Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)
1991-09-13 / 175. szám
8 Szabad ÚJSÁG 1991. szeptember 13. c Hírkosár Gerely a bölcsőben J Szlovák Labdarúgó Kupa Az Inter és a Dukla búcsúja A nemrég befejeződött atlétikai vb egyik legnagyobb meglepetése a fiatal finn gerelyvelő Kimmo Kinnunen győzelme volt. A 23 esztendős atléta ugyanis nem tartozott a nagy esélyesek közé, hiszen olyan kiválóságokkal versenyzett, mint honfitársa Sep Räty, az angol Steve Backley vagy éppen az exvilágcsúcstartó csehszlovák Jan Éelezny. Kinnunen a világbajnokság előtt elért eredményei alapján még éremesélyes sem volt. Dobása (90, 87 m) a második legjobb teljesítmény a világon. Sokan véletlenről suttogtak. Persze nem ez az igazság. A Kinnunen családban a gerely nem ismeretlen portéka. Kis túlzással azt is mondhatnék, hogy a fiú ezzel a „szerszámmal” már a bölcsőben megismerkedhetett, hiszen édesapja az 1968-as mexikói olimpián ezüstérmet szerzett. Sőt egy év múlva 92,70 m-es dobása világrekordot jelentett. Jorma, így hívják Kimmo édesapját, mindent elkövetett annak érdekében, hogy fiai a nyomdokain járjanak, és eredményes sportolókká váljanak. „Nem kényszerítettem őket semmire, csupán azt hangsúlyoztam nekik, hogy minden fiatalembernek sportolnia kellene. Érthetően nagyon megörültem annak, amikor a fiaim az atlétikát választották, és gerelyhajítással kezdtek el foglalkozni. Elejétől fogva bíztam abban, hogy egyszer sikeres sportolók lesznek”. Nem tévedés, amikor az atya többes számban beszélt, mert nemcsak Kimmo tokiói győzelmére gondolt. Jarkko, a fiatalabb fiú 1989-ben az atlétikai junior Eb-n gerelyvetésben ezüstérmet szerzett, ami ugyebár azt is jelentheti, hogy ő is a bölcsőben ismerkedett meg ezzel a sporteszközzel. Szamaranch meglepődött „Havannában tudtam meg, hogy komoly várományosa vagyok az ENSZ főtitkári tisztségének —jelentette ki Szamaranch az egyik fogadáson. — Egy amerikai újságíró is ez iránt érdeklődött. Be kell azonban vallanom, hogy ezzel a híreszteléssel most találkoztam először. Mégha lenne is némi alapja, a válaszom akkor is egyértelmű: nem érdekel ez a tisztség, szeretnék továbbra is inkább az olimpiai mozgalom hasznos tagja maradni és minden erőmmel támogatni azt — fejezte be nyilatkozatát a NOB spanyol elnöke. Félidő a főpróbán Barcelonában lezajlott az előolimpia első része. A „miniolimpiának” is nevezett sporttalálkozóra a nyár folyamán került sor, és az összesereglett versenyzők 11 sportágban mérték össze erejüket. A rendezők még további 11 diszciplína főpróbáját tervezik, igaz, az utolsót, a sportlövészek vetélkedését csak a jövő év februárjában bonyolítják le. A közeledő nagy viadalok közül kiemelkedik az atlétikai Mobil Grand Prix döntője, amely szintén az előolimpia részének számít. Az említett verseny szeptember 9-én rendezik a katalán nagyvárosban. Nagy érdeklődésre tarthatnak szátpot a kerékpáros versenyek is. Ezekre szeptember 19-e és 22-e között kerül sor. Az eddigi vetélkedéseken — valamennyi olimpiai versenyszám — 4075 sportoló rajtolt. „Ellenőriztük a szervezők felkészültségét és a sportlétesítmények állapotát is—jelentette ki J. A. Abad, a barceloniai olimpia rendező bizottságának elnöke. Természetesen tesztelték a biztonsági berendezéseket, a közlekedés