Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-18 / 126. szám

1991. július 18.

5

DEVIZATÖRVÉNY

528/1990. Tt.számú törvény

I. RÉSZ

1. szakasz

Fogalmak

(1) A devizaeszközök, a valuták vagy a devizák formájában lévő, idegen pénznemre szóló pénzeszközök

(2) A valuták, bankjegyek, államjegyek és pénzérmék formájában levő, idegen pénznemre szóló pénzeszközök.

(3) A devizák olyan külföldi pénzeszközök, amelyek a belföldi vagy külföldi pénzintézetek számlájára vannak elhelyezve vagy amelyekkel külföldre fizetési okmányok (2. §a) pontja alapján lehet rendelkezni.

2§

E törvény céljaira:

a) külföldi fizetési okmányok az olyan okmányok, amelyekhez külföldi pénznemben történő pénzbeli teljesítéshez való jog kapcsolódik (váltó, csekk, akkreditív), utalvány, fizetési kártya stb.);

b) arany alatt aranyérméket és a világkereskedelemben forgalmazható öntvények aranyát kell érteni, amelynek színtisztaságát az e célra világszerte elismert jogi személy szavatolja jelzése lenyomatával vagy a csatolt hitelesítéssel;

c) az értékpapírok olyan okmányok, amelyekhez vagyonon való részesedéshez kapcsolódó jogok fűződnek (részvények, részlevelek stb ), továbbá kötlevelek (az állam, közintézmények, bankok, ipari és más vállalatok kötlevelei), valamint osztalék- és kamatszelvények és tallonok;

d) a külföldi értékpapírok olyan értékpapírok, amelyek külföldön lévő vagyonra vonatkoznak, továbbá külföldön való teljesítésre szólnak;

e) devizaértékek a valuták, devizák, külföldi fizetési okmányok, arany, külföldi értékpapírok és a külföldi pénznemre szóló betétkönyvek;

f) a devizaértékekkel való kereskedés, a devizaértékeknek a csehszlovák fizetőeszközökért történő vételét és eladását, továbbá a devizaértékek kölcsönös cseréjét és a devizaértékekkel való rendelkezést jelenti a kereskedelem minden fajtájában (pl. garanciák, hitel, kölcsön);

g) a devizabelföldi pénzbeli követelése devizakülföldivel szemben olyan követelés, amelynek teljesítése csehszlovák vagy külföldi pénznemben történik,

h) devizabelföldi pénzbeli kötelme a devizakülföldivel szemben olyan kötelem, amelyet csehszlovák vagy külföldi pénznemben kell teljesíteni.

3- §

(1) E törvény céljaira a devizapénzintézet az a belföldi székhelyű bank és takarékpénztár, amelynek a Csehszlovák Állami Bank (CSÁB) engedélyt adott a devizaértékekkel történő kereskedésre és külön jogszabályok alapján a külföldi fizetési kapcsolatok intézésére.

(2) Ha ez a törvény nem rendelkezik másként, a devizapénzintézetre a devizabelföldi jogi személyek jogállását szabályozó rendelkezések vonatkoznak. . -4. §

A devizaengedély az e törvény egyes rendelkezései szerinti kérvényre a devizahatóság (6. §) által kiadott engedély. Devizaengedély kiadható ismételt cselekményekre (ügyletekre)

,S 5. §

(1) A devizabelföldiek azok a természetes személyek, akiknek belföldön nyilvántartott lakhelyük van, illetve azok a jogi személyek, akik belföldi székhellyel rendelkeznek. A többi természetes személy és jogi személy devizakülföldi.

(2) Devizabelföldi jogi személynek tekinthető az a természetes személyvállalkozó is, aki be van jegyezve a cégjegyzékbe.

(3) Devizakülföldinek tekinthetők a belföldi székhellyel rendelkező nemzetközi szervezetek is, amelyek külön előírások alapján lettek létrehozva vagy folytatnak tevékenységet a CSSZSZK-ban.

2. szakasz

Devizaszervek és hatáskörük

6§

(1) E törvény szerinti devizahatóságok a Csehszlovák Állami Bank, a Szövetségi Pénzügyminisztérium, a tagköztársaságok pénzügyminisztériumai és a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium.

