Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)

1991-09-16 / 177. szám

1991. szeptember 16. Szabad ÚJSÁG 3 Egy jugoszláv szövetségi katona fogságba kíséri azt a horvát ellenállót, aki aknát helyezett el a vukovári laktanyához vezető úton (Telefotó: CTK/AP) Genscher és de Michelis Velencében Támogatják a társulást Négy laktanya katonái megadták magukat A polgárháború egyre kilátástalanabb A jugoszláv hadsereg tegnapra virradóan új frontot nyitott Horvátor­szágban, amikor megtámadta a dalmáciai Plocse kikötőt, amely 100 kilométerre fekszik Dubrovniktől. Vis szigetéről és hadihajókról tüzérsé­gi támadást intéztek a kikötő ellen és a harcban a légierő is részt vett. A célpont a helyi hadianyagraktár volt, amelyet szombaton a horvát fegyve­resek elfoglaltak. A támadás során több polgári épületet is találat ért. Az Európai Közösségeknek meg kel! gyorsítaniuk a társulási tárgyalásokat Kelet- és Közép-Európa országaival és mielőbb sikerre kell vinniük a tárgyalá­sokat Lengyelországgal, Csehszlovákiá­val és Magyarországgal. Ezt a követel­ményt tartalmazza az a közös nyilatko­zat, amelyet Velencében adtak ki az A romániai Konstanca kikötőváros­ban 560 kisgyermek szenved AIDS-ben. Ez a szám az Európában nyilvántartott gyermekkori AIDS-megbetegedéseknek teljes egynegyedét teszi ki. A gyermekek többsége már belehalt betegségébe, a többire is biztos halál vár. Konstancát a szakértők a gyermek-AIDS európai fő­városának tartják. Nagyszámban vannak felnőtt betegek is a kikötővárosban, amit azzal magyaráznak, hogy nemzetközi ki­kötőről van szó, ahol nagy arányokat öltött a prostitúció. Ezen kívül a Duna— Felhőszakadások, árvizek A fülöp-szigeti Pinatubo tűzhányó környékén az esőzések hatalmas meny­­nyiségű leülepedett pernyét és vulkáni hamut oldottak fel, ami 15 falul árasz­tott el. Bacolor város 68 ezer lakosa közül 45 ezren már elmenekültek. A sá­ráradatban egy ember lelte halálát. A hatóságok kilenc további város kiüríté­sét is elrendelték. 1978 óta most sújtották Vietnamot a legnagyobb árvizek. A Mekong folyó mentén 17 ember esett az árvíz áldozatá­ul és tízezren voltak kényetelenek el­hagyni otthonukat. 110 ezer hektár me­zőgazdasági földterület került víz alá. A monszun-esőzések nagy károkat okoz­nak Kambodzsában, Laoszban és Bur­mában is. Kambodzsában már száz em­ber vesztette életét az áradások követ­keztében. Bangladesben a felhőszakadások 20 millió embernek, az ország lakossága egyötödének okoztak károkat. A Padm és a Mahananda folyók szintje állandóan emelkedik. Az árvizek következtében el­szennyeződtek az ivóvízforrások, terjed­nek a ragályos megbetegedések. olasz és a német külügyminiszter tárgya­lásairól. De Michelis és Genscher java­solják, hogy az EK vegye fel az együtt­működést Bulgáriával, Romániával és a balti köztársaságokkal is. Az Albániához fűződő kapcsolatok Nyugat-Európa ré­széről a rövid- és középlejáratú segély­­nyújtásra korlátozódnak. Fekete-tenger csatorna építése idején sokezer elítéltet dolgoztattak ezen a vi­déken és köztük sokan voltak homosze­xuálisak és terjesztették a halálos kórt. Az itteni viszonyok közt egy felnőtt be­teg átlagosan 4—5 gyermeket fertőz meg. Az AIDS terjedését a gyógyszerhi­ány és a rossz egészségügyi gondoskodás is elősegíti. Segítség csak külföldről ér­kezik és a helyzet csak igen lassan javul. Szörnyűségről — utólag Több mint 30 évvel egy uráli atomfegy­vereket gyártó üzemben történt kataszt­rófa után közöltek adatokat a szerencsét­lenségről. 