Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)

1991-08-03 / 140. szám

1991. augusztus 3. Szabad ÚJSÁG 3 Levél Budapestre Antall József magyar kor­mányfő tegnap délelőtt Buda­pesten fogadta Rudolf Chmelt, Csehszlovákia magyarországi nagykövetét. A nagykövet a ma­gyar miniszterelnöknek átadta Ján Őarnogurskynak, a Szlovák Köztársaság miniszterelnökének levelét. A levél és a beszélgetés tartalma összefüggött a dunai vízlépcső építésével. >----------------------------------------------------700 éves a konföderáció Tanulhatunk . Svájctól A svájci konföderáció megünne­pelte megalakulásának 700. évfor­dulóját. 1291. augusztus 1-jén a Lu­zerni-tó partján találkoztak a három őskanton képviselői és politikai szö­vetséget hoztak létre, amely később a mai Svájc magva lett. Az ünnepsé­geken részt vett a svájci elnök, a kormány tagjai, a 23 kanton képvise­lői, valamint 32 ország parlamentjei­nek elnökei is. Csehszlovákiát Ale­xander Dubőek, a Szövetségi Gyűlés elnöke képviselte. Dubéek egyórás interjút adott az újságíróknak. A Szövetségi Gyűlés elnöke a legnép­szerűbb külföldi vendégek közé tar­tozott az ünnepségeken. Nyilatkoza­tában elismerően nyilatkozott Svájc államjogi elrendezéséről és megálla­pította, hogy Csehszlovákia e téren sokat tanulhat Svájctól. Jónak minő­sítette a két ország közti kapcsolato­kat. Rámutatott, hogy Csehszlová­kia integrációja Európához nem lesz könnyű. Fontos, mondta, hogy a Szovjetunió ne maradjon ki az integ­rációs folyamatból. A három EK-külügyminiszter Brioni 2-re készül Halványodnak a béke esélyei A Közös Piac egyre kevesebb le­hetőséget lát arra, hogy tárgya­lásokkal sikert érjen el Jugo­szláviában a békés megoldáso­kat illetően. A holland külügyminiszter nem zár­ja ki annak lehetőségét, hogy Nyugat- Európa katonailag is beavatkozna. Ha a Közös Piac mostani közvetítési kí­sérlete is kudarcot vallana, nem sza­badna kizárni az energikus fellépés le­hetőségét — mondta Van den Broek. Ismeretlen telefonálók megfenyeget­ték a luxemburgi külügyminisztert az EK küldöttség Jugoszláviába indulása előtt. Hollandia, Luxemburg és Portugália külügyminiszterei úgy tervezték, hogy még tegnap találkoznak a szövetségi kormány képviselőivel és Zágrábban A „hetek” küldötte Moszkvában A Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) támogatnia kellene Gorba­csov gazdasági reformjainak végre­hajtását — jelentette ki a brit pénz­ügyminiszter a szovjet elnökkel foly­tatott moszkvai találkozója után. Norman Lamont kiemelte: a Szov­jetuniónak a piacgazdaság felé veze­tő úton elsőként a szerkezetátalakí­táshoz kell hozzáfognia, ehhez Nagy-Britannia segítségére lehet. Megállapította, hogy elvben nem el­lenzi a Szovjetunió tagságát az IMF- ben, de a Szovjetuniónak előnyére válhat az a műszaki segítség is, ame­lyet a társult tagság tesz lehetővé. • Lamont a Szovjetunióban négy napig tárgyal a „hetek” képviselőjeként. Kuvait lerohanásának első évfordulója A vesztes talpon maradt Kuvaitban tegnap megemlékeztek az iraki invázió első évfordulójáról. Az ün­nepi hangulatról beszámolva a BBC tu­dósítója megállapította, hogy az ország még mindig sokkos állapotban van. Nő a feszültség a megszállás alatt hazájukban maradtak és az elmenekülök között. Thatcher volt brit kormányfő a