folyamatosságát és a nézők érdeklődését is. Kisebb hibák ugyan előfordultak, de ezeket a játékok kezdetéig el lehet távolítani. Két fej különbség Röplabda berkekben ismert tény, hogy a hollandok csapatában játszik a legtöbb hórihorgas legény. Hiszik vagy sem, de a tulipánok országából való 12 válogatott játékos átlagos magassága 2 méter. Érdekes, hogy a csapatkapitány Avital Selinger mindössze 175 centi, míg a védekezésben jeleskedő Martin van der Horst 212 cm magas. Akárhogy is számoljuk, a két játékos közötti magasságkülönbség 37 centi, ami kb. két fejnyinek felel meg. Mindkét töplabdázó tagja a kezdő hatosnak, kitűnően kiegészítik egymást, nélkülük szinte elképzelhetetlen a holland válogatott. --------------------------------------------------------------------------------------------------------Álmában kapitánykodik egy kicsit Korábbi lapzártánk miatt tegnapi számunkban nein számolhattunk be valamennyi lejátszott mérkőzésről. A Szlovák Labdarúgó Kupa harmadik fordulójában a csapatok hét összecsapást vívtak, és néhány meglepetés is született. Elbúcsúzott a további küzdelmektől az I. ligában szereplő Inter Slovnaft Bratislava és a Dukla Banská Bystrica együttese. A DAC csak tizenegyesekkel jutott tovább, a Traava és a Slovan erejéből mindössze egy sovány gólocskára futotta. A Presov csapata kitett magáért, játékosai hét góllal terhelték meg az ellenfél hálóját Kiesett a tavalyi döntős Nitra. Gumárne Púchov—Inter Bratislava naszerdahelyieknek használt a fejmosás, 0:0, tizenegyesekkel 4:3. Annak ellenére, hogy a találkozón nem esett gól, a nézők jó színvonalú mérkőzést láthattak. A hazaiak nem ijedtek meg a pozsonyiaktól, és a mérkőzés végéig egyenrangú ellenfélnek bizonyultak. Lokomotíva Koáice—Dukla Banská Bystrica 1:0 (0:0). A kassaiaknak több helyzetük volt. Igaz, a katonák kétszer (Faktor és Cvacho) a kapufát találták el, de teljesítményük csalódást okozott.,A mérkőzés egyetlen gólját Plichta érte el a találkozó 84. percében. SH Senica—DAC 2:2 (1:0), tizenegyesekkel 4:5. A vendégcsapat az első félidőben halványan futballozott. F. Hutta a 22. percben kapufát lőtt. Igaz, Prokopnak is volt helyzete, de a senicaiak kapusa hárított. A félidő végén Kavecky lőtt a csallóköziek hálójába. A du-Tornász vb mert a második félidőben már jobban játszottak, és öt perc alatt Maixner, valamint Radványi góljával megfordították a mérkőzés állását. Az erdőhátiak azonban nem adták fel, és a mérkőzés végéig egy emberként küzdöttek. Törekvésüket siker koronázta, mert a 82. percben Procházka lövése az egyik védőt érintve Juréík kapujába került. Az idegtépő tizenegyescsatában a rutinosabb DAC bizonyult jobbnak, és ha némi szerencsével is, de a negyedik fordulóba jutott. §K Éilina—Spartak Trnava 0:1 (0:1). A mérkőzést eldöntő gól már a 8. percben megszületett. Sadlofi egyéni akció után volt eredményes. A gól után a zsolnaiak fölénybe kerültek, de a legordítóbb helyzeteieket is kihagyták. LíSka játékvezető a 60. percben a hazai Krált durvaságért kiállította. Szovjet fölény A szovjet férficsapat első helye után a szovjet nők is a dobogó legmagasabb fokára állhatták az Indianapolisban folyó tornász világbajnokságon. Immár tizenegyedik győzelmüket szerezték meg a földkerekség legjobb tomásznőinek viadalán. Eddig