Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-06 / 116. szám

Szombat, 1991 július 6. I. évfolyam 116. szám Ara 2,30 korona Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kiadja a GAZDA Kereskedelmi Kft Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BARDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR Szerkesztő­ség: 819 11 Bratislava, Martanoviéova 25., 12 emelet Telefon: gazdasági rovat - 210 3979, hír­rovat - 210 39 83, sportrovat - 210 39 81. Telefax: 210 39 92, 210 36 00, Telex: 92 516. Fénysze­déssel készül a Danubiaprínt á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda számítógépes rend­szerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támogatásával. Nyomja a Danubiaprínt á. v., 851 80 Bratislava, Martanovi­­éova 21. Felelős a GAZDA elnök-igazgatója: NESZMÉRI SÁNDOR Teijeszti a Postai Hír­lapszolgálat Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk neve hétfőtől — Szabad Újság. Új név, új arculat, új színek, az Önök kedvenc rovataival WAG és a régi po­zitívumok* kall így keresse lapunkat! Lemondott Rajczy László képviselő A Szövetségi Gyűlésben a Nem­zetek Kamarájának és a Népek Kamarájának 16. együttes ülésé­nek harmadik tárgyalási napján, még mielőtt a küldöttek a vallás­­szabadságról és az egyházak hely­zetéről szóló törvényről szavaztak volna, szót kért Rajczy László, a Nemzetek Kamarájának (függet­len) képviselője. Elmondta, hogy a javaslatok írá­sos jegyzékében nem találta az ál­tala benyújtott javaslatot és kije­lentette, hogy nem kíván tovább maradni egy olyan közösségben, amely nem hajlandó őt meghall­gatni. Ezekkel a szavakkal elhagyta a tanácstermet. Milan áútovec a Nemzetek Ka­marájának elnöke ezután közölte, hogy Rajczy képviselő úr levélben tudatta vele, hogy lemond képvise­lői mandátumáról. Francesco Cossiga hazánkba látogatott Világ proletárjai (eddig) mit csináltatok? Először Csehszlovákiában Hivatalos állami látogatásra július 4- én Csehszlovákiába érkezett Francesco Cossiga, az Olasz Köztársaság elnöke. Az olasz államfőt Gianni de Michelis olasz külügyminiszter kísérte hivatalos útján, amelyre Václav Havel meghívásá­ra került sor. Röviddel a prágai vár udvarán kato­nai pompával lezajlott fogadás után megkezdődtek a csehszlovák és az olasz küldöttségek közötti tárgyalások, ame­lyeken a két államfőn kívül a két ország külügyminisztere is részt vett. A két köztársasági elnök részvételé­vel Jiff Dienstbier és Gianni de Michelis a baráti kapcsolatokról és a kölcsönös együttműködésről szóló egyezményt írt alá, amelyet Václav Havel úgy jellem­zett, mint az elsőt azoknak a kétoldali egyezményeknek a sorában, amelyek se­gítségével Csehszlovákia, mint független demokratikus állam kívánja megszilárdí­tani helyét Európában. A két külügymi­niszter aláírta a vízumkérdésekről 1990- ben kötött egyezmény novelláját is, amely szerint mindkét ország állampol­gárai, amennyiben érvényes útlevéllel rendelkeznek, az eddigi 30 nap helyett 90 napig tartózkodhatnak a másik állam területén. Václav ValeS, a szövetségi kormány alelnöke, és Vito Lattanzio, Olaszország külkereskedelmi minisztere a két ország közti gazdasági, ipari és technikai együttműködés fejlesztéséről szóló kor­mányközi szerződést írt alá. Az olasz köztársasági elnök fogadta Marián Csal­fa miniszterelnököt és felszólalt a Szö­vetségi Gyűlés ülésén is. Cossiga a csehszlovákiai társadalmi változások támogatására nyújtandó se­gítségről szólva megjegyezte, hogy or­szága mindent megtesz annak érdeké­ben, hogy a dunamenti-balkáni és a kö­zép-európai országok ne maradjanak ki Európa integrációs folyamatából. A prágai olasz nagykövetségen adott ebéden az olasz elnök olaszországi hiva­talos látogatásra hívta meg Václav Ha­­velt. Tegnap délután Francesco Cossiga elbúcsúzott a csehszlovák köztárasasági elnöktől és Pozsonyba repült. Röviddel 16 óra előtt a pozsonyi re­pülőtéren Ján Őamogursky miniszterel­nök és Ján Klepáé az SZNT alelnöke fogadta az olasz köztársasági elnököt. A fogadáson részt vett Maria Letizia Pug­­lisi, pozsonyi olasz konzul is. Pozsonyi tartózkodása során Cossiga tárgyalt Szlovákia politikai képviseleté­vel, találkozott Pozsony főpolgármeste­rével, koszorút helyezett el az SZNF- emlékműnél, az esti órákban pedig részt vett Olaszország pozsonyi konzulátusá­nak ünnepélyes megnyitóján. Gödöllői tanácskozás Június 22—23-án tartotta első találkozóját Gödöllőn a Magyar Demokrata Fórum Népi-Nemzeti Köre, amelyen a csehszlovákiai magyarságot az Együttélés Politikai Mozgalom két tagja, Batta István és Ibos László képviselte. Az anyaországon kívül élő magyarok közül elsőként Batta István kért és kapott szót • Tömören hogyan összegezné felszólalásának lényegét? — Egy mondatban talán úgy fo­galmazhatnám meg, hogy a közép­európai magyarság problémájáról szóltam szlovákiai magyarként. A felszólalók számára megszabott 20 percben igyekeztem reális és átfogó képet adni jelenlegi helyzetünkről, vágyainkról, terveinkről, elképzelé­seinkről. Kiemeltem a Magyar Tele­vízió és a Magyar Rádió magyarsá­gunk megtartására irányuló pozitív hatását, de nem hallgattam el azt sem, hogy az anyaország viszonyulá­sa nemcsak segíthet, de árthat is az itt élő magyar nemzeti kisebbsé­günknek. Szóltam továbbá a szá­munkra nélkülözhetetlen magyaror­szági könyvek és sajtótermékek ná­lunk hozzáférhető áron való terjesz­téséről, kitértem továbbá az asszimi­­lálódás veszélyeire, és az egyre csök­kenő számú kisebbségi értelmiség időszerű problémáira. • A kárpátaljai, az erdélyi és a vajdasági felszólalók is hasonló kérdésekkel foglalkoztak? — Nem, ugyanis mindenhol spe­cifikus nehézségekkel küszködnek. A felszólalások alapján úgy ítélem meg, hogy a kárpátaljai magyarok vannak a legelőnyösebb helyzetben. Szabó László, a Kárpátaljai Magya­rok Kulturális Szövetségének a kép­viseletében elmondta, hogy náluk vi­szonylag politikai szabadság van és teljes kétnyelvűség. A kétszázezer magyar létét leginkább az a veszély fenyegeti, hogy egyre több család költözik át az anyaországba és he­lyükbe szinte az ország minden ré­széből jönnek a különböző nemzeti­ségűek. Tavaly nem kevesebb mint nyolcezer család lelt otthonra Ma­gyarországon. • A vajdasági magyarok miként reagáltak a jugoszláviai esemé­nyekre? — Vékás Jánostól, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössé­gének képviselőjétől tudom, hogy a szerbek is és a horvátok is igyekeztek bevonni konfliktusukba a magyar ki­sebbséget. Ezt egyelőre sikerült megakadályozni. Ok az egységes Ju­goszlávia mellett szállnak síkra olyan elvárásokkal, hogy az államszövetség a nyugattal kompatibilis legyen, ami egyben szavatolná a kisebbségek de­mokratikusjogait. Többek között el­mondta, hogy „Nem vagyunk ború­látóak. A jugoszláviai helyzet figyel­meztetés Európának, hogy a nemze­tiségi kérdés rendezetlensége hová vezet.” Mivel a szerb kormány intézkedé­sei erősen nemzetiségellenesek, a VMDK-nak egy olyan formát kellett találni, amely biztosítja a vajdasági magyarok jövőjét. Nyugat-Éurópa számos városában alakultak VMDK-alapszervezetek, amelyeket anyagilag a külföldön dolgozó ma­gyar munkások támogatnak. A Ju­goszláviában élő magyarok között eún. „támogatójegyet” árulnak. anyagi gondjaik nincsenek, a Közösségben sok mindent meg tud­nak oldani annak ellenére, hogy a szerb parlament két erős pártja egy­ségesen lép fel a nemzetiségek ellen. Vékás János felszólalásában to­­(Folytatás a 2. oldalon ) A fegyverek pihennek, a szlovén vezetők kakaskodnak Tűzszünet nehézségekkel Rólunk van szó Válasz-féle Dobos Lászlónak A jugoszláv Államelnökség csü­törtökön határozatot hozott a szö­vetségi és a szlovén csapatok elvá­lasztásáról és a fegyverszünetről. A szlovén vezetés a felhívást ultimá­tumnak minősítette és Kacin szlovén tájékoztatási miniszter kijelentette, hogy „a háború Szlovéniában nem ért véget”. A szlovén Államelnökség elutasította a szövetségi döntést. A jugoszláv hadsereg harckocsijai visszavonultak a kaszárnyákba. A harckocsikat vontatókon szállítják el a szlovén rendőrség felügyelete mel­lett. Ugyanakkor Ljubljanában meg­erősítik a torlaszokat az utakon, te­herautók szállítják különböző pon­tokra a tankakadályokat. Lojze Pe­­terle szlovén kormányfő azt várja, hogy a jugoszláv szövetségi hadsereg szétesik és köztársasági hadseregek jönnek létre. Szlovénia nem veszi figyelembe az Államelnökség határozatát, bár beje­lentette, hogy szabadon engedi a jugo­szláv hadifoglyokat. A szövetségi had­sereg ljubljanai helyőrsége jelentette, hogy a szlovén fegyveresek az éjszaka folyamán többször megsértették a tűzszünetet. Novo Mestoban állítólag megtámadták a helyi kaszárnyát és több katonát megsebesítettek. A ljubl­janai helyőrség szerint a hadsereget állandóan provokálják. A szlovén ve­zetés vagy nem gondolja komolyan a tűzszünetről szóló egyezményt, vagy egyes fegyveres csoportjai kivonták magukat a szlovén szervek ellenőrzése alól. Semmi sem utal arra, hogy a szlo­vén területvédelmi csapatok vissza­vonulnának támaszpontjaikra. A te­herautók továbbra is eltorlaszolják az utakat, csupán a Belgrád-Zágráb útvonalon újították fel a forgalmat. A belgrádi védelmi minisztérium szerint a szlovén hírközlő eszközök nyíltan dezertálásra szólítják fel a szövetségi katonákat. A szlovén propaganda most arra irányul, hogy félelmet keltsen, mert állítólag számítani kell a szövetségi hadsereg bosszújára és újabb táma­dásaira. Ezért tankakadályokat épí­tenek és aknamezőket telepítenek. Kucan elnök azt mondta, hogy „úgy fognak védekezni, mint a második világháború idején”. Több határátkelőhelyen ismét megindult a forgalom. A hadsereg kivonult a határátkelőhelyekről, az átkelést szlovén vámőrök biztosítják. A Szlovéniában foglyul ejtett ka­tonák visszatér Belgrádba. Tizenöt nap szabadságot kapnak, majd visszatérnek alakulataikhoz. Minden szülő pontos tájékoztatást kap a hadseregben szolgáló fiáról. Jugoszláviában