kuva­iti tévében adott inteijújában kijelentet­te: Huszeint nemzetközi bíróság elé kel­lett volna állítani. Cheney amerikai vé­delmi miniszter azt hangsúlyozta, hogy az iraki vezért megfosztották az olajke­reskedelem lehetőségétől, és hadserege, amely a negyedik legnagyobb volt a vilá­gon, hatalmas károkat szenvedett. Az amerikaiak többsége csalódott, mert Bush elnök véget vetett az Öböl­­háborúnak, de Húszéin hatalmon ma­radt. Ezt egy közvéleménykutatás álla­pította meg. A Nemzetközi Atomeneriaügynökség (MAAE) a Biztonsági Tanács elé ter­jesztette az iraki nukleáris berendezések tartós megfigyelésére szolgáló tervét. A terv szerint az ügynökség szabadon mo­zoghatna az iraki nukleáris kutatóintéze­tekben. A terv feltételezi, hogy minden nukleáris berendezés létrehozását szol­gáló tervet 180 nappal korábban benyúj­tanak az ügynökséghez. Tudjman elnökkel. Szombaton Szlové­nia és Szerbia elnökeivel akartak tár­gyalni. Egy új Brioni 2 találkozón az­után közös szövetségi és horvát fegyve­res járőröket akartak létrehozni, ame­lyek ellenőriznék a tűzszünet betartá­sát. Ez a maximalista terv a legutóbbi fejlemények láttán aligha valósul meg. Horvátországban eddig 35 ezren me­nekültek el lakóhelyükről az állandósult fegyveres összecsapások miatt. A horvát parlament a hadiállapot kihirdetését mérlegeli. Több képviselő azt követelte, hogy Szerbiát nyilvánítsák agresszomak, a jugoszláv néphadsereget pedig minő­sítsék megszállónak. Ante Markovics jugoszláv kormányfő moszkvai látogatásának második napján Mihail Gorbacsowal tárgyalt. Korábban A békekonferencia nem álom csupán Pavlov kormányfővel és Jelcin orosz el­nökkel folytatott megbeszéléseket. A Pavlowal folytatott tárgyalásokon meg­vitatták a jugoszláviai helyzetet és a két­oldalú kapcsolatokat. A szovjet állás­pont szerint a válságot Jugoszlávia népe­inek kell megoldani alkotmányos eszkö­zökkel. Markovics rámutatott, hogy a stabilizációra irányuló törekvés nem ke­rülhet ellentmondásba a be nem avatko­zás elvével. Dalj község környékéről újabb har­cokat jelentettek, amelyekben 20-an vesztették életüket. Horvát jelentés szerint a jugoszláv hadsereg és a szerb fegyveresek tankokat is bevetettek és 15 horvát rendőrt megöltek. A Reuter a csata 6 szerb áldozatáról számol be. Baker a palesztinokkal tárgyalt Baker amerikai külügyminiszter palesztin vezetőkkel tárgyalt Jeru­zsálemben. A megbeszélések témá­ja, hogy milyen összetételű palesztin delegáció vegyen részt az októberre tervezett közel-keleti békekonferen­cián. Arafat politikai tanácsadója a BBC-nek nyilatkozva kifejtette: a PFSZ már nem ragaszkodik ahhoz, hogy ott lehessen a tanácskozáson. Elégedettek lennének, ha Nagy-Bri­tannia közvetítésével sikerülne meg­­állapodniok az USA-val. Izrael történelmi hibát követ el, ha a jelenlegi feltételek mellett haj­landó részt venni a közel-keleti bé­kekonferencián — nyilatkozta Ariel Sáron egy francia lapnak. Az egykori keményvonalas védelmi miniszter, a jelenlegi lakásügyi tárca vezetője szerint legalább azt kellett volna el­érni, hogy Szíria azonnal állítsa le fegyverkezési programját. Leszerelés katonai szemmel Baker a konferenciáról azt nyilat­kozta, hogy az már nem álom csu­pán. Az optimista kijelentés a Hu­­szajni-vezette palesztin küldöttség­gel folytatott tárgyalások után hang­zott el. Megemlítette, hogy a palesz­tinok az egyetlen fél, amely e kérdés­ben pozitív álláspontot foglal el. Korábban Baker Jeruzsálemben Izraelnek és az arab államoknak írásbeli biztosítékokat ígért, hogy megnyerje őket a békekonferencia ügyének. A biztosítékok vonatkoz­nak a palesztin részvételre is. Samir izraeli kormányfő csütörtöki tárgya­lásain egyetértett a konferencia összehívásával és állítólag ígéretet kapott Bakertől, hogy sem a PFSZ, sem a kelet-jeruzsálemi palesztinok nem képviseltetik magukat a konfe­rencián. A palesztin vezetőkkel folytatott négyórás tárgyalások után Baker Jordániába utazott. Jazov a csúcsról Jazov szovjet védelmi miniszter kiegyensúlyzottnak minősítette a napokban megkötött START- egyezményt. A hadászati támadó­fegyverek csökkentését eredetileg 50 százalékosra tervezték. Később azonban kitűnt, hogy 1987-ben, amikor a szerződés kereteit meg­határozták, még jogos volt a felté­telezés, hogy 1991-ben nagyobb leszí az atomfegyverek száma mint amilyen ma a valóságban. így a 30 százalékos csökkentés is jelentős — mondta Jazov. Javasolta, hozza­nak létre egyféle európai bizton­sági tanácsot, amely egy központ­ból irányítaná a konfliktusmegelő­ző intézkedéseket a világrészen. Ez helyettesíthetné a jelenlegi katonai szervezeteket. Ebben az esetben tovább lehetne csökkenteni a ha­dászati atomrakéták számát. Nem mi írtuk Populisták Századunkban nem egy, hanem két átkos rendszer sújtotta Európát: a fasiz­mus és a boisevizmus. Ahogyan Winston Churchill fogalmazott, a náci rendszer megtévesztően hasonlít a kommunizmus legrosszabb vonásaira. Több mint fél év­századdal ezelőtt túl sok volt a megnyo­morított, elkeseredett, a jövőjét nem lá­tó, a munka nélkül maradt vagy a mun­kájáért aggódó ember, s az egymás ellen acsarkodó pártok, a szűk látókörű kor­mányzatok, a kisember iránti érzéket­lenséggel a nácik karjaiba kergette a nincsteleneket és a kiábrándultakat. Németországban és Olaszországban katasztrofális vereséget kellett szenved­nie a nacionalizmusnak, hogy eltűnjön a történelmi színtérről, kisszámú hívei a politikai élet perifériájára szorultak, s a nemzeti kizárólagosság helyét a demok­rácia, a parlamentarizmus, a gazdaság felvirágoztatása, a szociális védőháló ki­alakítása foglalta el. Katasztrofális vereséget szenvedett Európában a kommunizmus is, a ma kormányon levő pártok közül egy sem vállalja. A tragédia az, hogy a pártállam lebontása nem azonos irányban bonta­kozott ki Kelet-Európa tágabb térségé­ben. Azokban az országokban, ahol többpárti, demokratikus, tisztességes vá­lasztásokat tartottak, például Csehszlo­vákiában, Magyarországon, van remény, hogy nem sodródnak bele a fél évszázad­dal ezelőtti zsákutcába. Nem teljesen világos a kép Lengyel­­országban, nem tudni, a tekintélyuralmi, a populista rendszer árnyékát vetíti-e e­­lőre Lech Walesa olyan kijelentése, hogy nincs szükség az államfő és a nép közötti közvetítőre (tudvalevő, e feladatot a par­lament tölti be), s nem kelt túl nagy bizalmat, amikor keménykezű, erős ve­zérnek, össznemzeti seriffnek ajánlja magát, aki majd rendet csinál, kiszellőz­teti az országot, elkergeti a vályútól az érdemtelenül odafurakodottakat, s hogy kik lehetnek az utóbbiak, csak sejteni