tizennégyszer indultak, és^csak három esetben engedték át az elsőséget más csapatnak. A szovjet női tomasportnak nagy hagyományai vannak. A lányok most is végig kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottak. Legjobbjuk az egyéni összetett világbajnoki cím védője Szvetlána Boginszka volt. Némi meglepetésre a hazai lányok szerezték meg az ezüstérmet. Ez a csapat legnagyobb sikere az 1984-es Los Angeles-i olimpia óta, egyben ez az amerikai tomásznők első világbajnoki érme csapatversenyben. Az „amik” legjobbja a talajon remekelő Kim Zameskal volt, akit a világhírű edző, Károlyi Béla készített fel. Talán így érthető, ha a szigorú pontozók ezen a világbajnokságon először adtak tíz pontot egy gyakorlatra. A harmadik helyen Románia válogatottja végzett. Búcsúztatására vár Borkai Zsolt, az olimpiai bajnok tornász Nem mondja, de érzem, hogy örül a gratulációnak, jólesik neki, hogy érdeklődnek felőle. Szöul bajnoka, a tornász Borkai Zsolt a napokban ünnepelte 26. születésnapját Szokatlan, hogy bár ilyen fiatal, mégsem arról kell kérdezni néhány nappal a világbajnokság kezdete előtt, milyen szereplést vár magától. Elmúltak azok az évek, egyszer s mindenkorra befejezte pályafutását. Mi, szurkolók, persze kevéssé törődünk bele ebbe, a megváltoztathatatlanba, egyre csak azt várjuk, mikor lép ismét a ló mellé, lendül egyet a nyújtón... Elvégre csak 26 éves. — Túl sokat hagytam ki — kezdi az olimpiai bajnok —, és ezt a kiesést bepótolnom már szinte lehetetlen. Ráadásul majd’ minden tagom megsérült már egyszer, bevallom, semmi kedvem újból orvosokhoz járni. Meg aztán, félek is egy-két szertől. Remegve pedig nem szabad tornászni. — Hiú ábránd tehát, hogy valaha visszatér? Pedig jövőre olimpia, és egy Európa-bajnokság hazai környezetben. — Eldöntöttem, hogy edző leszek, s nem versenyzek tovább, kivéve kint a német másodosztályt, levezetésképpen, hogy tartsam a kondíciómat. Csak azért ismét tornászni, hogy a mezőny második felében égessem magam, nincs értelme. Egy olimpiai bajnokvigyázzon a hírére. — Ha már ezt említette, akkor miért éppen a német másodosztályt választotta? Egy olimpiai bajnok ennél többet ér. — Más az edzői, és más a versenyzői pálya. Szerintem úgy becsületes, ■ha nem a készbe ülök bele, hanem saját erőből, alulról indulva mutatom meg, hogy nemcsak jó versenyző, hanem jó edző is vagyok. Nálunk, Öhringenben, a fiatalok most kezdenek beérni, s nincs annál csodálatosabb, mint látni a kezem munkáját. Ezért kell huszonhat évesen gyerekekkel kezdeni az edzősködést. Lehet, akadnak, akik habozás nélkül vállalnák a komoly posztokat, edzői múlt nélkül, de én másként vélekedek erről. Eszem ágában sem volt az eredményeimre hivatkozva álláshoz jutni. És valamit elértem már így is, elégedettek velem, most hosszabbították meg a szerződésemet 1993 februárjáig. Egyébként ezt a lehetőséget is magam szereztem, a magyar szövetségtől nem kértem, és nem is kaptam semmiféle segítséget. — Netán haragban volt a hazai szövetséggel? — Dehogyis! Bár lenne, ami bántson. Másfél éve hogy abbahagytam, és azóta eszükbe sem jutott elbúcsúztatni. Sem Guczoghy Gyurit, sem engem. Pedig nem kellene olyan parádé, amilyet Magyar Zolinak rendeztek, csak annyi, hogy egyszer, valamilyen hazai versenyen mondanák