Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-06 / 116. szám
Szombat, 1991 július 6. I. évfolyam 116. szám Ara 2,30 korona Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kiadja a GAZDA Kereskedelmi Kft Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BARDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR Szerkesztőség: 819 11 Bratislava, Martanoviéova 25., 12 emelet Telefon: gazdasági rovat - 210 3979, hírrovat - 210 39 83, sportrovat - 210 39 81. Telefax: 210 39 92, 210 36 00, Telex: 92 516. Fényszedéssel készül a Danubiaprínt á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támogatásával. Nyomja a Danubiaprínt á. v., 851 80 Bratislava, Martanoviéova 21. Felelős a GAZDA elnök-igazgatója: NESZMÉRI SÁNDOR Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk neve hétfőtől — Szabad Újság. Új név, új arculat, új színek, az Önök kedvenc rovataival WAG és a régi pozitívumok* kall így keresse lapunkat! Lemondott Rajczy László képviselő A Szövetségi Gyűlésben a Nemzetek Kamarájának és a Népek Kamarájának 16. együttes ülésének harmadik tárgyalási napján, még mielőtt a küldöttek a vallásszabadságról és az egyházak helyzetéről szóló törvényről szavaztak volna, szót kért Rajczy László, a Nemzetek Kamarájának (független) képviselője. Elmondta, hogy a javaslatok írásos jegyzékében nem találta az általa benyújtott javaslatot és kijelentette, hogy nem kíván tovább maradni egy olyan közösségben, amely nem hajlandó őt meghallgatni. Ezekkel a szavakkal elhagyta a tanácstermet. Milan áútovec a Nemzetek Kamarájának elnöke ezután közölte, hogy Rajczy képviselő úr levélben tudatta vele, hogy lemond képviselői mandátumáról. Francesco Cossiga hazánkba látogatott Világ proletárjai (eddig) mit csináltatok? Először Csehszlovákiában Hivatalos állami látogatásra július 4- én Csehszlovákiába érkezett Francesco Cossiga, az Olasz Köztársaság elnöke. Az olasz államfőt Gianni de Michelis olasz külügyminiszter kísérte hivatalos útján, amelyre Václav Havel meghívására került sor. Röviddel a prágai vár udvarán katonai pompával lezajlott fogadás után megkezdődtek a csehszlovák és az olasz küldöttségek közötti tárgyalások, amelyeken a két államfőn kívül a két ország külügyminisztere is részt vett. A két köztársasági elnök részvételével Jiff Dienstbier és Gianni de Michelis a baráti kapcsolatokról és a kölcsönös együttműködésről szóló egyezményt írt alá, amelyet Václav Havel úgy jellemzett, mint az elsőt azoknak a kétoldali egyezményeknek a sorában, amelyek segítségével Csehszlovákia, mint független demokratikus állam kívánja megszilárdítani helyét Európában. A két külügyminiszter aláírta a vízumkérdésekről 1990- ben kötött egyezmény novelláját is, amely szerint mindkét ország állampolgárai, amennyiben érvényes útlevéllel rendelkeznek, az eddigi 30 nap helyett 90 napig tartózkodhatnak a másik állam területén. Václav ValeS, a szövetségi kormány alelnöke, és Vito Lattanzio, Olaszország külkereskedelmi minisztere a két ország közti gazdasági, ipari és technikai együttműködés fejlesztéséről szóló kormányközi szerződést írt alá. Az olasz köztársasági elnök fogadta Marián Csalfa miniszterelnököt és felszólalt a Szövetségi Gyűlés ülésén is. Cossiga a csehszlovákiai társadalmi változások támogatására nyújtandó segítségről szólva megjegyezte, hogy országa mindent megtesz annak érdekében, hogy a dunamenti-balkáni és a közép-európai országok ne maradjanak ki Európa integrációs folyamatából. A prágai olasz nagykövetségen adott ebéden az olasz elnök olaszországi hivatalos látogatásra hívta meg Václav Havelt. Tegnap délután Francesco Cossiga elbúcsúzott a csehszlovák köztárasasági elnöktől és Pozsonyba repült. Röviddel 16 óra előtt a pozsonyi repülőtéren Ján Őamogursky miniszterelnök és Ján Klepáé az SZNT alelnöke fogadta az olasz köztársasági elnököt. A fogadáson részt vett Maria Letizia Puglisi, pozsonyi olasz konzul is. Pozsonyi tartózkodása során Cossiga tárgyalt Szlovákia politikai képviseletével, találkozott Pozsony főpolgármesterével, koszorút helyezett el az SZNF- emlékműnél, az esti órákban pedig részt vett Olaszország pozsonyi konzulátusának ünnepélyes megnyitóján. Gödöllői tanácskozás Június 22—23-án tartotta első találkozóját Gödöllőn a Magyar Demokrata Fórum Népi-Nemzeti Köre, amelyen