lehet, amikor súlyosan vádolja a liberáli­sokat és a demokratákat. Nem dőlt még el a csata Romániá­ban, Bulgáriában, Albániában sem. Vol­tak többpárti választások, csak éppen törvényességükön esett nem is kis folt, s a meg-megújuló tömeges megmozdulá­sok, tüntetések, sztrájkok jelzik, hogy az új hatalom legitimitása ingatag lábakon áll. Csak kél lehetőség van: vagy demok­ratikus választások lesznek, vagy dikta­túrát vezetnek be. Egyszerű a kérdés, vagy most, vagy egy újabb szakadék szé­lén ismerik el, hogy a parlamenti demok­rácián kívül nincs járható út. Eljutottunk Jugoszláviához, de mivel alkotó elemeinek egy része többé nem ismeri el létét, fogalmazzunk úgy: ahhoz a térséghez, ahol a délszláv népek élnek. A magyarázat olyan egyszerű: Fejtő Fe­renc, a népi demokráciák kiváló szakér­tője néhány mondatban összefoglalta a lényeget: ha a gazdasági helyzet mély­pontra süllyedt, nincs munka, nincs táv­lat, valamit nyújtani kell a népnek, s ha nincs elég ennivaló, akadnak olyan poli­tikusok, akik felhasználják a nemzeti ér­zést arra, hogy demagóg módon más né­pek ellen uszítsanak. Három évvel ezelőtt a világ kezdet­ben nem értette meg a meetingeket, nem kevesen hitték a Nyugaton, hogy a harc a bénító, sorvasztó bürokrácia ellen indult meg. A már az előbbiekben említett Olaszországban és Németországban is­merték fel elsőnek, hogy a populizmus hullámai csaptak magasra, s keserű tör­ténelmi tapasztalatuk sugallta, hogy e politika tragédiához vezet. Abban, hogy a populisták megkapa­rintották a hatalmat, félrevezették népü­ket és testvérgyilkos háborúba sodorták, nem kis felelősség terheli azokat az ér­telmiségieket, újságírókat, akik tollúkat, eszüket adták a nemzeti vezérek dicsőí­téséhez, a mítoszteremtéshez, az uszítás­hoz, az emberhez méltó értékek képének kialakítása helyett a vélt vagy tényleges nemzeti sérelmek abszolutizálásához; akik mételyezték a lelkeket, s felkészítet­ték a polgárháborúra, mert elhallgatták, hogy a rendszer a hibás, azt kell lebonta­ni, demokratizálni, nem azt mondták, mint József Attila: hogy jöjj el szabad­ság, te szülj nekem rendet, hanem fel­tuszkoltak valamennyiünket olyan sze­kérre, amelynek a rúdja a balkáni hábo­rúk előtti,időszak felé mutat. Engedelmes, hajbókoló bolsevisták öltötték magukra a populizmus köntö­sét, s csatlakoztak hozzájuk azok az anti­­kommunisták, akik régi jó bolsevik ha­gyomány szerint nem tűrik el a másmi­lyen gondolkodásmódot, az elemző vitá­ban fékezést, ellenséget látnak. Ha három évvel ezelőtt nem is, ma már nagyon is tudjuk, hogy a populizmus békétlenséget szül, erőszakra bujlogat, teljesíthetetlen demagóg ígéreteivel in­dulatokat kelt, a parlamentarizmus, a demokrácia helyett diktatúrát épít, meg­gátolja a modernizálást, a felzárkózás helyett a bezárkózást hirdeti. Elméletileg ilyen egyszerű, a gyakor­latban halottak, felgyújtott otthonok, hajléktalanná és hontalanná vált mene­kültek jelzik az útját. (MSZ) DéL-LIBANONBAN a felkelők tegnap két támadást intéztek az izraelba­­rát dél-libanoni hadsereg egységei ellen a biztonsági övezet térségében. Izrael a biztonsági övezetet 1985-ben hozta létre Dél-Libanon területén, hogy megvédje országát a felkelők támadásai elől. Srí LANKÁN a kormánycsapatok 6000 katonája vonul a tamil szeparatis­­ták