azt, hogy köszönjük, búcsúzunk tőletek. És ha már itt tartunk, tavasszal úgy nézett ki, hogy sikerül találnom egy szponzort a szövetségnek. Betelefonáltam, és kértem, hívjanak vissza. Nos, azóta is erre várok. Mindezek ellenére nem haragszom senkire, sőt, ha már letettem valamit az asztalra mint edző, akkor szívesen vállalnék bármilyen funkciót a szövetségben. Ne kérdezze, a szövetségi kapitányit is! — Három nap, és kezdődik a világbajnokság. Mit vár a szakember, az edző a versenyektől? — Rég kicserélődött a mezőny, korábbi ellenfeleim is sorra vonulnak vissza, az új tehetségeket pedig nem ismerem, úgyhogy nem tudok túl sokat mondani. A németek gyengék lesznek, ebben biztos vagyok, hiszen láttam a válogatóviadalukat. A magyarok pedig? Szorítok értük, többet úgysem tehetek. Talán majd egyszer, ha én leszek a kapitányuk... (volly) Csehszlovákia tomásznőinek be kellett érniük a tizennegyedik hellyel, ami azt jelenti, hogy ők sem utaznak Barcelonába. Az egyéni versenyek legjobb teljesítményét a már említett Szvetlána Boginszka nyújtotta. A magyar tomászlányok közül a legszebb és legmagasabb színvonalú gyakorlatokat Ónodi Henrietta mutatta be, aki valemennyi szeren bejutott az egyéni döntőbe. Lesz a döntőknek két csehszlovák képviselője is, mert Daniela Bartlová és Iveta Poláková az első 36 versenyzőnő között végzett. A női csapatverseny végeredménye: 1. Szovjetunió 396,055, 2. USA 394,116, 3. Románia 393,841, 4. Kína 390,642,5. Bulgária 386,879, 6. Ausztrália 385,279. ( Innen-onnan ) A szovjet sportolóknak egységes csapattal kell részt venniük az 1992-es téli és nyári játékokon. Ezt az álláspontot támogatták azon a sport-csúcstalálkozón, amelyen részt vett a Szovjetunió valamennyi sportvezetője, köztük a már függetlenné vált köztársaságok, a Szovjet Olimpiai Bizottság és az országos sportszövetségek képviselői is. A Brasiliában zajló 250 ezer dollár összdíjazású férfi verseny második fordulójában meglepetés született, miután az ausztrál Sandon Stolle 6:4, 7:6 arányban legyőzte az első helyen kiemelt cseliszlovák Karel NováéekeL Athénben folytatódtak a junior kézilabda vb mérkőzései. Az ötödik napon Németország 23:23-ra végzett Dánia csapata ellen. További eredmények: Svédország—Izland 25:19, Szovjetunió—Korea 40:22, Brazília—Kína 30:21, Egyiptom—Görögország 32:24, Törökország—Franciaország 25:22, Spanyolország—Jugoszlávia 16:13. A negyeddöntő küzdelmeihez érkezett a jégkorongozók Kanada Kupája. Az első találkozón az Egyesült Államok válogatottja fölényes, 7«3 arányú győzelmet aratott Finnország ellen. Harmaderedmények: 2:0, 1:1, 4:2. Gólütők: Mullen 2, Christian, Leetch, Miller, Otto, Brown, ill. Skriko, Kurri és Ruuttu. A Kanada—Svédország mérkőzést később vívták. A katalánjai kerékpáros körverseny hatodik, utolsó előtti útszakaszát Luis Herrera nyerte. A verseny élén továbbra is a Tour de France idei győztese, a spanyol Miguel Indurain áll. §KP Bratislava—§K Slovan Bratislava 0:1 (0:1). Az esélyesebb Slovan a 31. percben DubovskJ révén megszerezte a vezetést. A második félidő elején ugyanő növelhette volna csapata előnyét, de büntetőjét Jakubiéka, a rendőrök portása hárította. A Slovan ezzel a teljesítményével csalódást okozott. A Real Madrid ellen ez kevés lesz... Tesla Stropkov—FC Tátrán