Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-16 / 124. szám
1991. július 16. Szabad ÚJSÁG 3 Egy pont híján megegyeztek Érlelődik a START- egyezmény Baker és Besszmertnih amerikai és szovjet külügyminiszterek bejelentették, hogy négynapos tárgyalásaikon a START-egyezmény előkészítéséről egyetlen pont híján megegyezésre jutottak. A stratégiai fegyverkorlátozásról szóló egyezmény egyetlen vitás pontját Bush és Gorbacsov a londoni csúcsértekezlet keretében tervezett találkozásukon vitatják meg. Addig Szakértők vizsgálják a problémát. A két külügyminiszter megegyezett abban, hány robbanófejet vihet egy-egy rakéta, lehetővé tették, hogy a kísérleti és gyakorló kilövések idején leadott jelzések mindkét fél rendelkezésére álljanak. Besszmertnih a tárgyalásokat követő sajtóértekezleten kijelentette, hogy „kilenc év hosszú útja véget ért”. Baker kivételes haladásként minősítette a tárgyalásokat, mert azok az elkövetkezendő 15-20 év startégiai egyensúlyát érintik. Az amerikai elnök szóvivője bejelentette, hogy az amerikai—szovjet csúcstalálkozó aligha valósulhat meg a START-egyezmény megkötése előtt. Minden attól függ, hogyan egyezik meg Bush és Gorbacsov Londonban. A két külügyminiszter tárgyalásait Bush elnök reményteljesnek nevezte. A majdnem kész egyezmény egyetlen vitás pontja egy olyan fegyver, amely még nem is létezik. Arról van ugyanis szó, hogy a START- egyezménynek engedélyezni kellene egy újfajta rakéta alkalmazását, de nem tudtak megállapodni abban, hogyan határozzák meg e rakéta jellegét. A kérdés főleg műszaki vonatkozású és jelentősége a jövőben lehet fontos. V_______________________________/ Aeroflot—BA Az angol British Airways légiforgalmi társaság és a szovjet Aeroflot közös vállalatot alapít, amelynek neve Air Russia lesz. Az erről szóló egyezményt Gorbacsov londoni látogatásakor, e héten írják alá. A brit társaság kb. 32 millió dollárt ruház be a Szovjetunióban és az Air Russiát korszerű Boeing 767 típusú utasszállító gépekkel akarja felszerelni. A hírt a Financial Times tette közzé. Lelőtték? Olaszországban megtalálták a 11 évvel ezelőtt tengerbe zuhant DC-9 típusú személyszállító repülőgép fekete dobozát. Az Ustica sziget közelében lezuhant gép balesetének okait mindmáig nem tárták fel, de a roncs közelében talált tenger-levegő rakéta maradványai arra engednek következtetni, hogy egy közelben cirkáló hadihajó lőtte le tévedésből a repülőgépet. A fekete doboz előkerülése megoldhatja a talányt. Sivatag Dél-Európában ? Európa déli tengerparti részét e'lsivatagosodás veszélye fenyegeti Ezt az Európa Parlament tudományos tanácsadó testületé állapította meg. Az Európai Közösség az elsivatagosodás elleni küzdelemre tíz milliárd ECU-t szán. Spanyolországban már eddig is 25 ezer négyzetkilométer terület vált sivataggá Még száz évvel ezelőtt egy utazó azt írta Spanyolországról, hogy északtól délig erdők borítják, de ma ez már korántsem érvényes. A sivataggá válás igen gyors ütemben folytatódik, amit elősegítenek a gyakori erdőtüzek és a termőtalajt elmosó esőzések is. Az intenzív mezőgazdasági termelés nyomán a talaj sokhelyütt elszikesedik, ami az öntözés fokozását vonja maga után, s ez kimeríti a víztartalékokat. Zárt ajtók mögött, sok találgatás után Megkezdődött a „hetek” csúcsértekezlete A londoni Lancaster palotában, a királynő rezidenciájának közelében tegnap délután megkezdődött a világ hét legfejletebb államának csúcsértekezlete. Az Egyesük Államokat George Bush elnök, Franciaországot Francois Mitterrand elnök, Olaszországot Giulio Andreotti kormányfő, Japánt Tosiki Kaifu miniszterelnök, Kanadát Brian Mulroney kormányfő, Németországot Helmut Kohl szövetségi kancellár és Nagy-Britanniát John Major kormányfő képviseli. A tanácskozás napirendjén bolygónk legsürgetőbb gazdasági és politikai problémái szerepelnek. A tanácskozást a vendéglátó brit kormányfő nyitotta meg. Azután a tanácskozást zárt ajtók mögött folytatták. Annak ellenére, hogy a tanácskozáson, amely előreláthatóan 46 órát tart, megtárgyalják Irak, a világkereskedelem, valamint a legfejlettebb országokban alkalmazott kamatlábak kérdéseit, a legnagyobb érdeklődés a Szovjetunióval kapcsolatos kérdésekre irányul. A sajtóban rengeteg találgatás, elemzés látott napvilágot. Az Associated Press hírügynökség szerint Irak kérdésében aránylag könnyen egyetérthetnek, de a. Szovjetuniónak nyújtandó segítség ügyében véleménykülönbségek vannak. A francia elnök szerint a Szovjetuniónak segíteni kellene, Bush viszont azt állítja, hogy „kitöltetlen csekkekkel nincs idő foglalkozni” és nem akar semmi olyat tenni, amiből arra lehetne következtetni, hogy a Nyugat elvesztette érdeklődését a kelet-európai államok megsegítése iránt. A Szovjetuniónak nyújtandó segítség legkitartóbb híve Kohl kancellár. Ezzel szemben a japán vélemény az, hogy a Szovjetuniónak előbb három feltételt kell teljesítenie: bebizonyítani, hogy képes gazdaságosan felhasználni a segítséget, hogy érdeke a katonai költségek csökkentése és hajlandó tárgyalni a Kurill-szigetekről. A londoni kilátásokról nyilatkozott Gorbacsov szovjet elnök is. Az elnököt Londonba kísérő szakértők közt hiányoznak a hadsereg képviselői. Gorbacsov a Novosztyi hírügynökségnek kijelentette, hogy a katonai szakértők részt vettek javaslatainak kidolgozásában. „Londonban azt javasoljuk majd, hogy működjünk együtt a védelmi ágazat átépítésében” — mondta Gorbacsov. — „Ezzel megnyitjuk az ajtót abba a bizonyos 13. terembe és így bizonyítjuk a legjobban, mire irányulnak céljaink, milyen változások zajlanak le társadalmunkban”. Arra a kérdésre, milyen eredményt tekint sikernek, Gorbacsov azt válaszolta, hogy sikernek számít már Energetikai charta Az európai energetikai charta tervezetéről tárgyal Brüsszelben 50 ország, köztük Csehszlovákia képviselője. Az alapokmány, amelyen dolgoznak, azt a célt követi, hogy összhangba hozza az energiatermelést és fogyasztást, miközben a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák és megvédik a környezetet az energiatermelés ártalmaitól. Az ötnapos konferencián a helsinki folyamat 35 tagállamán kívül részt vesznek Japán, Ausztrália és Új-Zéland szakértői is, valamint 9 arab állam megfigyelői. Az energetikai charta gondolatát támogatja az Európai Közösség. Az okmány meghatározza az energiahordozók kitermelésének alapelveit, a beruházások és a technológia módját, az energiakereskedelem szabályait és a műszaki feltételeket. A cél, hogy együttműködés alakuljon ki az energiahordozók tulajdonosai és az energia felhasználására alkalmas korszerű berendezések birtokosai között. E téren jelentős a Szovjetunió szerepe, amely hatalmas energiatartalékkal rendelkezik, kihasználása azonban a pénzügyi és műszaki eszközök hiányába ütközik. Az energetikai nyersanyag kitermelésének korszerűsítése a Szovjetunióban 250 milliárd dollárba kerülne. Az ötnapos konferencián előkészítik az európai energetika-ügyi miniszterek konferenciáját, amely az iparilag fejlett országok egyik legnagyobb problémáját hivatott megoldani. A világ környezeti