Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-12 / 121. szám
Kitartóak a bó'si vízerőmű ellenzői / / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Péntek, 1991. július 12. • évfolyam • 121. szám • Áru 2,30 korona Földművesblokád után Tilalomfák a töltéseken Tovább folytatódik az Eurolánc polgári kezdeményezés blokádja Csölösztő közelében. A bősi vízerőmű ellen tiltakozó akció szervezőbizottságának tógától, Benkovics Klárától tudakoltuk telefonon, mi újság a térségben? — Hatodik napja tartjuk a blokádot, holott eredetileg csupán egynapos figyelemfelhívó akciót terveztünk. Ismét gyarapodott a létszám, Bútorról, Doborgazról, Szarváról, Dunaszerdahelyről és Somorjáró! jöttek emberek, így már vagy ötvcnen vagyunk. Ma reggel vendégeink is voltak, hazai és osztrák újságírók, valamint a Szlovák Rádió munkatársai. Épp nemrég jelent meg néhány fekete Volvo, Augustin Jámbor, erdőgazdasági és vízgazdálkodási miniszterhelyettes érkezett a helyszínre Július Bindernek, a Vízügyi Beruházó Vállalat igazgatójának kíséretében. • Olyan hír kering, hogy erőszakkal akarják eltávolítani a tiltakozó akció résztvevőit. Tud erről valamit? — A hírt mi is hallottuk, de eddig ilyesmire nem került sor, csupán a Vízügyi Beruházó Vállalat emberei voltak itt, különböző tiltó táblákat állítottak fel a töltéseken. • Milyeneket? — Olyant például, hogy „Behajtani tilos!”, meg „Belépés csak a Hydrostav dolgozói számára”. • Meddig szándékoznak folytatni a blokádot? — Hétfőn kezdődnek a tárgyalások, így hétfőig mindenképp kitartunk. A tárgyalások kimenetelétől függ, mit teszünk a továbbiakban. —vk— Kelet-Szlovákia Aliét első napjaiban Kelet-Szlovákia néhány délvidéki mezőgazdasági üzemé(I'olylatás a 2. oldalon) Itt legfeljebb egy egér surranhat át... VASS GYULA felvételei Pozsonypüspöki határában készültek Az MKDM—Együttélés képviselői klubjának interpellációja Mikor lesz Kassának közigazgatási törvénye? Kassa város 80 tagú önkormányzata július 8—9-én rendkívüli ülést tartott. Fontos, a város életét a jövőben meghatározó döntést kellett hoznia. Kivételesen meghívták ülésükre a pártok és mozgalmak képviselőit is, mint megfigyelőket. Január óta folytak a szűkebb körű megbeszélések, megszületett a harmadik változata a statútumnak, melyhez folyamatosan hozzászóltak a képviselők, polgármesterek, pártok és mozgalmak. Fél éve szinte megbénult a város szervezeti élete, hiszen a jogkörök és az anyagi források meghatározása, az ingatlanok tulajdonjogainak kialakulása, az adók arányának megoszlása stb. fogja a jövőben meghatározni a város fejlődését. A képviselők megegyeztek abban, hogy a statútumnak meg kell születnie végső formában, nem lehet az ügyintézést tovább fékezni. E nagy feladathoz a képviselők nem voltak kellőképpen felkészülve, a körültekintő előkészítő munka nem lett elvégezve. Nem lebecsülendő a felkészültség annak tudatában, hogy a város első statútuma 1932-ben jelent meg, (Csehszlovákia 1920-ban alakult) a második 1984-ben, mely Kassa közigazgatását fektette le. Ez a két dokumentum szolgált némi alapul a mostani létrehozásához. (Folytatás a 2. oldalon) , Ez még csak figyelmeztetés volt! Tegnap a mezőgazdasági dolgozók reggel 6-tól 8 óráig kivonultak az utcákra és gépeikkel eltorlaszolták Szlovákia közutaiL Megmozdulásukkal a kormányzat agrárpolitikájával szembeni elégedetlenségüket fejezték ki. Az alábbiakban munkatársaink helyzetjelentéseit tesszük közzé. Nyugat-Szlovákia A Pozsonyból Komáromba vezető főutat a főrévi, a pozsonypüspöki és a tárnoki szövetkezetek nehézgépet torlaszolták el. Hét óra előtt néhány perccel még zavartalan volt a forgalom, aztán — mintha a földből nőttek volna ki — a pillanatokon belül ott temiő 4-5 kombájn, traktor és tehergépkocsi elegendőnek bizonyult a közlekedés teljes megbénításához. A szervezők röplapokat osztogattak a blokád két oldalán rekedt autósok között, amelyekben röviden megindokolták a megmozdulás okait és célját; egyben kérték az utazók megértését és támogatását. Az esetek többségében nem is volt