tegnap feszült volt a helyzet, de fegyveres harcokra nem került sor. A legújabb hírek szerint az utóbbi 48 órában a szlovén terü­letvédelmi erők 68 000 fős létszámát 10 000 fővel csökkentették. leszere­lésüket a szövetségi Államtanács kö­veteli. Bár az FMK sajtótájékoztatóján az Új Szó riporterének kérdésére ki­tértem Dobos Lászlónak a Szabad Földműves Újságban tett megjegy­zéseire a genfi nemzetközi tanácsko­záson részt vevő kormánydelegáció összetételéről, szeretnék mégis bő­vebben reagálni a kijelentéseire. Többszöri újraolvasás után ugyanis, úgy érzem, olyan vádakkal illet „va­lakiket”, melyek ez esetben nem he­lyénvalónak, és olyan elméleti megkö­zelítést tükröz az írása, amelyre oda kell figyelni. Nincs tudomásom arról, hogy Dobos LásJó, vagy az általa a „nem­zeti kisebbségek parlamenti politikai ellenzékének” nevezett mozgalom jogaival élve tett-e bármifajta lépést az irányba, hogy a képviselői helyt kapjanak a Genfbe utazó csehszlo­vák delegációban. Az SZNT elnök­ségében erre ugyanis módja lett vol­na, nem beszélve a plénumról, ahol ott ülnek a képviselői. Dobos László elegánsan megfeledkezik arról, hogy Genfbe hivatalos delegációként, kormánydelegáció utazott, akárcsak Magyarországról, a külügyminiszté­riumban pedig bármily sajnálatos, nincs egyik magyar mozgalomnak sem képviselője, aki beleszólhatott volna a delegáció összeállításába. Is­mereteim szerint — időben felis­merve az ügy fontosságát —, csak egy képviselő tett lépéseket a minisz­tériumban, tiltakozva a kormány - ilyen hozzáállása ellen. Ez pedig az FMK képviselője, Gémesi Károly volt. Közel másfél hónapos (szinte szélmalom-) harc volt ez a részéről, aminek mégis volt eredménye, még­pedig az, hogy a külügyminisztérium hajlandó lett volna Gémesi Károlyt bevenni a delegációba a Szövetségi Gyűlés képviselőjeként, illetve a par­lament Emberjogi és Kisebbségi Bi­zottságának elnökeként, csak ekkor a Szövetségi Gyűlés elnökének hoz­záállása gátolta a jelenlétét a delegá­cióban. A külügyminisztérium több­szöri közbenjárására végül is Géme­si Károly a csehszlovák delegáció tagjaként kiutazhatott Genfbe a ta­nácskozás egész időszakára. Ez nagyon fontos dolog volt, hi­szen Genfben nem partizánharcot kell vívni, hanem a megfelelő politi­kai pozícióból beleszólni a dönté­sekbe. Bár az FMK elnökét és jóma­gámat is meghívták bizonyos politi­kai körök Genfbe, hogy ha csak pár napot is, de vegyünk részt a konfe­rencia „folyosói” küzdelmeiben, mi ezt határozottan visszautasítottuk. Mi a magyar kisebbségnek és a poli­tikai befolyásunknak méltő helyet követeltünk, a hivatalos delegáció­ban való részvételt. Nem csetepatét kívántunk csapni, hanem eredmé­nyeket elérni. Hadd jegyezzem meg, hogy dr. Hunéík Péter jelenléte egy egészen más kérdés, ő a Köztársasági Elnöki Hivatal részéről van jelen a delegáci­óban, ami az FMK szempontjából rendkívül fontos, de a kiválasztás szempontjából a Dobos László által felvetett problémával nincs össze­függésben. Még egy fontos kérdésre szeret­nék kitérni, Dobos László megköze­lítési módjára. Dobos László újfajta (Folytatás a 2. oldalon) Olaszország is biztosítja szlovéniai határát. Leopard típusú olasz harckocsi a szlovéniai határ közelében. (Telefotó:CTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents