Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)
1991-08-27 / 160. szám
1991. augusztus 27. Subád ÚJSÁG 3 A szovjet parlament rendkívüli ülése Gorbacsov: Más országba tértem vissza Lukjanov lemondott • A pártapparátus vezetője öngyilkos lett Kirgizia nem írja alá • Letartóztatták a KGB alelnökét • Összehívták a népi küldöttek rendkívüli kongresszusát A moszkvai Kremlben tegnap délelőtt kezdődött meg a szövetségi parlament rendkívüli ülése. A képviselők a Szovjetunióban kialakult helyzetről és a puccskísérlet következményiről tárgyalnak. A parlament abszolút többséggel elfogadta a javaslatot, hogy szeptember 2-ára hívják össze a Szovjetunió népi küldötteinek rendkívüli kongresszusát. A parlament ülésén részt vesz Mihail Gorbacsov elnök is. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésén hattagú titkárságot választottak, amelyre az elnökség feladatainak egy részét ruházták. A viharos vitában több radikális javaslat hangzott el az ország problémáinak megoldására. Néhány képviselőazt javasolta, hogy ismerjék el a balti köztársaságok önállóságát. Elhangzott a javaslat, hogy az ország alelnökévé Alekszandr Jakovlevet, a peresztrojka egyik megalkotóját válasszák meg. Javasolták azt is, hogy a Szovjetunió külügyminisztere legyen ismét Eduard Sevamadze, aki a múlt év végén mondott le erről a tisztségéről. A parlament elnökének lemondása Lukjanov, a szövetségi parlament elnöke beadta lemondását. Ezt közvetlenül a parlament rendkívüli ülése előtt jelentette be a TASZSZ hírügynökség. Lukjanov elutasítja a vádat, miszerint részt vett volna az államcsínyben, és a puccskísérletért nem érez semmilyen felelősséget. Rizskov volt miniszterelnök újságírók előtt kijelentette, hogy a továbbiakban nem tér vissza a szovjet politikai porondra. A vita A parlament vitájában felszólalt Haszbulatov, az orosz parlament elnöke is. Sürgős változtatásokat követelt a szovjet gazdaságban, és azt mondta, hogy a lakosság lelkesedését most a gazdasági problémák megoldására, nem pedig a bosszúállásra kell irányítani. Hangsúlyozta, hogy vissza kell állítani a magántulajdon elvét. Javasolta a katonai költségvetés csökkentését. Figyelmeztetett rá, hogy korszerűsítés híján a Szovjetunió gazdasági válsága tovább mélyül. Akajev, Kirgizia elnöke azt javasolta, hogy a szovjet parlament oszlassa fel önmagát. Kijelentette, hogy az új szövetségi szerződést mai formájában elfogadhatatlannak tartja. Szerinte a dokumentum túl erős helyzetet biztosít a szövetségi központ számára. Az alkotmányfelügyelő bizottság elnöke azt javasolta a parlamentnek, hogy oszlassák fel a KGB-t és helyettesítsék két új intézménnyel: a felderítő szolgálattal, és az állami intézmények védelmét biztosító hivatallal. Kijelentette továbbá, hogy a szovjet rendszer eddig csak a titkosrendőrségre és a hadseregre támaszkodott, és az államcsíny veszélye mindaddig fennáll, amíg ezt a rendszert nem váltják fel demokratikus intézmények. Gorbacsov beszéde Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke beszédében azt javasolta, hogy a népi képvislők kongresszusára hívják meg a tagköztársaságok parlamentjeinek képviselőit is. Hangoztatta, hogy az önállóságra törekvő szövetségi köztársaságokkal a szövetségi szerződés aláírása után azonnal megkezdik a tárgyalásokat. Gorbacsov szerint az államcsínykísérlet nem volt váratlan, mert a konzervatív erők képviselőinek sorozatos megnyilvánulásai sejtetni engedték, hogy fordulatra készülnek. Az ellenintézkedések azonban elmaradtak, ezzel szemben bizonytalanság és liberalizmus nyilvánult meg, ami saját tevékenységét is jellemezte. Az összeesküvés szervezői kihasználták, hogy a demokratikus reformok nem haladtak megfelelő ütemben. Gorbacsov szerint a puccsisták két nagy tévedésbe estek: azt gondolták, hogy a népet nyájként lehet manipulálni, és a hadseregre támaszkodtak. A hadsereg azonban