiakban kisebbségünk képviselői a helyzet komoly­ságának megfelelően, társadalmi és politikai felelősségük teljes tudatában, a kisebbség sorsáért elkötelezetten, egyéni elfogultságtól és pártsovinizmustól mentesen lesznek képesek tárgyalni. Ez elengedhetetlen a következő politikai találkozó konstruktívabb szellemének kialakításához. Mi fontosnak larfjuk az ilyen összetételű fórum további működését 1991. szeptember 16. EGYÜTTÉLÉS POLITIKAI MOZGALOM INTÉZŐ BIZOTTSÁG Feloldani a görcsös bizalmatlanságot Bős ügye nem „kitolósdi”... Inteijú Sámsondi Kiss Gytirggyd, a Bős—NagymaroáVízlqpcsGraidszer magyar kormánybiztosával Önállóság = Trianon vége „Szlovákia önállóságáról nem a parlamentek, kormányok vagy politikusok, hanem kizárólag — népszavazás útján — az állampolgárok dönthetnek. Ha ilyen lépésre szánnák el magukat, a politikusoknak közölniük kell a lakossággal, hogy a kiválásnak milyen következményei lehetnek” — mondta tegnapi kassai sajtóértekezletén Jozef Baklay külkereskedelmi miniszter, parlamenti képviselő (NYEE). Az önálló szlovák állam ellen érvelve belpolitikai kérdésekről” beszélt. Az ál­tala irányított tárca helyzetét ecsetelve egyebek között kiemelte, hogy hivatalba lépése óta teljes mértékben liberalizáló­dott a csehszlovák külkereskedelem, s a valamikori 52 vállalattal szemben jelen­leg több mint 100 ezer szubjektum mű­ködik. A reszort a KGST szétesése nyo­mán a világ többi részére is kiterjesztet­te aktivitását, egyebek között Délkelet- Ázsiára, Dél- és Közép-Amerikára, vala­mint az arab államokra. Ez egy agyrém... — mondták so­kan Bős—Nagymarosra. Lipták Bé­la, a világszerte ismert és elismert vízügyi szakember pedig úgy fogal­mazott, hogy a bősi vízlépcső meg­építésénél az energiahozadékkal ér­velni — szemenszedett hazugság... Az igazság pedig az, hogy a magyar és a csehszlovák fél egyaránt „beke­­ményedett”, és süketek párbeszéde folyt erőműügyben, pedig mindenki tudta, így nem lehet megegyezni. Aztán mintha a józan ész még sem lenne száműzve: Josef Vavrousek csehszlovák környezetvédelmi mi­niszter bejelentette, kész kifejteni ál­láspontját a magyar parlamenti bi­zottságok előtt. Bármennyire is tilta­koztak a szlovák illetékesek, Vav­­rouSek ment, látott — hallott és jó szolgálatot tett. Legalábbis ez a véle­ménye Sámsondi Kiss György ma­gyar kormánybiztosnak: — VavrouSek miniszter stílusából ítélve európai szemléletű politikus­sal találkoztunk.'Közvetlen felhatal­mazása ugyan nem volt érdemben tárgyalni és megállapodni, azonban ami fontos: a görcsös bizalmatlan­ság feloldását szorgalmazta. Ez azért is jelentős, mert az európai — sőt ezen túlmennék: az atlanti — közvé­lemény gyanakvással tekint minden kelet-európai feszültségforrásra. A GÖRCSÖS BIZALMATLANSÁG FELOLDÁSÁT SZORGALMAZTA (VASS GYULA felvétele) Tóth Károly, az FMK főtitkára nyilatkozik Alkotmányosságot mindenek fölött! Szombaton és vasárnap Szlovákia számos helyén tartottak járási közgyűlé­seket, amelyeken áttekintették az Esély Szlovákiának-program egyes pontjait. Á programból főleg a gazdasági kérdéskö­röket ragadták ki. A NYEE helyi cso­portjait nyugtalanítja, hogy a bankok megtagadták a hitelnyújtást az eladóso­dott vállalatoknak. Ha a veszteséges vál­lalatok rövid időn belül nem jutnak hite­lekhez, súlyos gazdasági helyzet állhat elő Szlovákiában. ,A Szuverén Szlovákiáért Kezdemé­nyezés felhívásában — amelyet a szlováki­ai napilapokban szombaton tették közzé — egyértelműen Csehszlovákia feldarabo­lását és az önálló szlovák állam kikiáltását tűzte ki célul” — mondta Juraj Flamík. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha az SZNT képviselői a parlament őszi üléssza­kán kezdeményezni fogják a szuverén Szlovákia kikiáltásáról döntendő parla­menti szavazást, abban az esetben a képvi­selők alkotmányellenesen cselekednének. Tehát az SZNT-ben semmi esetre sem szavazhatnak a képviselők Szlovákia jövő­jét illetően. A három parlamentnek (a Szövetségi Gyűlésnek, a CSNT-nek és az SZNT-nek) együttesen kell meghoznia a végső döntést. Ha a parlamenti tanácsko­zásokon a képviselők az ország jövőjével kapcsolatban nem jutnának közös nevező­re, abban az esetben mielőbb ki kell írni a (Folytatás a 2. oldalon) A Független Magyar Kezdeménye­zés központi irodájában tegnap sa­ját kérésére Tóth Károly, az FMK főtitkára külön nyilatkozatot adott a Csehszlovák Rádió magyar adása, az Új Szó és a Szabad Újság munka­társának, hogy ismertesse a hazai magyarsággal, milyen álláspontot képvisel mozgalma a kormányban. A következőket mondta: — Nyilván sokakban félelmet keltet­tek az elmúlt hetek eseményei, a szlová­kiai belpolitikai élet történései. Gondo­lok itt az Önálló Szlovákiáért Kezdemé­nyezés megalakulására, a különböző parlamenti pártokban a nacionalista szárnyak hangjának felerősödésére s re­ménytelennek tűnik az is, hogy a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács meg tudna egyezni. Napjaink politikai hangulata a nyelvtörvény elfogadása előtti helyzet­hez hasonlítható. Akkor is ugyanezek az erők más csoportosulásokban, de ha­sonló eszközökkel próbáltak nyomást gyakorolni a Szlovák Nemzeti Tanácsra, hogy az egy alkotmányellenes törvényt hagyjon jóvá. Ha az akkori helyzet drá­mai volt, a mostani több mint drámai. Látnunk kell, hogy hol húzódik a tö­résvonal a szlovák államot követelő pár­tok és politikai személyiségek között. Szlovákia Csehországtól való elakadá­sának van alkotmányos útja. Népszava­zással ez elérhető. Aki viszont önálló Szlovákiát követel, ugyanakkor ellenzi a referendumot, az ezt a célt csak alkot­mányellenes eszközökkel érheti el. A múlt héten alakult bizottságban egymás (Folytatás a 2. oldalon) ________ \ Repülőgép a tóban Vasárnap délután Chebben tó­ba zuhant egy svájci BE—36 Bo­nanza típusú repülőgép. Nyolc percig a víz színén úszott, majd elsüllyedt A 30 éves pilóta, fele­sége és egy útitárs szerencsére ^kjjutott a vízből._____________^ • Szavaiból ítélve hasznos volt a találkozó... — Ez mindenképpen így van, mert a parlamenti bizottságok meg­­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents