Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-09 / 118. szám
/ Párkányban c iS A G Gazdasági és érdekvédelmi napilap Tanácskozás a kisebbségekről Kedd, 1991. július 9. • I. évfolyam • 118. szám • Ara 2,30 korona Döntöttek a földművesek: atya a KALOT-mozgalomról, Stolár Martin a kárpáti németek helyzetéről, Stanislav Gawlik pedig a szlovákiai lengyelek gondjairól tartott előadást. Popély Gyula a szlovákiai magyarság múltját, illetve a régi magyar pártok és a más ajkú kisebbségek kapcsolatát elemezte. (Előadását lapunk a későbbiekben teljes terjedelmében közli.) A hét végéig tartó tanácskozásra a hazai résztvevők mellett erdélyi magyarok és románok, magyarországi szlovákok és románok, valamint Kárpátalja kisebbségi képviselői is eljöttek. Ma a romániai kisebbségek helyzetéről és a népfőiskola tantervéről tanácskoznak a résztvevők. b.f.a. Lesz tiltakozó megmozdulás (Munkatársunktól) —Az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, valamint a Szlovákiai Földműves-szövetkezeti Szövetség tegnap mimkaértekezletre hívta Pozsonyba a szlovákiai mezőgazdasági szövetkezetek elnökeit, az állami gazdaságok igazgatóit és a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum további szervezeteinek képviselőit. Az összejövetel legfontosabb célja az volt, hogy a június 26-án Cejkovicében megtartott tanácskozás záródokumentumában a három kormányhoz intézett követelések teljesítése határidejének lejárta előtt két nappal értékelje azok megvalósításának menetét és döntsön a további lépést illetően. Az értekezleten részt vett Jozef Krsek, az SZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere. Felszólalásában kitért mindazokra a problémákra, amelyekkel napjainkban meg kell küzdenie a mezőgazdaságnak. „A helyzet sokkal súlyosabb, mint az előzetes becslések alapján várható volt” — mondta. A húsfelesleg a feltételezett 35 ezer tonna helyett a valóságban 120 ezer tonna, a A somorjai Eurolánc polgári kezdeményezés aktivistái — magyarországi és osztrák tájvédőkkel karöltve — tegnap reggel 6 órakor másodszor is blokád alá vették az épülő bősi vízmű körtvélyesi szivattyúállomását. Mint arról lapunk csütörtöki számából értesülhettek, a „zöldek” így tiltakoznak a szivattyúk üzembe helyezése ellen. Az ütemterv szerint néhány napon belül az építők befejezik a csőrendszer szerelését, és elkezdik a felvízcsatorna feltöltését. Az Eurolánc felhívást tett közzé, melyben követeli: a kormány alakítson egy bizottságot a természetrombolás mértékének felmérésére; továbbá hogy állítsák le a C változat tervező és előkészítő munkáinak finanszírozását, Ivan Éarnogursky pedig mondjon le a Hydrostav igazgatói posztjáról vagy a parlament alelnöki tisztségéről. (CSTK—felvétel) A NYEE a lakáspolitikáról Szimbolikus árakért! mely szakaszait és módosítják a privatizálási törvény egyes rendelkezéseit. Például ezentúl majd két év helyett öt évre lehet üzleteket, illetve műhelyeket bérbe venni. A NYEE a lakáspolitikában is radikális változtatásokat kezdeményez. Indítványozni fogja többek között azt is, hogy a kormány bocsássa vitára a lakások megvásárlására vonatkozójavaslatokat, melyek szerint a lakásokhoz (legyen az vállalati, állami vagy szövetkezeti) „szimbolikus áron” juthassanak hozzá a lakók, tehát nem százezrekért. Jozef Kuőerák az 1968-as év értékelése körüli vita kapcsán elmondta, hogy az emberarcú szocializmus hirdetői — szerinte — nem akartak egy újabb diktatúrát létrehozni, viszont nem gondoltak a „politikai és gazdasági szabadság” megteremtésére sem. (-nő) Jozef Kuőerák, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján bonyolultnak nevezte a belpolitikai helyTetet. Mint mondta, osztja azok véleményét, akik szerint a nemzeti érdekek gyakori hangoztatása nacionalizmushoz vezet. Az önálló állam létrehozását szorgalmazók a kollektivizmus eszméit hirdetik, tehát