megtagadta a fellépést a nép ellen. Gorbacsov biztosította a képviselőket, hogy az államcsínyből levonta saját maga számára is a következtetéseket. „Azt mondják, hogy egy más országba tértem vissza, s ez igaz is” — mondotta az elnök. A képviselők tapsa kísérte azt a kijelentését, hogy továbbra is kitart a demokratikus társadalmi reformok mellett. Az elnök meggyőződését fejezte ki, hogy az államcsíny kudarcra volt ítélve, mert a szovjet társadalom a peresztrojka hat éve alatt alapvetően megváltozott, és a demokratikus erők mély gyökereket eresztettek benne. Kifejezte háláját a moszkvaiak százezreinek, akik segítettek a puccs felszámolásában. Köszönetét mondott az orosz parlamentnek, és külön Borisz Jelcinnek is. Gorbacsov a közeljövő legfontosabb feladataként az új szövetségi szerződés aláírását jelölte meg. Azoknak a köztársaságoknak, amelyek nem akaiják aláírni a szerződést, lehetőséget kell adni, hogy maguk döntsenek a kérdésről. Bírálta Lukjanovot, a parlament eddigi elnökét, akinek kifogásai voltak a szövetségi szerződés javaslatával szemben. Bírálta, hogy Lukjanov az államcsíny után nem hívta össze a szövetségi parlamentet, amely megakadályozhatta volna a puccsisták tevékenységét. A szovjet elnök a jogvédelmi szervek és a fegyveres erők reformja mellett szállt síkra. Elnöki rendelettel a KGB-t a védelmi minisztérium hatáskörébe akarja utalni, amíg e szerv helyzetét a törvény nem szabályozza. Szavai szerint a Szovjetuniónak meg kell szabadulnia a gazBécs Horvátország és Szlovénia elismerése mellett áll ki Harcok Jugoszláviában Horvátországban a hét végén és tegnap délelőtt is folytatódtak a harcok. Fegyveres összetűzéseket jelentettek a köztársaság keleti részéből, főleg Vukovarból, Vinkovciből és Kninből. Alois Mock, osztrák külügyminiszter televíziós interjúban kijelentette, hogy Szlovénia és Horvátország függetlenségének sürgős nemzetközi elismerése hozzájárulhat a szerbek és horvátok közti harcok megszüntetéséhez, és a jugoszláviai válság megoldásához. Mock ezzel kapcsolatban felhívást intézett mindazokhoz az országokhoz, amelyek a balti köztársaságok elismerésére készülnek, hogy hasonló módon viszonyuljanak Szlovéniához és Horvátországhoz is. Ezt a véleményt támogatja Busek alkancellár is, aki a Jugoszláviából kiváló köztársaságok diplomáciai elismerését sürgette. Szavai szerint minden tétovázás e kérdésben további vérontást eredményezhet. Tegnap délelőtt Jugoszlávia bécsi nagykövetét a külügyminisztériumba hívták, ahol Mock nyugtalanságát fejezd ki afölött, hogy a jugoszláv hadsereg egyre nagyobb mértékben vesz részt a nemzetiségi konfliktusban. Az osztrák külügyminiszter szerint ez ellentmond a brioni egyezményeknek, a jugoszláv államelnökség döntéseinek, sőt, a párizsi chartának is. A horvát kormány Oroszország segítségével akarja meggyorsítani a köztársaság függetlenségének nemzetközi elismerését. Arra számítanak, hogy az orosz föderáció vezetése hasonló megértést tanúsít Szlovéniával és Horvátországgal szemben, mint amilyet a balti köztársaságok elismerésével tanúsított. A horvát miniszterelnök erről Borisz Jelcinnel akar tárgyalni. Megindult a lavina (Folytatás az 1. oldalról) Kanada tegnap bejelentette, hogy felveszi a diplomáciai kapcsolatot a három balti köztársasággal. Kanada sohasem ismerte el e köztársaságok Szovjetunióhoz történő csatolását. A francia külügyminiszter megbízottja a balti köztársaságokba utazott. Meglátogatja Litvániát, Lettországot és Észtroszágot, hogy diplomáciai elismerésükről tárgyaljon. A konzultációkról Franciaország már korábban tárgyalt nyugat-európai partnereivel. A diplomáciai kapcsolatok felvétele előtt még tisztázni kell a lettországi és litvániai aranykészletek visszaadását, mert ezeket az 1926—1932-es években francia bankokban helyezték el. Litvánia 2,2, Lettország pedig egy tonna aranyat helyezett el Franciaországban. Belorusszia