szennyeződésében 80 százalékban részesednek azok a mérgező anyagok, az is, hogy az értekezletet jelenlegi formájában rendezik meg. Az értékelésben az lesz a legfontosabb, milyen arányú lesz a kölcsönös megértés. Mert ettől függ, hogy milyen gyorsan indul be az együttműködés. A Reuter hírügynökség úgy értesült, hogy július 17-én, amikor Bush és Gorbacsov találkoznak, meg fognak állapodni a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló egyezményben és így július végén vagy augusztus elején létrejöhet a moszkvai csúcstalálkozó. A Szovjetunió kérdése előrejelzések szerint szerdán kerül a „hetek” tanácskozásának napirendjére. A szovjet várakozásokat lehűtötte a The Indenpendent című lap, amely azt írja, hogy a szovjet elnök javaslatai nem eléggé radikálisak és ezek alapján nem lehet megteremteni a szabad veresenyen alapuló gazdaságot. A szovjet reformokra Nagy- Britannia, az Egyesült Államok, Japán és Kanada tekint a legszigorúbban. Jevgenyij Primakov, a szovjet elnök péntek óta Londonban tartózkodó tanácsadója egy interjú során rámutatott a szociális indíttatású zavargások veszélyére a Szovjetunióban. Azt mondta, hogy a szovjet reformtörekvések a Nyu-A horvát belügyminiszter-helyettes tegnap Zágrábban megerősítette, hogy tegnapra virradóan fegyveres összetűzés volt a szerbek és horvátok között Petrinje község térségében. A horvát rendőrök éjszaka visszatértek a térség községeibe, ahonnan vasárnap a szerb fegyveresekkel folytatott harcok során kivonultak. A tegnap éjjel kiújult harcokba beavatkozott a jugoszláv hadsereg harckocsizó egysége is. A belügyminiszter-helyettes szerint a Bánátba kiküldték az ötödik katonai körzet és a horvát belügyminisztérium vegyesbizottságát, hogy a helyszínen győződjön meg a történtekről. Az egymásnak ellentmondó információk szerint az éjszakai harcokban a horvát nemzeti gárda egy tagja elesett, többen megsebesültek. Az összecsapás szerb áldozatairól nem érkezett jelentés. A hadsereg azzal vádolja a horvát rendőrséget, hogy nemcsak a szerb fegyveresekre lő, gat segítsége nélkül zátonyra futhatnak. Amennyiben Gorbacsov üres kézzel tér haza Londonból, helyzete megrendül. A veszély szerinte csak részben fenyeget az ellenzék és a konzervatív erők részéről és lényege egy szociális felkelés veszélye. Besszmeraih szovjet külügyminiszter szerint a londoni Bush-Gorbacsov találkozó a moszkvai csúcsértekezlet főpróbája lesz és meghatározhatja annak tartalmát. Véleménye szerint az amerikai vezetés érdekelt a szovjet reformokban és lehetőségei szerint támogatni fogja őket. A német sajtó is elsősorban a Szovjetuniónak nyújtandó segítséggel foglalkozik. A Die Welt szerint Londonban a Szovjetunió javára kellene dönteni, de ezt a segítséget nem nyújthatják egyol-. dalúan Németország számlájára. A Frankfurter Rundschau szerint a Marshall-terv mintájára kellene megszervezni a Szovjetuniónak nyújtandó támogatást a változások segítésére. Az olasz Corriere Della Sera azt írja, hogy a Moszkvának nyújtandó segítség megosztja a hét legfejlettebb államot. A La Stampa szerint a Nyugat nagy kockázatot vállal, viszont Gorbacsov jogosan igényelheti annak a 250 milliárd dollárnak legalább egy részét, amelyet a NATO évente a szovjet fenyegetés elleni védelemre fordított. Ez a fenyegetettség ma már nem létezik, vagy leglábbis annyira csökkent, hogy napirendre kerülhet a fegyverkezési kiadások csökkentése, tekintet nélkül a szovjet gazdaság szükségleteire. hanem a katonákra is. A horvát belügyminisztérium ezt tagadja. A legújabb