állásai ellen, hogy felszabadítson egy körülzárt katonai tábort. Az előrenyo­mulást akadályozni próbáló Tamil Tigri­sek 150 harcosa elesett, és vagy százan megsebesültek. A táborban 800 katona van, akik közül 50 a sebesült és elszállítá­suk a súlyos harcok miatt lehetetlen. ✓SEHSZLOVAKIA, Lengyelország és Magyarország védelmi miniszterei tegnap Krakkóban találkoztak, hogy megtárgyalják a kétoldalú szerződések teljesítését és a hadseregek közti együtt­működés kérdéseit. Megítélik hogy az eddigi szerződések a hadseregek együtt­működéséről teljesítik-e küldetésüket és hogyan kellene e téren eljárni a jövőben. Ausztráliában a dungogi értel­mi fogyatékosok otthonában tűz ütött ki. A faépületben 12-en bennégtek, és 20- an égési sebeket szenvedtek. A tűzvész igen gyorsan terjedt és az ott elszállásolt negyven betegnek alig volt esélye a meg­menekülésre. Az EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN 14 koleramegbetegedést állapítottak meg. Az illetékes egészségügyi szervek felhívták az amerikaiakat, hogy ne hoz­zanak be a kolerával sújtott területekről gyorsan romló élelmiszereket és halakat. Valószínű, hogy a járványos betegség a kolerával sújtott hat dél-amerikai állam valamelyikéből teijedt át az Egyesült Ál­lamokba. IVIaNDELA, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetője brazíliai látogatása során kijelentette, hogy szer­vezete megszakítja a tárgyalásokat a je­lenlegi dél-afrikai kormánnyal, ha az nem adja át jogköreit az ideiglenes kor­mánynak. Mandela véleménye szerint Dél-Afrikában demokrácia csak akkor lehetséges, ha megalakul az ideiglenes kormány, mert a fehér kisebbség nem képes igazságosan uralkodni. BuLGÁRIA parlamentje úgy dön­tött, hogy nem hosszabbítja meg az 1967. évi szovjet-bolgár barátsági és együttműködési szerződést. Mind a szovjet, mind a bolgár fél nyilatkozatot tett közzé, amely szerint új államközi szerződésről kezdenek tárgyalásokat. Zselev elnök szerint az új szerződésnek nem lesznek katonai vonatkozású fejeze­tei. OROSZORSZÁG és Kazahsztán augusztus 20-án írják alá az új szövetségi szerződést. A szerződésről már néhány hónapja folynak a tárgyalások a központ és a szövetségi köztársaságok között. Oroszország és Kazahsztán lesznek az első aláírók. Az új szövetségi szerződé­sek megkötése szeptemberben ér véget, amikor Ukrajna is csatlakozik az alá­írókhoz. Lengyelországban a mező­gazdasági termelők védelme érdekében felemelték az élelmiszerek és mezőgaz­dasági termények behozatali vámját. Ez a vám eddig 20 százalékos volt, ezután 30—35 százalékra nő. A földművelésü­gyi miniszter reményét fejezte ki, hogy az Európai Közösség a lépésre nem vála­szol diszkriminációs intézkedésekkel. A MAGYAR KORMÁNY úgy dön­tött, hogy az új tanév kezdetétől beve­zeti a tankönyvek szabadáras árusítá­sát. Egyidejűleg jóváhagyták a diákok tankönyvvásárlási támogatását, ame­lyet a költségvetésből fedeznek. A kor­mány a továbbiakban döntött az alumí­niumtermelés csökkentéséről. Tizen­nyolc hónapon belül három magyaror­szági alumínium kohót állítanak le. A villanyáram árának növekedése miatt az alumíniumgyártás Magyarországon ráfizetéses lett. Az ország minden ton­na alumínium eladásával 100—200 dol­láros veszteséget könyvelne el.

Next

/
Thumbnails
Contents