(2) Az e törvény szerinti hatáskört, eltérő rendlekezés hiányában;

a) a Szövetségi Pénzügyminisztérium gyakorolja a kormányhitelek terén és az olyan költségvetési és dotált szervezetekkel, az állampolgárok társulásaival és alapítványaival, valamint egyéb, szövetségi hatáskörbe tartozó jogi személyekkel szemben is, amelyek nem foglalkoznak vállalkozói tevékenységgel;

b) a tagköztársasági pénzügyminisztériumok gyakorolják a tagköztársaság hatáskörébe tartozó költségvetési és dotált szervezetekkel, és az állampolgárok társulásaival szemben, továbbá az egyházakkal, az alapítványokkal és egyéb olyan tagköztársaságí hatáskörbe tartozó jogi személyekkel szemben, amelyek nem foglalkoznak vállalkozói tevékenységgel, valamint a tagköztársaság területén lakhellyel bíró természetes személyekkel szemben;

c) A Csehszlovák Állami Bank gyakorolja a többi jogi személlyel szemben.

(3) A «tagköztársasági pénzügyminisztériumok biztosítják a devizaöszszeírásokat és az alapanyagokat a vagyonjogi igényekről szóló államközi tárgyalásokhoz és biztosítják a tárgyalások eredményeinek belföldi végrehajtását.

II. RÉSZ

Kereskedés a devizaértékekkel és a fizetési kapcsolatok

7.§

(1) A devizapénzintézetek a Csehszlovák Állami Bank által megállapított terjedelemben kereskedhetnek a devizaértékekkel [2. § f) pontja].

(2) A devizabelföldiek, amelyek nem devizapénzintézetek, devizaengedély nélkül kereskedhetnek

a) azon devizaértékekkel, akik, amelyek vételét a devizapénzintézet elutasította (12. § 3. bek., 17. § 7. bek ).

b) aranyérmékkel.

(3) Azon esetekben, amelyekre nem vonatkozik a 2. bekezdés rendelkezése, azok a devizabelföldiek, akik, amelyek nem devizapénzintézetek, csak a CSÁB devizaengedélyével kereskedhetnek devizaértékekkel, amennyiben e kereskedelmi ügyletek résztvevőinek egyike nem devizapénzintézet.

(5) Más olyan személyeknek, akiknek a CSÁB engedélyt adott arra, hogy devizaértékekkel kereskedjenek vagy külföldi fizetési kapcsolatokat intézzenek, illetve pénzváltói tevékenységet végezzenek külön előírások alapján, a megadott engedély terjedelmében rendelkeznek azon jogokkal és kötelességekkel, amelyeket e törvény a devizapénzintézetek számára állapított meg.

(6) A bankok devizaengedély nélkül vásárolhatnak és árusíthatnak devizaértékeket csehszlovák fizetőeszközökért. E tevékenységük során a devizapénzintézetek jogállásával rendelkeznek.

6. §

(1) A devizabelföldi kizárólag devizapénzintézet közvetítésével fizethet külföldre és fogadhat el fizetéseket külföldről, hacsak a végrehajtási előrásból vagy a CSÁB engedélyéből, esetleg a Csehszlovák Állami Bankkal történt előzetes megállapodás után más devizaszerv által kiadott engedélyből nem következik más.

(2) Az 1 bekezdés szerint engedély nem szükséges a postai pénzszolgáltatások nyújtásához a nemzetközi kapcsolatodban.

III. RÉSZ

Devizabelföldi jogi személyek és devizakülföldiek jogai és kötelességei

1. szakasz

9§

Bejelentési kötelezettség

(1) A devizabelföldi jogi személy az illetékes devizaszerv felszólítására

Szabad ÚJSÁG

a megállapított határidőben köteles neki a nyilvántartásba bejelenteni

a) a devizakülföldivel szemben fennálló pénzbeli követeléseit és pénzbeli kötelmeit,

b) külföldi ingatlanjait, továbbá az említett ingatlanokkal kapcsolatos bevételeinek és kiadásainak áttekintését,

c) külföldi vállalkozásokon levő vagyoni részesedéseit,

d) külföldi értékpapírjait.

(2) Az 1. bekezdés szerinti felszólításban meg kell állapítani azt az időszakot is, amelyet a felszólítás érint, továbbá azt a devizapénzintézetet is, amelynek közvetítésével az a) pontban említett adatokat jelenteni kell.

2. szakasz

Devizabelföldi jogi személy követeléseinek átutalása belföldre

10. §

(1) A devizabelföldi jogi személy haladéktalanul köteles megtenni minden ahhoz szükséges cselekményt, hogy a külföldön a követeléseire kifizetett összeg és a külföldi pénzintézetek számláin elhelyezett devizaeszközei át legyenek utalva belföldre vagy be legyenek hozva.

(2) A végrehajtási előírás megállapíthatja, mikor nem terheli az 1. bekezdésben említett kötelesség a devizabelföldi jogi személyt. Indokolt esetekben a devizabelföldi jogi személyt e kötelesség alól devizaengedély megadásával lehet mentesíteni.

3. szakasz

Felajánlási kötelezettség

és térítéshez való jog

11 §

(1) A devizabelföldi jogi személy köteles a devizapénzintézetnek (3. §) vételre felajánlani az aranyérmék kivételével a devizaeszközöket és az aranyat csehszlovák fizetőeszközökért, mégpedig a szerzett devizaeszközök és arany teljes terjedelmében.

(2) A devizapénzintézet a Csehszlovák Állami Banknak csehszlovák fizetőeszközökért köteles vételre felajánlani a devizaeszközöket és az aranyat, amelyeket devizabelföldiektöl és devizakülföldiektöl vásárolt csehszlovák fizetőeszközökért, mégpedig abban a mértékben és módon, amelyet a CSÁB állapít még.

(3) Felajánlási kötelezettség alá nem esnek azok a devizaeszközök és arany, amelyekkel a devizakülföldi külön előírások alapján törzstőkébe helyezett betéttel részesedik belföldi vállalkozáson.

(4) A végrehajtási előírás megállapíthatja, mikor nem terheli a devizabelföldi jogi személyt az 1. és a 2. bekezdésben megállapított kötelezettség vagy meghosszabbíthatja e kötelezettség teljesítésének a 12. § szerinti határidejét. Indokolt esetekben a devizabelföldi jogi személyt devizaengedély megadásával lehet mentesíteni említett kötelezettsége alól.

(5) A devizabelföldi jogi személy azon devizaeszközeit és az aranynak külföldi fizetőeszközben levő azon ellenértékét, amelyekre nem vonatkozik a felajánlási kötelezettség (3. és 4. bekezdések), devizapénzintézeti devizaszámlára köteles elhelyezni, hacsak a végrehajtási előírás vagy a devizaengedély nem rendelkezik másként.

(6) A devizaszámlán elhelyezett devizaeszközökre nem vonatkozik az

1. és a 2. bekezdés szerinti felajánlási kötelezettség, és a tulajdonos korlátozás nélkül felhasználhatja azokat, kivéve a devizaeszközökkel való kereskedést (7. § 3. bek.).

12. §

(1) A 11. §-ban megállapított kötelezettséget a devizabelföldi jogi személy a valuták és az arany esetében a megszerzésüktől számított 30 napon belül köteles teljesíteni vagy az azt követő 30 napon belül, hogy megszervezésükről tudomást szerzett, esetleg az azt követő 30 napon belül, hogy devizabelföldivé vált. A devizák esetében a felajánlási kötelezettség a megszerzett devizaeszközök ellenértékének a devizabelföldi jogi személynek a devizapénzintézetnél vezetett csehszlovák koronaszámlájára történő átutalással van teljesítve.

(2) A valuta és az arany megvétele a valuták vételére érvényes aznapi árfolyam szerint történik vagy az arany aznapi piaci ára szerint, amelyen a valutát és az aranyat a devizapénzintézetnek vételre felajánlották. A deviza vétele az aznap érvényes árfolyam szerint történik, amely napon a külföldi pénzintézet a devizabelföldi jogi személy javára a devizát elszámolta a devizapénzintézetnek.

