Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-13 / 122. szám
4 1991. július 13. Szabad ÚJSÁG Ján Öarnogurskynak az SZNT 16. ülésén elhangzott beszámolójából Legfontosabb a gazdaság élénkítése Pölhös Vendel: ,,Az őszi árpa zöme megdőlt“ Ipolybalogon elkezdődött a „csata“ Már aratnak: A Szlovák Köztársaság miniszterelnöke a kormány programnyilatkozatának eddigi teljesítéséről és aktualizálásáról szóló beszámolójában részletesen foglalkozott a jelenlegi időszak megoldásra váró gazdasági és szociális problémáival. Helyzetelemzó beszámolójának bevezető részében kiemelte a folytonosság szerepét és jelentőségét a kormány munkájában és a Szlovák Nemzeti Tanács gyűlésein elhangzott észrevételek és ajánlások méltányolásában. Elsősorban a Szlovák Köztársaság alkotmánytervezetének előkészítéséről, a gazdasági reformkoncepció kidolgozásáról, az egyes népgazdasági ágazatok köztársasági hatáskörbe való átvételéről, továbbá az egészségügy reformjáról az államigazgatás és a helyi önigazgatás feltételeinek rendezéséről van szó. A miniszterelnök azt is kiemelte, iiogy javítani kell a közvélemény tájékoztatásának színvonalát a kormány munkájáról. A kormány eddigi tevékenysége során igyekezett kölcsönös összhangba hozni a gazdasági, szociális és közigazgatási feladatok teljesítését, ám az eredmények arra utalnak, hogy ez az igényes hozzáállás nem mindenhol járt megfelelő eredménnyel. Az eddig eltelt időszak azonban nem elegendő az elvégzett munka objektív értékeléséhez Számos feladat vár még a kormányra, ezért elsősorban ezekre kell összpontosítani a figyelmet. Kormányunk a jogalkotás területén összesen 77 köztársasági és 71 szövetségi törvényjavaslatot tárgyalt meg, a szövetségi kormány 18 rendeleti javaslatával foglalkozott, s 15 rendeletet hagyott jóvá saját hatáskörében. Az illetékességi törvény elfogadása után nagyobb lehetőség nyílt arra, hogy a Szlovák Köztársaság a csehszlovák külpolitika alapelveivel összhangban közvetlenül részt vegyen a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében. Ehhez elsősorban a nemzetközi kapcsolatok létrehozott szlovák minisztériuma teremti meg a feltételeket. A miniszterelnök részletesen kitért a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében elért eddigi eredményekre, de azt is hangsúlyozta, hogy a minisztériumot megfelelően szakképzett személyi állománnyal kell megerősíteni. A köztársaság gazdasági fejlődésével kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy az idei év kezdete óta mérséklődött a fő termelési ágazatok teljesítménye, s a KGST-piac szétesése, valamint a belpiaci kereslet csökkenése következtében elmélyültek az ériékesitési problémák. Ez a vállalatok pénzügyi helyzetének romlásához, láncrendszerú fizetésképtelenséghez s növekvő munkanélküliséghez vezet. A fogyasztói árak növekedése következtében a létfenntartási költségek is megnövekedtek. A kormány a gazdasági reform bevezetése során a szövetségi kormány és a Szövetségi Gyűlés által elfogadott koncepcióból indult ki, amely a piacgazdaság alapelvére épül. A kormány már a programnyilatkozatban is hangsúlyozta, hogy a piacgazdaságra való átmenet nem lesz egyszerű. Közben az ismert világpolitikai események hatására a gazdasági reform külső feltételei is roszszabbodtak. Sokan a gazdasági reform értékelése során nem tesznek különbséget az alapelvek és az egyes lépések negatív kísérőjelenségei között. Ezeket a negatív jelenségeket nem a reform idézi elő, az csupán felfedi a valós helyzetet, a gazdasági aktivitás az életszínvonallal együtt akkor is csökkenne, ha még egy ideig fenntartanánk az eddigi gazdálkodási rendszert, vagy ha a piacgazdálkodást fokozatosan vezetnénk be. A reform bevezetésével kapcsolatban új központi szervek létesültek. Az egyik minisztérium a nemzeti vagyon kezelésével és a privatizálással foglalkozik, s részt vesz az ezzel kapcsolatos jogi normák kidolgozásában. A gazdasági versenyviszonyok kialakításában és fenntartásában fontos szerep jut a Szlovák Monopolellenes Hivatalnak. A gazdasági stratégia kidolgozására ugyancsak új minisztérium létesült. Ez a minisztérium több