Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-18 / 126. szám

4 1991. július 18. Fajtaismertető Takarmányrépa A takarmányrépa-Jajták közül a csehszlovák Dorka (KO-DB-01) faj­tát minősítették, amelyet a semcicei, a kosteleci és a dobrenicei gazdasá­gok közösen nemesítettek ki. Örökle­tesen egymagvú, átmeneti típusú trip­­loidhibrid. A cukorrépából és a takar­mányrépából nemesítették ki. A répatest hosszúkás henger alakú, felülete sima, világosabb vagy söté­­tebb lilásvörös színű. Egészségi állapota a többi minősí­tett fajtáéhoz hasonló. Bizonyos elté­rés a gyökérelágazások nagyobb szá­mában van. Tárolhatósága nagyon jó, a tömegveszteség és a rohadt répa­testek aránya a hazai fajták közül a legalacsonyabb. Répatesthozama megegyezik a Kostelecká Barres fajtáéval, a ha­sonló Media és a Simila fajtákénál 10-12 százalékkal magasabb, a Gaiaénál 16-tal alacsonyabb, a Ter­­káénál 20 százalékkal magasabb a terméshozama. Szárazanyag-tartal­ma közepes, a Barres, a Media és a Simila közötti, Csehszlovákiában 2,5 százalékkal magasabb, mint a Gaiaé és 2,4 százalékkal alacsonyabb, mint a Terkáé. Szárazanyaghozama a vizs­gált csehszlovák fajták közül a legma­gasabb (+6-15 százalék). Cukortar­talma megegyezik a Simila és a Media fajtákéval, a Terkáénál 1,5 százalék­kal alacsonyabb, a terimés fajtákénál 3 százalékkal magasabb. Stabil répatesthozammal és a ma­gas szárazanyag-tartalommal tűnik ki. Szárazanyag-tartalomban ez a leg­jobb minőségű hazai fajta, Csehor­szágban magasabb hozamokat ér el, mint Szlovákiában. Ivan Dzubák Bírság - fel nem használt energiáért Ésszerű ez? A Komáromi járásban Medárd nap óta gyakran esik az eső. Hol több, hol kevesebb, de a szeles időjárás és az utóbbi tomboló kánikula „jóvoltából" a szántóterületek talaja kiszáradt, nagy vízhiányban szenved. A mező­­gazdasági vállalatok szántóterületein mégiscsak azokat a növényeket öntö­zik, amelyeknek a legnagyobb szük­ségük van a nedvességre. Pontosab­ban: a zöldség- és a takarmányféléket. Arra a kérdésre, hogy mi az oka ennek a furcsa jelenségnek, Lupták Edit mérnöktől, a Komáromi Járási Meliorációs Központ szakelőadójától kértem választ. Elmondta, hogy ebben az évben a mezőgazdasági vállalatok­nak sokba kerül az öntözés. Az elfo­gyasztott villamos energiát ugyanis teljes egészében nekik kell megfizet­niük. Erre a célra ma már senkitől sem kapnak dotációt. Ezt még valahogyan el is viselnék, de sajnos, a pozsonyi Szlovák Energetikai Művek állami vál­lalat arra kötelezte a mezőgazdasági vállalatokat, hogy az öntözéshez fel­használandó villamos energia mennyi­séget az elkövetkezendő negyedévre előre rendeljék meg, s ez még csak hagyján. Ha azonban a mezőgazda­­sági vállalatok nem fogyasztják el a megrendelt energiamennyiséget, akkor bírságot kell fizetniük. A fel nem használt energiáért kirótt bírság ösz­­szege a Komáromi járásban eddig több mint 800 ezer koronát tesz ki. Ezt az összeget az Agrostav állami válla­lat - mint üzemeltető - vagy a mező­­gazdasági vállalatok lennének kötele­sek kifizetni. Az üzemeltető vállalat és a mező­­gazdasági vállalatok kéréssel fordul­tak az illetékes minisztériumokhoz, hogy keressenek kiutat a Szlovák Energetikai Művek és a mezőgazda­­sági vállalatok között kialakult válsá­gos helyzetből. Sajnos, eddig kompro­misszumra egyik fél sem volt hajlandó. S hogy ki húzza majd a rövidebbet? Azt ma még senki sem tudja. Sajnos azonban az eddigi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy valószí­nűleg ezúttal is a földművesek hátán csattan majd az ostor. Kolozsi Ernő Szabad ÍJJSÁG Kiállításon a pipacs meg az áfonya A kereslet nagyobb Brünnben, az orvostudományi egyetem botanikus kertjében (Kraví hóra) a gyógynövények ha­gyományos, XXIV kiállítását az idén nem a megszokott módon rendezték meg. Öt évvel ezelőtt még csak 540, az idén viszont már 720 parcellán mutatták be a növényeket. Régebben úgy he­lyezték el a bemutatásra kerülő példányokat és fajtákat, hogy bi­zonyos növényrendszertani