Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-25 / 132. szám

4 Szabad ÚJSÁG 1991. július 25. { szöuetsécThírmondó ] A Szlovákiai Földműves-szövetkezeti Szövetség Elnöksége kassai tanácskozásának ZÁRÓDOKUMENTUMA 1. A tanácskozáson összegyűltek nagyra értékelték a szövetke­zeti tagok és az állami gazdaságok dolgozóinak spontán részvételét, a július 11-ei tiltakozó megmozduláson, amelyet az értékesítési, a pénzügyi és egyéb problémák váltottak ki. Elitélték azon törekvéseket, arffelyek az akció okait párt- és politikai érdekekben keresik, illetve azokat az ún. régi struktú­rák aknamunkájaként könyvelik el. Nagyra értékelték viszont a járási hivatalok és a rendőrség korrekt hozzáállását. Egyút­tal sajnálatukat fejezték ki, hogy egyes esetekben a járási hivatalok megpróbálták megakadályozni a tiltakozás eme formáját. Egyben szolidaritásukról és jogi segítségnyújtásuk­ról biztosították azon szövetkezetek vezetőit, akiket az állami­gazgatási szervek igazságtalanul büntetni akarnak. 2. A résztvevők tudomásul vették az állami szerveknek a mező­gazdasági termékekkel való piacszabályozás további meneté­nek záródokumentumait, amelyeket a június 29-ei Zidlochovi­­cei és a július 17-ei prágai tanácskozáson fogadtak el a kormányképviselők. Méltatták a CSSZSZK kormányának azon Ígéretét, misze­rint az idei termésből származó élelmiszer-ipari gabonafeles­leget megfelelő áron vásárolják fel a Szövetségi Tartalékalap­ba. Nyugtalanítónak találták viszont, hogy a kormánypolitika irányvonalában továbbra sem szerepel a hazai piacra szánt húsféleségeknek és tejtermékeknek a piacszabályozási alap­ból történő támogatása. A hazai keresletet ui. nagymértékben meghatározza a lakosság fizetésképtelensége. A kormány viszont csak a kivitelre szánt termékeket kívánja dotálni. A földművesek elégedetlenségét és bizonytalanságát az okozza, hogy szerintük az ilyen gazdaságpolitika hónapokkal meghosszabbítja a hús és a tejtermékek értékesítése körüli válságot. Ez további költségnövekedést, valamint a gazdasá­gi helyzet romlását jelenti, és arra kényszeríti a földművese­ket, hogy emeljék a felvásárlási árakat. 3. A tanácskozás résztvevői fenntartással fogadták azt a javasla­tot, miszerint a CSSZSZK kormánya szüntesse meg a kivá­lasztott termékekre vonatkozó garantált árakat, amelyeket a reformok megvalósításának jóváhagyásakor állapítottak meg. Ez a változások alapelveitől való jelentős elhajlás, az árliberalizáció nem várt káros hatásainak hallgatólagos elis­merését és ezen következményeknek a mezőgazdasági ter­melőkre és a fogyasztókra történő átvitelét jelentené. Az ilyen intézkedéseket a „játékszabályok" egyoldalú meg­szegésének tartják, hiszen a földművesek még akkor vetették a gabonát, amikor a kormány más árakat ígért mint most, az aratás idején. Ugyanez vonatkozik a szarvasmarhára is; az üszők fedeztetésekor teljesen más árkilátások és értékesítési lehetőségek voltak, mint amilyeneket a nem egyszer sokkha­tást jelentő, ösztönös piacalakítás tererptett. Ezért elkerülhetetlen a gabonafelesleg felvásárlásából ere­dő teljes bevételnek, a hús- és tejtermék-kivitelnek havonkénti értékelése a fogyasztói válság enyhítése és az említett termékek felvásárlási árának kedvező irányú fejlődése érde­kében. A földművesek továbbra is csökkentik a tejtermelést és a hízómarha-állományt annak alapján, milyen lehetőségeik lesznek a tehenek eladása terén. Figyelmeztetnek azonban arra, hogy a tejtermelés már az idén is jelentősen csökkent. 4. A július 17-ei prágai tanácskozáson ún. csökkentett garantált árakban egyeztek meg az egyes kivitelre szánt termékek esetében. Az államilag koordinált folyamattal összhangban Szlovákia mezőgazdasági termelőinek azt ajánljuk, hogy az év hátralévő részében a kiválasztott mezőgazdasági termé­kek egészét (a belföldi piacra és a kivitelre egyaránt) a követ­kező felvásárlási áron értékesítsék:- élelmiszer-ipari gabona a Szövetségi Tartalékalapba- búza 3000 korona/tonna- rozs 2900 korona/tonna- élelmiszer-ipari gabona (belföldi felhasználásra) július-szeptember- búza 3000 korona/tonna- rozs 2900 korona/tonna 1991. 10. 1-jétól- búza 3400 korona/tonna- rozs 3200 korona/tonna- sörárpa I. osztályú II. osztályú III. osztályú 3600 korona/tonna 3400 korona/tonna 3200 korona/tonna- repce (az SZK MÉM-mel megegyezésben) 5400 korona/tonna-tej I. osztályú 3,6 százalék zsírtartalmú 5,40 korona/liter II. osztályú 9R)Ó korona/liter- vágóbika és vágóüszö B. kát. 28 korona/kg tisztasúly- vágótehén B. kát. 18 korona/kg tisztasúly A tanácskozáson egybegyűltek felszólítják Szlovákia min­den mezőgazdasági termelőjét, hogy az árakról folytatott tárgyalások során és a szerződések aláírásakor legyenek kölcsönösen szolidárisak, és saját fizetőképességüket ne a már így is igen veszteséges felvásárlási árak további csökkentésével akarják megőrizni. Kéréssel fordulnak a felvá­sárló szervezetekhez, hogy a felvásárlási árak megállapítása­kor ne használják ki szállítóik jelenlegi kilátástalan helyzetét, és ne kényszerítsék őket hitelek felvételére áruik megkésett kifizetése miatt. Az ilyen spekulációs politika csak ideiglenes lehet, és akár a feldolgozóipar, valamint a kereskedelem bukásához vezethet. 5. Az agrárpolitikában végbemenő változások, beleértve a szö­vetségi költségvetésből történő gabona-, hús- és tejtermékfe­lesleg felvásárlását, jelentős mértékben nem javítanak a me­zőgazdasági termelők többségének válságos anyagi helyze­tén. A tanácskozás résztvevői kérik a CSSZSZK és az SZK kormányát, hogy az első félév eredményei alapján önállóan értékelje a mezőgazdaság anyagi helyzetét és az egész évi kilátásokat - összehasonlítva azt, a reformok elfogadásakor levő kilátásokkal a feltételezett fejlődéstől való radikális eltérés tényezőit - beleértve a konkrét reformintézkedésekre tett javaslatok és megvalósításuk szubjektív okait - és vonja le a megfelelő következtetéseket. Egyidejűleg olyan gazdaság­­politikai intézkedéseket kell elfogadni, amelyekkel megelőz­hető lenne, hogy a szövetkezetek, állami gazdaságok nagy része és néhány élelmiszer-ipari vállalat gazdasági csődbe jusson - beleértve az olyan gazdaságokat, amelyekben nincs más lehetőség a talaj megművelésére és az állattartásra, és amelyekben a gazdasági, valamint szociális tényezők a szo­kásosnál jóval nagyobb mértékben lépnek fel. Az elemzést és az intézkedéseket a kormányzatoknak 1991. augusztus 31-éig kell értékelniük. 