1957-ben közel 400 ezer em­bert ért radióaklív sugárzás a térségben. A sugárzás erőssége többszörösen megha­ladta azokat az értékeket, amelyeket a csernobili katasztrófa idején mértek 1986-ban. Az eseményről a szovjet televí­zió közölt adatokat, amelyeket egy 50 tagú orvosszakértőkből álló csoport gyűjött Cseljabinszk környékén. Az erről szóló filmet már tavaly adásra készítették elő, de a szovjet TV igazgatósága letiltott. A nyugati szakértők úgy vélik, hogy a cser­nobili robbanás előtt az uráli volt a legsú­lyosabb a maga nemében. Reaktorbaleset A bulgáriai Kozlodujban meghibáso­dott az atomerőmű 4. reaktorának szi­­vattyúja.A hűtővizet szivattyúzó berende­zésből radioaktív víz szivárgott ki. A re­aktort leállították. Nyugati szakértők az atomerőművet már korábban veszélyes­nek minősítették. Az EK 14 millió dollár hitelt nyújt Bulgáriának, hogy az ország villanyáram fogyasztásának 40 százalékát termelő atomerőmű biztonsági berende­zéseit a nyugati előírásoknak megfelelő­en módosítsa. A leállított reaktort szep­tember 23.-án helyezik ismét üzembe. Horvát forrásokból származik a hír, hogy az Eszék elleni 30 óra hosszat tartó támadások alábbhagytak. Vukovárban a szerb—horvát határon, ahol szombaton állítólag a hadsereg 17 harckocsit és egy repülőgépet vesztett, tegnap reggel is­mét fellángoltak a harcok. Az összetűzé­sek folytatódnak Vinkovci, Sisak, Pelrin­­je és Varasd térségében is. Délelőtt Vu­kovárban négy katonai repülőgép inté­zett támadást a horvát állások ellen. Fel­újították Eszék tüzérségi bombázását. A harcokban 33-an sebesültek meg, köztük két külföldi újságíró. Zadar környékén az Adria partján ki­éleződött helyzet. A szerb fegyveresek 30 kilométerre közelítették meg-Zadart. A város 350 lakosa egy olasz hajón Olaszországba menekült. A HINA horvát hírügynökség szerint a jugoszláv hadsereg tegnap reggelig 100 katonát vesztett. A horvát televízió közölte, hogy az éjszaka a jugoszláv hadsereg számos tisztje megfogadta a horvát védelmi mi­nisztérium felhívását és elhagyta a had­sereget. Zágrábban szombaton két lak­tanya, vasárnap pedig a gospici és peru­­sici laktanyák katonái adták meg magu­kat a horvát fegyvereseknek. A horvát alelnök Zágrábban közölte, hogy a köz­társaság kormánya úgy döntött, tovább­ra is blokád alatt tartja a jugoszláv had­sereg horvátországi laktanyáit, s így gya­korol nyomást azokra az erőkre, ame­lyek „nem akarják leállítani a Horvátor­szág elleni agressziót”. Horvátország tudatosan hagyta, hogy erőszak bontakozzék ki Jugoszláviában — jelentette ki a holland külügyminisz­ter. Hans van den Broek szóvivője azt is elmondta, hogy az Európai Közösségek immár nem egyedül Szerbiát teszik fele­lőssé a jugoszláviai válság elmérgesedése miatt. Zágrábot azért is bírálat érte a (Folytatás az 1. oldalról) most már ott van, hogy elindultak a menekülők a Vajdaságból is. Egye­lőre még csak néhány százra tehető a számuk. De mi a VMDK-ban úgy értékeljük, hogy az első komoly atro­citás után a menekülők száma ezrek­re, tízezrekre nőhet, akár egy nap leforgása alatt. Mi ebben a helyzet­ben olyan politikai taktikát és straté­giát igyekszünk követni, amelynek eredményeként a vajdasági magya­rokban csökkenhet a félelem. Más­részt azt szeretnénk, ha valamikép­pen párbeszéd kezdődhetne a szerb hatalommal. Képviselőink és maga a szervezet 18 alkalommal fordult kü­lönféle követelésekkel, kérelmekkel a szerb vezetőkhöz, de eddig egyet sem teljesítettek közülük. A szerb kormány egymás után hagyja jóvá az előírásokat az eddigi, legalább for­málisan érvényesített kisebbségi jo­gok szűkítésére. Ilyen helyzetben természetes, hogy végveszély érzetét kelti az a mozgósítási hullám, amely­ben a magyar tartalékosok ezrei ke­rülnek a tűzvonalba. A hadseregbe mozgósítás páni félelemmel tölti el a lakosságot, mert ez biztos jele an­nak, hogy a vajdasági magyarság eg­zisztenciájában van fenyegetve. So­kat