szükség hosszas magyarázkodásra, hiszen aki a legcsekélyebb mértékben is kapcsolatban áll a mezőgazdasággal, tudja, a helyzet valóban válságos. Néhány elégedetlenkedő akadt csupán, aki hangos szóval nyilvánította ki nemtetszését. Ezek az emberek valószínűleg azt hiszik, hogy a boltokban terem a kenyér és a kakaót a tarka tehén adja. A várakozni kényszerülők között akadtak magyarországi és németországi turisták is, akik először értetlenül szemlélték az eseményeket, de miután megtudták miről van szó, egyértelműen szolidaritásukról és szimpátiájukról biztosították a szlovákiai földműveseket. Magyarországon sem számítanak ritkaságnak az iiyen megmozdulások, sztrájkok, és tudják, mi is hasonló cipőben járunk. Mindenesetre jó volt hallani biztatásukat és egyetértő véleményüket. Énül Pazicky mérnök, a Főrévi MSZ elnöke kérdésünkre elmondta, a meddő tárgyalások után nemigen láttak más módot, hogy felhívják magukra a kormány és a nyilvánosság figyelmét. Abban bíznak, ezek után javul a helyzet, ha viszont nem, folytatják a tiltakozást, nem állnak meg félúton. (vknt) * * * Reggel hatkor megkezdődött az előrcjelzett földművesblokád. Helyi szervezői az Érsekújvári Földműves-szövetkezet vezetőségének tagjai. Három ponton, a nyitrai és pozsonyi bekötőctnál, a komáromit, úton és a gúlái úton hat tehergépkocsival eltorlaszolták a városba vezető utakat. A Nyitra és Pozsony felé vezető úton a szövetkezet termelési részlegének vezetője, Ladislav Momvcík mérnök szerint a blokád ideje alatt nem volt különösebb nézeteltérés a szervezők és a gépkocsivezetők között. Itt negyedóránként átengedték a felgyülemlő kocsisort, sürgős esetekben azonnal, azonkívül a gépkocsivezetőknek volt még egy lehetőségük: a blokádot mellékutakon is megkerülhették. A megmozdulás nem szerveződött olyan céllal, hogy gazdasági károkat okozzon, csupán fel akarták hívni a közvélemény figyelmét a mezőgazdászok problémáira. A szövetkezetekben és az állami gazdaságokban a blokádtól függetlenül folyt a munka, a mindennapos teendőkés a betakarítási munkálatok is. A szervezők szerint Jozcf Krsek Szlovákia mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere pozitív hozzáállása vitathatatlan, de a televízióban szerdán este elhangzott felhívása kései volt. (SZE) Közép-Szlovákia Ebben az országrészben csak a Martini járásban nem valósult meg a mezőgazdasági dolgozók tiltakozó megmozdulása. A járási hivatal vezetősége a törvény által előírt 5 napos határidőre hivatkozva nem engedélyezte az utak eltorlaszolását. A Rimaszombati járásban több mint ezer mezőgazdasági dolgozó közel 250 gépjárművel torlaszolta el reggel 6-tól 8 óráig a fő és mellékutakat. Egyes helyeken a szervezők követeléseiket tartalmazó röplapokat osztottak a várakozóknak, másutt pedig szóban vagy a helyi hangosbeszélőn közölték a megmozdulás okát. A nagyforgalmú útszakaszokon rendőri egységek tartottak szolgálatot, de beavatkozásukra sehol sem volt szükség. A Losonci járásban — értesülésünk szerint — egyedül a Füleki Állami Gazdaság dolgozói nem vettek részt-a tiltakozó megmozduláson. (fo) A mentőkocsik számára pillanatok alatt szabad utat biztosítottak Jozef Krsek nyilatkozata a tiltakozó akcióról Kihez húz a miniszter? Orvosolni a kisebbség jogi sérelmeit A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együtt- nek és Jirí Dienstbier külügyminiszternek a parlament elélés Politikai Mozgalom képviselői klubja a Szövetségi özö ülésén elfogadott földtörvénnyel kapcsolatban. Az Ín- Gyűlésben 1991. július 10-én egyhangúlag úgy döntött, terpcllaciót július ll-én átadták a törvényhozó testület illehogy interpellációt nyújt be a szövetségi kormány két el- tékes szerveinek. (Az alábbiakban teljes terjedelemben közölnökhelyellesének, Vladimír Dlouhy gazdasági miniszter- jük az interpelláció szövegét.) Alig egy órával a figyelmeztető akció után kaptuk a hírt, miszerint Jozef Krsek, Szlovákia mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere utasította a járási földműves-szövetkezeti szövetségek vezetőit, írják össze azon mezőgazdasági üzemek névsorát, amelyek nem vettek részt a megmozdulásban. Igaz-e a hír, és ha igen, mi volt ezzel a szándéka? — kérdeztük tegnap délben a minisztert az SZNT 16. ülésének szünetében. — Valóban kértem az egyes járási szervezetek vezetőit, készítsenek listát a távolmaradt mezőgazdasági üzemekről. Azért róluk, mert úgy gondoltam, ezeket könnyebb lesz összeírni. Ülésezik a kormány, s ha esetleg a megmozdulással kapcsolatos kérdések merülnének fel, szeretnék pontos információkkal szolgálni. Következtetést nem vonunk le ebből, azt minden szövetkezetnek, állami gazdaságnak magának kell megtennie. Feleslegesen (!) fizettek két óra munkabért dolgozóiknak, üzemanyagot pazaroltak. Okosabb lett volna, ha csupán szórólapokat osztogattak volna és így tájékoztatják az arra haladókat. Szerintem ez az egész politikai ügy, amelyet Baco mérnök, a nemsovai szövetkezet elnöke indítványozott, aki „régi struktúrának” számít. Azt akarta ezzel bizonyítani, hogy a mostani rendszerben rosszabb a mezőgazdaság helyzete, mint a régiben. (Ha a mezőgazdasági miniszter így tekint a tegnapi eseményekre, mit várhatnak a földművesek a kormány többi tagjától? — a szerk. megj.) V. Krasznica Melitta Interpellációval fordulunk Önökhöz a földtulajdont és egyéb mezőgazdasági vagyon tulajdonviszonyát szabályozó törvény (a továbbiakban földtörvény) nem világos interpretálásával kapcsolatos kérdések miatt. Szeretnénk rámutatni a főleg vagy kizárólag a nemzeti kisebbségeket érintő problémák három csoportjára. I. A földtörvény (6. cikkely 2 bekezdés) lehetővé teszi a mezőgazdasági földterületek visszaszolgáltatását azoknak az állampolgároknak, akik a Megbízottak Testületének 26/1948-as számú törvényerejű rendelete értelmében kérhették, hogy földjüket vonják ki az 1945 és 1948 között lezajlóit konfiskálás alól A földtörvény e rendelkezésével a magyar nemzetiségű állampolgárok vagy jogutódaik azon részét is besorolta a jogosult személyek közé, amelynek esetében a Csehszlovák Köztársaság elnökének diszkrimináló, igazságtalan dekrétumai szellemében, valamint az SZNT 4/1945-ös, 104/1945-ös számú és más törvényerejű rendelete értelmében elkobozták a mezőgazdasági tulajdonát. Bár a Megbízottak testületé 26/1948-as számú rendeletének részben enyhítenie kellett volna a diszkrimináció következményeit, a magántulajdont felszámoló totalitárius rendszer miatt teljes mértékben mégsem hajthatták végre. Az említett rendeletben megszabó!t feltételekre, amelyek közölt a jogosult személyeknek — telrát azoknak, akik a 245/1949-es számú törvény értelmében ismét visszakapták a csehszlovák állampolgárságot — visszaadhatták volna vagyonukat, rányomta bélyegét a dokumentum megszületésének időszakában uralkodó politikai légkör. Ez abban nyilvánul meg, liogy az érintetteknek visszaadhatják vagyonukat, ha — azt a konfiskádós előírások alapján nem adták át más személynek; — a jogosult személy a tulajdonán gondos gazda módján dolgozott. Azonban az enxleü tulajdonosoknak egyrészt azzal tették lehetetlenné a földjükön a gondos gazda módján végzett munkát, hogy az elkobzott magyar vagyont — kevés kivétellel — más személyekre ruházták át, akik nem magyar vagy német nemzetiségűek voltak, de azzal is, hogy a magyar nemzetiségű lakosság jelentős részét (mintegy 10000 parasz.tcsaládról van szó) deportálták kényszermunkára Csehországba. Az említett korlátozásokon kívül a Megbízottak Testületének rendelete meghatározza azoknak a le- és felmenő családtagoknak, rokonoknak a körét is, akiknek visszaadliatják vagyonukat, ha a tulajdonossal közös Iráztartásban éltek. Továbbá az 1947-cs földreform értelmében maximálisan 50 hektárban állapítja meg a visszaadott vagyon feLső határát. E rendeletet a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének 1965. január 23-án kelt, a családi házaknak s a velük összefüggő udvaroknak és kerteknek (szérűskerteknek) az elkobzás alól történő kivonásáról szóló 17-es számú határozata gyakorlatilag azzal a feltétellel bővt(Folytatás ti 2. oldalon)