foko­zatot, vonulatot láthasson a szem­lélő, míg az idén az elülső parcel­lákba azt a 66 növényt helyezték, amelyből minél előbb, minél na­gyobb mennyiségű drogot szeret­ne felvásárolni a prágai pszicho­­energetikai laboratórium. Más volt a megnyitóra hívott vendégek névsora és „rangsoro­lása“ is, mint a korábbi években. Jelen volt ugyan az egyetem rek­tora, dékánja, két tanszékvezető professzora, de a fő szóvivő a fel­vásárlás szervezésével megbízott Antonín Maty volt. A rendezők elsősorban a meghívott gyógy­szerészekkel, természetgyógyá­szokkal, termesztőkkel, felvásár­csak legyintettek: Inkább kimérjük tízdekás csomagokba. A prágai laboratóriumnak pedig igencsak szüksége lenne 34 féle növény szárára, 18 féle virágzatá­ra, 7 féle levélzetére, 6 féle gyü­mölcsére és a konkoly gyökerére. Dehát, az ígért árak... A csalán kilójáért 10 korona, a bodzavirá­gért 25 korona, a málnalevélért 18 korona, a galagonya gyümölcsé­ért 20 korona, bizony kevés. Még akkor is - vélték nagyon sokan -, ha a felvásárlásra vállalkozó gyógyszertár (Velká Bites) és az ottani, vele együttműködő Jedno­­ta-központ állja majd a szavát: zsákot, dobozt küld az érdeklő­dőknek, s a kisebb és nagyobb tételekért egyaránt készpénzzel fizet. Hiába sürgették, szorgalmazták a rendezők a szállítási szerződé­sek azonnali megkötését, erre csak hárman vállalkoztak. Hason­ló volt a helyzet akkor is, amikor az érdeklődők álltak elő kívánsá­gukkal, hogy a bemutatott növé­nyek termesztéséhez vetőmagot, szaporítóanyagot szeretnének vá­sárolni. A botanikus kert vezető­(A szerző felvételei) lókkal és újságírókkal foglalkoztak. Az idei kiállítás jellegét az hatá­rozta meg, ami nyilvánvaló keres­kedelmi tény: gyógynövényekből nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A pipacs meg az áfonya pedig azért lettek a kiállítás sztárjai, mert - mint ahogyan a látogatók kezébe adott röplapon is látható volt - aránylag magas árat ígért értük a felvásárló: a pipacs szárí­tott virágzatáért kilónként 100 ko­ronát, az áfonya gyümölcséért pe­dig kilónként 200 koronát. A kiállításon résztvevő ter­mesztők szerint az árak elfogad­hatóak voltak, de hangsúlyozták: Csak az itt bemutatott pipacs há­rom változatának virágzatához, az itt látható, kétféle áfonya ter­mést ígérő példányaihoz viszo­nyítva. A többi keresett gyógynö­vényre tett árajánlatra azonban sége szabadkozott, magyarázko­dott, csak egy prágai címet adott az érdeklődőknek, azzal a meg­jegyzéssel, hogy ott, talán, ha... Szerződést csak a Természetgyó­gyászok Szövetségének pozsonyi vállalatával kötött. Nem maradt el az ilyenkor szo­kásos indoklás sem, ami egyéb­ként biztató számunkra: Szlová­kiában több a tiszta termőterületű táj, csak ezeken fogják felhasz­nálni a vásárolt vetőmagot és sza­porítóanyagot, az ár felét kész­pénzzel, másik felét pedig egy év múlva vetőmaggal fizetik meg. Nem hiányolták a látogatók a látványosságot sem, mert szí­nes, érdekes volt a kiállítás, de nagyon sokan megjegyezték: hogy ideje lenne már egyszer a gyógynövények és a növényi drogok árumintavásárát is meg­rendezni. Hajdú András BKR-képviselet Dunaszerdahelyen Régi kapcsolatok, új tartalom A Bajai Kukoricatermelési Rend­szer Fejlesztő Közös Vállalat Szlo­vákia és Dél-Morvaország mező­­gazdasági üzemei számára évek óta jó és megbízható partner. Vezetői­nek a meglévő kapcsolatok tovább­fejlesztése, új tartalommal való meg­töltése a célja. Ezt a szándékukat igazolta az új magyar kereskedelmi képviseleti iroda megnyitása Duna­szerdahelyen. A közelmúltben meg­tartott ünnepélyes megnyitón részt vett Németh Ferenc, a Magyar Köz­társaság pozsonyi főkonzulátusának kereskedelmi tanácsosa és Matos Lőrincz a BKR igazgatója is. Arany Sándort, a BKR kereske­delmi képviseletének vezetőjét arról kérdeztük, miért volt szükség az iro­da megnyitására, hiszen a BKR Mű­szaki Vevőszolgálati Irodája már két éve működik?- Eddigi műszaki szolgálatunk na­gyon behatárolt volt* Kereskedelmi tevékenységünk többnyire a terme­lésfejlesztés műszaki hátterének biztosítására irányult. Export-import joggal nem rendelkeztünk. Mára vi­szont a művezetői szinten folytatott szaktanácsadásnak csökkent a je­lentősége, hiszen a mezőgazdasági üzemek a külföldi cégektől közvetle­nül is megvásárolhatják a vetőma­got, vegyszereket, berendezéseket. Különben az országon belül is sokan rendelkeznek bel- és külkereskedel­mi joggal, ennek következtében pia­ci verseny alakult ki, s a termelők gyakorlatilag azzal kötnek szerző­dést, aki a kurrens vetőmagot vagy más termékeket a legoptimálisabb áron kínálja. Ezért nekünk is szüksé­günk volt arra, hogy tevékenységi körünket bővítsük. • Mi mindennel kívánnak tehát a jövőben foglalkozni?- A súlypont továbbra is a mező­­gazdasági és az élelmiszer-ipari ter­mékeken marad. Fel szeretnénk ölelni azonban az egész vertikumot, a nyersanyagtól, munkaeszközöktől kezdve egészen a végtermékig. Ezenkívül természetesen mindennel foglalkozunk majd, ami iránt a pia­con kereslet van. • Nem tartja túlságosan kockáza­tosnak a kereskedelmi kapcsolatok építését két volt KGST-tagország között?- Az év elején még eléggé kilátás­talannak tűnt a helyzet, mert az itteni fél Magyarországot sem tekintette megfelelő partnernek. Azt hitte, hogy a Nyugat felé való nyitással .minden terméket problémamente­sen és kedvező árréssel el tud majd adni. Most azonban kezdenek rájön­ni arra, hogy nagyon szűk azoknak a termékeknek a skálája, amelyek minőség és ár szempontjából a nyu­gati piacon is eladhatók. Ezzel szemben eléggé nagy azoknak az árucikkeknek a választéka, ame­lyekre magyar és csehszlovák olda­lon egyaránt igény van. A kereske­delem terén a legnagyobb problé­mát jelenleg mindkét fél számára az irreálisan magas árak jelentik. • Miképpen akarják megállni a helyüket a konkurenciával szem­ben?- Mi elsősorban régi kapcsola­tainkra szeretnénk alapozni. Hiszen a BKR közel egy évtizede működik az országban, s több mint száztíz partnerrel tartotta a kapcsolatot. Ez már egy tekintélyes kiindulóbázist jelent. Partnereink számára az áru­­forgalmazás mellett teljes szakmai programokat is nyújtunk, így például növényvédelmi, tápanyag-utánpót­lási programot, a vetőmagok forgal­mazásánál pedig a legcélszerűbb fajtaválasztékot. Úgy érezzük, ezzel mi többet tudunk nyújtani mint azok a cégek, amelyek csupán termékei­ket kínálják. Továbbá: a mi termelési rendszerünk keretében behozott gé­pekhez ezentúl is biztosítani szeret­nénk a pótalkatrész-ellátást. Gondo­lom, egyévtizedes múltunk elegendő biztosíték lesz arra, hogy kereske­delmi tevékenységünk terén is el­nyerjük a mezőgazdasági üzemek és a vállalkozók bizalmát.-kim-Kínozzák a visszerei? A magyarországi Florin Vegy­ipari Szövetkezet egy újabb ter­méke feltehetőleg sok - főleg idő­sebb - ember számára hozhat legalább részleges megkönnyeb­bülést. A VARIKOPAX SUPER gyógyhatású visszérkrémről van szó, amely 110 gramm tartalmú tubusokban kerül forgalomba (lásd az ábrát). Minden külön mi­nősítés helyett ismertetjük a ké­szítmény szórólapjának teljes szövegét: „A VARIKOPAX SUPER gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású visszérkrém, mely­nek hatóanyaga alumíniumsó, víz­tartalmú kenőcsben szuszpendál­­va. Alkalmas: 1) Visszérgyulladá­­sok esetén a bőrpír, a bőrhőmér­séklet csökkentésére, a fájdalom és a duzzanat enyhítésére; 2) Visszérbetegségek esetén a ter­heléskor jelentkező fáradékony­ság, az ödémák okozta tompa nyomás, vagy feszítő érzés enyhí­tésére, csökkentésére. Lassítja a visszérbetegségek kifejlődését,' és jól használható a visszér okozta panaszok ottho­ni, házilagos kezelésére. Már az első kezelések után várhatóan csökken vagy megszűnik a visz­kető érzés, néhány további keze­lés pedig simábbá, kellemesebbé teszi a száraz, feszülő bőrt. Rend­szeres használata csökkenti a láb fáradékonyságát, s élénkíti, meg­könnyíti a visszeres végtag moz­gását. Általában 3-20 napon belül csökkenti vagy megszünteti a visszér okozta fájdalmat, nehéz mozgást.“ (v)

Next

/
Thumbnails
Contents