jelent ebben a helyzetben, hogy a magyar kormány eddig valóban bölcs megnyilatkozásaival, politiká­közösségben, mert elvágta a jugoszláv laktanyák ivóvizét szolgáló vezetékeket. A bírálat ellenére a horvát milíciák foly­tatják a jugoszláv hadsereg laktanyáinak blokádját. A tizenkettek hangsúlyozzák, hogy ez veszélyeztetheti a hágai béke­­konferencia sikerét. A jugoszláv hadse­reg kijelentette, hogy a kaszárnyák blo­kádja miatt az eddiginél élesebben lép fel. Ezzel véget ért a hadsereg ütköző­szerepe a szerb és a horvát fegyveres egységek között és nyílt háború indult meg — írja tegnapi számában a zágrábi Vjesnik című lap. Belgrádban egyre szaporodnak a rob­bantásos merényletek, amelyek eddig nem követeltek emberáldozatot. A vizs­gálatok eredményeiről a közvéleményt még nem tájékoztatták, de a szerb bel­ügyminisztérium közölte, hogy a terro­rista akciók tükrözik Horvátország igye­kezetét, hogy a harci cselekmények szín­terét horvát területről szerb területre helyezze át. Belgrádban megerősítették az állampolgárok és az állami épületek védelmét. A TANJUG hírügynökség te­lefonértesítést kapott, hogy a bombame­rényieteket a horvát felszabadítási moz­galom diverziós csoportja vállalja. Cossiga olasz államfő nyugtalanságát fejezte ki a jugoszláviai helyzet romlása miatt. Hangsúlyozta, hogy az olaszok­­lakta jugoszláviai térségek sorsa nem le­het közömbös Olaszország számára. Olaszország intézkedéseket foganatosí­tott határai védelmére és menekültek befogadására. II. János Pál pápa felhívta a jugoszláv kormányt, hogy vessen véget a tragikus és értelmetlen konfliktusnak. Hangsú­lyozta, hogy a nemzetiségek közti ellen­téteket nem lehet fegyverrel megoldani. Egyúttal felhívta a többi országot, hogy fokozzák igyekezetüket a kegyetlen és felesleges háború megszüntetésére. jával számunkra sok segítséget nyúj­tott. Tudjuk azonban, hogy ezek a lehetőségek végesek, és ezért igyek­szünk megtenni, ami tőlünk telik. Követeltük a kormánytól illetve a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Államelnökségétől, hogy vonja vissza, szerelje le a ma­gyar tartalékosokat. De ez, sajnos nem történt meg. A politikai táma­dások ellenünk, a VMDK és a vajda­sági magyarság ellen erősödtek. Mi ennek ellenére hiszünk abban, hogy Európa az utolsó pillanatban fölfog­ja, miről van szó és tudatosodik az európai politikusokban az a szá­munkra egyértelmű, magától értető­dő tény, hogy itt csakis hatékony eu­rópai beavatkozással lehet a helyze­ten javítani. • Ebben a helyzetben milyen el­képzelésük van, mit vár a VMDK Európától? — Nincs ellenünkre, hogy Jugo­szlávia megmaradjon nemzetközi jogi szubjektumnak. Nem szeret­nénk egy széteső Jugoszláviában olyan részhez kerülni, amely vi­szonylag távolabb esik Európától. Azt akarjuk, hogy személyi elvű ki­sebbségi önkormányzat jöjjön létre, amelyben önállóan intézzük az ügyeinket az oktatás, a művelődés és a tájékoztatás terén. GYURCSIK IVÁN Torgyán cáfol Torgyán József, a magyarországi Független Kisgazdapárt elnöke a tegnapi Vasár­napi Hírekben cáfolta a pozsonyi Smena című lap állítását, miszerint a magyar politikus tárgyalásokat sürget a határkérdésről. A vádból annyi igaz, hogy Torgyán József többször hangsúlyozta, miszerint Európában összeomlott a párizsi békeszer­ződés rendszere, mégpedig nem Magyarország hibájából. Tény, hogy a magyar határokon lövöldözés hallatszik. Ilyen körülmények között új békerendszert kell kidolgozni, amely figyelembe veszi minden ország érdekét és biztosítja a békét a térségben. Torgyán kijelentette, hogy ilyen értelemben sürget tárgyalásokat, és nem akar határrevíziót. A helyzet csak lassan javul Gyermek-AIDS Romániában Egyre nehezebb