Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)

1991-08-24 / 158. szám

1991. augusztus 24. Szabad ÚJSÁG 3 Gorbacsov és peresztrojkája karrier állomásai 1985. márc. 11. 1985. nov. 19-20. 1986. febr. 25-márc. 6. 1986. okt. 11-12. 1986. dec. 22. 1987. jún. 30. 1987. dec. 8. 1988 kezdetén 1988. ápr. 14. 1988. dec. 7. 1989. febr. 15. 1989. márc. 26.-máj 14. 1989. máj. 15. 1989. máj. 25-jún. 9. 1989. júl. 15. 1989. szept. 19-20. 1989. nov. 14. 1989. dec. 4. 1989. dec. 7. 1989. dec. 24. 1990. febr. 6. 1990. febr. 28. 1990. márc. 10. 1990. márc. 11. 1990. márc. 12-15. 1990. ápr. 3. 1990. ápr. 12. 1990. ápr. 23-26. 1990. ápr. 27. 1990. máj. 29. 1990. jún. 4: 1990. júl 2-13. 1990. aug. 13. 1990. aug. 22. 1990. szept. 24. 1990. okt. 1. 1990. okt. 9. 1990. nov. 7. 1990. nov. 9. 1990. dec. 13-16. 1990. dec. 17-27. 1990. dec. 20. 1991. jan. 14. 1991. jan. 22. 1991. febr. 1991. márc. l.-máj. 15. 1991. márc. 17. 1991. ápr. 2. 1991. ápr. 10. 1991. ápr. 23. 1991. máj. 11. 1991. júl. 1. 1991. júl. 25-26. 1991. aug. 15. 1991. aug. 19. 1991. aug. 21.- Mihail Gorbacsovot megválasztják az SZKP KB főtitká­rává- Gorbacsov Genfben találkozik Reagan amerikai elnökkel- az SZKP XXVII. kongresszusa, változások az alapsza­bályzatban- Gorbacsov találkozik Reagannal Reykjavikban- Andrej Szaharov 7 évi száműzetés után visszatér Moszk­■ vába- jóváhagyják az állami vállalatról szóló törvényt- Washingtonban aláírják azt a szovjet­amerikai szerződést, mely a-közepes és rövid hatótávol­ságú rakéták megsemmisítését mondja ki- Örményországban és Azerbajdzsánban nemzetiségi el­lentétek robbannak ki- Afganisztán, Pakisztán, az USA és a Szovjetunió kül­ügyminiszterei aláírják a politikai megbékélésről szóló szerződést (beleértve a szovjet csapatok kivonását Afga­nisztánból)- földrengés Örményországban, 24 854 halott- befejeződik a szovjet csapatkivonás Afganisztán területé­ről: 13 860 fö a szovjet háborús áldozatok száma- képviselők választása a Népi Küldöttek Kongresszusába- megkezdődik a szovjet csapatok kivonása Mongólia terü­letéről- az SZSZSZK népi küldötteinek gyűlése Gorbacsovot 1989. máj. 25-én megválasztja a Legfelső Tanács elnö­kévé- nemzetiségi összecsapások kezdődnek Abbáziában- az SZKP KB plenáris ülése; jóváhagyják a párt nemzetiségi politikájának alapelveit-a Legfelső Tanács beismeri, hogy a nemzetek áttelepíté­se a sztálini időkben törvénytelen volt- a szovjet kormány beismeri, hogy a szovjet hadsereg 1968-as bevonulása Csehszlovákiába hibás és megala­pozatlan döntés volt- Litvánia elsőként törli alkotmányából a kommunista párt vezető szerepéről szóló cikkelyt-az SZSZSZK Népképviselőinek Kongresszusa ér­vénytelenné nyilvánítja az 1939-1940-ben kötött német­­-orosz titkos szerződéseket (Molotov-Ribbentrop paktum)- aláírják a szovjet-csehszlovák deklarációt a kölcsönös kapcsolatokról, mely formálisan a Brezsnyev-doktrínával ért véget, és aláírják a szovjet csapatok kivonásáról szóló szerződést- a Legfelső Tanács jóváhagyja a földtörvényt, amely lehetővé teszi az örökös bérleti jogot a magángazdák számára- aláírják a szovjet csapatok Magyarországról való kivoná­sáról szóló szerződést- Litvánia kikiáltja függetlenségét- a Népképviselők Kongresszusának ülésén bejelentik, hogy megszűnik a KP vezető szerepe; Gorbacsovot megválasztják a Szovjetunió első államel­nökének- a Legfelső Tanács jóváhagyja azt a törvényt, mely lehetővé teszi az SZSZSZK-ból való kiválást- a Szovjetunió először ismeri el, hogy a szovjet titkosrend­őrség végezte ki 1940-ben Katynban a lengyel tiszteket- 26 év után Li Peng kínai kormányfő a Szovjetunióba érkezik- bejelentik, hogy az 1917-es bolsevik forradalom óta csaknem 3,5 millió embert ítéltek halálra a Szovjetu­nióban- Borisz Jelcint megválasztják Oroszország elnökévé- Kirgíziában nemzetiségi ellentétek robbannak ki- az SZKP XXVIII. kongresszusa; Gorbacsovot újra a KB főtitkárává választják- Gorbacsov rehabilitál mindenkit, aki a 20-50-es években a politikai represszió áldozatává vált- megkezdődik a szovjet csapatkivonás az NDK-ból- a Legfelső Tanács rendkívüli hatalommal ruházza fel Gorbacsovot a gazdasági gondok megoldása érdekében- elfogadják a vallásszabadságról szóló törvényt- az egyesülési törvény jóváhagyása, mely lehetővé teszi a többpártrendszert- több városban tüntetnek; az ellenzéki erők nov. 7-ét nemzeti tragédiának bélyegzik- aláírják a német-szovjet szerződést a jószomszédi kap­csolatokról és együttműködésről- a dél-koreai elnök első látogatása a Szovjetunióban, a SZU bocsánatot kér az 1983. szept. 