Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)

1991-08-19 / 153. szám

1991. augusztus 19. 3 Szabad ÚJSÁG Tiszteletben tartani mások jogait (Folytatás az 1. oldalról) II. János Pál pápa görög katolikus szer­tartás szerinti szentmiséje gesztusérté­kű, ezzel elsősorban a szomszédos orszá­gok görögkatolikus közösségeinek kí­vánta kifejezni elismerését és megbecsü­lését. E közösségek ugyanis az elmúlt 40 esztendő alatt hitük miatt különösen sok üldöztetést és megaláztatást szenvedtek el. Erre utalt a pápát köszöntő beszédé­ben Keresztes Szilárd hajdúdorogi görög katolikus megyés püspök is, aki a katoli­kus egységet méltatva hangoztatta: Ró­ma püspökei a megpróbáltatás évei alatt sem feledkeztek meg a görög katoliku­sokról. A püspök köszöntő szavai után a hí­vek nevében ajándékokat adtak át az egyházfőnek. A magyar görög katoliku­sok a máriapócsi könnyező Mária-kép másolatával örvendeztették meg Őszentségét. Ugyancsak elhozták aján­dékaikat az egri érsekség, a munkácsi egyházmegye, a romániai egyházme­gyék, az epetjesi egyházmegye és a kato­likus cigányság képviselői. A bizánci liturgiát követő szertartás magyar nyelven folyt, ám ószláv, román, szlovák és angol nyelven is elhangzott papi ima. A mise egyes énekeit ószláv és román nyelven énekelték a szomszédos országokból érkezett énekkarok. II. János Pál szentbeszédét megkezd­ve Mária nevében köszöntötte a magyar és a szomszédos országokból érkezett zarándokokat, köztük Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspököt, vala­mennyi magyarországi görög katolikus hívő főpásztorát és Seregély István egri érseket, akinek főegyházmegyéjéhez tar­tozik a kegyhely. Elsőként a magyarok­hoz fordult: „ma mindnyájatoknak az a feladata, hogy az elnyert szabadságot a szeretet törvényének megfelelően hasz­náljátok fel a keresztény élet megvaló­sítására, testvéri kapcsolatban az ősz­­szes keresztényekkel és az összes nem­zetekkel.” Majd sorra vette a szomszé­dos országokból érkezett zarándokcso­portokat, valamennyiüket anyanyelvü­kön üdvözölte. Az ukránokat az üldözte­tés és súlyos megaláztatások idején ta­núsított hithűségük kiemelésével kö­szöntötte, s figyelmükbe ajánlotta, hogy békében éljenek minden kereszténnyel és jóakaratú emberrel. Szlovákul szólt a Szlovákiából érke­zett mintegy 10 ezer zarándokhoz, emlé­keztetve őket arra, hogy a magyarok és a szlovákok története a múltban összefo­nódott. Kérte, hogy jellemezze e két nép életét az egység és kölcsönös tisztelet, mondván: a keresztényeknek mindig tiszteletben kell tartaniuk mások jogait és sajátos kultúráját A ruténok üdvözlése után e szavakkal fordult a románokhoz: „a visszanyert lelkiismereti és vallásszabadság lehető­vé teszi számotokra, hogy hiteles tanú­ságot tegyetek mindennapi életetekkel, jó kapcsolatot ápolva minden keresz­ténnyel és minden néppel, országotok Polgárháború fenyeget Észak-írországban-------------------------------7---------------------------------------------------------­Újabb áldozatok Polgárháború veszélyére hívták fel a figyelmet Észak-írországban mind a protes­táns, mind a római katolikus egyház helyi képviselői. Robin Eames püspök és Cahal Daly érsek elítélte a fegyveres csoportok fokozódó terrorakcióit, amelyek az idén 51 és a tavalyi év folyamán 76 emberáldozatot követeltek, s a kirobbanás előtt álló polgárháború veszélyének minősítette, ha a politikai pártok idejében nem csökkentik a feszültséget. A két egyház közös nyilatkozatában elítéli az értelmetlen öldöklést. Az újabb erőszakhullám kezdeményezői mindenekelőtt illegális protestáns cso­portok, amelyek számlájára írható az utolsó hónapok gyilkosságainak többsége. Annak ellenére, hogy az év derekán meghirdetett 10 hetes fegyvemyugvást betartot­ták, a politikai pártok eredménytelen tárgyalása után viszont a terrorcselekmények fokozottabb erővel lángoltak fel. Ennek legújabb következménye, hogy szombaton újabb brit katona esett