Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)

1991-09-03 / 166. szám

1991. szeptember 3. Szabad ÚJSÁG 3 Jelcin és Gorbacsov egymás mellett a népi küldöttek rendkívüli kongresszusán (Telefotó: ÖTK7AP) Major Moszkvából Pekingbe John Major brit kormányfő néhány órás moszkvai villámlátogatásán találko­zott Gorbacsov elnökkel, Jelcinnel, vala­mint a balti köztársaságok képviselőivel. Moszkvai sajtóértekezletén Major kije­lentette, hogy a Szovjetuniónak nyújtott segítség nem jelenti a Kelet-Európának nyújott segítség leállítását vagy korláto­zását. Elmondta, hogy tárgyalásai főleg a szovjet atomfegyverek fölötti ellenőr­zésről folytak. A Nyugat nem érdekelt abban, hogy a szovjet atomhaderő szét­­forgácsolódjék. Gorbacsov és Jelcin nagy megértést tanúsított a brit követel­mény iránt és megnyugtatta a kormány­főt, hogy a szovjet atomfegyverek köz­ponti ellenőrzése megbízható. A brit kormányfő tegnap Moszkvából háromnapos látogatásra Pekingbe érke­zett. Ő az első nyugati vezető, aki az 1989. évi tüntetés véres elnyomása óta Kínába látogat. Útjának fő célja, egy egyezmény aláírása a hongkongi repülő­tér építéséről. Feltételezik, hogy a kínai vezetőket tájékoztatja moszkvai tárgya­lásairól is. Hittel, bizodalommal (Folytatás az 1. oldalról) tanulóifjúságunkat, mául pedig a szülői társadalmat. Közös akarattal, egymást segítve munkáljuk mi is valamennyien tanintézetünk felvirágoztatásának nemes ügyét. A felme­rülő nehézségek vagy az alattomos buktatók pedig senkit ne csüggesszenek, hanem inkább erősítsenek meg betűiünket elszántságunkban és konok kitartásunkban. Ha pedig körülményeink rosszabbra fordulnának, fogjuk egymás kezét egyre szorosabban, s köves­sük az útmenti csalán példáját, amelyet minél jobban tépdesnek, atmál mérgesebben sokasodik. (Hadd jegyezzem meg ha csak zárójelesen is, hogy az iménti találó hasonla­tot ugyancsak Sütő Andrástól kölcsönöztem.) Kisebbségi magyar társadalmunk tanulóifjúságára az adott körübnények között missziós feladat háruL Az egyéni boldogulás biztosításán túlmenően egy nemzeti kollek­­tívum becsületét, rátermettségét és tehetségét is bizonyítania kell, méghozzá sokszor eleve hátrányos helyzetből indulva. Nem vitás, hogy nekünk kell dolgoznunk Kellő kitartással azonban a hátrányos feltételek az érintettek előnyére válhamak mivel edzettebbekké, kitartóbbakká, tutgyobb teherbírással rendelkezőbbekké tehetik még a mélyen a rajtvonal mögül indulókat is. Kezdeti hátrányunk tehát ne csüggesszen bennünket, de igenis rendezkedjünk be annak máiéi hatékonyabb és gyorsabb leküzdésére, felszámolására Pedagógusaink nyújtsanak többet a reájuk bízott fiataloknak, a tanulók fokozzák akaraterejüket és teherbíró képességüket, a szülők pedig mbidehhez teremtsék meg a rendezett családi háttér kiegyensúlyozó biztosítékát Semmi kétség átalakulóban lévő tétova társadalmunk keresi önmagát, keresi a több mint fél évszázada, egyesek szerint több mint hetven esztendővel ezelőtt elveszített utakat, értékeket Vajon számunkra melyik az igaz út, mi a valódi érték, és van-e nekünk egyáltalán valamilyen sajátos célkitűzésűnk? Számos sorstársunk számára e felvetett kérdésekre nem is olyan egyszerű a válaszadás. Merre tehát és hová? Van-e biztos iránytűnk a nagy bizonytalanságban?Bizony mondom, hogy van: az anyanyelvűnk és a kultúránk. Amíg e kettőnek birtokában vagyunk, s amíg azt hajlandóak és képesek vagyunk utódainkra is átörökíteni, addig a világ minden múlandósága gyengének fog bizonyulni arra, hogy erőt vegyen mirajtunk Kezdjük tehát az új tanévet hittel és bizodalommal telve, kötelességünket végezzük igyekezettel és lankadatlan szorgalommal. Becsüljük meg egymást és önmagunkat, szívünkben soha ne lakozzék gyűlölködés, hanem