1-én lelőtt utasszál­lítóért- jóváhagyják a legfelsőbb állami szervek átszervezését, Janajevet alelnökké választják- Sevardnadze lemond külügyminiszteri tisztségéről- Pavlovot a kormány elnökévé választják- az Európa Parlament leállítja az élelmiszersegélyt, mert a hadsereg beavatkozik Litvániában és Lettországban- százezrek tüntetnek Moszkvában Jelcin mellett- bányászsztrájkok- népszavazás arról, hogy fennmaradjon-e a Szovjetunió Sem vett részt: Litvánia, Lettország, Észtország, Grúzia, rményország és Moldávia)- 60-100 százalékkal emelkednek a kiskereskedelmi árak - a kormány válságkezelő programja 1991. júl. 9-én lép életbe- Gorbacsov és Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Üzbegisztán, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Kirgizia, Tá­dzsikisztán, valamint Türkménia képviselői közös nyilat­kozatot írnak alá az ország stabilizálása érdekében - az utolsó két SS 20-as rakéta megsemmisítése - a privatizációs törvény elfogadása - az SZKP KB ülése jóváhagyja az SZKP szociáldemokrata párttá való alakulását - a szövetségi szerződés bejelentése - 4.00 órakor Gorbacsov krími szabadsága közben „meg­betegszik“ ■ hatvanórás krími háziőrzet és egy meghiúsult ókonzerva­tív kommunista puccskísérlet után, éjfél tájban Gorbacsov visszatér Moszkvába és újra elfoglalja elnöki székét 1991. március 2-án ezzel a karikatúrá­val köszöntötte a The Economist a hat­vanéves Gorbacsovot... A jövőbe láttak, vagy csak logikusan következtettek...? Puccskísérlet a kisember szemével A Szovjet Szövetségi Közvéleménykutató In­tézet munkatársai au­gusztus 20-án felmérést készítettek Moszkva, Le­ningrad, Jereván, Lvov, Novoszibirszk és továb­bi szovjet városok 4567 lakójának bevonásával. A szonda szerint a szov­jet lakosság 62 százalé­ka törvényellenesnek tartotta az ún. „állami bizottság“ működését, a megkérdezettek egy­ötöde pedig törvényes­nek. A megkérdezettek fele attól tartott, hogy a bizottság színre lépé­sével romlani fog a gaz­dasági helyzet, s csak 18 százalékuk várt tőle javulást. Tömeges meg­torlások bekövetkezésé­vel a megkérdezettek 60 százaléka számolt. Bo­risz Jelcin sztrájkfelhí­vását is mindössze 35 százalék támogatta, öt­ven százalékuk azt állí­totta, sztrájkkal nem oldható meg egy politi­kai krízis. Ezer moldvai csángó érkezett Magyar papért könyörögtek Riasztó hírek érkeznek a Csán­góföldről: átszakadt gátak, el­pusztult falvak és emberek. Ma­gyarországról segélyszállítmány indult a katasztrófa sújtotta mold­vai településekre. Bár a magyar televízió és a sajtó is hírül adta, hogy augusztus 3-4-én Jászbe­rényben csángó fesztivál volt, az újságolvasók mégis keveset tud­nak róluk. A fesztivál egyik védnö­ke és előadója, Halász Péter, hu­szonöt éve kutatja a moldvai ma­gyarok néprajzát és történelmét. • Ön a szakirodalomból első­sorban agrárkutatóként ismert, mi késztette arra, hogy rendszeresen tanulmányozza és már-már fana­tikusan képviselje a csángóma­gyarokat?- A hatvanas évek közepén Románia nem járult hozzá a Ma­gyar Néprajzi Atlasz anyagának gyűjtéséhez. Különösen nehéz volt a Moldvában élő csángóma­gyarok körében a kutatás, pedig éppen ők hordozzák a magyar népi kultúra legarchaikusabb, leg­értékesebb rétegeit. Ezért vállal­koztunk erre az izgalmas, nehéz, de szép feladatra. Az évek során a néprajzi érdeklődés egyre in­kább érzelmi elkötelezettséggé érlelődött. Hozzásegített ehhez Domonkos Pál Péter, a moldvai csángók legendás hírű kutatója, akinek minap ünnepeltük 90. szü­letésnapját. • Az elmúlt 25 évben - kivéve hároméves kitiltatását - minden esztendőben csaknem egy hóna­pot töltött csángó-magyarjai kö­zött. Vajon mennyire tarják ők ma­gukat magyarnak?