áldozatul az IRA ír Köztársasági Hadsereg támadásának. A katonát Armagh grófságban történt aknarobbanás ölte meg. Túszügyek A túszszedés, amely a gyakran iráni vagy szír támogatást élvező szervezetek számára a politikai események ellen való tiltakozás egyik fő formája, 1984- ben vette kezdetét Villiam Buckley, a CIA bejrúti irodavezetőjének elrablásá­val. Összesen 90 külföldi állampolgárt raboltak el Libanonban, köztük taná­rokat, diplomatákat, üzletembereket, újságírókat Közülük a Hezbollah, a Dzsihád, az El-Fatah, és az Iszlám Hajnal nevű terror szervezetek fogságában 9-en haltak meg: négy brit, egy francia, három amerikai és egy holland állampolgár. Tavaly áprilisig hat brit, nyolc amerikai, tizenhét francia, négy NSZK- és kilenc más nemzetiségű túszt engedtek szabadon. A Liberális Zsidóság Világszövetsége pénteken követelte, hogy a Libanonnal folytatott túszügybeli tárgyalásokon fog­lalkozzanak azon 11 libanoni zsidó sor­sával is, akiket 1984 és 1986 között ejtett foglyul a Világ Elnyomottainak Iszlámi Szervezete. A túszok sorsáról ismeretes, hogy a szervezet közülük 9-nek a halálá­ról adott hírt, valójában viszont csak 4 holtestet azonosítottak, vagyis 7 túsznak a további sorsáról egyelőre semmi sem ismeretes. Az említett terrorszervezetre rossz fényt vet az 1989-ben megvalósí­tott tette is, amikoris az ENSZ béke­­fenntartó erőinek egy amerikai katoná­ját ejtette túszul és gyilkolta meg. Hizballah Abbasz Muszávi a Libano­ni Síita Szervezet főtitkára szombaton Teheránban túszügyben tárgyalt Alim Akbar Velájáti iráni külügyminiszterrel. Ismeretes, hogy Irán az utóbbi időben több alkalommal felhívta a libanoni szervezeteket, engedjék szabadon túsza­ikat. Igaz, ezt Teherán azzal a fenntar­tással teszi, ha Izrael is kötelezi magát: szabadon bocsátja az általa foglyul ejtett libanoni síitákat. Jeruzsálem, a jelek sze­rint, nem zárkózik el ettől a lehetőségtől, és feltételezi, hogy hamarosan konkrét tárgyalások nyomán megvalósulhat a nyugati túszok cseréje a 375 Izraelben fogvatartott arab ellenében. • • • Az afgáni felkelők vasárnap reggel szabadon engedték Alexander Ghelew svájci állampolgárt, a Vöröskereszt nemzetközi bizottságának dolgozóját, akit augusztus elején eljtettek túszul. Az afgán felkelők, a mudzsáhidok túszsze­dései az Afganisztánban működő Vörös­­kereszt dolgozói között az utóbbi hóna­pokban annyira megnövekedtek, hogy emiatt a szervezet két afgán nagyváros­ban beszüntette ideiglenesen humanitá­rius tevékenységét. Az örült tömeggyilkos Hét halott, öt súlyosan és három könnyebb sérült maradt a helyszínen, amikor az ausztráliai Sydney város egyik bevásárló központjában egy őrült kato­nai géppisztollyal lövöldözni kezdett. Először az üzlet előtt lévő parkolóhelyen garázdálkodott, majd a csúcsforgalom óráit élő bevásárló központban szedte ál­dozatait A vevők tömegébe lőtt, majd a fegyvert önmaga ellát fordította. A rendőrség jelentése szerint az egész döbbenetes dráma nem tartott tovább tíz percnél A szörnyű tett oka is megmagya­rázhatatlan: hisz a 33 éves Sydney-i taxi­sofőrt, az őrült tettest az áldozatok közül senki sem ismerhette. Vasárnap a döbbe­netes esemény nyolcadik áldozatává vált az egyik súlyosan sérült, és egy további áldozat sorsa is válságos. etnikai kisebbségeivel is, hisz egész tör­ténelmetek során példát adtatok a tole­ranciáról és más kultúrák fejlődésének előmozdításáról.” Valamennyi nemzet zarándoka nevé­ben kérte a Szent Szüzet, hogy együltlé­­tük ösztönözzön és serkentsen a kölcsön­ös megértésre és a gyümölcsöző együtt­működésié, hisz az egybegyűltek — bár más nyelveken beszélnek és másféle kul­túrában élnek — ugyanahhoz a nagy em­beri családhoz tartoznak. Emlékeztetett két évvel ezelőtti békenapi üzenetére, amelyben nyomatékosan felemelte szavát a kisebbségek jogainak, sajátos kultúrájuk megőrzésének és anyanyelvűk használatá­nak védelmében. Már abban hangsúlyoz­ta, hogy a közös