Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)
1991-08-24 / 158. szám
1991. augusztus 24. Szabad ÚJSÁG 3 Gorbacsov és peresztrojkája karrier állomásai 1985. márc. 11. 1985. nov. 19-20. 1986. febr. 25-márc. 6. 1986. okt. 11-12. 1986. dec. 22. 1987. jún. 30. 1987. dec. 8. 1988 kezdetén 1988. ápr. 14. 1988. dec. 7. 1989. febr. 15. 1989. márc. 26.-máj 14. 1989. máj. 15. 1989. máj. 25-jún. 9. 1989. júl. 15. 1989. szept. 19-20. 1989. nov. 14. 1989. dec. 4. 1989. dec. 7. 1989. dec. 24. 1990. febr. 6. 1990. febr. 28. 1990. márc. 10. 1990. márc. 11. 1990. márc. 12-15. 1990. ápr. 3. 1990. ápr. 12. 1990. ápr. 23-26. 1990. ápr. 27. 1990. máj. 29. 1990. jún. 4: 1990. júl 2-13. 1990. aug. 13. 1990. aug. 22. 1990. szept. 24. 1990. okt. 1. 1990. okt. 9. 1990. nov. 7. 1990. nov. 9. 1990. dec. 13-16. 1990. dec. 17-27. 1990. dec. 20. 1991. jan. 14. 1991. jan. 22. 1991. febr. 1991. márc. l.-máj. 15. 1991. márc. 17. 1991. ápr. 2. 1991. ápr. 10. 1991. ápr. 23. 1991. máj. 11. 1991. júl. 1. 1991. júl. 25-26. 1991. aug. 15. 1991. aug. 19. 1991. aug. 21.- Mihail Gorbacsovot megválasztják az SZKP KB főtitkárává- Gorbacsov Genfben találkozik Reagan amerikai elnökkel- az SZKP XXVII. kongresszusa, változások az alapszabályzatban- Gorbacsov találkozik Reagannal Reykjavikban- Andrej Szaharov 7 évi száműzetés után visszatér Moszk■ vába- jóváhagyják az állami vállalatról szóló törvényt- Washingtonban aláírják azt a szovjetamerikai szerződést, mely a-közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítését mondja ki- Örményországban és Azerbajdzsánban nemzetiségi ellentétek robbannak ki- Afganisztán, Pakisztán, az USA és a Szovjetunió külügyminiszterei aláírják a politikai megbékélésről szóló szerződést (beleértve a szovjet csapatok kivonását Afganisztánból)- földrengés Örményországban, 24 854 halott- befejeződik a szovjet csapatkivonás Afganisztán területéről: 13 860 fö a szovjet háborús áldozatok száma- képviselők választása a Népi Küldöttek Kongresszusába- megkezdődik a szovjet csapatok kivonása Mongólia területéről- az SZSZSZK népi küldötteinek gyűlése Gorbacsovot 1989. máj. 25-én megválasztja a Legfelső Tanács elnökévé- nemzetiségi összecsapások kezdődnek Abbáziában- az SZKP KB plenáris ülése; jóváhagyják a párt nemzetiségi politikájának alapelveit-a Legfelső Tanács beismeri, hogy a nemzetek áttelepítése a sztálini időkben törvénytelen volt- a szovjet kormány beismeri, hogy a szovjet hadsereg 1968-as bevonulása Csehszlovákiába hibás és megalapozatlan döntés volt- Litvánia elsőként törli alkotmányából a kommunista párt vezető szerepéről szóló cikkelyt-az SZSZSZK Népképviselőinek Kongresszusa érvénytelenné nyilvánítja az 1939-1940-ben kötött német-orosz titkos szerződéseket (Molotov-Ribbentrop paktum)- aláírják a szovjet-csehszlovák deklarációt a kölcsönös kapcsolatokról, mely formálisan a Brezsnyev-doktrínával ért véget, és aláírják a szovjet csapatok kivonásáról szóló szerződést- a Legfelső Tanács jóváhagyja a földtörvényt, amely lehetővé teszi az örökös bérleti jogot a magángazdák számára- aláírják a szovjet csapatok Magyarországról való kivonásáról szóló szerződést- Litvánia kikiáltja függetlenségét- a Népképviselők Kongresszusának ülésén bejelentik, hogy megszűnik a KP vezető szerepe; Gorbacsovot megválasztják a Szovjetunió első államelnökének- a Legfelső Tanács jóváhagyja azt a törvényt, mely lehetővé teszi az SZSZSZK-ból való kiválást- a Szovjetunió először ismeri el, hogy a szovjet titkosrendőrség végezte ki 1940-ben Katynban a lengyel tiszteket- 26 év után Li Peng kínai kormányfő a Szovjetunióba érkezik- bejelentik, hogy az 1917-es bolsevik forradalom óta csaknem 3,5 millió embert ítéltek halálra a Szovjetunióban- Borisz Jelcint megválasztják Oroszország elnökévé- Kirgíziában nemzetiségi ellentétek robbannak ki- az SZKP XXVIII. kongresszusa; Gorbacsovot újra a KB főtitkárává választják- Gorbacsov rehabilitál mindenkit, aki a 20-50-es években a politikai represszió áldozatává vált- megkezdődik a szovjet csapatkivonás az NDK-ból- a Legfelső Tanács rendkívüli hatalommal ruházza fel Gorbacsovot a gazdasági gondok megoldása érdekében- elfogadják a vallásszabadságról szóló törvényt- az egyesülési törvény jóváhagyása, mely lehetővé teszi a többpártrendszert- több városban tüntetnek; az ellenzéki erők nov. 7-ét nemzeti tragédiának bélyegzik- aláírják a német-szovjet szerződést a jószomszédi kapcsolatokról és együttműködésről- a dél-koreai elnök első látogatása a Szovjetunióban, a SZU bocsánatot kér az 1983. szept. 1-én lelőtt utasszállítóért- jóváhagyják a legfelsőbb állami szervek átszervezését, Janajevet alelnökké választják- Sevardnadze lemond külügyminiszteri tisztségéről- Pavlovot a kormány elnökévé választják- az Európa Parlament leállítja az élelmiszersegélyt, mert a hadsereg beavatkozik Litvániában és Lettországban- százezrek tüntetnek Moszkvában Jelcin mellett- bányászsztrájkok- népszavazás arról, hogy fennmaradjon-e a Szovjetunió Sem vett részt: Litvánia, Lettország, Észtország, Grúzia, rményország és Moldávia)- 60-100 százalékkal emelkednek a kiskereskedelmi árak - a kormány válságkezelő programja 1991. júl. 9-én lép életbe- Gorbacsov és Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Üzbegisztán, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Kirgizia, Tádzsikisztán, valamint Türkménia képviselői közös nyilatkozatot írnak alá az ország stabilizálása érdekében - az utolsó két SS 20-as rakéta megsemmisítése - a privatizációs törvény elfogadása - az SZKP KB ülése jóváhagyja az SZKP szociáldemokrata párttá való alakulását - a szövetségi szerződés bejelentése - 4.00 órakor Gorbacsov krími szabadsága közben „megbetegszik“ ■ hatvanórás krími háziőrzet és egy meghiúsult ókonzervatív kommunista puccskísérlet után, éjfél tájban Gorbacsov visszatér Moszkvába és újra elfoglalja elnöki székét 1991. március 2-án ezzel a karikatúrával köszöntötte a The Economist a hatvanéves Gorbacsovot... A jövőbe láttak, vagy csak logikusan következtettek...? Puccskísérlet a kisember szemével A Szovjet Szövetségi Közvéleménykutató Intézet munkatársai augusztus 20-án felmérést készítettek Moszkva, Leningrad, Jereván, Lvov, Novoszibirszk és további szovjet városok 4567 lakójának bevonásával. A szonda szerint a szovjet lakosság 62 százaléka törvényellenesnek tartotta az ún. „állami bizottság“ működését, a megkérdezettek egyötöde pedig törvényesnek. A megkérdezettek fele attól tartott, hogy a bizottság színre lépésével romlani fog a gazdasági helyzet, s csak 18 százalékuk várt tőle javulást. Tömeges megtorlások bekövetkezésével a megkérdezettek 60 százaléka számolt. Borisz Jelcin sztrájkfelhívását is mindössze 35 százalék támogatta, ötven százalékuk azt állította, sztrájkkal nem oldható meg egy politikai krízis. Ezer moldvai csángó érkezett Magyar papért könyörögtek Riasztó hírek érkeznek a Csángóföldről: átszakadt gátak, elpusztult falvak és emberek. Magyarországról segélyszállítmány indult a katasztrófa sújtotta moldvai településekre. Bár a magyar televízió és a sajtó is hírül adta, hogy augusztus 3-4-én Jászberényben csángó fesztivál volt, az újságolvasók mégis keveset tudnak róluk. A fesztivál egyik védnöke és előadója, Halász Péter, huszonöt éve kutatja a moldvai magyarok néprajzát és történelmét. • Ön a szakirodalomból elsősorban agrárkutatóként ismert, mi késztette arra, hogy rendszeresen tanulmányozza és már-már fanatikusan képviselje a csángómagyarokat?- A hatvanas évek közepén Románia nem járult hozzá a Magyar Néprajzi Atlasz anyagának gyűjtéséhez. Különösen nehéz volt a Moldvában élő csángómagyarok körében a kutatás, pedig éppen ők hordozzák a magyar népi kultúra legarchaikusabb, legértékesebb rétegeit. Ezért vállalkoztunk erre az izgalmas, nehéz, de szép feladatra. Az évek során a néprajzi érdeklődés egyre inkább érzelmi elkötelezettséggé érlelődött. Hozzásegített ehhez Domonkos Pál Péter, a moldvai csángók legendás hírű kutatója, akinek minap ünnepeltük 90. születésnapját. • Az elmúlt 25 évben - kivéve hároméves kitiltatását - minden esztendőben csaknem egy hónapot töltött csángó-magyarjai között. Vajon mennyire tarják ők magukat magyarnak?- Tudnunk kell róluk, hogy a 13.-18. században, részben a magyar királyok tudatos telepítésével, részben pedig vallási és politikai harcok elől menekülve, kerültek Moldvába vagyis a régi Etelközbe. Ennek legismertebb mozzanata az 1764-es madéfalvi székelymészárlás volt. így a nyelvújításkor, valamint a városiasodással és az iparosodással keletkezett szavainkat nem ismerik. Anyanyelvi iskolák hiányában a szóbeliség szintjén élnek, népi kultúrájuk apáról fiúra, anyáról leányra, szájról szájra hagyományozódik. Többségük nem ismeri azt a magyarságtudatot, ami a felvilágosodás, a reformkor és a szabadságharc során vált ismeretessé. Ők elsősorban katolikusok és ezzel különböztetik meg magukat a görögkeleti vallású románoktól, még azok is, akik magyar anyanyelvűket - magyar papok hiányában - elfelejtették. • Tudjuk, hogy a jelenlegi román statisztika nem tartja őket nyilván és számukat tekintve a magyar kutatók véleménye is megoszlik. Ön szerint hányán lehetnek?- A századfordulón megjelent Románia Nagy Földrajzi Szótára több mint száz moldvai faluról írja meg, hogy lakossága részben vagy egészen magyar. Még az 1930-as román népszámlálás szerint is Moldva népességéből 34 435 fő magyar anyanyelvű. Számuk valójában ennél jóval több. Az egyházi nyilvántartások szerint Moldvában több mint 250 ezer római katolikus él. Aki pedig ott katolikus, az vagy magyar, vagy magyar származású. A katolikus csángók közül tapasztalatom szerint 80-100 ezerre tehető, akik magyar anyanyelvűek. • Mint a Lakatos Demeter csángó költőről elnevezett egyesület titkára, egyik szervezője a pápalátogatásra érkezett csángók programjának. Közismert, hogy a csíksomlyói búcsúkra századok óta tömegesen zarándokolnak a csángók katolikus hitük megerősítésére. Hány csángómagyart vártak a pápalátogatásra?- Mintegy ezret Moldvából és több százat Gyimesből. Ahogy elmondták, nagyon készültek erre a találkozásra, hiszen a csángók a 17. századtól napjainkig számos levelet küldtek a Vatikánba, amelyekben magyarul prédikáló papért könyörögtek. Magyarországi látogatásuk nemcsak a Szentatyával való találkozás csodálatos élményét jelenti számukra, hanem az anyaországi kapcsolat kezdetét is. SÁNTA TIBOR, Új Magyarország Romániai magyar gazdák tervei Meg kell a földet művelni Nagyon sok romániai volt földtulajdonos, aki visszakapta földjét, de munkaképtelen, vagy nincs családtagja, hogy megmunkálja a területét - netán a földjéről nagyobb távolságra lakik - azzal a kéréssel fordult a Romániai Magyar Gazdák Egyesületéhez, hogy segítsen megszervezni e területek megművelését. A hírt a temesvári rádió jelentette a napokban. Hasonló esetek bizonyára nálunk is lesznek, ezért talán nem érdektelen, hogy mit tartalmaz az nyílt levele. Ebben az RMGE szorgalmazza, hogy ahol van gazdakör, vegye kézbe az ügyet, kezdeményezze olyan társaság vagy szövetkezés létrehozását, amelynek élére megválasztanának egy gondnokot. Ez utóbbi elvállalná az így összeadott harminc-ötven-száz hektárnyi terület megműveltetését és az anyagi elszámolást, természetesen egy előzetes megállapodás alapján készült szerződés szerint. Mind a költségeket, mind a terményt is a bevitt terület mennyisége és minősége alapján osztanák el. Ahol nincs gazdakör, ott az RMGE közvetlenül irányítja hasonló szövetkezések alakulását. A könnyen megközelíthető he-RMGE ebből az alkalomból kiadott lyeken az RMGE mintagazdaságokat szervez megfelelő szakember irányításával. Az egyház és gazdakör összefogásával az egyházi terület mellé csatolva szövetkezések létrehozását is tervezik. Szükségük van viszont kellő számú vállalkozó és a gondnoki teendők elvégzésére alkalmas személyre is. Tehát a romániai magyar gazdák kérik a rátermett, de munkanélkülivé vált vagy akár munkaviszonyban levő, ám szabadon gazdálkodni vágyó - közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező - szakembereket, vagy tapasztalt gazdálkodókat, hogy jelentkezzenek az RMGE szervezeteinél. (székely)