a csehszlovákiai magyarságot az Együttélés Politikai Mozgalom két tagja, Batta István és Ibos László képviselte. Az anyaországon kívül élő magyarok közül elsőként Batta István kért és kapott szót • Tömören hogyan összegezné felszólalásának lényegét? — Egy mondatban talán úgy fogalmazhatnám meg, hogy a középeurópai magyarság problémájáról szóltam szlovákiai magyarként. A felszólalók számára megszabott 20 percben igyekeztem reális és átfogó képet adni jelenlegi helyzetünkről, vágyainkról, terveinkről, elképzeléseinkről. Kiemeltem a Magyar Televízió és a Magyar Rádió magyarságunk megtartására irányuló pozitív hatását, de nem hallgattam el azt sem, hogy az anyaország viszonyulása nemcsak segíthet, de árthat is az itt élő magyar nemzeti kisebbségünknek. Szóltam továbbá a számunkra nélkülözhetetlen magyarországi könyvek és sajtótermékek nálunk hozzáférhető áron való terjesztéséről, kitértem továbbá az asszimilálódás veszélyeire, és az egyre csökkenő számú kisebbségi értelmiség időszerű problémáira. • A kárpátaljai, az erdélyi és a vajdasági felszólalók is hasonló kérdésekkel foglalkoztak? — Nem, ugyanis mindenhol specifikus nehézségekkel küszködnek. A felszólalások alapján úgy ítélem meg, hogy a kárpátaljai magyarok vannak a legelőnyösebb helyzetben. Szabó László, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének a képviseletében elmondta, hogy náluk viszonylag politikai szabadság van és teljes kétnyelvűség. A kétszázezer magyar létét leginkább az a veszély fenyegeti, hogy egyre több család költözik át az anyaországba és helyükbe szinte az ország minden részéből jönnek a különböző nemzetiségűek. Tavaly nem kevesebb mint nyolcezer család lelt otthonra Magyarországon. • A vajdasági magyarok miként reagáltak a jugoszláviai eseményekre? — Vékás Jánostól, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselőjétől tudom, hogy a szerbek is és a horvátok is igyekeztek bevonni konfliktusukba a magyar kisebbséget. Ezt egyelőre sikerült megakadályozni. Ok az egységes Jugoszlávia mellett szállnak síkra olyan elvárásokkal, hogy az államszövetség a nyugattal kompatibilis legyen, ami egyben szavatolná a kisebbségek demokratikusjogait. Többek között elmondta, hogy „Nem vagyunk borúlátóak. A jugoszláviai helyzet figyelmeztetés Európának, hogy a nemzetiségi kérdés rendezetlensége hová vezet.” Mivel a szerb kormány intézkedései erősen nemzetiségellenesek, a VMDK-nak egy olyan formát kellett találni, amely biztosítja a vajdasági magyarok jövőjét. Nyugat-Éurópa számos városában alakultak VMDK-alapszervezetek, amelyeket anyagilag a külföldön dolgozó magyar munkások támogatnak. A Jugoszláviában élő magyarok között eún. „támogatójegyet” árulnak. anyagi gondjaik nincsenek, a Közösségben sok mindent meg tudnak oldani annak ellenére, hogy a szerb parlament két erős pártja egységesen lép fel a nemzetiségek ellen. Vékás János felszólalásában to(Folytatás a 2. oldalon ) A fegyverek pihennek, a szlovén vezetők kakaskodnak Tűzszünet nehézségekkel Rólunk van szó Válasz-féle Dobos Lászlónak A jugoszláv Államelnökség csütörtökön határozatot hozott a szövetségi és a szlovén csapatok elválasztásáról és a fegyverszünetről. A szlovén vezetés a felhívást ultimátumnak minősítette és Kacin szlovén tájékoztatási miniszter kijelentette, hogy „a háború Szlovéniában nem ért véget”. A szlovén Államelnökség elutasította a szövetségi döntést. A jugoszláv hadsereg harckocsijai visszavonultak a kaszárnyákba. A harckocsikat vontatókon szállítják el a szlovén rendőrség felügyelete mellett. Ugyanakkor Ljubljanában megerősítik a torlaszokat az utakon, teherautók szállítják különböző pontokra a tankakadályokat. Lojze Peterle szlovén kormányfő azt várja, hogy a jugoszláv szövetségi hadsereg szétesik és köztársasági hadseregek jönnek létre. Szlovénia nem veszi figyelembe az Államelnökség határozatát, bár bejelentette, hogy szabadon engedi a jugoszláv hadifoglyokat. A szövetségi hadsereg ljubljanai helyőrsége jelentette, hogy a szlovén fegyveresek az éjszaka folyamán többször megsértették a tűzszünetet. Novo Mestoban állítólag megtámadták a helyi kaszárnyát és több katonát megsebesítettek. A ljubljanai helyőrség szerint a hadsereget állandóan provokálják. A szlovén vezetés vagy nem gondolja komolyan a tűzszünetről