Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-06 / 116. szám

Véget ért az EBEÉ válságkezelő tanácskozása Okuljunka jugoszláviai válságból 2 Tegnap, röviddel hajnali három óra előtt véget ért a helsinki folyamat 35 tag­állama válságkezelő testületének sürgős­séggel összehívott prágai tanácskozása. A testület úgy döntött, hogy jószolgálati küldöttséget meneszt Jugoszláviába. Az első csoport feladata, hogy figyelemmel klsétje, betartják-e a fegyvemyugvást Ju­goszláviában, a másik csoport közvetítő szerepet vállal a válság megoldásában. Tekintettel arra, hogy ez volt az Euró­pai Biztonsági és Együttműködési Érte­kezlet (EBEE) nemrég létrehozót válság­­kezelő testületének első akciója, az ered­mény sikeresnek mondható, bebizonyo­sodott, hogy a konzultációs és együttmű­ködési mechanizmus működőképes - mondta az ülés után a tanácskozást veze­tő német nagykövet. Egon Lánsty, a Csehszlovák Külügyminisztérium'szóvi­vője szerint bizonyítást nyert, hogy lehet­séges a helsinki folyamat 35 tagországá­nak együttműködése még az igen bonyo­lult és ellentmondásos helyzetben is. A ta­nácskozás százszázalékos eredményt ho­zott, mondta a csehszlovák szóvivő. Az ülésen aránylag könnyen elfogad­ták a hadműveletek leállításáról szóló fel­hívást. A megfigyelők kiküldésének kér­désében a jugoszláv küldöttség előbb ha­lasztást kért, majd kérésére a határozat­ból kihúzták a „megfigyelő” kifejezést, de meghagyták küldetése céljának meghatá­rozását. A szovjet küldött attól tartott, hogy a jószolgálati küldöttség működése beavatkozást jelenthet Jugoszlávia bel­­ügyeibe. Végül ebben a kérdésben is meg­egyeztek. Az EBEÉ válságkezelő testüle­tének prágai tanácskozása összesen 36 órát tartott és 12 órával korábban ért vé­get, mint azt a sürgősségi ügyekben meg­határozott időrend megszabja. Vladimír Dlouhy csehszlovák gazdasá­gi miniszter Londonban nyilatkozott a ju­goszláviai válságról. Kijelentette, hogy Csehszlovákiának, amely két egymással vitatkozó köztársaságból áll, okulnia kell a jugoszláviai válságból. Bár Csehszlová­kia lakossága gazdasági nyomásnak van kitéve, Dlouhy szerint szociális indíttatá­sú zavargások veszélye nem áll fenn. Van egy szoiális küszöb, amelyet nem szabad túllépnünk, mondta Dlouhy, tanulnunk kell a jugoszláviai leckéből. Bush találkozik a „visegrádiakkal”? Lugar befolyásos republikánus szenátor azt javasolja, hogy Bush amerikai elnök találkozzék Havel •'csehszlovák, Walesa lengyel elnökkel és Antall magyar kormányfővel. A szenátor véleménye szerint a találkozót még azelőtt kellene nyélbe ütni, míg megkezdődik a „hetek” londoni csúcstalálkozója. Lugar Örömmel közöljük a IV. Orszá­gos Táncháztábor iránt érdeklődők­kel, hogy a tábor anyagi gondjainak könnyítéséhez sikerült szponzorokat találnunk: a Csemadok ÓV átvállal­ta a szállások költségét, folklórszö­vetségünk pedig a részvételi díjat 500-ról 400, illetve 90-ről 75 koroná­ra csökkentette. A részvételi díjat és az SZMF-tag­­díjat a helyszínen is be lehet fizetni. Azok akik az eredeti összeget már befizették, a csekkszelvény felmuta­tása ellenében a különbözetet visz­­szakapják. A táncháztábor program­ja: hétfőn és kedden gömöri, szer­dán és csütörtökön erdélyi-sóvidéki, pénteken és szombaton pedig dél-al­földi táncok tanítása. Időpontja (1991. július 15—21.) változatlan. Minden érdeklődőt szeretettel vára Szlovákiai Magyarok Folklórszö­vetsége elmondta, hogy támogatja Csehszlo­vákia, Magyarország és Lengyel­­ország igyekezetét a nyugati piacok megnyitására. Ezzel kapcsolatban hármas üzletet javasol, amely keretében a Szovjet­unióba irányuló nyugati segítséget Kelet-Európábán vásárolt áruval oldanák meg. Az érsekújvári Technikusok és Mérnökök Klubja árusítással egybe­kötött szerszámkiállítást rendezett a helyi művelődési házában (Fő tér 7). A július 20-áig tartó kiállításon famegmunkáló szerszámokat, kézi villamosszerszámokat, gépalkatré­szeket láthatnak, vásárolhatnak az érdeklődők. A kiállítás hétköznap 10 és 18 óra között, szombaton 9 és 13 óra között tart nyitva. Kiegészítő program: szakmai ta­nácsadás (szerdánként 15-től 18 órá­ig) Bővebb tájékoztatás: a fenti cí­men, illetve a 241-57-es érsekújvári telefonszámon. Közlemények Válasz-féle Dobos Lászlónak (Folytatás az 1. oldalról) kontraszelekcióról beszél, szerinte újra vannak „megbízhatóak és megbízhatat­lanok, kiválasztottak és alkalmatlanok, a hatalom számára jók és rosszak”, sőt to­vább megy, és tekintélyéhez méltatlanul „első hegedűsökről”, „egyenlőkről” és „egyenlőbbekről” beszél. Valami érthe­tetlen felindulás adja Dobos szájába eze­ket a szavakat, mintha csak az bántaná, hogy másnak sikerült az, ami neki, vagy a mozgalmának nem. „Egyenlősdiből” negyven éven keresztül volt itt elég félel­metes fogalom ez a többpártrendszer vi­szonyai között, amit engedtessék meg nekem, itt most nem részletezem. A „szándékosság” fogalma biztosan he­lyénvaló, de tudatosítsuk már végre, ez volt az FMK elmúlt évi tevékenységének a vezérmotívuma, ha valahol nem va­gyunk jelen, lehet, hogy nélkülünk dön­tenek! A többpártrendszernek egyik ele­mi szabálya ez, a hatalomért való harc, ha úgy tetszik. Tudatosítsuk már végre, hogy nem a reformkommunizmus idő­szakát éljük! Nem ki- és elvonulni kell, hanem felelősségünk tudatában vállalni a szerepet, amit a történelem egy kisebb­ség képviselőjeként ránk szabott. Ezt fel­­készülten és az adott viszonyok között kell megtennünk — más út aligha léte­zik. Dobos László magatartás nagyon emlékeztet azon „Nő” című hetilap ügyéhez, melyben mint utólag kiderült, a Madách Könyvkiadó igazgatójaként anyagilag is érdekelt volt. Ha nem te­szünk lépéseket valamiért, ne tüntessük fel magunkat utólag kisemmizettként, olyanként, mint akit félreállítanak „vala­kik”, akiket egyébként nem merünk megnevezni, csak sejtetjük, hogy ezek valami szlovákok, csehek, vagy FMK- sok. Dobos László szavai az FMK szem­pontjából rendkívül sértőek, sőt a hitel­rontás kritériumát is kimerítik, de milyen kicsinyes volt tavaly is és az ma is ilyen ügyekkel foglalkozni. Jó lenne egyszer s mindenkorra véget vetni ennek, s leülni végre egy asztalhoz nemcsak Genf, ha­nem teszem azt, az alkotmányok kapcsán is. Közös érdekünk ez, mélyet az ilyen, egyébként rendkívül kicsinyes és szemé­lyeskedő torzsalkodások nem helyettesí­tenek. Végre emelkedjünk felül önma­gunkon! Megéri, mert tényleg a csehszlo­vákiai magyar nemzeti kisebbségről van szó, tehát rólam és rólad is...! Tóth Károly az FMK főtitkára I ( ÚJSÁG )1 1991. július 6. Húszmilliárd korona adósság Marhahús és vaj—raktáron Közlemény NYÁRI EGYETEM A „PAM- ÉRT Párkányban ma kezdődik a nyári egye­tem a PAM-ért konferencia, amely július 14-ig tart. Programja a kisebbségek helyze­tének bemutatása Közép-Európa országai­ban. A konferencia másik (délutáni) témája a Népfőiskola a Kisebbségért Alapítvány ál­tal tervezett népfőiskola részletes program­jának ismertetése és megvitatása Helyszín: Párkány, a Papíripari Szaktan­intézet kollégiuma Július 7. (vasárnap) délelőtt a kisebbségek helyzete Magyaror­szágon, délután: kirándulás Eszteigomba, este magyarországi est Július 8. (hétfő) délelőtt a kisebbségek helyzete Csehor­szágban és Szlovákiában, délután' a kisebb­ségi népfőiskola tantervének elméleti meg­vitatása, este: szlovákiai est Július 9. (kedd) délelőtt a kisebbségek helyzete Romániá­ban, délután: a kisebbségi népfőiskola tan­tervének elméleti megvitatása, este: romá­niai est Július 10. (szerda) délelőtt a kisebbségek helyzete Jugoszláviá­ban, délután: a népfőiskola technikai, gazda­sági működésének megvitatása, este: jugo­szláviai est Július 11. (csütörtök) délelőtt a kisdtbségek helyzete Kárpát-Uk­­rajnában, délután: a népfőiskola technikai, gazdasági működésének megvitatása, este: kárpátukrajnai est Július 12. (pénteka) délelőtt a kisebbségek helyzete Lengyelor­szágban, délután: a népfőiskola alapítása­kor, működése közben felmerülő politikai, jogi kérdések megvitatása, este: lengyelor­szági est Július 13. (szombat) délelőtt a kisebbségek helyzete a Baltikum­ban, délután: a népfőiskola alapításakor, működése köeben felmerülő politikai, jogi kérdések megvitatása, este: baltikumi est Július 14. (vasárnap) délelőtt: plenáris ülés, lezárás Az előadások időpontja: délelőtt 9—12 (óráig délután: 14—17 őöráig Az esti programok 20 órától kezdődnek Csütörtökön ülésezett a Szlovák Köz­társaság kormányának gazdasági tanácsa. Fő napirendi pontként az időszerű gazda­sági prblémákat vittaták meg a tanács tag­jai; különösen a fizetésképtelen vállala­toknak nyújtandó hitelek nagyságáról és törlesztésük időtartamáról voltak eltérő­ek a vélemények. Abban egyetértettek, hogy még júliusban meg kell alakítani a kormány pénzügyi tanácsát, amely átfogó elemzést végez a fizetésképtelen vállala­tokról; és eldönti, melyeknek folyósíthat­nak a pénzintézetek további hiteleket. A tanács a regionális gazdasági problé­mákat is értékelte; egyelőre kétséges az ún. regionális pénzalapok létrehozása, mivel az államigazgatás még nem döntöt­te el, megmaradnak-e a járások, vagy me­gyékre osztják fel az országot. Meg kell jegyezni azonban, hogy ha létrehozzák a regionális pénzalapot, még nem biztos, hogy az állami költségvetésből jut bizo­nyos pénzösszeg erre a célra. Jelenleg ugyanis a fizetésképtelen vállalatok 20 milliárd koronával adósak az államnak. A tanácskozáson vitát váltott ki az is, hogy az államkasszából mennyit szabadít -Az Európai Közösség külügymi­niszterei Hágában találkoztak, hogy a Jugoszláviával kapcsolatos tevé­kenységük további lépéseiről tanács­kozzanak, miután a múltheti diplo­máciai felhívások nem hoztak teljes sikert. Hágában úgy döntöttek, hogy há­rom megfigyelőt küldenek ki Jugo­szláviába, akik felügyelik a tűzszünet betartását, és a törékeny megállapo­sanak fel a hegyvidékeken gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok megsegítésére, valamint az erdőgazdasági üzemek anyagi támogatására. A kormány gazdasági tanácsának ülé­sén az 1995-ben megrendezendő világki­állítás körüli bonyodalmak kérdésköre is szóba került. A kormány ugyan már elfo­gadott egy koncepciót, viszont az nem időszerű, hiszen Bécs visszavonta a világ­­kiállítás rendezésének kérelmét. A ma­gyar kormány októberben dönt