dokumentumot készített elő, amelyek alapvetően hozzájárultak a kormány gazdaságpolitikájának formálásához. Az átalakítás egész folyamatában országos viszonylatban és köztársasági szinten egyaránt restiktív és inflációellenes pénzügyi politika érvényesül. A szövetségi állami költségvetés és a köztársaságok költségvetése, valamint a községi költségvetések között olyan új viszony érvényesül, amely a területi a'apelv értelmében lehetővé teszi a köztársaságok szuverén rendelkezési jogát saját forrásaik fölött. Ezzel kapcsolatban új törvények és minisztériumi rendeletek elfogadására került sor. Ezek az új jogi normák a költségvetési és a költségvetési folyószámlás szervezeteket is a források gazdaságosabb felhasználására ösztönzik. Az illetékességi törvény értelmében a bankrendszerre vonatkozó új törvényjavaslatok is elkészültek. Haladást sikerült elérni az értékpapírok pozsonyi tőzsdéjének létrehozásában is. Az egész árrendszer területén új jogi szabályozás lépett érvénybe, amely a gazdasági reform követelményeihez igazodik. Az adóreform egyes rendelkezései a vállalkozói tevékenységet és a helyi források hatékony kihasználását támogatják. A társadalmi fogyasztás pénzügyi ellátása keretében jelentős szeren'’ kapnak a speciális állami célalapok. Ezen a területen további rendezésekre kerül sor a komplex adóreformmal összefüggésben. Az illetékességi törvények alapján a szlovák kormány hatáskörébe került a gépipar, az elektrotechnikai ipar, az ércbányászat, a magnezitjövesztés és -feldolgozás, a tüzelőanyag-energetikai komplexum, a kohászat, a közlekedés és a távközlés irányítása, ahol az államigazgatás feladatát az SZK Gazdasági Minisztériuma gyakorolja, összesen 185 vállalatról van szó, amelyek 1990-ben 427 ezer dolgozót foglalkoztattak, termelési értékük 143 milliárd koronát, nyereségük 10,5 milliárd koronát ért el. Az elemzések kimutatták, hogy ezekben az ágazatokban más országokhoz viszonyítva jelentősen elöregedett az állóeszközök állománya, alacsony a végtermékek műszaki színvonala, s magas fokú a termelési energia- és anyagigényessége. Ugyancsak kedvezőtlen a helyzet a termelés ökológiai hatásaival kapcsolatban. A szlovák kormány ezért legfontosabb feladatai közé sorolja az említett ágazatok szerkezeti átalakításához szükséges feltételek kialakítását. A miniszterelnök beszámolójában részletesen elemezte a jelentősebb szlovákiai vállalatokban fennálló helyzetet, különös tekintettel a termelés korszerűsítésében eddig elvégzett és előirányzott feladatokra. Az energiagazdálkodás területén a mérleg feszültsége főleg az atomerőmüvekből és a vízerőművekből nyerhető energiára irányítja a kormány figyelmét. Az atomerőművek esetében a biztonsági rendszerek tökéletesítésére helyezi a súlyt. Ugyancsak fontos feladatok vannak a kőolajvezetékek fejlesztésében és működésük szervezeti irányításában. A pozsonyi székhelyű Transpetrol részvénytársaság létrehozásával sikerült megoldani a legfontosabb tulajdonjogi és pénzügyi problémákat. Az Adria kőolajvezeték 132 km-es felső szakaszának megkettőzésével ennek a létesítménynek a szállítási kapacitása az évi 5 millió tonnáról 10 millió tonnára növekszik. A vegyiparban a szerkezeti átalakítás a világpiacon értékesíthető termékek gyártásának kiszélesítésére s egyúttal a kedvezőtlen környezeti hatásokkal termelő üzemek fokozatos felszámolására irányul. Az utóbbi intézkedések főleg a pozsonyi Istrochem, a Chemko Strázske, a Novákyi Vegyi Művek, a vágsellyei Duslo vállalat, valamint a Gömörhorkai Cellulóz- és Papírgyár egyes részlegeire vonatkoznak. A fafeldolgozó iparban előirányzott szerkezeti változások elsősorban az alapanyagok hatékonyabb feldolgozására s a végtermékek minőségi színvonalának emelésére irányulnak. Az építőiparban úgyszintén a minőségi színvonal emelésére és a hatékonyság növelésére kell összpontosítani a figyelmet, főleg a szervezeti átalakítások, az ésszerű demonopolizálás útján, beleértve a termelőegységek privatizálását. Ebben a vonatkozásban már eddig is sikerült elérni bizonyos fejlődést, az eredeti 52 vállalat helyett jelenleg már 316 építőipari vállalat