parlamentje vasárnap esti rendkívüli ülésén meghirdette a köztársaság függetlenségét. Belorusszia így már a negyedik szövetségi köztársaság, amely a puccskísérlet óta megtette ezt a lépést. Számolnak vele, hogy rövidesen függetlenségi nyilatkozatot fogadnak el Moldáviában is. dasági populizmustól, és egyidejűleg szociális védelmet kell nyújtania a lakosságnak. Jelezte, hogy a további gazdasági reformokban számít a külföldi segítségre. Leváltások, öngyilkosságok Jevgenyij Saposnyikov, a Szovjetunió új védelmi minisztere televíziós interjúban kijelentette, hogy a védelmi minisztérium személyzetét 80 százalékban leváltják. A munkatársak nem kötődhetnek valamely személyiséghez, kiválasztásukban a döntő a munkájuk és erkölcsi magatartásuk lesz. Biztosította a lakosságot, hogy a fegyveres erőkkel a jövőben nem élhetnek vissza. Figyelmeztetett rá, hogy minden katonatisztet azzal gyanúsítanak, hogy részt vett az államcsínyben. Számos tisztet bűnözőként bélyegeznek meg. Amennyiben az igazságügyi szervek nem bizonyítanak valakire bűncselekményt, senkinek sincs joga bárkit is bűnözőnek nyilvánítani — hangsúlyozta Saposnyikov. Az államcsínyben való részvétel gyanúja miatt letartóztatták Viktor Gruskót, a KGB alelnökét. Az államcsíny-kísérletben való részvételért ez volt az első letartóztatás. Nyikolaj Ktjucsin, azSZKP KB apparátusának főnöke öngyilkosságot követett el — közölte tegnap a TASZSZ hírügynökség. Ez már a harmadik öngyilkosság a puccskísérlet meghiúsátása óta. Először Pugo belügyminiszter, majd Ahromejev marsall, most pedig Ktjucsin vetett önkezével véget életének. Lettország fővárosában ledöntötték V. I. Lenin szobrát. Ez volt a legmagasabb ilyen szobor a Szovjetunióban. A Szovjetunió új belügyminisztere felhívta a belügyi alakulatokat, hogy ne engedjék megsemmisíteni a szobrokat és emlékműveket, mert többnek közülük történelmi és művészeti értéke is van. Ukrajna vezetése tegnap azzal vádolta meg a köztársaság kommunista pártját, hogy részt vett a meghiúsított államcsínykísérlelben és ezért területén betiltotta a párt tevékenységét. Ezt a Reuter hírügynökség közölte. Az ukrán parlament elnöksége lepecsételtette a párt székhelyét, befagyasztotta bankszámláit és elkobozta dokumentumait. Visszhang Kaifu japán miniszterelnök tegnap felhívta a szovjet kormányt, hogy tisztázza, ellenőrzése alatt tartja-e az ország atomfegyvereit. Ez a kérdés Japán számára különösen fontos, jelentette ki Kaifu. A japán kormányfő azután nyilatkozott így, hogy kételyek merültek fel, mely hatáskörök maradnak a szövetségi vezetés kezében, és melyeket ruháznak át a köztársaságokra. A brit The Guardian című lap azokról a veszélyekről ír, amelyeket az új szovjetunióbeli helyzet hordoz magában. E veszélyek politikai és gazdasági jellegűek. Pártszervezetek feloszlatása és lapok betiltása semmi esetre sem erősíti a demokráciát, írja a lap. Bár az állami és területi pártszervezetek vezetősége nem érdemli meg az együttérzést, mégsem lehet boszorkányüldözést rendezni, és ezzel megalázni 15 millió párttagot. Az ilyesmi érthető ugyan, de nem kívánatos, írja az angol lap. Az árverések ellen Franz Neubauer, a szudétanémetek szóvivője, levelet intézett Helmut Kohl kancellárhoz, amelyben tiltakozott az ellen, hogy Csehszlovákiában elárverezik a szudétanémetek tulajdonát. Neubauer szerint az árverések célja, hogy az új tulajdonjogi helyzet Csehszlovákiában még a német—csehszlovák szerződés megkötése előtt kialakuljon. így lehetetlenné válna tulajdonuk visszaadása. A szudétanémetek szerint a kisajátítást érvényteleníteni kellene. Csehszlovákia ma nem rendelkezik olyan eszközökkel, hogy kártalaníthatná a szudétanémeteket. Ezért a tulajdonjogi kérdéseket a Bonn és Prága közti szerződésből ki kellene vonni, és külön egyezményben rögzíteni — írja Neubauer a kancellárnak küldött levelében. N orodom