Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-11 / 120. szám
1991. július 11. 3 Szabad ÚJSÁG A szlovén parlament elfogadta a brioni egyezményt Háború fenyegeti a horvátokat? Tegnap Ljubljanában összeült a szlovén parlament, hogy megtárgyalja a Brumiban kötött megállapodásokat. A béketervet a képviselők szótöbbséggel elfogadták. Brioniban a béketerv a jugoszláv szövetségi szervek, az Európai Közösség három külügyminisztere, valamint Horvátország és Szlovénia vezető képviselőinek megegyezése lapján jött létre. Szlovéniában több képviselő bírálta ezt a tervet, végül azonban a parlament az egyezményt elfogadta. A jugoszláv Államelnökség ülését tegnapra hívták össze, hogy megtárgyalja a brioni egyezményt, de az ülést elhalasztották. A halasztás oka az Allamelnökség macedón tagjának lávolléte, aki Hágában tárgyal. Az ülést valószínűleg ma tartják meg. Háborús hangulatot keltó megnyilatkozásokról érkeztek hírek Horvátországból. Hitrec horvát tájékoztatásügyi miniszter Zágrábban kijelentette, hogy az ország komoly veszélyben van, és öttíz napon belül agresszió áldozata lehet, amely nagyobb méretű és kiterjedtebb lesz, mint Szlovéniában volt. Reményét fejezte ki, hogy az ésszerűség győz és politikai megállapodásra kerül sor. Szerinte a válság intemacionalizálása kedvező eredményeket hoz és elejét veszi a konfliktusnak, amelynek nemcsak a Balkán térségében lennének következményei. Tegnap Jugoszláviába érkezett az Európai Közösség három országának tíztagú küldöttsége, hogy előkészítse a megfigyelők tevékenységét. A megfigyelőknek a tűzszünetet kell majd ellenőrizniük. Ez az első eset, hogy az Európai Közösség megfigyelőket küld ki más országba. Az Európai Közösség Hágában tartja külügyminiszteri értekezletét, amelyen a jugoszláviai helyzettel foglalkoznak. Az ülés elnöke a tárgyalások megkezdése előtt azt kérte a macedón képviselőtől, hogy hívja fel Szlovéniát és Horvátországot, tartsák be a brioni megállapodásukat. A jugoszláv helyzetről is nyilatkozott a Le Figaro című lapnak Bush amerikai elnök. Szerinte az Egyesült Államok nem ellenezné a jugoszláv államszövetség feloszlatását, amennyiben ez békés tárgyalások útján történne. Hangsúlyozta, hogy a jugoszláv kérdés európai ügy, és támogatta azt a diplomáciai tevékenységet, amelyet e kérdésben az Európai Közösség folytat. A szovjet Izvesztyija című lap tolmácsolja a szovjet álláspontot, amely szerint az EBEÉ berlini külügyminiszteri értekezletének határozatát teljes mértékben támogatja. A szovjet álláspont a nyugati országokétól eltérően nem változik és kitart Jugoszlávia területi egysége mellett. A lap véleménye szerint az USA magatartását az befolyásolja, hogy a jugoszláviai konfliktust a kommunista Szerbia és a demokratikus Szlovénia és Horvátország konfliktusának tekinti. A román Adevarul című lap azt írja, hogy a jugoszláv események kapcsán különböző államok érdekeinek álcázott konfrontációjára került sor. Ausztria és Németország egyre inkább hajlamos elismerni Szlovénia és Horvátország önállóságát. A másik oldalon a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és Spanyolország meg szeretné tartani Jugoszlávia területi egységét. Moszkva magatartása érthető: a két köztársaság önállósodása példaként szolgálhat nemcsak a Szovjetunió-beli nacionalista erők számára, hanem más kelet-európai államok nacionalista törekvéseinek is. Ausztria kivonja harckocsijait a jugoszláv határ térségéből A tankokat a jugoszláv hadsereg és a szlovén területvédelmi alakulatok közti harcok idején vonták össze a határon. Képünkön a harckocsikat vasútra rakják, hogy visszaszállítsák őket a laktanyákba. (Telefotó: CTK/AP) ... de ki fizeti meg? Alekszander Tomov bolgár miniszterelnök-helyettes a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (MAAE) bécsi ülésén kijelentette, hogy Bulgária kész a legrövidebb időn belül leállítani kozloduji atomerőművének két reaktorát, amelyek üzemeltetése a szakértők szerint Igen veszélyes. Elvárja azonban a Nyugattól, hogy segítsen az alternatív energiaforrások keresésében. Az Európai Közösség, a Világbank, a német, francia, amerikai és japán szakértők hajlandók konkrét segítséget nyújtani. Felajánlották, hogy az erőművi bokkok leállítása nyomán keletkező hiány pótlására 900 MW villanyáramot hajlandók szállítani. Bolgár vélemény szerint azonban ez nem elég, mert a kozloduji erőmű fedezi az ország energiaszükségletének 40 százalékát. Energiaválság megelőzéséhez 1600 MW teljesítményre lenne szükség. A többi reaktor korszerűsítése és biztonságosabbá tétele 50 millió dollár beruházást igényel. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bécsi ülésén különbizottságot hoztak létre, amely felméri a kozloduji erőmű állapotát és egy programot dolgoz ki, amely alapján a reaktorokat a nemzetközi normákkal összhangban építenék át. A GM a legnagyobb Jelenleg a világ legnagyobb vállalata a General Motors amerikai gépkocsigyár. A világ minden részén egy év alatt 125.1 milliárd dollár értékben adta el áruit 1990-ben. A második helyen a britholland kőolajipari cég, a Royal Dutch Shell áll, amelynek forgalma elérte a 107.2 milliárd dollárt. A sikerlista harmadik helyezettje ugyancsak kőolajipari vállalat, az Exxon. A legnagyobb cégek között szerepel a Ford, az IBM, a japán Toyota, az olasz IRI, a British Petroleum, a Mobil és a General Electric. Autósok figyelem! Számos csehszlovák turista, aki gépkocsival indult nyaralni és a jugoszláviai helyzet miatt Ausztriában maradt, kellemetlen meglepetésekkel találta magát szemben. Kitűnt, a közúti előírások a szomszéd Ausztriában szigorúbbak, mint várták. A gumiabroncs mintázatának legkisebb mélysége itt 1,6 mm, teherautó vagy motorkerékpár esetében 2 mm. Amennyiben ennél kopottabb a gumi, az autós nem kerüli el a 2 ezer schillinges bírságot Az országban legfeljebb 10 liter üzemanyagot lehet bevinni kannában. Az autópályákon a legnagyobb megengedett sebesség 130 km/ó, a szövetségi utakon 100km/ó, lakott területeken pedig 50 km/ó. Figyelmet érdemel, hogy Ausztriában 10 olyan út, illetve útszakasz van, ahol útvámot kell fizetni. Fizetni kell főleg a hegyvidéki utakon (a Grossglocknerúton például 200—1500 Schillinge!), több alagúmál, a Tauemi autópályán és számos más helyett Az útvám 50 schillingtől 1500 schillingig terjed. Az autós tehát jól teszi, ha nemcsak üzemanyagtartályát tölti fel az út előtt benzinnel, hanem zsebeit is schillingekkeL Felhívás Szlovákia magyarságához! Több mint másfél esztendő választ el bennünket a tájainkon 1989 novemberében beindult nagy politikai, társadalmi és gazdasági átalakulás kezdetétől. Az eltelt időszak hatalmas változásokat hozott országunk kül- és belviszonyaiban, de az egyes állampolgárok mindennapi életét is jelentős mértékben érintette. A megdőlt egypárturalmi rendszer helyén kialakulóban van a pluralista politikai élet, szabadabbá vált a sajtó, beindulóban vannak a magánvállalkozások, folyamatban van a privatizáció stb. Országunkban 1990 júniusában szabad parlamenti választásokat tartottak. Az azóta eltelt egy esztendő alatt azonban további átrétegződések következtek be országunk politikai struktúrájában. Újabb politikai tömörülések, csoportosulások keletkeztek, létező pártok vagy mozgalmak pedig átalakulóban vannak, osztódnak, sőt esetenként meg is szűnnek. A politikai élet tehát mozgásban van, folyamatosan változik, azaz érzékenyen reagál a társadalom különböző rétegeinek nemzeti, embeijogi, gazdasági, szociális, vallási, erkölcsi, környezetvédelmi stb. célkitűzéseire, illetve elvárásaira. Országunkban mind a cseh, mind a szlovák nemzet keresi a számára leginkább megfelelő — vagy annak vélt — politikai önszerveződések kereteit és formáit. A mindennapi életben már szinte túlteng a politikum, sokszor elodázhatatlannak tartott jogi, gazdasági és szociális feladatok megoldása szorul háttérbe az időnként öncélúnak tűnő politikai csatározgatások miatt. E nagy és felfokozott politikai hullámverésből mi, magyarok sem vonhatjuk ki magunkat. A körülöttünk zajló események ugyanis bennünket is érintenek, akarva vagy akaratlanul mi is részesei vagyunk a politikai erők játékának. A nagy politikai játszma pedig a mi bőrünkre is megy, akárcsak országunk valamennyi polgárának bőrére, nemzetiségi hovatartozásától függetlenül. Csakhogy nekünk mint