működik, s a külföldi tókeérdekeltséggel működő vállalatok száma elérte a harmincat. A beruházási piacon azonban a restrikciós politikával nem sikerült megfelelő egyensúlyt elérni, a kínálat gyorsan meghaladta a keresletet, ami kedvezőtlen helyzetet teremtett egyes szervezetek gazdálkodásában, s a foglalkoztatás beszúkítését idézte elő. Ezekkel a problémákkal a kormány rendszeresen foglalkozik, s a kedvezőtlen helyzet mérséklését komplex intézkedésekkel segíti elő. Mezőgazdaság és élelmiszeriparunk fejlődése elsősorban a hatékonyság növelésére irányul. Ebben az irányban hat az élelmiszerpiacon kialakult versenyhelyzet is, amely a termelőket a termelési költségek csökkentésére és a választék bővítésére ösztönzi. Az árliberalizálás után kialakult helyzet mintegy 20-30 százalékkal csökkentette a megdrágult élelmiszerek iránti keresletet, ami eladhatatlan készletek felhalmozódásához vezetett. A szarvasmarha-állomány csökkentése, illetve a hús és a tej esetében az állami piacszabályozási alap eszközeinek felhasználása a felvásárlás és a kivitel támogatására mindeddig nem járt kellő eredménnyel. A mezőgazdaságban az állam dotációs politikája a gazdasági reform meggyorsítására irányul. Főleg a kiemelt fejlesztési programok támogatásáról, a szerkezeti átalakítás elősegítéséről, a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari termelés privatizálásához szükséges feltételek kialakításáról, a földalap hatékonyabb kihasználásáról és védelméről, valamint az élelmiszerek minőségi színvonalának emeléséről van szó. Hasonló feladatokat kell megoldani az erdőgazdálkodás területén is. A továbbiakban a miniszterelnök a vízgazdálkodás feladataival is foglalkozott, s ezek keretében külön is kitért a dunai .vízmű építésében kialakult helyzetre. Annak ellenére, hogy április 22-én kormányszintű tárgyalásra került sor Budapesten, a felek nézeteit mindeddig nem sikerült egyeztetni. A magyar fél hozzáállása a dunai vizmúrendszer (Bős-Nagymaros) megépítéséhez továbbra is elutasító. A csehszlovák fél további tárgyalásokra tett javaslatot a legközelebbi időszakban, s a szlovák kormány feladatul adta az erdőgazdasági és vízgazdálkodási miniszternek, valamint a gazdasági miniszternek, hogy beruházási és kivitelezési szempontból készítsék elő a bösi vízmű üzembe helyezését, mint ideiglenes megoldást a magyar fél részvétele és beleegyezése nélkül. Beszámolójának további részében a miniszterelnök részletesen elemezte a foglalkoztatás területén kialakult helyzetet, s rámutatott, hogy a kormány elkötelezte magát az aktiv foglalkoztatáspolitika érvényesítése mellett. A munkanélküliség fokozódásából kiindulva (május végén a munkanélküliek száma Szlovákiában meghaladta a 137 ezret) a kormány nagy figyelmet fordított a foglalkoztatással összefüggő szolgáltatások komplex rendszerének kialakítására. Jelenleg már 36 járási munkahivatal működik, s további városi munkahivatalok létesültek Pozsonyban és Kassán. A munkahivatalok tevékenysége azonban még nem elég aktív, eddig főleg csak a munkanélkülieknek folyósított támogatások kifizetésével foglalkoztak. Az utóbbi időben már javult a helyzet, de a munkahivatalok aktívabb működését az egyes reszortok, vállalatok és regionális szervek részéről is elő kellene segíteni, beleértve a kisvállalkozások aktív támogatását és a közhasznú tevékenységek szervezését. Ezzel összefüggésben a szakmai átképzési intézmények munkáját is közelebb kell hozni a gyakorlati szükségletekhez. Terjedelmes beszámolójában a miniszterelnök a bérszabályozás és a szociális ellátás kérdéseivel is foglalkozott, s megkülönböztetett figyelmet szentelt a közigazgatási és a közbiztonsági intézmények fejlesztési problémáinak. Ismertette továbbá a kormány politikáját és feladatait az igazságügyi, az egészségügyi, valamint az oktatásügyi reszortok fejlesztésében. Részletesen elemezte a tudományos és a kulturális intézmények tevékenységét, s konkrét vonatkozásokban érintette a környezetvédelem regionális problémáit Beszámolójának második részében a programnyilatkozat aktualizálásával kapcsolatos intézkedéseket és terveket ismertette. Az