- Tudnunk kell róluk, hogy a 13.-18. században, részben a magyar királyok tudatos telepí­tésével, részben pedig vallási és politikai harcok elől menekülve, kerültek Moldvába vagyis a régi Etelközbe. Ennek legismertebb mozzanata az 1764-es madéfalvi székelymészárlás volt. így a nyelvújításkor, valamint a váro­siasodással és az iparosodással keletkezett szavainkat nem isme­rik. Anyanyelvi iskolák hiányában a szóbeliség szintjén élnek, népi kultúrájuk apáról fiúra, anyáról leányra, szájról szájra hagyomá­­nyozódik. Többségük nem ismeri azt a magyarságtudatot, ami a fel­világosodás, a reformkor és a szabadságharc során vált isme­retessé. Ők elsősorban katoliku­sok és ezzel különböztetik meg magukat a görögkeleti vallású ro­mánoktól, még azok is, akik ma­gyar anyanyelvűket - magyar pa­pok hiányában - elfelejtették. • Tudjuk, hogy a jelenlegi ro­mán statisztika nem tartja őket nyilván és számukat tekintve a magyar kutatók véleménye is megoszlik. Ön szerint hányán le­hetnek?- A századfordulón megjelent Románia Nagy Földrajzi Szótára több mint száz moldvai faluról írja meg, hogy lakossága részben vagy egészen magyar. Még az 1930-as román népszámlálás szerint is Moldva népességéből 34 435 fő magyar anyanyelvű. Számuk valójában ennél jóval több. Az egyházi nyilvántartások szerint Moldvában több mint 250 ezer római katolikus él. Aki pedig ott katolikus, az vagy magyar, vagy magyar származású. A kato­likus csángók közül tapasztalatom szerint 80-100 ezerre tehető, akik magyar anyanyelvűek. • Mint a Lakatos Demeter csángó költőről elnevezett egye­sület titkára, egyik szervezője a pápalátogatásra érkezett csán­gók programjának. Közismert, hogy a csíksomlyói búcsúkra szá­zadok óta tömegesen zarándokol­nak a csángók katolikus hitük megerősítésére. Hány csángóma­gyart vártak a pápalátogatásra?- Mintegy ezret Moldvából és több százat Gyimesből. Ahogy el­mondták, nagyon készültek erre a találkozásra, hiszen a csángók a 17. századtól napjainkig szá­mos levelet küldtek a Vatikánba, amelyekben magyarul prédikáló papért könyörögtek. Magyaror­szági látogatásuk nemcsak a Szentatyával való találkozás csodálatos élményét jelenti szá­mukra, hanem az anyaországi kapcsolat kezdetét is. SÁNTA TIBOR, Új Magyarország Romániai magyar gazdák tervei Meg kell a földet művelni Nagyon sok romániai volt földtulajdonos, aki visszakapta földjét, de munkaképtelen, vagy nincs családtagja, hogy megmunkálja a területét - netán a földjéről nagyobb távolságra lakik - azzal a kéréssel fordult a Romániai Magyar Gazdák Egyesületéhez, hogy segítsen megszer­vezni e területek megművelését. A hírt a temesvári rádió jelentette a napokban. Hasonló esetek bizonyára nálunk is lesznek, ezért talán nem érdektelen, hogy mit tartalmaz az nyílt levele. Ebben az RMGE szorgalmaz­za, hogy ahol van gazdakör, ve­gye kézbe az ügyet, kezdemé­nyezze olyan társaság vagy szövetkezés létrehozását, amelynek élére megválasztaná­nak egy gondnokot. Ez utóbbi el­vállalná az így összeadott har­­minc-ötven-száz hektárnyi terület megműveltetését és az anyagi el­számolást, természetesen egy előzetes megállapodás alapján készült szerződés szerint. Mind a költségeket, mind a terményt is a bevitt terület mennyisége és minősége alapján osztanák el. Ahol nincs gazdakör, ott az RMGE közvetlenül irányítja ha­sonló szövetkezések alakulását. A könnyen megközelíthető he-RMGE ebből az alkalomból kiadott lyeken az RMGE mintagazdasá­gokat szervez megfelelő szak­ember irányításával. Az egyház és gazdakör összefogásával az egyházi terület mellé csatolva szövetkezések létrehozását is ter­vezik. Szükségük van viszont kellő számú vállalkozó és a gondnoki teendők elvégzésére alkalmas személyre is. Tehát a romániai magyar gazdák kérik a rátermett, de munkanélkülivé vált vagy akár munkaviszonyban levő, ám sza­badon gazdálkodni vágyó - kö­zép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező - szakembereket, vagy tapasztalt gazdálkodókat, hogy jelentkezzenek az RMGE szervezeteinél. (székely)

Next

/
Thumbnails
Contents