Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)
1991-08-26 / 159. szám
1991. augusztus 26. Szabad ÚJSÁG 3 Súlyos összecsapások Jugoszláviában Horvátország mozgósításra készül A két végén is folytatódlak a horvát fegyveresek és a jugoszláv alakulatok közötti harcok. Vasárnapra virradóra az Eszékért folytatott heves összecsapások során tízen meghaltak és többen megsebesültek. A várost körülzárták a szerb katonák és teljesen elzárták a külvilágtól. A Tanjug hírügynökség beszámolt arról, hogy az összetűzés helyszínén lelőttek egy jugoszláv harci repülőgépet. A jelentések szerint a pilótának sikerült katapultálnia. Ezt követően újabb vadászgépet vetettek be a jugoszláv néphadsereg tagjai. A jelentések szerint Belgrádtól délkeletre négy horvát rendőr veszítette életét, egy további társuk pedig súlyosan megsebesült. Az incidenst állítólag szerbek kezdeményezték. A jugoszláv államelnökség pénteki ülését követően kiadott közleménye szerint Franjo Tudjman, horvát köztársasági elnök ultimátumát, mely szerint a hónap végéig Szerbiának és a jugoszláv hadseregnek be kell fejeznie horvátországi agresszióját, csak ketten támogatták, míg hárman ellene szavaztak. Azt azonban nem tették közzé, hogy kik voltak mellette, illetve ellene. Vaszil Tupurkovszki, a horvátországi tűzszünetet ellenőrző különbizottság tagja azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi körülmények között lehetetlen szavatolni a tűzszüneti megállapodás betartását. Ezért azt java(Folytatás az 1. oldalról) áldozatoktól. Robert Strauss többek közt azt emelte ki, hogy az amerikai nép osztozik a Szovjetunió népeinek gyászában, s a puccsisták ellen küzdők nem áldozták hiába életüket, hiszen igaz ügyért — a demokráciáért harcoltak. Jelena Bonner arra hívta fel a figyelmet, hogy a szovjet társadalomnak ezek után az események után meg kell tanulnia gondolkodni, az embereknek valódi állampolgárokká kell válniuk. Mindamellett nem szabad, hogy visszaéljenek a rend fogalmával, mert rend is csak akkor lehet, ha szabadság és demokrácia uralkodik. Az orosz nemzeti zászlókkal letakart és virágcsokrokkal elhalmozott koporsók után az állandóan növekedő több mint százezres tömeg a Szadovoj körúton keresztül — ahol kihunyt a három fiatalember élete — az orosz parlament épülete felé vette útját. Itt a hősi halottaktól Borisz Jelcin, Oroszország elnöke vett végső búcsút. Elcsukló hangon kérte az áldozatok szüleinek bocsánatát, hogy, mint Oroszország elnöke nem tudta megóvni életüket. Hangsúlyozta, hogy neveiket Oroszország sosem felejti el, és bátorságuk előtt mély tisztelettel hajtja meg fejét. Kifejezte meggyőződését, hogy a feláldozott életek hozzásegítenek a társadalomban végbemenő energikusabb változásokhoz. A orosz parlament elől a gyászmenet Borisz Jelcinnel és Oroszország további vezetőivel az élén folytatta újtát a vaganyszkovi temetőbe, ahol a puccs áldozatait II. Alexij, Moszkva és Oroszország metropolitája búcsúztatta. Vladimir Uszovot és Dmitrij Komárt a metropolita a pravoszláv egyház, Hja Kricsjevszkijt pedig a zsidó vallási szertartások szerint helyezték örök nyugalomra. A gyászszertartáson Csehszlovákia és Václav Havel köztársasági elnök képviseletében Karel Schwarzenberg, az elnöki iroda vezetője, illetve Rudolf Slánsky, hazánk szovjetunióbeli nagykövete vett részt és helyezett el koszorút. Mélyponton a párt tekintélye Mihail Gorbacsov szombaton bejelentette, hogy lemond az SZKP főtitkári tisztségéről és felszólította annak központi bizottságát, hogy oszlassa fel a pártot — adta hírül a