történelmi és kulturális hagyományokkal rendelkező csoportok­nak akkor is kapcsolatban kell lenniük egymással, ha különböző államok terüle­tén élnek. Ennek jegyében most így fo­hászkodott: „adja meg Isten a magyar föld és a szomszédos államok fiainak azt a nemes lelkűidet, amely szükséges ah­hoz, hogy mindig tiszteletben tartsák ezeket az alapvető jogokat S így mind­nyájuk nagylelkű együttműködésével föl lehessen építeni azt a békét, amelyet ki­­nek-kinek jogos különbözőségei még gazdagabbá tesznek.” Az ünnepi szentmisét követően a pá­pa Nyíregyházára látogatott, ahol a helyi stadionban üdvözölte az összegyűlt hívő­ket. Ezt követően az esti órákban Debre­cenben ökumenikus istentiszteleten vett részt. A debreceni Nagytemplomban dr. Kocsis Elemér, a tiszántúli egyházkerü­let püspöke köszöntötte a Vizsolyi Biblia hasonmás kiadásának egy példányával, arra kérve a Szentatyát: segítse hozzá Kelet-Közép-Európa országait, hogy a visszanyert szabadságot és demokráciát meg tudják tartani, ne változzon ez a te­rület a nemzetiségi viszályok térségévé. Vasárnapi programja során Őszent­sége több beszédében is toleranciára, megértésre buzdította a népet és önma­ga is szép példáját mutatta fel az egyhá­zon belüli felekezetek közötti toleranci­ának. Hangsúlyozta, ma olyan időket é­­lünk, amikor nagy szükség van az egy­ségre. A hívők az elmúlt évtizedekben annyi szenvedésen mentek keresztül, hogy most nem szabad őket egyházak közti viszályoknak kitenni. Türelemre intette a vegyesházasságban élőket is, beszédeiben hangsúlyozta a házasság szentségét és felbonthatatlanságát, vé­delmébe vette a magyar püspöki kar nemrég kiadott abortuszellenes állás­­foglalását is. II. János Pál Pécsett, szentmise közben (CTK felvétele) Szabadárak a Szovjetunióban? Talán októberben... Amint azt a RIA nevű független orosz hírügynökség jelentette, a szovjet kormány gyakorlatilag már elkészítette a szabadárak bevezetéséről szóló határo­zatát. Ez a fogyasztási cikkek és élelmi­szerek túlnyomó többségére vonatkoz­na. A jelentés — igaz, nem megerősített forrásokra hivatkozva — azt is közzéte­szi, hogy kivételt csupán bizonyos élel­miszerek képeznek, amelyeket jegyre árusítanának. A nyugdíjasok, valamint a szociálisan gyenge néprétegek különle­ges kuponokat kapnak, amelyekre alap­­élelmiszerek és ruházati cikkek vásárol­hatók — a régi áron. A hírügynökségi jelentés szerint a szabadárak bevezetésével eredetileg szeptember 1-től számoltak, de az új szö­vetségi szerződés aláírása, valamint en-Jakovlev Gorbacsovról: nek a kérdésnek a központi szervek, va­lamint a tagköztársaságok legfelsőbb szerveinek szintjén történő megvitatása, valószínűleg „elnapolja” a döntést októ­berre. Ahogy a jelentésből kitűnik, a szovjet árhivatal egyik munkatársa ugyan kije­lentette, hogy a kiskereskedelmi árak semmilyen megváltoztatására sem ké­szülnek, de azt is elmondta: néhány tag-* köztársaságban már döntöttek az árszín­vonal emeléséről, ezzel azonban a köz­ponti árhivatal nem ért egyet. Feltételez­hetően azért e titokzatosság, mert az illetékes kormányszervek attól tartanak, hogy elégedetlenségi hullám csap fel, és az emberek megrohamozzák a már a— múgyis szinte üres üzleteket. „Le fogják váltani!” Alexandr Jakovlev, a szovjet elnök egykori tanácsadója, feltételezi, hogy Mihail Gorbacsovot novemberben a kommunista párt kongresszusán le fogják váltani főtitkári tisztéből és kizárják az SZKP-ból. Az APN-nek adott interjújában Jakovlev aláhúzza, hogy az SZKP 29. kongresszusának előkészületei már javában folynak, s azon a reakciós konzervatív szárny győz majd. Ehhez — Jakovlev szerint —• a reformer szárny valamennyi képviselőjét félre kell állítani, legfeljebb csak a főtitkárt hagyják meg, pusztán azért, mert egyelőre még nem merészelik kizárni őt a pártból. Feltételezhetően ez majd akkor következik be, miután Gorbacsov előterjeszti beszámolóját, s ezt követően „gyors, nyilvános bírósá­gi