Preäov 0:7 (0:2). Csak egy fél órán át volt egy súlycsoportban a két csapat. A Tátrán az első félidőben mindössze háromszor lőtt kapura, mégis két gólt ért el. Az epetjesiek harmadik gólja az 58. percben született, ezután a hazaiak összeroppantak. Már csak egy csapat volt a pályán. Góllövők: Dartko 2, Zsitkov, Stefan, Zvara, Kozslej, Petruí. FO Povaíská Bystrica—FC Nitra 1:0 (0:0). Félénken kezdtek a hazaiak. Szemmel láthatóan tartottak a nyitraiaktól, akik az SZNLI legutóbbi fordulójában 7:1 arányú „kiütéses” győzelmet arattak a zsolnai csapat fölött. A vágbeszterceiek azonban a félidő közepe táján átvették a játék irányítását, és a 32. percben Kopecty a kapufát találta el. Az egyetlen gólt az 52. percben Múlik lőtte. A következő, 4. fordulóra október 10-én kerül sor. A Cseh és Morva Labdarúgó Kupa 3. fordulójának néhány érdekesebb eredménye: Vagónka Ócska Lípa—Dukla Praha 1:5 (1:2), TJ Rudná—Dynamo Őeské Budcjovice 1:4 (0:2), Brandys— Slavia Praha 2:2 (0:2), tizenegyesekkel a Slavia jutott tovább, BeneSov—Bohemians Praha 1:2 (1:0), Skoda PlzeiV— SKP Cheb 4:0 (2:0), VTt Chomulov— Sparta Praha 1:3 (1:2). Labdarúgó Eb-selejtezők Csalódás Bemben Szerdán négy mérkőzéssel folytatódtak a labdarúgó Eb-selejtezők. A legizgalmasabb találkozóra minden bizonnyal Bemben került sor, ahol Svájc válogatottja Skócia legjobbjaival mérkőzött. Abban az esetben, ha Teli Vilmos kései utódai győznek, megvásárolhatták volna a svédországi repülőjegyeket. Az összecsapás azonban döntetlenül végződött, így megtörténhet, hogy a svájciak nem utaznak el Skandináviába, mert a skótok egy mérkőzéssel kevesebbet játszottak, ráadásul utolsó meccsükön otthonukban San Marino válogatottját fogadják. A Feröer-szigetek legjobbjai Észak-írország válogatottja ellen játszottak. Az első mérkőzésen meglepetésre 1:1-es döntetlent értek el a belfasti stadionban. Az írek most kamatostul visszafizettek mindenért, és csaknem féltucatszor juttatták a „bőrt” a szerencsétlen Knudsen hálójába. Az ötödik csoportban a belga „vörös ördögök” a Benelux-derbyn legyőzték ugyan Luxemburg válogatottját, de aligha jutnak el „az ígéret földjére”, mert a walesiek négy meccsen hét pontot gyűjtöttek, míg a belgák öt mérkőzésen csupán ötöt. Tovább tart a hatodik csoportban Hollandia és Portugália versenyfutása. A késő esti órákban a portugálok legyőzték a finneket, így nekik is kilenc pontjuk van. Hollandia labdarúgói csupán jobb gólarányukkal előzik meg legnagyobb ellenfelüket. A találkozók eredményei — 2. csoport: Svájc—Skócia 2:2 (2:0), góllövők: Chapuisat, Hermann, ill. Durie, McCoist, 4. csoport: Feröer-szigetek— Észak-írország 0:5 (0:3), góllövők: Clarké 3, Wilson, McDonald, 5. csoport: Luxemburg—Belgium 0:2 (0:1), góllövők: Scifo, Degryse, 6. csoport: Portugália—Finnország 1:0 (1:0), góllövő: Cesar Brito. Tegnapelőtt több barátságos mérkőzést is vívtak. Londonban: Anglia— Németország 0:1 (0:1), góllövő: Riedle, Eindhovenben: Hollandia—Lengyelország 1:1 (0:0), góllövők: Bergkamp, ill. Ziober, Cardiffben: Wales— Brazília 1:0 (0:0), góllövő: Saunders. Győrött Magyarország Írország csapatát fogadta. Kovács Kálmán vezető góljára egy perc múlva Kelly válaszolt, majd a 70. percben Sheedy állította be a végeredményt. Magyarország—Írország 1:2 (0:0).