töltse be azt az egymás iránt is érzett felelősségtudat és szeretet Csakis így leszünk képesek megfelelni azoknak a feladatok­nak, amelyek elvégzésére múltunk joggal kötelez bennünket, jövőnk pedig méltán elvár tőlünk Isten legyen segítségünkre. Megkönnyebbülés A jugoszláv tagköztársaságok, ezen belül Szerbia is, hétfőre vir­radóan aláírták a horvátországi tűzszünetről és annak ellenőr­zéséről szóló egyezményt. Az egyezményt az Európai Közössé­gek kezdeményezték. Crna Gora képviselőinek kivételével a jugoszláv államelnökség minden tagja elfogdta az EK feltételeit. A dokumen­tumot hat jugoszláv tagköztársaság elnö­kei és Markovié jugoszláv kormányfő ír­ták alá. Az EK részéről a tegnap Belg­­rádba érkezett Hans van den Broek hol­land külügyminiszter írta alá a doku­mentumot. Broek egyidejűleg beterjesz­tette a horvátországi harcok megszünte­tésére javasolt tervet. A fegyverszüneti egyezmény elméleti­leg már augusztus 7-től érvényes, de mindeddig hatástalan maradt, mert Szerbia nem engedte EK-megfigyelők kiküldését. Miután a szerb vezetés a múlt hét végén elfogadta az EK feltéte­leit, lehetővé vált egy valós tűzszünet. Horvátországban tegnapra virradóan még harcok voltak, de reggelre elhallgat­tak a fegyverek. Ez nyilvánvalóan a Belg­­rádban aláírt fegyverszüneti egyezmény hatásának tudható be. A Reuter hírügy­nökség szerint a nemzetiségi összecsapá­sok során Horvátországban két hónap alatt 400 ember vesztette életét. A tűz­­szüneti egyezmény minden résztvevőt arra szólít fel, hogy azonnali hatállyal vonja vissza csapatait a frontvonalról, számolja fel az összes félkatonai fegyve­res egységet és a hadsereg vonuljon vissza a laktanyákba. Az egyezmény sze­rint, a jugoszláviai fegyverszünetet ellen­őrző polgári csoportban az Európai Kö­zösségek tagországain kívül részt vesz Csehszlovákia, Kanada, Lengyelország és Svédország is. A megfigyelők számát 50-ről 200-ra emelik és diplomáciai vé­delmet nyújtanak számukra. Hírügy­nökségi jelentések szerint a döntést megkönnyebbüléssel fogadták Horvát­országban. Milosevic szerb elnök az egyezmény aláírása után reményét fejezte ki, hogy Jugoszlávia a jövőben is fennmarad. Tudjman horvát elnök szerint a problé­ma megoldásának vége még messze van. Milosevic szövetségi kormányfő jelentős előrehaladásnak értékelte az egyezmény aláírását. Kucan Szlovénia elnöke attól tette függővé a további fejleményeket, hogy az egyezményt betartják-e. A dél-afrikai Armscor fegyveripari társaság cáfolta, hogy Horvátországnak lőszert adott volna el. A társaság cáfola­tát azután tette közzé, hogy Zágrábban 19 tonna Dél-Afrikából érkezett fegy­vert koboztak el. Dél-afrikai részről az­zal magyarázkodnak, hogy a szállítmány egy formálisan független néger kisállam­ból, Bophuthatswanából ered. A 16 éves szentlászlói Goran úgy véli, már elég idős ahhoz, hogy harcra keljen. A képen apjával együtt láthatjuk, amint a falu szélén kiépített állások felé tart (Telefotó: ŐTK/AP) Megkezdődött a népi küldöttek rendkívüli kongresszusa . A szovjet változások forgatókönyve Tegnap délelőtt a moszkvai Kreml kongresszusi palotájában megkezdődött a népi küldöttek 5. (rendkívüli) kong­resszusa. Mint a múlt héten a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa, úgy most a rendkívüli kongresszus is felméri az or­szág jelenlegi válságos helyzetét és dönt az államcsínykísérlet kövekezményeinek felszámolásáról. Nazarbajev kazah elnök felolvasta az államfő és a 11 szövetségi köztársaság hétpontos javaslatát a helyzet rendezé­sére. Ez a dokumentum elfogadása ese­tén a Szovjetunió további fejlődésének forgatókönyvévé válhat. A javaslat azt ajánlja, hogy írják alá a szövetségi szer­ződést, s minden köztársaság maga vá­lassza meg a