arról, mi­kor kerüljön sor a kiállításra (mint isme­retes, sokan 1996-ot javasolták). Miután az időpontot véglegesítették, egy újabb koncepciót kell kidolgoznia a szlovák kor­mánynak; feltéve, ha Budapest megadja a lehetőségét, hogy Pozsony is bekapcso­lódjon az Expo megrendezésébe. A tanácskozáson agrárpolitikai kérdé­sek is napirendre kerültek. Elhangzott, hogy elsősorban a marhahús és a vaj érté­kesítésére kell programot kidolgozni, mi­vel ezekből a mezőgazdasági termékekből felhalmozódás tapasztalható az üzletek és a fogyasztási szövetkezetek raktáraiban. í-n«) dást a szövetségi hatóságok, vala­mint Szlovénia és Horvátország kö­zött. Hans van den Broek holland külügyminiszter, az ülés elnöke a tegnapi tanácskozás befejeztével ki­jelentette, hogy az Európai Közös­ség nem ismeri el Szlovénia és Hor­vátország függetlenségét. A tanács­kozáson megegyeztek, hogy befa­gyasztják a Jugoszláviának szánt se­gélyt. Az Európai Közösség Jugoszláviáról Nem ismerik el Horvátországot és Szlovéniát Gödöllői tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról) vábbá javasolta, hogy a kisebbségi ma­gyarok mindig és mindenhol a közös ügyet helyezzék előtérbe. Döntéseik előtt ne az önös érdeket, hanem az egye­temes magyarság ügyét vegyék figyelem­be. • A hivatalos tanácskozás szünetében és után nyilván továbbra is téma maradt a kisebbségben élő magyarok helyzete? — Természetesen. Általában ilyenkor hangzottak el a legérdekesebb hírek, megtudtam például, hogy olyan román te­lepülések vannak, ahol sorra alakulnak az RMDSZ-alapszervezetek, amelyeket olyan román polgárok alapítanak, akik csalódtak a jelenlegi kormány politikájá­ban, ugyanis a forradalom óta semmilyen pozitív változást nem tapasztaltak. Azo­kon a területeken pedig, ahol a választá­sok során az RMDSZ került ki győztesen, beindult a privatizáció, magánvállalkozók működnek, magánvállalatok alakultak, szóval merőben más formát öltött a gaz­dálkodási rendszer. Az RMDSZ prog­ramjáról tudni kell, hogy nem tör hata­lomra, törekvése lényegében három terü­letre összpontosul, a gazdasági, kulturális és művelődési autonómiára. Tehát prog­ramjaikat, felhívásaikat ezentúl két nyel­ven kell megfogalmazniuk. Másik érdekesség, hogy a csíki terüle­tekről a szászok tömegesen távoznak ki, egész utcasorok néptelenednek el. A szomszédságukban élő magyar lakosság az üres házakba hívja a Románia belsejé­ben szétszórtan élő magyar családok tag­jait. Fennmaradásuk érdekében—íratlan törvény, de a székelyek betartják — min­den családban négy-öt gyermek születik, amíg a román és más családokra csak az egy, esetleg két utód a jellemző. • Milyen tanulságokkal tért haza Gö­döllőről? — Erre a kérdésre talán az ott felszó­laló Bethlen István gondolataival tudok legpontosabban válaszolni, aki elmondta, hogy „Egy állam keretén belül — kisebb­ségek esetében — csoportjog nélkül nincs demokrácia. S mivel csak két út járható, ahol nincs demokrácia, ott totalitárius rendszer van.” Azt sem szabad továbbá elfelejtenünk, hogy a magyar sohasem volt kirekesztő nemzet. Nem az a magyar, aki „csak ma­gyar”, hanem az, aki befogad. Meg kell tanulnunk együtt élni a határon belüli és a határon túli nemzetiségekkel, de alapvető jogainkhoz — fennmaradásunk érdeké­ben — bárhol élünk is, ragaszkodnunk kell. Köszönöm a beszélgetést FARKAS OTTÓ Ax eladási valutaárfolyam alakulása a 27. héten

Next

/
Thumbnails
Contents