szóló egyezményt, vagy egyes fegyveres csoportjai kivonták magukat a szlovén szervek ellenőrzése alól. Semmi sem utal arra, hogy a szlovén területvédelmi csapatok visszavonulnának támaszpontjaikra. A teherautók továbbra is eltorlaszolják az utakat, csupán a Belgrád-Zágráb útvonalon újították fel a forgalmat. A belgrádi védelmi minisztérium szerint a szlovén hírközlő eszközök nyíltan dezertálásra szólítják fel a szövetségi katonákat. A szlovén propaganda most arra irányul, hogy félelmet keltsen, mert állítólag számítani kell a szövetségi hadsereg bosszújára és újabb támadásaira. Ezért tankakadályokat építenek és aknamezőket telepítenek. Kucan elnök azt mondta, hogy „úgy fognak védekezni, mint a második világháború idején”. Több határátkelőhelyen ismét megindult a forgalom. A hadsereg kivonult a határátkelőhelyekről, az átkelést szlovén vámőrök biztosítják. A Szlovéniában foglyul ejtett katonák visszatér Belgrádba. Tizenöt nap szabadságot kapnak, majd visszatérnek alakulataikhoz. Minden szülő pontos tájékoztatást kap a hadseregben szolgáló fiáról. Jugoszláviában tegnap feszült volt a helyzet, de fegyveres harcokra nem került sor. A legújabb hírek szerint az utóbbi 48 órában a szlovén területvédelmi erők 68 000 fős létszámát 10 000 fővel csökkentették. leszerelésüket a szövetségi Államtanács követeli. Bár az FMK sajtótájékoztatóján az Új Szó riporterének kérdésére kitértem Dobos Lászlónak a Szabad Földműves Újságban tett megjegyzéseire a genfi nemzetközi tanácskozáson részt vevő kormánydelegáció összetételéről, szeretnék mégis bővebben reagálni a kijelentéseire. Többszöri újraolvasás után ugyanis, úgy érzem, olyan vádakkal illet „valakiket”, melyek ez esetben nem helyénvalónak, és olyan elméleti megközelítést tükröz az írása, amelyre oda kell figyelni. Nincs tudomásom arról, hogy Dobos LásJó, vagy az általa a „nemzeti kisebbségek parlamenti politikai ellenzékének” nevezett mozgalom jogaival élve tett-e bármifajta lépést az irányba, hogy a képviselői helyt kapjanak a Genfbe utazó csehszlovák delegációban. Az SZNT elnökségében erre ugyanis módja lett volna, nem beszélve a plénumról, ahol ott ülnek a képviselői. Dobos László elegánsan megfeledkezik arról, hogy Genfbe hivatalos delegációként, kormánydelegáció utazott, akárcsak Magyarországról, a külügyminisztériumban pedig bármily sajnálatos, nincs egyik magyar mozgalomnak sem képviselője, aki beleszólhatott volna a delegáció összeállításába. Ismereteim szerint — időben felismerve az ügy fontosságát —, csak egy képviselő tett lépéseket a minisztériumban, tiltakozva a kormány - ilyen hozzáállása ellen. Ez pedig az FMK képviselője, Gémesi Károly volt. Közel másfél hónapos (szinte szélmalom-) harc volt ez a részéről, aminek mégis volt eredménye, mégpedig az, hogy a külügyminisztérium hajlandó lett volna Gémesi Károlyt bevenni a delegációba a Szövetségi Gyűlés képviselőjeként, illetve a parlament Emberjogi és Kisebbségi Bizottságának elnökeként, csak ekkor a Szövetségi Gyűlés elnökének hozzáállása gátolta a jelenlétét a delegációban. A külügyminisztérium többszöri közbenjárására végül is Gémesi Károly a csehszlovák delegáció tagjaként kiutazhatott Genfbe a tanácskozás egész időszakára. Ez nagyon fontos dolog volt, hiszen Genfben nem partizánharcot kell vívni, hanem a megfelelő politikai pozícióból beleszólni a döntésekbe. Bár az FMK elnökét és jómagámat is meghívták bizonyos politikai körök Genfbe, hogy ha csak pár napot is, de vegyünk részt a konferencia „folyosói” küzdelmeiben, mi ezt határozottan visszautasítottuk. Mi a magyar kisebbségnek és a politikai befolyásunknak méltő helyet követeltünk, a hivatalos delegációban való részvételt. Nem csetepatét kívántunk csapni, hanem eredményeket elérni. Hadd jegyezzem meg, hogy dr. Hunéík Péter jelenléte egy egészen más kérdés, ő a Köztársasági Elnöki Hivatal részéről van jelen a delegációban, ami az FMK szempontjából rendkívül fontos, de a kiválasztás szempontjából a Dobos László által felvetett problémával nincs összefüggésben. Még egy fontos kérdésre szeretnék kitérni, Dobos László megközelítési módjára. Dobos László újfajta (Folytatás a 2. oldalon) Olaszország is biztosítja szlovéniai határát. Leopard típusú olasz harckocsi a szlovéniai határ közelében. (Telefotó:CTK/AP)