nemzeti kisebbségnek részben mások az elvárásaink, mint a többségi nemezlekhez tartozóknak, mivel több a félteni-, a veszítenivalónk is. Mi, sajnos, egyre nagyobb aggodalommal vagyunk kénytelenek tapasztalni nyelvi jogaink csorbítását, édes anyanyelvűnk háttérbe szorítását, kisebbségi iskolahálózatunk további sorvasztását, pedagógusképzésünk megoldatlanságát, valamint emberi és nemzeti identitásunkban való megmaradásunk feltételeinek romlását. Kijelentjük, hogy nem akarunk a szelek játékává válni, s kitartóan keresni akarjuk megmaradásunknak, nemzeti és nyelvi jogaink védelmének, valamint politikai törekvéseink realizálásának járható útjait. E célok elérése érdekében azonban elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk a csehszlovákiai magyarság politikai pártjának, a MAGYAR NÉPPÁRTNAK megalakítását, amely kellő következetességgel és célirányosan, a keresztény erkölcsiséggel és az európai szellemiséggel összhangban felvállalja a csehszlovákiai magyar nemzetrész jogainak és érdekeinek sokoldalú védelmét. A Magyar Néppárt programja a következő négy alappilléren nyugszik: 1. a keresztény erkölcsi értékek; 2. a nemzeti megbékélés eszméje; 3. a környezetkímélő szociális piacgazdaság; 4. a demokrácia. Tény, hogy a tavalyi parlamenti választások előtti hónapokban a csehszlovákiai magyarság megszervezte a maga politikai mozgalmait — a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat, valamint az Együttélés Politikai Mozgalmat —, amelyek koalícióba tömörülve vállalták a megmérettetést a júniusi nagy erőpróbán. A választásokon elért szép siker — a csaknem 300 000 szavazat — mindenek előtt választópolgáraink sikerének, egész nemzeti kisebbségünk állhatatos kitartásának tudható be. Népünk tehát példásan bebizonyította, hogy az elmúlt évtizedek tudatromboló nemzetiségi politikája ellenére van még benne emberi tartás és nemzeti önbecsülés. Politikai mozgalmaink azonban az ősz folyamán elkezdődött és azóta is tartó kemény politikai küzdelemben nem voltak képesek kellő hatékonysággal felvállalni sem a parlamenti, sem a parlamenten kívüli harcot nemzeti kisebbségünk érdekeiért. Persze, ezt nem is tehették, mivel mozgalmi jellegükből adódó laza strutúrájuk eleve alkalmatlanná tette őket a célirányos szervezett és fegyelmezetten végrehajtott politikai kiállásokra. Ennek lehettünk tanúi például a szlovák hivatalos nyelvről szóló törvényjavaslat általános vitájakor és megszavazásakor is, amikor ugyanis mozgalmaink listáján a Szlovák Nemzeti Tanácsba beválasztott képviselőink többsége igennel szavazott a bennünket hátrányos megkülönböztetéssel sújtó törvényjavaslatra. Bizonyára akadnak majd nemzeti kisebbségünk soraiban olyan jószándékú, de tájékozatlan egyének, akik eleinte talán nem látják be egy magyar politikai párt létrehozásának szükségességét. Sokan attól tartanak majd, hogy a Magyar Néppárt megalakításával tovább aprózik és ezáltal gyöngül a csehszlovákiai magyar kisebbség természetes politikai súlya és ereje. Megosztottságunk pedig csakis a bennünket gyöngíteni, majd megsemmisíteni akarók malmára hajtja a vizet. Biztosíthatjuk valamennyi gondolkodó, emiatt aggódó sorstársunkat, hogy a Magyar Néppárt nem megosztani akaija kisebbségi magyar társadalmunkat, hanem éppen fordítva: integráló, egységesítő tényezőjévé kíván válni nemzeti kisebbségünk politikai életének. Természetes szövetségesének és segítőjének tekinti a magyarság eddig kialakult és egymással szövetséges politikai mozgalmait, mind a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat, mind pedig az Együttélés Politikai Mozgalmat. Itt tartjuk szükségesnek leszögezni, hogy a politikai pártokról szóló 15/1990. sz. te. egy politikai mozgalomhoz, valamint párthoz való egyidejű tartozás lehetőségét sem záija ki. A jövő év tavaszán esedékes újabb parlamenti választásokon a Magyar Néppárt igényt tart a magyar politikai mozgalmakkal, szervezetekkel való szoros együttműködésre egy kölcsönös megértésen alapuló, és egész nemzeti kisebbségünk számára előnyös magyar választási szövetségben. Hisszük és valljuk, hogy a csehszlovákiai magyarság csakis egységes politikai szövetségbe tömörülve, a