tárgyalássá” alakul a kongresszusi vita, s beteljesedik Gorbacsov sorsa. Jakovlev már a múlt héten felhívta a figyelmet egy „befolyásos sztánilinista csoportra, amely a pártvezetésben alakult ki”. Szerinte ez a csoport „államfordulatra és szociális visszavágásra” készül. Az AMERIKAI EGYESÜLT ÁL­LAMOK 4 millió dollárral szándékszik segíteni a Dél-Afrikai Köztársaság poli­tikai menekültjeinek visszatérését hazá­jukba. A pretóriai amerikai nagykövet­ség üdvözölte a köztársaság kormá— nyának azon lépését, amely nagymérték­ben hozzásegít a nemzeti megbékéléshez és eltávolítja az akadályokat az új alkot­mányról szóló tárgyalások útjából. Hafez ASSZAD szír köztársasági el­nök és Karen Brutenc, Mihail Gorbacsov szovjet elnök személyes megbízottja tár­gyalt szombaton Damaszkuszban azokról a békekezdeményezésekről, amelyek a Kö­zel-Keletről szóló tárgyalások összehívását célozzák. Brutenc a szíriai elnöknek átadta Gorbacsov levelét is. Három baszk szeparatis-TÁT ölt meg a spanyol nemzetőrség San Sebastian spanyol városban lezajlott lö­völdözés során. A katonai jellegű civil hadsereg a város Morlans negyedében bekerítette az ETA Baszk Szeparatista Szervezet egy búvóhelyét. 4o ÚJFASISZTÁT tartóztatott le a bajor rendőrség Bayreuth városban egy neonáci tüntetés alkalmával. A rendőr­ség adatai szerint mintegy 500 ember vett részt a tüntetésben, amely Rudolf Hess német háborús bűnös halálának 4. évfordulója alkalmából zajlott. A város­ban — ellensúlyozásul — a baloldali ra­dikálisok is tüntetést szerveztek, amely­­lyel az újfasiszták fokozódó tevékenysé­ge ellen tiltakoztak. Egy ember meghalt és öt személy szenvedett súlyos sérülést az af­gán felkelők szombati Kabul elleni raké­tatámadás alkalmával. Az afgán kor­mány légiereje válaszul támadást indí­tott az ország északkeleti részén fekvő Tálikán városban a felkelő csapatok fő­hadiszállása ellen. A támadás áldozatai­ról egyelőre nem közöltek adatokat. A SOLOMON BROTHERS ismert New York-i cég két magasrangú vezető­je— a cég igazgatója, John Gutfreund és elnöke, Thomas Strauss — lemondtak tisztségükről. Tettüket az a nagy pénz­ügyi botrány váltotta ki, amelyet nemrég tártak fel az USA-ban. A neves és befo­lyásos cég értékpapírok illegális keres­kedelmével foglalkozott, s ez torkollot országos méretű skandallumba. II. Frigyes és édesapja I. Frigyes po­rosz királyoknak a földi maradványait helyezték át ünnepélyes keretek közt szombaton Polsdamba, a híres porosz Hohenzoller nemzedék családi székhe­lyére mintegy 50 ezer érdeklődő közre­működésével. ROMÁNIÁBAN a kolera megbete­gedés 21 új esetét állapították meg az orvosok. így e veszélyes fertőző beteg­ségben megbetegedettek száma az or­szágban 28-ra emelkedett. Az eseteket Tulcea megyében — a Duna deltája kö­rüli terület — észlelték. Az orvosok megállapították, hogy a kolerajárvány egy Törökországból visszatért roma csa­ládban ütötte fel fejét. M agyarországon a rendőr­ség állítása szerint a külföldi autósok figyelmen kívül hagynak két dolgot: a forgalmi előírásokat és a kihágásokért kiszabott pénzbírság megfizetését. Ezért szeptember elsejétől a magyar rendőr­ség kísérletileg bevezeti az ország köz­­utain a rövidített fegyelmi eljárásokat. Ez azt jelenti, hogy a helyszínen meg lehet állapítani a kihágás lényegét és a bűnöst is, illetve ennek megfelelően bír­ságot mérni ki ellene, akár 10 ezer forint nagyságban is. Az „ügyfél” a helyszínen fellebbezhet, amit viszont ugyancsak ott meg lehet oldani. A harmadik akadály — a magyar forint hiánya — sem jelenthet problémát, hiszen a rend őreinek jogá­ban áll majd pénzbeváltó tevékenységet is lebonyolítani, illetve a bírságot valutá­ban behajtani. Magyar rendőrségi kö­rökben azt is fontolgatják, hogy a köz­utakon esedékes bírságok nagyságát a Nyugaton használatoshoz igazítják, ami azt jelentheti, hogy akár 50 ezer forint bírságot is kimérhetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents