Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)
1991-08-05 / 141. szám
4 Szabad ÚJSÁG 1991. augusztus 5. Bemutatkozott a Heinz Müller-cég A környezetszennyezés megfékezésének lehetőségei Német csúcstechnika a gyümölcsösben és a szőlőben A pneumatikus metszóollót maga Müller ur mutatta be zust küld; a fúvókán ekkor előre beállított mennyiségű permetanyag lövell ki, pontosan a fa tövéhez. Ezer gyümölcsfa kezeléséhez így mindössze 2-4 liter vegyszer elegendő! A gyümölcsfák metszése és ritkítása után lehullott ágak összegyűjtésére és -zúzására szolgál az RPF sortisztító. Függőleges tengelyű rotorjának szárnyai kb. 50 centiméter hosszú gumilapátokban végződnek, amelyek nem tesznek kárt a fák törzsében, a sorokat viszont „tisztára söprik“. A középre sodort ágakat a traktor hátuljára szerelt külön berendezés zúzza össze. Ezt a gépet „élőben“ nem láthattuk, a bemutató részét képező videovetítés azonban mindenkit meggyőzött munkájának hatékonyságáról. Maga Heinz Müller úr, a cég szintén jelen lévő tulajdonosa mutatta be ezt követően az általuk gyártott pneumatikus metszőollókat. A kisebbik alig nagyobb, mint egy elemlámpa, kiválóan „illik“ a kézbe, és igen ötletes biztosítékkal van ellátva a véletlen használat ellen; a kb. másfél méter hosszúságú nagyobbik, mint láthattuk, sőt ki is próbálhattuk, 4- 5 cm átmérőjű ágakkal is könnyedén megbirkózik. Érdekességnek számít, hogy a sor végén elhelyezett stacionárius kompresszor szolgáltatja számukra a sűrített (A szerző felvételei) lya mindössze 46 kilogramm. A bemutató során utolsóként a szőlészetben használható hidraulikus „karóültetőt“ tekirthették meg munka közben a résztvevők. A berendezés először egy kb. 6 centiméter átmérőjű hegyes acélrúd segítségével € Ikészíti a megfelelő mélységű üreget a karó számára; említést érdemel, hogy a rúd hegyén található nyílásokból eközben nagy nyomású víz áramlik ki, nedvessé téve a földet az üreg közvetlen környékén. Egy vízszintes acéllap nycmja be ezután a karót, amely a föld megszáradása után olyan szilárdan áll, mintha cementbe ágyazták volna. Folyamatos működés esetén a gép teljesítménye hihetetlenül nagy: mintegy 200 karó óránként! x x < Mint az elején jeleztük, a Heinz Müller-gépek bemutatása során ezúttal csak a legjellemzőbb tulajdonságaik ismertetésére szorítkoztunk. Annyit azonban feltétlenül hozzá kell tennünk, hogy esetleges hazai alkalmazásukhoz egy csomó speciális segédalkctrészre - különböző szelepek, hidiaulikus vezetékek, fúvókák, olajn/omásszabályozók - van szükség, csakúgy, mint az erőgép megfelelő átalakításra. Egy-egy komplett munkagép áráról tehát igen nehéz lenne beszélni, ezért csupán tájékoztatásul: a HERPU ponlpermetező, fúvókával, szivattyúval és tartállyal 2060 márkába kerül, a HERBIKA ára 500-800 márka, a gyomzúzóé pedig kb. 4000 márka. A fúvókakészletek, a használat céljától és módjától függően 25-95 márkába kerülnek. Részletesebb információkkal a cég szlovákiai képviselete szolgál, amelynek postacíme: ACG spol. s r. o., Mlynské Luhy 70, 821 05 Bratislava, telefon: 07/ 223 036, telefax: 07/223 036. Még július elején került sor a vásárúti szövetkezetben arra a gépbemutatóra, amelyen a speciális mezőgazdasági gépeket gyártó német Heinz Müller cég néhány termékét tekinthették meg az érdeklődők. A bemutatott gépek elsősorban a nagyüzemi gyümölcsösök és szőlőültetvények számára készültek, ahol rendkívül nagy mértékben képesek helyettesíteni a kézi munkaerőt. Tekintsük át legalább címszavakban, részletesebb műszaki ismertetés nélkül, mely termékeivel próbálkozik a hazai piacon a cég, illetve mit „tudnak“ ezek a berendezések. Az RPM forgókéses (rotoros) gyomzúzó a fatörzsek sávjának gyomtalanítására szolgál. Detektorral van felszerelve, amely a törzs érintésének pillanatában „behúzza“ az egész vágószerkezetet, így a törzs károsítása teljesen kizárt. Rendszeres használata tökéletesen tiszta sorokat eredményez. Üzemi sebessége- mint magunk is láthattuk - meglepően nagy. Ugyanerre a hidraulikus karra szerelhető a HERBIKA sorpermetező, amelynek szélernyővel védett fúvókája 40 (gyű-' mölcsös), illetve 20 centiméter (szőlő) talajmagasságból permetezi a telepített sávot. A szélfogó ernyőnek, a kis távolságnak és a függőleges fúvásiránynak köszönhetően szóródási veszteség, illetve környezetszennyezés gyakorlatilag nincs; ugyanúgy nem áll fenn annak a veszélye sem, hogy akár a legalsó terményeket is közvetlenül érné az alkalmazott vegyszer. A permetezőből- amely egyébként a gyomzúzó-A HERBIKA sorpermetező hoz hasonló „fakerülő“ detektorral van felszerelve - szimmetrikusan két darab szerelhető a munkagépre, amely így a sorközben haladva egyszerre két sort gondozhat. Rendkívül ötletes - és főleg gazdaságos - a cég HERPU jelzésű pontpermetezője. A gyomzúzóval kombinálva használatos, amelynek detektora egyben a permetező szivattyújának is impullevegőt, egy csörlőről letekeredő, 100 méter hosszú vezetéken keresztül, amelyre 2 olló csatlakoztatható. A kompresszor légtartálya 120 liter sűrített levegőt tud tárolni; az erőforrás egy 3,5 lóerős Honda benzinmotor. A dolgozókat tehát nem akadályozza, s zajával, füstjével sem terheli a sorközben haladó traktor. A gumikerekeken mozgó közös vázra szerelt légsűrítő és benzinmotor együttes sú-Az RPM gyomzúzó VASS GYULA „Három út előttem..." Országunk egyik legfontosabb megoldásra váró ökológiai és társadalmi feladata a környezetszennyezés csökkentése. A cél eléréséhez tulajdonképpen három lehetőség kínálkozik: 1. A környezetszennyező források felszámolása, megsemmisítése, azaz a fogyasztás és a szolgáltatások abszolút minimumra csökkentése. 2. A jelenlegi létesítmények adaptációja, módosítása olymódon, hogy a szennyeződés minimális mértékűre csökkenjen. 3. Innováció, új gyártási eljárások bevezetése, melyek során a gáznemű, folyékony vagy szilárd környezetszennyező hulladék keletkezése kizárt vagy elenyésző. Nyilvánvaló, hogy a környezetvédelmi szervek egyedül nem oldhatják meg ezeket a problémákat. A sikeres megoldáshoz elengedhetetlenül szükséges az egész gazdasági szerkezet megváltoztatása. Vitathatatlan, hogy a közeljövőben a három felvázolt lehetőség kombinációi segítségével kell cselekednünk. A termelés minden ágazatában rendkívül nagy a nyersanyag-, alapanyag- és energiafelhasználás (pazarlás - a ford, megjegy.). A közúti szállítás szervezetlen és feleslegesen energia- és költségigényes. Olyan termelési ágazataink vannak, melyeknek nincs meg a legkisebb konkurenciaesélye sem. Számos olyan új termelőegységet építettünk ki, melyek koruknál fogva még sokáig kellene hogy szolgáljanak, de létesítésükkor elfeledkeztünk a legelemibb környezetvédelmi követelményekről. Melyik a legjobb megoldás? A döntést megnehezíti a deformált értékrend. Amíg a közgazdasági mutatók nem lesznek reálisak, nehezen hozhatunk helyes döntéseket akár az állami szervek, akár a vállalkozói szféra szintjén. Az árliberalizáció alapján feltétlenül szükséges a termékek és a szolgáltatások árába belefoglalni a környezetszennyezés okozta károkat. Ez viszont csak a kiszabható büntetések kényszerítő felső határértékeivel érhető el. Ez a lépés lehetővé tenné, hogy közgazdasági szempontból reálisan összehasonlítsuk a megoldási lehetőségek előnyeit és hátrányait. Lehetséges, hogy idővel rájövünk, hogy az olcsó barnaszén nem kifizetődő a hőerőművek villamosenergia-termelésé-Újra a magukén aratnak ben, mert a környezetvédelmi előírások betartásával (illetve a büntetés kifizetésével) irreálisan drága energiaforrás. Rájövünk talán arra is, hogy az (esetleg) importált, korszerű