különböző egyéni vagy csoportérdekeket kiküszöbölve lesz képes számottevő önálló tényezőként részt venni országunk politikai életében. Csakis így leszünk képesek felhívni magunkra az európai nagypolitika figyelmét, így fogunk konkrét politikai szerepet játszani a hazai belviszonyok alakításában, s nem utolsósorban ez a feltétele annak, hogy továbbra is megőrizzük, sőt elmélyítsük nemzeti önbecsülésünket. Ezennel felhívjuk valamennyi gondolkodó, öntudatos sorstársunkat, hogy aláírásával támogassa a csehszlovákiai magyarság politikai pártjának, a Magyar Néppártnak megalakítását. Meggyőződésünk, hogy pártunk a maga elvi alapokon nyugvó, etikus politikai vonalvezetésével hatékonyan elősegíti, majd nemzeti kisebbségünk legjobbjainak egységesítő törekvéseit, s ezáltal megteremti a feltételeit a valós magyar érdekeket szolgáló, következetes politikai erőkoncentrációnak. Adja Isten, hogy így legyen! A Magyar Néppárt Szervező Bizottsága megbízásából: dr. Popély Gyula Pozsony, 1991. július 7. (A Magyar Néppárt programnyilatkozatát az 5. oldalon közöljük.) I iff Dientsbier csehszlovák külügyminiszter Venezuelába érkezett. A csehszlovák kormányküldöttség, amelyet vezet, a két ország közti kapcsolatokról tárgyal majd. A csehszlovák küldöttség további dél-amerikai állomása Brazília lesz. Az Egyesült Államok felfüggesztette a Dél-Afrikai Köztársasággal szemben alkalmazott gazdasági szankcióit. Washingtoni kormámykörök szerint Pretória már teljesítette a politikai reformok öt pontját, amelyeket az USA Kongresszusa megkövetelt. F ranciaország 1993-ig, legkésőbb 1994-ig kivonja csapatait Délnyugat-Németországból. Ezt Pierre Joxe védelmi miniszter jelentette be. A haderő kivonása már megkezdődött, májusban Németországban 44 ezer francia katona állomásozott, de számuk az év végéig 20 ezerrel csökken. Tallinban, Észtország fővárosában a köztársasági parlament közelében bomba robbant. A robbanás következtében tűz keletkezett, amely tönkretette az állami árhivatal levéltárának nagy részét. Az utóbbi három hónap során ez már a második robbanás volt Tallinban, áprilisban a bomba a kommunista párt székhelye közelében robbant. Borisz Jelcin tegnap letette az OSZSZK elnöki esküjét. Ezzel hivatalosan az első orosz elnökké lett. Esküje után megszólalt az orosz himnusz, majd elsőízben vonták fel az elnöki palotára az orosz nemzeti lobogót. Az USA első ízben nyújt humanitárius segítséget Vietnamnak. A vietnami háború befejezése óta ez az első eset, hogy ilyen jellegű amerikai segítség irányul az országba. Csupán 1 millió dollárról van szó, de ez arra irányul, hogy mérsékelje a háború okozta humán problémákat. Asszam kelet-indiai szövetségi állam főminisztere 36 órás ultimátumot adott a szeparatistáknak, hogy bocsássák szabadon 13 túszukat. A kormány már teljesítette az emberrablók követelését és hat szélsőségest szabadon bocsátott. Ezzel szemben a szeparatisták túszaik közül megölték Szergej Griscsenko szovjet bányamérnököt. Oolygónk lakosságának 22 százaléka nem tud írni és olvasni. A felnőttek közt 948 millió az analfabéta. A fejlett ipari államokban az írástudatlanok száma 31,5 millió. Még a legfejlettebb országokban is megtörténik, hogy az iskolák végzettjei között öt százalék az írástudatlanok aránya. A halálkommandók tovább terrorizálják Latin-Amerika számos országában a lakosságot. Az utóbbi időben igen sok gyermeket öltek meg. Csak Rio de Janeiróban 500 gyermek haláláért felelősek. Guatemalában és Salvadorban áldozataik száma 1989 óta megkétszereződött. Németországban az egykori belnémet határ mentén még 30 ezer akna van. Az 1400 kilométer hosszú néhai határszakaszon 1961 után hozzávetőlegesen 1,4 millió aknát telepítettek, de ezek többségét 1985 után eltávolították. Az amerikai gazdasági szakértők új fellendülés kezdetéről beszélnek, de az Egyesült Államokban ma él a legtöbb olyan ember, aki segélyre szorul. 4,4 millió család él különféle segélyekből. 23,1 ember kap ingyenjegyeket, amelyekért a szegénykonyhákon és kifőzdékben élelmet kaphat. A malaysiai kormány 100 kilométer hosszú falat akar emelni a thaiföldi határon, hogy megakadályozza a csempészetet.