szocialista nézeteket vallanak. A címeres lobogók lengetői — csakúgy, mint a múlt rendszerben a kommunisták — a reformok esküdt ellenségei, viszont nem tudják megmondani, mit is akarnak. A sajtótájékoztatón jelen volt Ivan Miklós, a privatizálásért felelős tárcavezető, aki beismerte: a privatizáció lassabban halad, mint ahogyan azt elképzelték. A minisztériumban tanulmányozni fogják a folyamat névajfelesleg pedig 10 ezer tonna helyett 15—20 ezer tonna. Az élelmiszer-kereslet egyre csökken, 1991— 92-ben húsból várhatóan 15 százalékkal (marhahúsból 45 százalékkal), tejből 18, vajból és cukorból 10 százalékkal fogy majd kevesebb, mint 1989—90-ben. A miniszter szólt továbbá a bank- és hitelpolitikáról, a dotációkról, az államnak a, mezőgazdasággal szembeni kötelességeiről, de ugyanakkor az egyes mezőgazdasági üzemek feladatairól is. A vitában felszólalók élesen bírálták a kormánynak a mezőgazdasághoz való hozzáállását, és a párbeszédek helyett — amelyek mindeddig nem hoztak megoldást — radikálisabb fellépést követeltek a földművesek részéről. Az értekezlet második részén már csupán a mezőgazdasági szövetkezetek és a járási FSZSZ-ek képviselői vettek részt. Mivel a kormányzat mindeddig nem teljesítette a Őejkovicében megfogalmazott követeléseiket, szinte egyhangúlag tiltakozó akció szervezésére szavaztak. A legközelebbi napokban összeül a tiltakozó megmozdulást szervező bizottság, amelynek tagja lesz az SZFSZSZ Elnöksége és a járási FSZSZ-ek képviselői. A bizottság dönt a megmozdulás idejéről, időtartamáról és módjáról. (vkm) Párkányban, a Papíripari Szaktanintézet kollégiumában vasárnap kezdődött az a nemzetközi tanácskozás, amelyen a közép-európai nemzeti kisebbségek helyzetével, illetve egy kisebbségi népfőiskola-hálózat létrehozásának kérdéseivel foglalkoznak. Végh László a szlovákiai magyarság számarányairól tartott előadást, Pukkai László a szlovákiai magyar iskolák helyzetét elemezte. A magyarországi Csorna Gyula a kisebbségi iskolák jövendőbeli disszimilációs szerepét taglalta. Tegnap Csipka Rozália a magyar kormány kisebbségi törvénytervezetéről, Marik Pál a magyarországi népfőiskolák múltjáról, Árva Vince Csődöt mondott csődtörvény A Szövetségi Gyűlés tegnapi tanácskozásának napirendjén egyebek között a csődeljárásról szóló törvény is szerepelt. A dokumentumot Václav Klaus indokolta meg, s úgy tűnik, nem tudott hatni a honatyákra, mivel azok nem fogadták el a jogszabályt. A törvény a Nemzetek Kamarájának szlovák részén „nem ment át”. A kamara csehországi képviselői, illetve a Népek Kamarájának tagjai egyetértésüket fejezték ki a csődtörvény előterjesztett javaslatával kapcsolatban. Lapunk nem hivatalos hírforrása szerint a Szlovák Nemzeti Párt parlamenti képviselői, valamint a kommunisták szavaztak a jogszabály ellen. '-----------------------------------------------------------------------------------------------------Horvátország problémája nehezebb és bonyolultabb Távolodó háború, közelgő béke Tegnapra virradóan, tizenhat óra hosszat tartó tárgyalások után Hollandia, Luxemburg és Portugália külügyminiszterei megállapodtak a jugoszláv vezetőkkel a válság békés rendezéséről. A megállapodás néhány alapelvet tartalmaz, amelyeket szó szerint be kell tartani, hogy a jugoszláviai válság békés úton rendeződjék. Az első alapelv szerint csak Jugoszlávia nemzetei dönthetnek saját jövőjükről. A dokumentumot még jóvá kell hagynia a szlovén parlamentnek, a jugoszláv Államelnökségnek és a szövetségi kormánynak. Alapvető követelmény a teljes tűzszünet és kompromisszum elérése a szövetségi kormány és a szlovén szervek között a határok ellenőrzéséről. A határkérdésben úgy állapodtak meg, hogy a szlovén-olasz és a szlovénosztrák határok továbbra is a szlovén rendőrség ellenőrzése alatt maradnak, a vámokból befolyó összegeket azonban a szövetség és a köztársaságok által közösen ellenőrzött számlára utalják át. A megállapodás tartalmazza a követelményt, hogy a katonák térjenek vissza a kaszárnyáikba és a hadifoglyokat bocsássák szabadon. A holland külügyminiszter szerint az egyezmény a jugoszláviai béke kezdetét jelentheti. Az Európai Közösség három külügyminisztere tovább tárgyal a jugoszláv politikai vezetéssel és új egyezményt készít elő. Kiszivárgott hírek szerint ez az egyezmény tartalmazná a harcok leállítását, a jugoszláv Államelnökség teljes fennhatóságát a hadsereg felett, a tárgyalások megkezdését az ország jövőjéről és a határok ellenőrzéséről. Az utóbbi pontban a szlovén és a szövetségi (Folytatás a 3. oldalon) Túltenni magunkat a kisszerű dolgokon Hát, igen. Ez valóban válaszféle, annak talán megfelel, de válasznak semmiképp. Sajnos, a megszokott stílus, felülről-lefelé beszélés. Én majd megmondom... Fölény. Sok szóval lerohanni az ellenfelet, bagatellizálni a más véleményét. S ha lehet, többféle festékbe is belemártani az ecsetet és kenni, kenni... Az az ember beszél így, aki megszokta, hogy neki mindig igaza van. Vagy legalábbis azt hiszi, hogy amit mond, vagy ahogy ő mondja, az mindig igaz — az egyetlen igaz. És jogot formál ahhoz, hogy másokat kioktasson, megmondja, mit teszek helyesen, s mit nem. S megmondja azt is, hogy melyik gondolatom a helyes és melyik nem. Van talán ember, akitől elfogadnám ezt a modort, de Tóth Károlytól — ismerve politizálásának hevületeit és váltásait — nem. Mintha a demagógia alapszínei tűnnének elém. Engedelmével, ez a frazeológia az én szememben kopik és hitelét veszti. Véleménycserém tárgya: a genfi nemzetközi kisebbségi tanácskozás. Előző nyilatkozatomban kifogásolta, „hogy ez az alkalom egyenesen és természetesen megkövetelte volna, hogy mindenki más mellett a nemzeti kisebbségek politikai mozgalmainak képviselői is jelen legyenek a hivatalos állami delegációban. Két magyar van ugyan a küldöttek között, dr. Hunőlk Péter és Gémesi Károly, s nem is ellenük — személyük ellen — van kifogásom, hanem azokért szólok, akik nincsenek ott”. Ugyanezt mondom most is. Tisztelem az FMK vezetőinek az irányú igyekvését, hogy küldöttjük jelen lehessen a genfi kisebbségi tanácskozáson. Remélem, haszonnal járnak. Ennek kapcsán különben csak tájékoztatásul: az Együttélés is kereste a svájci jelenlét módját, hisz külügyi titkárunk jelen is van, persze nem a hivatalos delegáció tagjaként. Csak úgy kukucskálóként, kerítésen és körön kívüli figyelőként. Hisz éppen ez az. Ez a fontos találkozó ugyanis nem a pártok és politikai mozgalmak, hanem elsősorban az állami küldöttségek szintjén zajlik. Ezért kifogásolom az állami delegáció összetételét, s kritikus fenntartásom van mindazokkal szemben, akik ezért felelősséget viselnek. Nem vonom kétségbe a köztársasági elnök hatás- és jogkörét, de ha pártatlan, akkor az ország nemzetiségi térképét másképp kellene megítélnie. S ennek kapcsán helyesnek tartanám, ha magyar tanácsadója párton és mozgalmon kívüli lenne. Vagy ha mégis pártos, élveznie kellene mindhárom magyar politikai mozgalom bizalmát. (Erről jó lenne nyilvánosan eldiskurálnunk!) Kifogásolom a külügyminisztérium eljárását is — tudtommal ez intézmény felelősei állították össze a Svájcba utazó küldöttséget. Nem szúrt szemet, hogy Szlovákia — a nemzetiségi lét terepe — sem a kormány, sem a parlament szintjén nincs képviselve? Azaz, a legilletékesebbek hiányoznak a névsorból. S nem vétlenek e dologban a szlovák parlament és a szlovák kormány illetékesei sem. Szerintem a szlovák szuverenitásért, a szlovák államiságért folytatott küzdelemnek természetes tartozéka a jeles nemzetközi fórumokon való prezentáció. Mégha a nemzeti kisebbségek kérdéséről is van szó. Ki nézte ezt el? Ki az, akinek a szlovák részvétel nem volt fontos? S hát,az FMK, hisz része a koalí(Folytatás a 2. oldalon) Í