szerződéshez való csatlako­zás formáját. A hét pont egyike javasolja egy gazdasági szerződés megkötését, amelyhez a 15 tagköztársaság mindegyi­ke, a központi vezetéshez való viszonyá­tól függetlenül csatlakozhat. A doku­mentum feltételezi a népi küldöttek ide­iglenes tanácsának létrehozását. Java­solja alakítsanak államtanácsot, amely­nek a Szovjetunió elnökén kívül a köz­társaságok legmagasabb képviselői len­nének a tagjai. Az átmeneti időszak ide­jére, egy köztársaságok közti gazdasági egyeztető bizottságot akarnak létrehoz­ni, amelyet az ország gazdaságának irá­nyításával bíznának meg. A tagköztársaságok közös nyilakoza­­ta szerződést javasol a fegyveres erőkről is. Megerősíti, hogy a Szovjetunió szigo­rúan betartja nemzetközi kötelezettsé­geit. Kéri a kongersszust, támogassa a köztársaságok ENSZ-hez intézett kéré­sét, hogy a világszervezet ismerje el őket, mint a nemzetközi jog alanyait. A doku­mentum azt javasolja, hogy a kongresz­szus csak három napig tartson. A hét­pontos javaslatot az államfő, továbbá az OSZSZSZK, Ukrajna, Belorusszia, Üz­begisztán, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Kirgizia, Tádzsikisztán, Örményország és Türkménia legfelsőbb képviselői írták alá. Grúzia részt vett ugyan a tanácsko­záson, de aláírása nem szerepel a doku­mentumon. A népi küldöttek kongresszusát dél­után Gorbacsov elnök vezette. A vitában határozottan támogatták a hétpontos ja­vaslatot. Szobcsak, a nagytekintélyű le­­ningrádi polgármester azt javasolta, hogy a dokumentumot fogadják el és lássanak hozzá az átmeneti időszak ha­talmi szerkezetének kialakításához, hogy elejét vegyék az ország ellenőrizhetetlen széthullásának. A dokumentum elfoga­dását helyeselték a belorusz, üzbég, ka­zah, azerbajdzsáni, grúz, kirgiz, tadzsik, örmény, türkmén és moldáviai küldöt­tek. Lettország, Litvánia és Észtország képvieslői nem nyilatkoztak a hétpontos javaslatról. Lettország képviselője tájékoztatta a kongresszust, hogy a lett képviselők Gorbacsovhoz fordultak, adjon ki elnöki dekrétumot Lettország függetlenségé­nek elismeréséről. A balti köztársaságok függetlenségével a kongresszus, e köz­társaságok képviselőinek Gorbacsowal folytatott konzultációja után foglalkozik majd. A kongresszus idején Moszkvában a Demokratikus Oroszország Mozgalom tüntetett az SZKP feloszlatásáért. A jugoszláv vezetés aláírta Az USA elismerte George Bush amerikai elnök teg­nap bejelentette, hogy az USA kész azonnal felvenni a diplomáciai kap­csolatokat a balti köztársaságokkal. „Az Egyesült Államok mindig is tá­mogatták a balti államok független­ségét és most felkészült rá, hogy dip­lomáciai kapcsolatokat létesítsen kormányaikkal” — jelentette ki Bush kennebunkporti nyaralójában tartott sajtóértekezletén. x.______________________;______V Bécsben a leszerelésről A nyári szünet után Bécsben konzul­tációkkal újították fel a hagyományos fegyveres erők leszereléséről, a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről fo­lyó tárgyalásokat. Ma megkezdik mun­kájukat a munkabizottságok és megtart­ják a bizalomerősítő csoport első plená­ris ülését is, amelyen felmérik, milyen következményekkel jár a Szovjet­unióban meghiúsult puccskísérlet a bé­csi leszerelési tárgyalásokra. Fabius Prágába látogat Laurent Fabius, a francia nemzetgyű­lés elnöke szerdán Prágába érkezik, hogy részt vegyen a Kultúra és Demok­rácia elnevezésű nemzetközi fórumon. A fórumot az UNESCO és Csehszlová­kia közösen készítették elő. Fabius prá­gai látogatása során találkozik Havel el­nökkel, majd tovább utazik Lettország­ba, hogy találkozzék Landsbergisszel. A fórumon számos külföldi politikai sze­mélyiség vesz részt, köztük Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter, Ecevit volt török kormányfő és Geremek, a lengyel Sejm külügyi bizottságának elnöke is. az egyezményt az EK-val hír BéCSBEN tegnap kezdődött meg a jövő nukleáris biztonságáról szóló nem­zetközi konferencia. A csehszlovák kül­döttség a WER 400 típusú atomreakto­rok biztonságáról számol majd be. A konferencia szeptember 6-ig tart és főleg a Közép- és Kelet-Európábán használt atomreaktorok biztonsági rendszereivel foglalkozik. Németország nagykövetei megérkeztek Észtországba, Litvániába és Lettországba. így Németország lett az el­ső olyan állam, amelynek a nagykövetsé­gei megkezdték működésüket a balti álla­mokban. ZsELJU ZSELEV, Bulgária elnöke tegnap Berlinbe érkezett. Németország­ba négynapos látogatásra jött, megláto­gatja Drezdát, Bonnt, Stuttgartot és Sa­arbrückern is, találkozik az NSZK elnö­kével, kancellárjával és külügyminiszteré­vel. Célja, hogy megerősítse: országa fel­készült rá, hogy az Európai Közösségek társult tagjává váljék. BaKER, amerikai külügyminiszter az Öböl-háború utáni hetedik közel-kele­ti kőrútjára készül. Az út időpontját még nem határozták meg, de a tervek szerint találkozik az egyiptomi külügyminiszter­rel. Diplomáciai körökben úgy vélik, hogy Baker előbb Moszkvával tisztázza a közel-keleti békekonferenciával kapcso­latos kérdéseket. Ghana fővárosában megkezdődött az el nem kötelezett államok külügymi­nisztereinek 10. értekezlete. A101 ország képviselői az iparilag fejlett államok és a harmadik világ együttműködésének lehe­tőségeiről, a helyi konfliktusok megoldá­sának módjáról, az emberi jogokról és a környezetvédelemről tárgyalnak. A DALAI LAMA, aki ezekben a na­pokban Ausztriában tartózkodik, találko­zott az osztrák iparkamara főtitkárával. Tárgyalásokat folytat Waldheim elnök­kel és Mock külügyminiszterrel is. Prog­ramján szerepel a bécsi budhista központ megtekintése is. LeNGYEL gazdasági küldöttség utazott Moszkvába, amelyet a kormány alelnöke vezet. Szovjet partnereikkel a lengyel küldöttség tagjai a mezőgazdasági termények eladásáról tárgyalnak majd. Ez év első hét hónapjában Lengyelország 930 millió dollárt fizetett ki a behozott szovjet árukért, de a lengyel exportőrök bevételei csak 370 millió dollárt tettek ki. IlIESCU román államfő megkezdte izraeli látogatását. Ez az első eset, hogy román államfő látogat Izraelbe. Samir izraeli kormányfővel és Herzog elnökkel a gazdasági kapcsolatokról, kereskedelmi és mezőgazdasági együttműködésről tár­gyal majd. A 400 ezres romániai zsidó közösség egyike a legnagyobbaknak Izra­elben. LONDONBAN a város szélén egy szemétlerakodó helyen titkos katonai ira­tokat találtak. A 46 dokumentum tartal­mazza a védelmi minisztérium vezetőinek telefonszámait, néhány fegyver, köztük a Challenger típusú tank és a terrorista ellenes kézifegyverek részletes leírását is. Az AMERIKAIAK körében végzett közvéleménykutatás szerint az emberek előnyben részesítik Gorbacsovot Jelcin előtt. Az amerikaiak 53 százaléka úgy véli, hogy az USA érdeke, miszerint a Szovjetuniót inkább Gorbacsov vezesse, mintsem Jelcin. Belgiumban a második világhá­ború óta először vettek részt csehszlovák harci repülőgépek egy légiparádén. A csehszlovák repülők SU-25 típusú harci repülőgépekkel vettek részt a repülőna­pon. Az egyik gépet kipróbálta a belga légierő főparancsnoka is, aki egyébként nagyra értékelte a két hadsereg közeledé­sét. ICaDHAFI líbiai elnök minapi nyi­latkozatában az amerikai—líbiai kapcso­latok javítása mellett szállt síkra. Bírálta ugyan az USA-t, mert szerinte hatalmas tudományos potenciálját humánus célok­ra, nem pedig rombolásra kellene hasz­nálnia, de lényegében helyeselte, hogy Egyiptom'; Algéria és Marokkó segítenek rendezni az amerikai—líbiai viszonyt.

Next

/
Thumbnails
Contents