eljárásokkal elégetett jó minőségű szén vagy földgáz olcsóbb, mint az atomenergia, ha az utóbbi árába beleszámítjuk az atomerőmű majdani felszámolásának és a veszélyes radioaktív hulladék tárolásának költségeit. Valószínű, hogy a villamosenergia ára - amenynyiben belevetülnek a környezetvédelmi költségek - jobb, gazdaságosabb kihasználásához, ezzel a fogyasztás csökkentéséhez fog vezetni. Mit mond a külföldi tapasztalat A külföldi tapasztalatok szerint a környezetszennyezés csökkentésében az adaptációnál sokkal hatásosabbak az innovációk, melyek környezetvédelmi szempontból megelőző szerepet töltenek be, a tudományosműszaki fejlődésnek köszönhetően közgazdasági szempontból nagyobb hatásfokkal bírnak. Míg az adaptációs megoldások általában közgazdasági veszteséggel járnak, az innovációsak e szempontból is a gazdasági fejlődés irányába mutatnak. Az OECD tanulmánya szerint az aktív ökológiai program bevezetése Franciaországban 3—4 százalékos hazai terméknövekedést eredményezett a költségek 2-3 százalékos emelkedése mellett. Itt is bebizonyosodott, hogy igaz az a nézet, miszerint „nem a múlt, hanem a jövő érdekeihez kell igazodni“. Számunkra ez a filozófia irányadó lehet, főképp a lényeges döntésekben, amikor az úgyis elkerülhetetlen gazdasági szerkezetváltás folyamán lehetőség nyílik az innovációs környezetkímélő eljárások bevezetésére. A vállalatok és az állami szervek szerepe A vállalatok következetes innovációs lépései csak a valós értékrenden, a konkurencián alapuló piacgazdaságban várhatók el. Az állam szerepe a gazdaság ökológiai szabályozására korlátozódna. Az állami támogatást elsősorban a „múlt bűneinek“ felszámolásában kellene felhasználni. Fontos, hogy ne hagyjuk magunkat „elcsábítani“ a látszólag egyszerűbb, de drágább és a jövő szempontjából kevésbé célszerű adaptációs megoldások bevezetésével. (HN) Dohánypajtából magtár „Fejlesztésről egyelőre szó sem lehet, azon igyekezünk, hogy valahogyan átvészeljük ezt az évet. Itt, a hegyek között végzett munka szívóssá, kitartóvá tette a falu népét, ezért meggyőződésem, hogy sikerül túltenni magunkat a mostani nehézségeken“ - mondotta Figeli László mérnök, a nemrégiben alakult darnyai szövetkezet elnöke. Valóban, a falut félkörben hegyek és meredek domboldalak fogják közre. Alig van sík terület - az is zömében más szövetkezet tulajdona -, ahol a szem egy kicsit megpihenhet, és biztonságban érezheti magát a munkáját végző traktoros is. A 449 hektár mezőgazdasági földterületből mindössze 169 hektár szántható, a többi rét, de főleg legelő. Utoljára 1970-ben aratott a saját határában a jelenlegi tagság, no és természetesen most. Magtár híján egy dohányszáritó pajtát alakítottak át gyorsan terményraktárrá. A száztíz hektárnyi kalászos szép termést hozott, de gond nélkül elfért benne. Az aratás után jószerivel már csak a 15 hektáron termesztett cukorrépa és a szálastakarmány betakarítása vár a szövetkezet 36 állandó dolgozójára. Az első kaszálás mind a hozamot, mind a minőséget tekintve jobb eredményt hozott a vártnál. A gyakori esők ellenére sikerült megóvniuk a szénát a nedvességtől. „A tulajdonviszonyok rendezése után - folytatja az elnök -, további 160 hektárral növekszik majd a földterületünk, mivel jelenleg egyes parcelláinkat a szomszédos szövetkezet műveli.“ Ami a magángazdálkodást illeti, Damyán eddig két család vette ki a földjét, összesen tizenöt hektárt. Itt is úgy van tehát, mint az ország más vidékein: a kezdeti fellángolás után a magángazdálkodás már nem vonzza túlságosan az embereket. Bizonyára közrejátszik ebben a mezőgazdasági termékek iránti csökkenő érdeklődés, illetve az ezzel párosuló alacsony felvásárlási árak. FARKAS OTTÓ Magtérré alakítják a dohényszárítót. A kép bal szólón Figeli László (A szerző felvétele)