aktualizálás keretében előkészített intézkedések központi célja a gazdasági élet minél gyorsabb felélénkítése. A miniszterelnök részletesen felsorolta az ezzel kapcsolatos sürgős feladatokat, szabályozási módszereket és jogrendi intézkedéseket. Felsorolta továbbá a gazdaság szerkezeti átalakításában előirányzott célokat és programokat, ismertetve a kormány gazdaságpolitikájának minden ágazatra és szakágazatra kiterjedő széles skáláját. A beszámoló tehát részletekbe menő elemzésével reális alapot nyújtott a képviselők gyakorlati hozzászólásaihoz, észrevételeihez és javaslataihoz. (Ms) Kedd volt, július kilencediké. Reggel fél kilenc tájban az Ipolybalogi Ipoly Mezőgazdasági Szövetkezetben hozzáláttak az aratáshoz. Ipolybalog és Ipolynagyfalu között mintegy félúton, a Csurgó-dűlőben kilenc kombájn állt csatasorban. Aztán a gépek menten neki is fogtak az őszi takarmánygabona vágásához. A 24 hektáros árpatáblából estére le is került a termés. Kora délután szinte perzselt, hétágra tűzött a nap, rekkenö volt a hőség. Pihenőt azonban egyetlen jármúkezeló sem engedélyezhetett magának. Pölhös Vendel növénytermesztési főágazatvezetó sem húzódott húst adó árnyékba, a határt járta, egyik kombájntól a másikhoz baktatott.-A „csata“ elkezdődött - törölte meg gyöngyöző homlokát -, egyelőre azonban nem tudjuk, ki kerül ki a „harcból“ győztesen. Csakis akkor lehetünk elégedettek önmagunkkal, ha gyorsan, s jól dolgozunk, és a termés minél nagyobb részét értékesíteni is tudjuk... Jelenleg mintegy 40 hektáron érett kasza alá a szem. A nagy melegben gyorsan sárgul, hozzá láthatunk a 305 hektár vetómagborsó, majd az 1100 hektár őszi búza és a 275 hektár tavaszi árpa betakarításához. A nagygazdaság 17 aratócséplö géppel rendelkezik. Ezen túlmenően a Nagykürtösi járás északi szlovákok lakta szögletéből 8, a Túrócszentmártoni járásból, Dubovából pedig 4 kombájnnal is számolnak.- A borsó egy időben érik a búzával - magyarázta a fóagronómus -, s a begyűjtéséhez át kell alakítanunk a gépeket. így 8-9 munkaeszközt elvonunk a gabona vágásától, ezért mindenképpen szükségünk van a vendéggépekre. A hüvelyes termesztéséről viszont nem mondhatunk le, hisz szinte az egyetlen termény, amelyet most is sikerül elfogadható áron értékesíteni. Emellett - mint köztudott - kiváló elővetemény. A szemszállító jármüvek kifogástalanul működnek, a szövetkezet az elmúlt években folyamatosan felújította gépparkját. Pótalkatrészhez is hozzá lehet már jutni, csak egy-egy eddig filléres darabért ezreket kér már a közvetítő vállalat. A közös vetőmagczaporító gazdaságnak számít, a gabonaféléken kívül ugyanis borsót, kukoricát és herefáléket is termeszt magra. A szövetkezet többek között sertéstenyésztésre szakosodott, így - kényszerhelyzetben- a megtermelt vetőmaggabona jelentős részét takarmányként ugyan, de helyben hasznosítani tudja. S a sertéshús iránt mutatkozik kereslet.- Aránylag jó termésre van kilátás - dörzsölt szét Pölhös mérnök néhány tömött kalászt a két tenyere között -, ezért szeretnénk minden földtulajdonosnak vagy jogutódjának egy hektár földtulajdon után egy mázsa gabonát- bérleti díjrészlet fejében - adni. Ha az időjárás engedi, a hónap derekán hozzá láthatunk a borsó begyűjtéséhez is. Az aratást a hideg tavasz miatt a szokásosnál egy héttel késóbb kezdhettük csak el. Június vége felé, Lászlónapon hatalmas zivatar vonult át vidékünkön, amely gabonáink egyharmadát megdöntötte. Az elemi csapás az őszi árpát sújtotta leginkább, a viharkár miatt- becslésem szerint - mintegy 500 tonna szemveszteségünk keletkezett. A földön fekvő kalászokat nehéz felszedni, a kombájnok sok esetben csak egy irányban dolgozhatnak. A szövetkezet öntözte a gabonatábláit. Az elmúlt két esztendőben őszi árpából hektáronként átlagosan 6 tonna termett a közös földjein. A vetőmaggabonáért jelenleg kínált felvásárlási ár korántsem fedi a termelési költségeket, és ez a közeljövőben sok gazdaságot a kulcsfontosságú növényfélék termesztésének elhagyására késztethet. És ennek mindannyian kárát láthatjuk majd... ZOLCZER LÁSZLÓ ■HOT Gyűlik az aranysárga szem (A szerző felvételei)