6. Ezzel összefüggésben a tanácskozás résztvevői ismételten megfontolásra ajánlják az alábbiakat:- a kemény, megszorító pénzügyi politika enyhítése, külö­nös tekintettel a hitelekre és a dotációkra;- a föld-, a bértömeg-, valamint a jutalmak utáni adók csökkentése, amelyek bevezetésükkor más területeken ki­egyenlítő intézkedésekkel párosultak, de ez utóbbiakat idő­közben eltörölték;- a rendkívül magas forgalmi adó csökkentése némely meghatározó belépő, különösen a gázolaj esetében. A felsoroltakat az új adórendszer bevezetése előtt, tehát még az 1992-es évre kellene megvalósítani. 7. A fizetőképesség felelevenítése érdekében a következő intéz­kedéseket kérjük meghozni:- másodlagos fizetésképtelenség esetén a kereskedelmi bankok részére a kamatok elodázása a következő évre és a fizetési határidők be nem tartásakor a kamatlábak további emelés nélküli szinten tartása;- kedvezőbb hitelfeltételeket teremteni az idényjellegű ga­bona-, vetőmag-, ültetöanyag-, olajnövény-tartalékok, vala­mint a felesleges vágóállat, hús és tejtermékek esetében, amelyek a kormány határozata alapján kivitelre kerülnek;- különleges hiteleket nyújtani azon felvásárló vállalatok­nak, amelyek saját fizetésképtelenségük miatt a mezőgazda­sági üzemek másodlagos fizetésképtelenségét okozzák, és ezzel drága hitelek felvételére vagy veszteséges kiárusításra késztetik azokat. Az intézkedéseket 1991. július 31-éig kérjük meghozni. 8. A dotációs politikában történő változások - amelyek részben már az 1991 -es évre vonatkoznak, de jövőre alapvető módo­sítások várhatók - csak akkor fogadhatók el, ha összhangban állnak a pénzügyi és árpolitika változásaival, a jövedelempari­tás fejlődésével, beleértve a területi kihatások megítélését. Az egyoldalú hozzáállás, tehát a probléma aszerinti megítélése, hogy a dotációk serkentik vagy elfojtják a termelést, növeli a vállalkozói bizonytalanságot, és destabilizálólag hat. Ezért a tanácskozás résztvevői kérik a dotációs politika megváltoz­tatására vonatkozó javaslatok szélesebb körű szakmai megí­télését, még mielőtt azt az állami szervek elfogadnák és kihirdetnék. 9. A CSSZSZK és az SZK kormánya által megvitatásra kerülő agrár-gazdaságpolitika irányvonalától elsősorban a piaci szükségletek minőségi előrejelzését, a piacszabályozás felté­teleit és szabályait, a kiviteli-behozatali politika alapelveit és szabályait, hosszú távú irányvonalat, aránylag stabil hitel- és dotációs politikát, vállalkozói szerkezetet formáló irányzatot - különösen ami a mezögazdasági-élelmiszer-ipari komple­xum állami szektorát illeti - várunk. A koncepció a termelők­nek hosszú távú értékesítési irányzatot és alapvető gazdasá­gi, valamint jogi vállalkozói biztonságot kell hogy adjon. A vállalkozói szférának sürgősen útbaigazító információkat kell szolgáltatni az egyes termékekre vonatkozó keresleti kihatásokat és az 1992-es év gazdasági feltételeit illetően. Határidő 1991. szeptember 15. 10. A tanácskozás résztvevői kérik a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőit, hogy legközelebbi ülésükön fogadjanak el tör­vényt a Szlovákiai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kama­ráról, amely a modern piacgazdaság feltételei között kulcsfon­tosságú önkormányzati intézmény. Egyúttal kérik a mezögaz­dasági-élelmiszer-ipari komplexum termelői és egyéb vállal­kozói szövetségeit, hogy fokozzák összeegyeztető tevékeny­ségüket, járuljanak hozzá a piaci tájékoztatási rendszer fellen­dítéséhez, és tevékenyen vegyenek részt az 1992-re vonat­kozó gazdaságpolitikai intézkedések előkészítésében és megvalósításában. 