helyzetben Ausztria legnagyobb pénzintézete októbertől az Austria AG lesz, amely je­lentős bankok és takarékpénztárak össze­vonásával jött létre. Az Austria AG-nek országszerte 358 bankfiókja lesz. Strasburgban ma kezdődik a parlamenti demokráciákról szóló nem­zetközi konferencia, amelyen öt világ­rész képviselői vesznek részt. Csehszlo­vákiát Zdenék Jiíínsky, a Népi Kamara alelnöke vezeti. A konferenciát 1983 óta négyévenként rendezi az Európa Tanács és az Európa Parlament. Idén a közép- és kelet-európai államok problémáiról tárgyalnak „Születő vagy megújult de­mokráciák?” címmel. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK szom­baton kísérleti földalatti atombomba­robbantást hajtott végre. A robbanás ereje 20—150 kilotonna között volt. HoNECKER volt kelet-német veze­tő, aki a Szovjetunióban emigrációban tar­tózkodik, néhány nappal ezelőtt állítólag öngyilkosságot kísérelt meg. Nagymennyi­­ségű gyógyszert vett be, de feleségének közlése szerint életét sikerült megmenteni. Borisz Jelcin véleménye szerint Honeckert vissza kellene küldeni Németországba. TIRANÁBAN több mint 50 ezer em­ber tüntetett Ramiz Alija elnök ellen és a titkosrendőrség feloszlatását követelte. A tüntetésen a három ellenzéki párt és a független szakszervezetek hívei vettek részt. ANÉMETEK egyharmada megértés­sel van a jobboldali radikalizmus iránt, amelyet a sok külföldi jelenléte vált ki az országban. A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 11 százaléka támogatja az ultrajobboldali republikánus pártot. A SZOVJETUNIÓ állami költség­­vetésének hiánya az eredetileg tervezett 26 milliárddal szemben 200 milliárd ru­bel lesz. Erről a szövetségi pénzügy­­miniszter tájékoztatott. A költségvetési hiány csökkentésére korlátozzák a hadi­anyag behozatalt a Szovjetunióba. DuMAS francia külügyminiszter Párizsban találkozott Ján Camogursky szlovák kormányfővel, aki a konzervatív és a kereszténydemokrata pártok konfe­renciáján vett részt. A miniszter felhívta a francia nagyvállalatokat, hogy növeljék beruházásaikat Szlovákiában. A szlovák kormányfő a francia cégeknek kedvező fogadtatást ígért. A MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT kétnapos nemzetközi értekezletet ren­dez a szociáldemokráciák és általában a baloldal helyzetéről Kelet- és Közép-Eu­­rópában. A kelet- és közép-európai or­szágokon kívül a konferencián a német és az osztrák szociáldemokraták is kép­viseltették magukat. GoRBACSOV szovjet elnök két óra hosszat tarló tanúvallomást tett az állam­csínykísérletet vizsgáló szervek előtt. Azerbajdzsán Kommunista Pártja rendkívüli kongresszusán úgy dön­tött, hogy a pártot feloszlatja. Az üzbég kommunisták rendkívüli kongresszusukon viszont úgy döntöttek, hogy pártjukat Népi Demokratikus Pártra nevezik át, amely az üzbég KP jogutódja marad. Az augusztusi puccskísérlet után az üzbég kommunisták kiváltak az SZKP-ból. 13 AKER amerikai külügyminiszter a balti államokban tett útja során kijelen­tette, hogy az USA 14 millió dolláros segélyt nyújt a balti köztársaságoknak, hogy ezzel is segítse szuverenitásuk meg­erősítését és a piacgazdaság bevezetését. Az amerikai külügyminiszter a Balti­kumból vissztért Szentpétervárra. A VELENCEI nemzetközi filmfeszti­válon az Arany Oroszlán nagydijat az Urga című szovjet film nyerte el, amelyet Nyikita Mihalkov rendezett. Különdíjat kapott a portugál Isteni színjáték című film és élet­művéért Arany Oroszlánt ítéltek G. M. Volonte olasz filmszínésznek is. A SZOVJETUNIÓ tíz tagköztársa­sága megállapodott abban, hogy létre­hozza a köztársasági külügyminisztériu­mok tanácsát. Ez az új államszövetség legfelsőbb diplomáciai szerve lenne.

Next

/
Thumbnails
Contents