(3) Ha a devizapénzintézet a devizabelföldi jogi személy devizaeszközeinek vételét elutasítja, igazolást ad ki neki erről. A devizabelföldi jogi személy ezekkel a devizaeszközökkel belföldön és külföldön is korlátozás nélkül rendelkezhet.

13. §

(1) A devizabeföldi jogi személynek a devizakülföldivel szemben fennálló olyan pénzbeli kötelme teljesítésére, amely e törvénnyel összhangban vagy általánosan kötelező erejű jogszabály alapján keletkezett, a devizapénzintézet a devizabelföldi jogi személy kérelmére csehszlovák fizetőeszközökért devizaeszközöket köteles téríteni a devizakülföldinek.

(2) A devizaeszközöknek az 1. bekezdés szerinti térítése a pénzbeli kötelem esedékessége napján érvényes árfolyam szerint történik.

(3) A CSÁB végrehajtási előírásában állapítja meg, milyen eljárást követnek a devizapénzintézetek az említett térítéseknél.

4. szakasz

Devizakülföldiekkel szembeni pénzbeli kötelmek szerződéses vállalása és a kötelmek teljesítése

14. § v

(1) A devizabelföldi jogi személy devizaengedély nélkül kötelezheti magát szerződéssel devizakülföldivel szembeni pénzbeli teljesítésre, ha e kötelem teljesítésére megvannak a devizaeszközei a devizapénzintézetben nyitott devizaszámláján (11. n).

(2) A devizabelföldi jogi személy devizaengedély nélkül kötelezheti magát szerződéssel devizakülföldivel szembeni pénzbeli teljesítésre, ha e kötelem teljesítésére csehszlovák fizetőeszközeit használhatja fel, kivéve

a) külföldi ingatlan vételét,

b) külföldi értékpapírok vételét,

c) hitel elfogadását devizaeszközökben devizakülfölditől.

IV. RÉSZ

Devizabelföldi természetes személyek jogai és kötelességei

1. szakasz

Bejelentési kötelezettség

(1) A devizabelföldi természetes személy azon tagköztársaság pénzügyminisztériumának felszólítására, amelynek területén lakóhelye van, köteles a megállapított határidőben a nyilvántartásba bejelenteni.

a) a devizakülföldivel szemben fennálló pénzbeli követeléseit- és pénzbeli kötelmeit,

b) külföldi ingatlanjait s az ezzel az ingatlannal kapcsolatban az adott időszakban keletkezet; bevételeinek és kiadásainak áttekintését,

c) vagyoni részesedését külföldi vállalkozáson,

d) külföldi értékpapírjait.

(2) Az 1. bekezdés szerinti felszólításra hasonlóképpen vonatkozik a 9. §. 2. bekezdése.

(3) Ha a devizabelföldi természetes személy pénzbeli követelésének teljesítése az e célra meghatározott jogi személy közvetítésével történik, a követelést ez a jogi személy jelenti a devizanyilvántartásba.

2. szakasz

A követelésekből származó teljesítések átutalása belföldre

16. §

(1) A devizabelföldi természetes személy haladéktalanul köteles megtenni minden ahhoz szükséges cselekményt, hogy a külföldön követeléseire kifizetett összeg és a külföldi pénzintézeteknél vezetett számlán elhelyezett devizaeszközei belföldre legyenek átutalva vagy be legyenek hozva.

(2) A végrehajtási előírás megállapíthatja, a devizabelföldi természetes személyt mikor nem terheli az 1. bekezdésben említett kötelezettség. Indokolt esetekben a devizabelföldi természetes személyt devizaengedély megadásával lehet e kötelezettség alól mentesíteni.

3. szakasz

A devizaeszközök letétbe helyezésének vagy

felajánlásának kötelezettsége és a devizaeszközök vételéhez való jog

(1)A devizabelföldi természetes személy a 3. bekezdésben megállapított határidőben köteles az 5000 korona ellenértéket meghaladó devizaeszközeit

a) devizapénzintézetben vezetett devizaszámlára letenni vagy

b) devizapénzintézetnek vételre felajánlani csehszlovák fizetőeszközökért. A devizapénzintézet a devizabelföldi kérelmére köteles tájékoztatást adni arról, hogy az adott külföldi fizetőeszközök milyen összege felel meg az 5000 koronának.