11. A 2idlochovicei, a prágai és a további kormányszintű tanács­kozásokon elfogadott záródokumentumokból kiinduló gazda­ságpolitikai intézkedéseket a SZFSZSZ továbbra is figyelem­mel kíséri, és egyidejűleg segíti megvalósításukat. Szlovákia földművesei - elsősorban a többségben lévő szövetkezeti szektorban - tudatosítják, mi fenyegeti a termő­földeket, az állattenyésztést és az élelmiszerpiacot, s ezentúl is készültségben vannak. Jóindulatúan figyelmeztetnek arra, hogy ha a kormány az égető problémák megoldása közben további elviselhetetlen terheket ró a mezőgazdaságra, nem teljesíti ígéreteit, ha romlik az értékesítési és pénzügyi hely­zet, fokozódik a szövetkezetek szétesését eredményező gaz­dasági és jogi nyomás, újabb tiltakozó akciókhoz folya­modnak. 12. A csehországi földművesek július 18-ai prágai összejövetelü­kön hasonló követelések támogatása érdekében 1991. július 24-én 12 órára öt perces figyelmeztető sztrájkot hirdettek. A kassai tanácskozás résztvevői azt ajánlják a szlovákiai földműveseknek, hogy csatlakozzanak ehhez az akcióhoz. Kassa, 1991. 7. 12. A SZFSZSZ Elnöksége és a járási FSZSZ-ek elnökei További gyógyüdülési lehetőségek Több figyelmet a kiemelt foglalkozásúaknak Lapunk április 24-30. számá­ban közöltük az SZK Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Minisztéri­umának a mezőgazdasági-élel­­miszer-ipari komplexumban 1991-re nyújtandó dotációkra vo­natkozó irányelveit. (Gazdasági Törvénykönyv 336/1991, a kibo­csátás napja: 1991. 3. 21). Az ötödik rész első fejezete a gyógy­üdülésekre fordítandó dotációkat tartalmazza, mely szerint a ki­emelt foglalkozásokban a beutaló ára összegének 80 százalékáig, maximálisan 3100 koronáig terjed a támogatás. A támogatás a következő intéz­ményekre vonatkozik -Gyügyi Egészségnevelési Köz­pont,- Trencsénteplici Földműves­szanatórium,- Bártfai Állami Fürdő. A gyógyüdüléshez elengedhe­tetlen feltételek megteremtése után (vízkúrarészleg, rekondicio­náló tornaterem, szauna, fürdő­medence, pihenőszoba) az SZK MÉM-a a Szlovákiai Földműves­­szövetkezeti Szövetséggel és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének Szlovákiai Központi Bizottságával megegyezve további két intéz­mény számára engedélyezte a gyógyüdültetést:- a vrannói Agrostav közös válla­lat és a- a pöstyéni ,,Váh‘‘ közös vállalat számára. A mezőgazdasági üzemek és a Járási Földmúves-szövekezeti Szövetségek ezentúl tehát mind az öt felsorolt létesítményt igény­be vehetik, és a szükséges felté­telek teljesítése esetén a Területi Földügyi és Tájékoztató Szolgá­lattal megegyezve jogosultak a tá­mogatásra. Az üdültetések iránt mindeddig azonban a vártnál ki­sebb az érdeklődés. Kérjük tehát a mezőgazdasági szövetkezete­ket és az ágazat más szervezete­it, a Járási FSZSZ-eket, valamint a szakszervezeteket, hogy szen­teljenek nagyobb figyelmet a ki­emelt foglalkozásúak üdültetésé­nek. FrantiSek Manda A SZLOVÁKIAI FÖLDMŰVES-SZÖVETKEZETI SZÖVETSÉG OLDALA ^------------------—-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------í--------------------------------------------i__________________)

Next

/
Thumbnails
Contents