szovjet televízió. A nyilatkozat kifejti, hogy a párt központi bizottsága nem szegült szembe az államcsíny-kísérlettel, és a puccsisták vezetői közt a párt legfelsőbb tisztségviselői is jelen voltak. A Szovjetunió Kommunista Pártja elleni frontális támadás újabb hullámai érződtek szovjetuniószerte a hét végén. Sok tüntetés, tiltakozó nagygyűlés résztvevői Ítélték el az SZKP-t az államfordulat-kísérlettel való rokonszenve miatt Litvániához, Lettországhoz és Moszkvához — amelyek már korábban határozatot hoztak a kommunista párt betiltásáról — csodálkozott szombaton Észtország és Moldova is. Leningrádban pénteken a solja, hogy az Európai Közösség tagállamai ellenőrizzék a horvátországi eseményeket. Luka Babic horvát belügyminiszter kijelentette, hogy a tagköztársaság teljes mozgósítást rendel el, ha augusztus 31-éig nem fejeződik be a jugoszláv hadsereg agressziója. Stipe Mesic jugoszláv köztársasági elnök (aki szintén horvát nemzetiségű) a hét végén már másodízben figyelmeztetett arra, hogy lemond hivataláról, mert nem tartják be a három héttel ezelőtt hozott tűzszüneti megállapodás feltételeit. A főleg albánok által lakott Koszovóban, amely Szerbia része, a kökéső esti órákban Alexandr Beljajev a városi tanács elnöke több tíz képviselő kíséretében lepecsételte az SZKP Leningrádi Kerületi Bizottsága vezető tisztségviselőinek dolgozószobáit, illetve a kerületi pártbizottság archívumát Borisz Jelcin pénteki rendeletében feladatul adta Oroszország főügyészségének és a belügyminisztériumnak, hogy haladéktalanul vizsgálják ki az Oroszországi Kommunista Párt alkotmányellenes tevékenységét A kommunista párt ellen támadás kezdődött Kirgiziában is. Ászkor Akajev köztársasági elnök elrendelte a kommunista párt vagyonának elkobzását és államosítását Ruszlan Haszbulatov az orosz parlament elnöke a párt elleni széleskörű támadásokkal kapcsolatban aggódását fejezte Id és arra figyelmeztetett, hogy ha a Szovjetunió valóban jogállam akar lenni, akkor az érvényes törvények és alkotmány szellemében járhat csak el ezen a téren is Leonyid Kravcsuk ukrán köztársasági elnök, szombaton a parlament ülésén bejelentette, hogy lemondott az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságában betöltött tisztségéről Az SZKP Központi Bizottságának lapja a Pravda, amely a közelmúltban az SZKP lapjává változott, 74 éves megszakítatlan létezés után, szombaton — Borisz Jelcin rendelete alapján — nem jelenhetett meg További napilapok, mint a Szovr jetszkaja Rosszija, a Rabocsaja Tribuna, a Komszomolszkaja Pravda, a Lényinszkoje Známja és a Glasznoszty hetilap tevékenységét is felfüggesztették. Az SZKP és a szovjet állam volt vezéreinek újabb szobrai is megváltak talapzatuktól Szombaton Moszkva központjában eltávolították Jakov Szverdlov, Latin közeli munkatársának — ő parancsára végezték ki 1918-ban Oroszország cárát és családját — a szobrát is. Kormánygondok Mihail Gorbacsov szombaton értesítette a szovjet parlamentet döntéséről, amelyben bizalmatlanságát fejezi ki a szovjet kormánynak. A nemzetgazdaság irányítására Ivan Szilajev, orosz minszterelnök vezetésével bizottságot hozott létre. Azt is elhatározta, hogy a nemzeti bizalom koalíciós kormányát hozza létre. Moszkvában egy sajtótájékoztatón, Szergej Sztankevics, az orosz elnök tanácsadója bejelentette, hogy a koalíciós kormány létrehozásával kapcsolatos konzultációk eredményesen folytatódnak, amiről már a pénteki néhány új miniszteri kinevezés is tanúskodik. Jevgyenyij Saposnyikov, a Szovjetunió új védelmi minisztere az Izvesztyija napilapnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta a gondolatot: „A Szovjetunió fegyveres erőit többé sohasem, semmilyen körülmények között nem szabad felhasználni saját népünk ellen” „Mihail Gorbacsov jelentős mértékben elvesztette a Szovjetunióban kialakult helyzetre való befolyását” — jelentette ki egy moszkvai sajtótájékoztatón Eduard Sevardnadze, volt szovjet külügyminiszter, Gorbacsov közeli munkatársa. Sürgette a Szovjetunió Népi Küldöttei Kongresszusának mihamarabbi összehívását. Emellett elutasította a spekulációkat Gorbacsov esetleges lemodásáról, bár nem zárta ki ennek lehetőségét. Kiemelte, hogy Gorbacsov olyan politikus, aki meg tudja ítélni, hogy képes-e a reá váró nehézségekkel megbirkózni. Azt is hozzátette, hogy a Szovjetunió elnöke személyének kérdése nem csupán szövetségi érdekeket fejez ki, hanem az egész világot érinti. Mi lesz a szövetséggel? Az ukrán parlament szombaton az esti órákban kikiáltotta Ukrajna függetlenségét és új nevéről is határozatot hozott, amely Ukrán Köztársaságra változott. A honatyák döntő többséggel szavazták meg az önállóságot, bár ennek érvényességét a december 1 én esedékes népszavazás mondja majd ki, amely egyúttal arra a kérdésre is választ ad: Iá lesz Ukrajna új köztársasági elnöke. Szombaton Borisz Jelcin nyilatkozatában elismerte Észtország függetlenségét, és felszólította Mihail Gorbacsovot is, hogy kövesse példáját Litvánia hétfőtől, augusztus 26-tól saját maga veszi kezébe nyugati határainak őrzését Országhatári zónát jelöl ki, megkezdi a vízumok kiadását és ellenőrzését A köztársaság szombati parlamenti ülése döntött így. Felelnek a bűnösök A szovjet televízió szombaton hírül adta, hogy a sikertelen puccskísérlet még utolsó szabadon lévő résztvevőjét, Valentyin Pavlov volt miniszterelnököt is letartóztatták. Pavlovot ezideig egy moszkvai kórházban ápolták, ahol már rendőri felügyelet alatt volt. „Felelős vagyok azért, ami történt” — ismerte el Dmitrij Jazov volt védelmi miniszter, az államcsíny-kísérlet egyik vezető szervezője a szovjet televízió vele készített interjújában. „Nagyon sajnálom ami történt. Ez szégyen a szovjet fegyveres erőkre is, és számomra is, aki felelt értük” — nyilatkozta Jazov, miközben arcát nem volt hajlandó a kamera felé fordítani. A Szovjetunió szinte minden szövetségi köztársaságában tisztogatások folynak. Fokozatosan megfosztják tisztésgüktől mindazokat, akik köztársasági, vagy terüteli szinten rokonszenvükről biztosították a puccsistákat. Szergej Ahromejev marsall, a szovjet fegyveres erők vezérkarának volt főnöke, Mihail Gorbacsov személyi tanácsadója, aki jelentős szerepet játszott a szovjet-amerikai leszerelési tárgyalások során, szombaton este öngyilkos lett. A hírt az elnöki szóvivő jelentette be, bár nem közölt információt a marsallnak a puccsistákkal való esetleges kapcsolatáról. A széthullás veszélye fokozódik A vasfüggöny helyén Emlékszoboravatás Szombaton az osztrák Nickelsdorf és a magyar Hegyeshalom között ünnepélyes keretek között leplezték le a vasfüggöny európai megnyitását jelképező emlékszobrot. Alois Mock osztrák külügyminiszter ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az emlékoszlop a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok utáni vágyat fejezi ki. Kiemelte, hogy 1953- ban Németországban, 1956-ban Magyarországon, 1968-ban Csehszlovákiában, 1980-81-ben Lengyelországban, 1989-ben Európa számos országában és legutóbb a Szovjetunióban adtak hangot szabadságvágyuknak a demokrácia hívei. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a volt szocialista országok a szabad és demokratikus Európához kívánnak tartozni. Az emlékszobor-leleplezésen Csehszlovákiát Pavol DemeS, az SZK külkapcsolatok minisztériumának vezetője képviselte. Tüntetés Tiranában Demokráciát! Az albán ellenzéki pártok tagjai és szimpatizánsai pénteken hatalmas tüntetést szerveztek Tiranában. A főváros egyik labdarúgó-stadionjában rendezett megmozduláson tízezernél több tüntető vett részt. Örömmel üdvözölték a szovjetunióbeli katonai puccs leverését és követelték Ramiz Alia lemondását, illetve azt, hogy állítsák őt bíróság elé. „Le a diktatúrával, le a kommunizmussal! Bíróság elé a köztársasági elnököt! Ramiz felakasztunk!” — ilyen és hasonló jelszavakat skandáltak a Dinamo pályáján összegyűltek. Ezenkívül követelték, hogy kezdjenek büntető eljárást a volt diktátor, Enver Hodzsa özvegye ellen. A nagygyűlést a Demokrata, a Republikánus és a Szociáldemokrata Párt hívta össze. A májusi tüntetéssorozat után — amikor rákényszerítették a kormányzó albán Munkapártot (ma Szocialista Párt), hogy az ellenzék is bekapcsolódhasson az ország kormányzásába — ez volt a legnagyobb tüntetés. A megmozdulás szervezői felhívásukban követelték a valódi demokráciát, valamint az állambiztonsági apparátus működésének betiltását. Követeléseik között szerepelt, hogy azonnal távolítsák el a múltban kompromittálódott személyeket a diplomáciai testületből és a hírközlő szervekből. A nagygyűlés résztvevői hangsúlyozták, hogy mielőbb rehabilitálni kell azokat, akiket az elmúlt időszakban politikai hovatartozásuk, illetve véleményük miatt állítottak félre és ítéltek el. A tüntetők követelték, hogy az egész országban távolítsák el a kommunista jelképeket a középületekről. Dienstbier-nyilatkozat Kompromisszum nélkül „A demokratikus erők a Szovjetunióban sokkal erősebbek, mint ahogy azt vártuk” — jelentette ki újságíróknak tegnap Londonban Jiff Dienstbier külügyminiszter, aki a hét végén a brit külügyminiszterrel tárgyalt. „A szovjet társadalom számára a sikertelen államcsíny azt a tapasztaltalatot is feltárta, hogy a demokrácia és a totalitárius rendszer közötti bármilyen kompromisszum, úgy ahogy a gazdaság normális működésének elérése valamilyen irányított módszer segítségével, nem vezethet eredményre" — hangoztatta Jiff Dienstbier. A balti köztársaságok önállósága kérdése kapcsán úgy nyilatkozott, hogy függetlenségüket megegyezés alapján kell elérniük. Szerinte Csehszlovákia készen áll felvenni velük újra a kapcsolatot, bár „a balti államok voltak azok, amelyek megszakították köztársaságunkkal a diplomáciai viszonyt, amikor elismerték a Szlovák Államot, amit egykönnyen nem lehet helyrehozni” — mondta külügyminiszterünk. (.UJJ^AGufifr) OöNCZ ÁRPÁD magyar köztársasági elnök tegnap a sajtónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy országa nem kapcsolódik be a jugoszláviai konfliktusba. Kijelentette, hogy Magyarország továbbra is kész fogadni a menekülteket — nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül. Abban az esetben, ha nem tudják számukra biztosítani az elszállásolást, illetve az élelmezést, nemzetközi segítséget kérnek. J aSSZER ARAFAT, a Palesztin Felszabadítási Mozgalom elnöke vasárnapra virradóra a jordániai Ammánba érkezett, ahol Husszein királlyal folytat tárgyalásokat a közelgő békekonferenciát megelőzően. Arafat első ízben látogatott el Jordániába azt követően, hogy júliusban bejelentette: részt vesz az Izraellel folytatandó tárgyalásokon. O laszország egyezséget kötött Albániával, amely mindenekelőtt