(2) A devizabelföldi természetes személy a 3. bekezdésben megállapított határidőben köteles a devizapénzintézetnek vételre felajánlani az aranyat [2. § b) pontja] csehszlovák fizetőeszközökért vagy devizaeszközökért. A felajánlási kötelezettség nem vonatkozik az aranyérmékre.

(3) Az 1. és a 2. bekezdés szerinti kötelezettséget a devizabelföldi természetes személy azon naptól számított 30 napon belül köteles teljesíteni, amelyen a devizaeszközöket és az aranyat megszerezte, illetve amelyen megszerzésükről tudomást szerzett vagy amelyen devizabelföldivé vált. Azon devizaeszközöket és aranyat, amelyeket a devizabelföldi természetes személy külföldi tartózkodása során szerzett és belföldre hozott, a hazatérésétől számított 30 napon belül köteles devizaszámlára letenni vagy a devizaintézetnek vételre felajánlani.

(4) A devizabelföldi természetes személy az 5000 korona ellenértéket meg nem haladó devizaeszközöket korlátozás nélkül felhasználhatja, kivéve a kereskedést (7. § 3 . bek.).

(5) Az 5000 korona ellenérték kiszámítása szempontjából a meghatározó az azon a napon érvényes valuta- vagy devizavételi árfolyam, amelyen kezdetét vette az 1. és a 2. bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének határideje.

(6) Az 1. bekezdés szerinti kötelezettség nem vonatkozik a devizapénzintézet által eladott vagy kiadott devizaeszközökre a vételtől vagy a kiadástól számított hat hónapig. Ebben a határidőben a devizabelföldi természetes személy korlátozás nélkül rendelkezhet ezekkel a devizaeszközökkel, kivéve a kereskedést (7. § 3. bek.).

(7) Ha a devizabelföldi természetes személytől a devizapénzintézet nem hajlandó a devizaeszközöket megvásárolni, köteles erről igazolást adni számára. A devizabelföldi természetes személy ezekkel a devizaeszközökkel belföldön és külföldön is korlátozás nélkül rendelkezhet.

18. §

A devizapénzintézet nem vizsgálja, hogy az 17. § szerinti kötelezettség teljesítése során megtartották-e a 17. n (3) bekezdésében említett határidőt, és nem vizsgálja a felajánlott vagy letett devizaeszközök szerzésének eredetét.

19 §

(1) A végrehajtási előírás kedvezményeket állapíthat meg azon kötelezettség alól, amely a devizabelföldi természetes személyt a 17. § szerint terheli:

(2) A devizabelföldi természetes

személy a 17. §-ban megállapított kötelezettségek alól devizaengedély megadásával mentesíthető vagy e kötelezettségek teljesítésének határideje devizaengedéllyel meghosszabbítható. 20. §

(1) A devizapénzintézet az e törvényben, végrehajtási előírásaiban vagy a devizaengedélyben megállapított esetekben köteles a devizabelföldi természetes személynek és a devizakülföldinek csehszlovák fizetőeszközökért devizaeszközöket eladni a devizakülföldi javára külföldre történő fizetéshez.

(2) A devizaeszközöknek az 1. bekezdés szerinti eladása a valuták vagy devizák devizapénzintézet általi eladása számára az eladás napján érvényes árfolyama szerint történik.

21. §

(1) A devizapénzintézet a devizabelföldi természetes személynek csehszlovák fizetőeszközökért köteles devizaeszközöket eladni utazásával kapcsolatos kiadásainak fizetésére, mégpedig a Csehszlovák Állami Bank által az adott időszakra meghatározó mértékben, s erről igazolást kiállítani számára.

(2) A devizaeszközöknek az 1. bekezdése szerinti eladásra a valuták vagy devizák devizapénzintézet általi eladása számára érvényes aznapi árfolyam szerint történik, amikor a devizabelföldi természetes személy a devizapénzintézetben csehszlovák fizetőeszközökben leteszi a vásárolt devizaeszközök ellenértékét.

(Holnapi számunkban folytatjuk)