szihanuk herceg a kambodzsai polgárháború befejezéséről folytatott pattájai tanácskozások küszöbén kijelentette, hogy a Vietnam és Kína közti kapcsolatok javulása jelentősen hozzájárul az évek óta tartó konfliktus felszámolásához. Hanoi és Peking közeledése kényszerítene a Vörös Khmereket arra, hogy rugalmasabb magatartást tanúsítsanak. ROMÁNIÁBAN az ellenzéki Polgári Szövetség hétvégi kongresszusán arra hívta fel az ország politikusait és intézményeit, hogy szakítsanak a kommunizmus örökségével. A szövetség felhívta a parlamentet, hogy ne ratifikálja a román-szovjet barátsági és jószomszédi szerződést, amelyet Iliescu és Gorbacsov írtak alá idén Moszkvában. Az ellenzéki szervezet támogatja szovjet Moldávia önállósodási törekvéseit és ezt követeli „a Szovjetunió által megszállt egyéb román területek” számára is. M exikóban a parlamenti választásokon a hatalmon levő Intézményesített Forradalmi Párt nyerte el a legtöbb szavazatot, és a képviselőház 500 mandátuma közül 321-et foglalhat el. A második helyen a jobboldali Nemzeti Akció Párt végzett 90 mandátummal, a harmadikon a baloldali Demokratikus Forradalom Pártja 40 madátummal. M ongóliában hivatalos látogatáson tartózkodik Jang Sang-Khun kínai államelnök. Megfigyelők úgy vélik, hogy a látogatás eredményeként a szovjet piac összeomlása miatt óriási gazdasági nehézségekkel küzdő Mongólia jelentős összegű hitelt kap Kínától. Jang 40 év után az első kínai államfő, aki Mongóliába látogatott. A lBÁNIA felvette a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával. Ezt Szöulban a dél-koreai külügyminisztériumban közölték. Albánia volt az utolsó keleteurópai ország, amely felvette a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával. Az ÉSZAK-AMERIKAI Talladega (Alabama állam) börtönében a kubai szökevények egy csoportja már hatodik napja túszul tart 10 szövetségi ügynököt és 18 elítéltet. Az akció célja, hogy az USA engedélyezze a kubaiaknak a letelepedést. A hatóságok a kubaiakat büntetésük letöltése után vissza akarták toloncolni hazájukba. A talladegai börtönben 121 kubai menekültet tartanak fogva. A SPANYOL RENDŐRSÉG a napokban az észak-marokkói tartományban közel fél tonna hasist foglalt le, és két belga csempészt letartóztatott. A belgák a kábítószert egy gépkocsi tetőzetében kialakított tartályban akarták Spanyolországba csempészni. Tavaly a spanyol rendőrség összesen öl tonna kokaint foglalt le. A KALIFORNIAI George Brecher olvasói levelet küldött a New York Timesnek, amelyben azt javasolja, hogy nyújtsanak Csehszlovákiának a Marshall-tervhez hasonló hitelt 9 milliárd dollár összegben. Ez az olvasó szerint bizonyára jól jönne Csehszlovákiának, amely így gyorsabban térhetne át a piacgazdaságra és így példát mutathatna a többi kelet-európai országnak. Az olvasó felhívja a figyelmet arra, hogy ez az összeg az USA katonai költségvetésének csupán 3 százalékát teszi ki. Az EGYKORI NDK-BAN guillotinnal vagy tarkólövéssel 170 embert végeztek ki. Az adatot a Der Spiegel című hetilap közölte. Szerinte a sztálini rendszer idején először a kivégzéseket nyakúiéval végezték, de mivel ennek gyakori volt az üzemzevara, áttértek a tarkólövésre. Az utolsó halálos ítéletet az NDK- ban 1987-ben hajtották végre. Az OSZTRÁKOK 53 százaléka helyesli Ausztria belépését az Európai Közösségbe. Ezt a Gallup intézet felmérése állapítja meg. Eszerint csupán a megkérdezettek 10 százaléka nem tud dönteni arról, hogy támogatja-e az ország belépését az EK-ba. Az EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN 219 ezer elítéltet tartanak fogva. Egy felmérés szerint az elítéltek 13 százaléka azért követett el bűncselekményt, hogy pénzt szerezzen kábítószer vásárlására. A valóságban a bűncselekmények 33 százalékában játszik szerepet a kábítószer. Zágrábban tankakadályokat emeltek a város központjába vezető utakon. (Telefotó: ÓTK/AP)
