Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)
1991-09-16 / 177. szám
7ii\ 4 1991. szeptember 16. Jogi tanácsok Egyéni vállalkozók a piacgazdaságban Az egyéni vállalkozók a jogviszonyokban személyesen vagy képviselőik útján vehetnek részt. Ez azt jelenti, hogy a jognyilatkozatokat ők maguk tehetik meg, vagy helyettük más személyek járhatnak el. A törvény a vállalkozó alkalmazottainak törvényes képviseleti jogot biztosít. Ez a képviseleti jog korlátozott, mert a dolgozót csupán a munkavégzésével kapcsolatos, általában szokásos jogviszonylatok megtételére jogosítja fel. Ha a dolgozó a képviseleti jogkörét túllépi a Gazdasági Törvénykönyvnek a hasonló esetekben használatos szabályait kell alkalmaznia. Vagyis, ha a dolgozó jogosulatlanui tett jognyilatkozatot, az csak akkor érvényes (kötelezi a vállalkozót), ha a munkáltató a jognyilatkozatot felesleges késedelem nélkül jóváhagyta. Jóváhagyás nélkül is joghatályos, ha a másik fél a képviseleti jogkör megsértéséről nem tudott és nem is tudhatott. Más személyek a vállalkozót szerződés alapján képviselhetik. E szerződés megkötésére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései vonatkoznak. Nem kötelező írásban megkötni, de a jogbiztonság emellett a forma mellett szól. A meghatalmazás vonatkozhat egy vagy több jognyilatkozat megtételére, és leViet (a terjedelme szerint) korlátlan, vagy korlátozott. A vállalkozók és a természetes személyek között keletkezett polgári jogviszonyokat a Polgári Törvénykönyv rendezi, amennyiben a vállalkozókról szóló vagy egyéb jogszabályok nem rendelkeznek másként. A 105/1990 Tt. számú törvény 19. és 20. §-ai tartalmaznak eltérő szabályokat. Az egyéni vállalkozókat nem érintik a Polgári Törvénykönyvben a szolgáltatások nyújtására és a hibás teljesítés esetén a dolog kijavítására előírt határidők. Ezekben az esetekben a megrendelő és a vállalkozó megegyezése a döntő. Megegyezés hiányában a dolog kijavításának határideje a szolgáltatás természetéhez és körülményeihez igazodik. A vállalkozó javítás, átalakítás és valamilyen dolog elkészítése esetén az átvett dolgokról köteles elismervényt adni. A megrendelést csak a megrendelő kérésére köteles visszaigazolni. Mindezek a kötelezettségek nem terhelik, ha a szolgáltatást azonnal teljesíti. A szolgáltatásról és az ár megfizetéséről csak a megrendelő kérésére köteles igazolást (nyugtát) adni. A vállalkozói tevékenység gyakorlása során a vállalkozók egymás között, vagy a vállalkozó(k) és csehszlovák jogi személy(ek) között keletkezett jogviszonyokra a Gazdasági Törvénykönyv érvényes. A Gazdasági Törvénykönyv vállalkozókat érintő rendelkezéseiről rovatunkban később részletesebben is szólunk. A külföldi személyekkel való kapcsolatokra a Nemzetközi Kereskedelem Törvénykönyve vonatkozik. •Az egyéni vállalkozók meghatározott feltételek betartása mellett külkereskedelmi tevékenységre is jogosultak. A károkért, amelyeket az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységével összefüggésben más természetes személynek okoz, ugyanúgy felel, mint a Polgári Törvénykönyv alapján a szervezetek. Az egyéni vállalkozók a hatóságok felhívására kötelesek vállalkozói jogosultságukat igazolni. Ilyen hatóságok például: az ellenőrző tevékenységet végző szervek, az ügyészségek, a rendőrség, a jegyzékbevételt foganatosító hatóság. A vállalkozó e minőségében jogosult és köteles a bejegyzést elrendelő határozatban feltüntetett cégnevét használni. A vállalkozó tevékenység területi hatályát a törvény nem korlátozza, az az egész ország területén űzhető. Ez akkor is érvényes, ha a vállalkozás állandó helye meg van határozva, és a konkrét tevékenységi körből nem következik más. Természetesen csak olyan helyeken tevékenykedhet a vállalkozó, amelyek használatára jogosult. Minden vállalkozó köteles könyvelést vezetni. A törvény keretszerúen írja elő, hogy a könyvviteli okmányokkal mit kell igazolni. Ezek a következők: bevételek, kiadások, a gazdálkodás eredménye, a vállalkozáshoz tartozó vagyontárgyak és a vállalkozói tevékenységből fakadó kötelezettségek. Az egyéni vállalkozók könyvvitelére a Szövetségi Pénzügyminisztérium 1990. június 1-jén hatályba lépett V/2-4900/90. számú könyvviteli irányelvei érvényesek. A könyvviteli irányelvek a vállalkozókat három csoportba osztják. Az egyes csoportokban a -könyvelés menete eltérő. Az első csoportba tartoznak azok, akik a személyi jövedelemadót átalányban fizetik, vagy százalékos összegben írják le a jövedelmükből. A második csoport tagjai azok a vállalkozók, akik nincsenek bejegyezve a cégjegyzékbe, ők egyszerű könyvelést folytatnak. A cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozók kettős könyvelést vezetnek. A szakszervezetek működését az egyéni vállalkozókról szóló törvény nem érinti. A 120/1990 Tt. számú törvény a szakszervezeti pluralizmus elvén nyugszik. A szakszervezeteket az egyéni vállalkozókkal szemben ugyanolyan jogok illetik meg, mint az állami vállalatokkal szemben. A törvény 27. paragrafusa a környezet megóvása érdekében kötelezettségeket ró a vállalkozókra. Az egyéni vállalkozók tevékenységüket olyan módon valósíthatják meg, hogy a lehető leghatékonyabban védjék környezetüket. Mindenekelőtt az állampolgárok egészségét kell óvniuk. A vállalkozók saját anyagi forrásaikból kötelesek a környezetvédelem szempontjából elengedhetetlen intézkedéseket fedezni. Az egyéni vállalkozás a 105/1990 Tt. számú törvény kiadása előtt is - igaz, lényegesen szűkebb körben - megengedett volt. Azok, akik ' a 63/1984 Tt., a 64/1984 Tt., az 1/1988 Tt. és a 2/1988 Tt. számú kormányrendeletek alapján kaptak engedélyt kereskedelemre vagy szolgáltatások nyújtására, a törvény hatálybalépése után is folytathatják tevékenységüket. A korábbi szabályozás nem követelte meg az összes, ebben a törvényben felsorolt adat nyilvántartását. Noha a tövény kifejezetten nem rendelkezik erről, ajánlatos a hiányokat a legrövidebb időn belül pótolni. Ez a kötelezettség a törvénynek abból a rendelkezéséből adódik, mely szerint a jegyzékbevett vállalkozó a változásokat 15 napon belül köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása maximum 10 000 koronás pénzbírság kiszabását vonhatja maga után. Az egyéni vállalkozást'szabályozó törvény 1990. május 1-jén lépett hatályba. Dr. LENGYEL LÁSZLÓ Szabad ÚJSÁG Sajógömöri helyzetkép Aratás után - vetés előtt A sajógömöri szövetkezet kombájnosai július 22-én kezdték meg a sűrünvetett gabonafélék betakarítását, és - ha a ledolgozott munkaórákat összeadjuk - matematikailag tíz nap elegendő volt a 990 hektár betakarítására. Kovács István alelnök, a szövetkezet növénytermesztési ágazatának Kovács István a vezetője mégis az évszázad leghosszabb aratásáról beszél.- Az aratás nem szervezési hibáknál vagy más emberi mulasztásoknál fogva húzódott el; a gyakori esőzések miatt rengeteget álltunk. Külső segítséget nem kértünk, hét új E 514-es és két darab E 517-es kombájnunk takarította be a 236 hektár árpát, 10 hektár zabot és 744 hektár őszi búzát. Gyakorlatilag az aratással egyidőben, tehát augusztus 20-án végeztünk a szalma betakarításával is. A bálázott szalmát a gazdasági udvarokon, a többit kint a mezőn kazlaztuk be. Az esős idő annyiban kedvezett a munkálatoknak, hogy elősegítette < a gyommagvak kikelését. Sajógömörön a tápanyagutánpótlást már a tarlóhántással megoldották, majd a talajt hengerrel tömörítették. Búzából sikerült elérni a várt 51 mázsás hektárhozamot, de árpából a tervezett 50 mázsa helyett csak 38 mázsa termett hektáronként.-Több éves tapasztalataink azt mutatják - folytatja az ágazatvezető -, hogy szövetkezetünk területe felett gyakoriak a heves légköri változások: az erős széllel és jégesővel párosuló viharok gyakran ledöntik a kalászosokat. Ebben az évben az árpa virágzásakor söpört végig felettünk egy jégeső, amely az árpatáblák kilencven százalékát a földdel tette egyenlővé. Vadkárok- A növénytermesztésben elkerülhetetlen a szerkezetváltás. Az elmúlt évben már meg is kezdtük: nagyobb területen vetettünk napraforgót és kukoricát. Jelenleg az előbbit 350, az utóbbit 450 hektáron termesztjük. A baj csak az, hogy mindkét terményben óriási károkat okoznak a környező erdőkben elszaporodott vadak, főleg a vaddisznók: a vetésterület több mint felét tönkreteszik. Vidékünk teljes egészében vadvédelmi terület, tilos a vadászat, így az általuk okozott kár évről évre nagyobb. Tiltakoztunk már a vadászszövetségnél, az erdőgazdálkodási és a mezőgazdasági minisztériumnál, de úgy látszik, előbbrevaló a számukra egy-két valutavendég kedvtelésének kiszolgálása. Jótanácsot viszont kaptunk bőven: kerítsük körbe a szövetkezet határát, gyújtsunk tüzet a parcellák szélén, álljunk őrt és zörögjünk, és így tovább. Szerintem itt csak az segítene, ha a vaddisznót - mint egyes országokban - dúvadnak minősítenék, és lőnék. Mit előnyös termelni Természetesen a mezőgazdaságban is szükség van piackutatásra, de ott merőben más a helyzet, mint például az iparban. A más termékre (terményre) való áttérés ugyanis jóval hosszabb, sok esetben egy éves folyamat. Tavaly ősszel például a repce vetésekor még úgy tűnt, ,,jó lóra tettek“ a sajógömöriek, ám mire a betakarításra került a sor, bizony alaposan megváltozott a helyzet. Most étkezési borsó vetését tervezik, továbbá - még nincs eldöntve - néhány fehérjedús növény termesztését. Csökkent taglétszámmal is győzték A növénytermesztésben egy év leforgása alatt a felére csökkent a dolgozók száma, ami az ottmaradottaktól természetesen nagyobb embedobást kívánt meg. A tagság érezhetően másképp is viszonyult a munkához: talán ezért is sikerült szinte az aratással párhuzamosan a kasza alá érett tömegtakarmányokat is betakarítani. A szövetkezet aránylag kis területen, mindössze 280 hektáron termeszt lucernaféléket, de a rét és a legelő összterülete nem kevesebb, mint 1350 hektár. Csökkenő bevétel - növekvő kiadások Forgon István üzemgazdásszal a szövetkezet pénzügyi helyzetét elemeztük. Mint általában az ország minden mezőgazdasági üzemében, az állattenyésztési termékek eladásából származó bevételek itt is a vártnál Forgon István jóval kevesebbre rúgnak. Eddig csaknem önköltségi áron értékesítették a sertés- és a marhahúst, nem is beszélvé a tejről amely közel a felét hónapokig a saját állataikkal etették fel.-A partnereink későn fizetnek a termékeinkért - mondja az üzemgazdász -, így a szövetkezet májusban újabb hitel felvételére kényszerült. Az eddig eladott növényi eredetű termékeink árát az átvevő üzemek csak most kezdik átutalni: eddig mindössze 280 ezer korona futott be ilyen címen a számlánkra. Bízunk benne, hogy szeptember végére megkapjuk a pénzt az eladott gabonáért is, habár anyagi gondjainkat teljes egészében ez sem oldja meg. Nem titkoljuk: a gabonafélékért magasabb felvásárlási árat, tehát összességében nagyobb bevételt vártunk. Ebben persze közrejátszik az is, hogy a felvásárló üzem a szerződésben vállalt 400 tonna vetőmag helyett csak 100 tonnát vett át. Az igazat megvallva az állattenyésztés terén sem készültünk még fel kellőképpen a piacgazdálkodásra. A „lábon raktározott" állatok, mint köztudott, többletkiadást jelentenek, a pár hét késéssel felvásároltak pedig - a túlsúlyuk miatt - alacsony minőségi osztályba sorolva olcsóbban kelnek el. Ez az összeg alig éri el az önköltséget, sőt sokszor alatta van. Hűtőházra pedig nincs pénzünk. Úgy látom azonban, hogy a legtöbb mezőgazdasági üzemben hasonló a helyzet. Nem tudunk tehát közvetlenül hatni a piaci árakra, azokat továbbra is a feldolgozó üzemek diktálják, csakúgy, mint a felvásárlási árakat. A termelő pedig kénytelen alkalmazkodni. Szerintem legfőképpen ez riasztja vissza a magánvállalkozókat is a föld visszaigénylésétől, esetleg nagyobb földterület bérbevételétől. Nem kell a föld Sajógömörön az elmúlt év végéig senki sem vette ki a földjét. Az idén nyolc igénylő jelentkezett, ezek többsége csak ötven ár körüli földterületre tart igényt. A többit szeretné bérbe adni a szövetkezetnek, az idősebb korosztály pedig eladásra kínálja. Az üzem sajnos a jelen pillanatban sem bérleti díjat, sem vételárat nem tud fizetni a földért. Az Ekoung Kft a Kalocsai Fűszerpaprika Kutató Állomással közösen fűszerpaprika bemutatót és szakmai napot tart a következő helyszíneken: 1991. szeptember 17-én a Sopomyai Mezőgazdasági Szövetkezetben, Gálán tai járás 1991. szeptember 18-án a Hetényi Földműves-szövetkezetben, Komáromi járás 1991. szeptember 21-én a Deregnyői Földműves-szövetkezetben,Töketerebesi járás mindenütt 9 órai kezdettel. A szakmai nap a fajták megtekintésével, szaktanácsadással és az 1992. évi vetőmag megrendelésével lesz egybekötve. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Kozsár Miklós,Ekoung Kft. Nagykapos telefon: /094991/2656, 0819/3541 telefax: /094991/6718 SZÚP-275 V. FARKAS OTTÓ