az albán menekültáradatot kívánja megfékezni. Az ANSA hírügynökség jelentése szerint a kétoldalú megállapodást Vincenzo Scotti olasz és Bajram Yzeiri albán belügyminiszter látta el kézjegyével. Megegyeztek abban is, hogy Olaszország gazdasági segítséget nyújt Albániának. ClIELLAR ENSZ-főtitkár bejelentette, hogy személyesen vesz részt a Salvador! béketárgyalásokon. Alfred Cristiani salvadori köztársasági elnök ennek ellenére nem bízik a megbeszélések sikerében, mivel tudomása van arról, hogy a felkelők újabb súlyos összecsapásokra készülnek. Az országban továbbra is az okozza a legnagyobb problémát, hogy kihez fognak tartozni a Salvadort belügyi alakulatok. F ranciaországban 15, munkavállalási engedély nélkül dolgozó csehszlovák állampolgárt tartóztattak le, majd engedtek szabadon. Az AFP hírügynökségjelentése alapján valamennyien még június folyamán, turistaként érkeztek az országba. A francia belügyi szervek a munkavállalót is bíróság elé állítják. M öllemann német szövetségi gazdasági miniszter sajtótájékoztatón közölte, hogy Kelet-Németországban már a jövő év folyamán legalább 10 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak. Megjegyezte, hogy mindenekelőtt az építőipari üzemekben jelentős a gazdasági fellendülés. A kedvező változások ellenére továbbra is a munkanélküliség jelenti a legnagyobb problémát. D éL-KOREÁBAN 55 halálos áldozatot követelt a Gladisz nevű tájfun, amely a hét végén elérte az ország partvidékét. A jelentések szerint 36-an eltűntek és több mint 60 ember szenvedett súlyos sérülést. Az anyagi károk összege meghaladja a 11 millió dollárt. Koreai hírek szerint hozzávetőlegesen 40 ezer ember maradt hajlék nélkül. L ondonban, a Heathrow repülőtéren brit vámőrök 60 kilogramm heroint koboztak el. Az angol vámügyi hivatal szakemberei szerint az idén ez volt a vámosok legnagyobb fogása. A heroint két thajföldi, illetve pakisztán turista akarta- az országba csempészni. Valamennyiüket letartóztatták. ZlMBABWEBAN legalább 15 ezer elefántot kell kilőni, tették közzé az or-, szág környezetvédelmi hivatalának munkatársai. A hatalmas állatokat azért kell elpusztítani, mert a legutóbbi időszakban már olyannyira elszaporodtak, hogy helyrehozhatatlan károkat okoznak a mezőgazdaságban. A szakemberek szerint jelenleg 75 ezer elefánt él az országban, miközben az optimális szám a 40 ezer volna. AlABAMÁBAN a hét végén is folytatódott a kubai foglyok lázadása. Azok a fogva tartottak lázadtak fel, akiket a Kubába való visszatoloncolás veszélye fenyeget. A rendőrség továbbra is sikertelenül tárgyal a foglyok képviselőivel, hogy engedjék szabadon túszaikat, akik a börtön alkalmazottai. zépiskolákban ideiglenesen betiltották az albán tanítási nyelvű oktatást A Reuter hírügynökség jelentése alapján a héten mintegy hatezer albán pedagógust bocsájtanak el állásából, mert állítólag nem vették figyelembe a hivatalos rendeleteket. Hans-Dietrich Genscher némel külügyminiszter Jugoszlávia bonni nagykövetével folytatott beszélgetése során figyelmeztetett arra, hogy Németország elismeri Horvátország és Szlovénia függetlenségét, ha a hadsereg képviselői folytatják a horvátországi alakulatok elleni harcot. A külügyminiszter arról is szólt, hogy az Európai Közösség ülésén is felveti a két tagköztársaság függetlensége elismerésének kérdését. Genscher elítélte a tűzszüneti megállapodások folyamatos megsértését, és felhívta a jugoszláv kormány figyelmét: tegyen meg mindent a véres polgárháború mielőbbi befejezése és a tisztázatlan kérdések békés rendezése érdekében.