információk szerint Bánátban az összetűzések véget értek és a vidéken nyugalom van. A szerbek és horvátok közti összetűzések közvetlenül az Európai Közösség 50 tagú megfigyelő csoportjának Zágrábba érkezése előtt zajlottak le. Branko Kostic, a jugoszláv Államelnökség tagja kijelentette, hogy a hadseregnek az eddigieknél erőteljesebben védelmeznie kell Horvátország válságtérségeiben az állampolgárokat és meg kell akadályoznia polgárháború kirobbanását. A Szlavóniából menekült szerbekkel folytatott beszélgetése során Kostic kijelentette, hogy a jugoszláv hadsereg nem tér vissza a kaszárnyákba, mert a haderő képezi a nagyarányú nemzetiségi konfliktusok utolsó akadályát. Husszein bukására várnak? Azok az amerikai katonák, akik többszázezer kúrának segítettek a hazatérésben, most elhagyják Irakot Az amerikai katonák kivonulásáról készült kép az iraki-török határátkelőhelyen készült. Hammadi iraki kormányfő sajtóértekezletén kijelentette, hogy az Irak-ellenes amerikai fenyegetőzések azt bizonyítják, miszerint Washington Irakot meg akarja semmisíteni. Hammadi szerint az amerikai támadás igen valószínű, annak ellenére, hogy Bagdad mindent megtesz azért, hogy segítse az ENSZ-t nukleáris létesítményeinek vizsgálatában. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ szankcióit azért érvényesítik továbbra is, (Telefotó: CTK/AP) mert az USA Szaddam Husszein bukására vár. Az iraki kormányfő szerint az USA és a Biztonsági Tanács többi tagja egy politikai terv szerint jár el, amely arra irányul, hogy megsemmisítsék Irakot és lehetővé tegyék Izraelnek az uralmat a Közel-Keleten. Hammadi elítélte az Irak-ellenes blokádot, mert ez lehetetlenné teszi élelmiszer és gyógyszer bevásárlását, aminek következményeként sokan meghalnak és az iraki nép éhezik. A nemzetközi felügyelő csoportot fegyverropogás fogadja Szerb—horvát tűzpárbaj hír SzÍRIA elfogadta Bush amerikai elnök ajánlásait a közel-keleti helyzet rendezéséről. Az amerikai javaslatok elfogadását Bush elnök és Baker külügyminiszter nagyra értékelték. Lehetséges, hogy Baker az új helyzetben még egy utat tesz a Közel-Keletre. INDIÁBAN újabb nyomokat tártak fel a Gandhi-gyilkosság kapcsán. Egy magas beosztású rendőrtiszt szerint kétségtelen, hogy a merényletet a tamil szeparatisták követték el, de nem lehet kizárni, hogy az előkészítésben más szélsőséges csoportok és nemzetközi szervezetek is résztvettek. Mindeddig a merénylettel kapcsolatban 13 személyt tartóztattak le. KíNÁBAN ismét megnövekedett az árvízveszély, mégpedig a legnagyobb város, Sanghaj közelében. Az árvizek áldozatainak száma 1500, és 130 millió embert ért kár. Irak átadta az ENSZ-nek legújabb, immár harmadik listáját nukleáris létesítményeiről. Még nem biztos, hogy az új lista teljes-e. A nukleáris létesítmények teljes feltárásának határideje július 25. Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet elnöke hazugnak mondta az USA igyekezetét az arab-izraeli konfliktus megoldására. Arafat szerint az amerikai javaslatok csak arra szolgálnak, hogy Izraelnek elég ideje legyen megerősíteni és betelepíteni a megszállt területeket. ►Rí LANKÁN a kormánycsapatok partraszállással egybekötött hadműveletet hajtottak végre a szigetország északkeleti részén. A „Tamil Tigrisek” szeparatista fegyveresek itt ugyanis egy kormányhelyőrséget már hosszabb ideje bekerítve tartanak. A kormánycsapatok hadműveletében 800 katona vett részt. DéL-KOREA tegnap azt javasolta, hogy a Felszabadulás Napját a két koreai állam együttesen ünnepelje meg. Ez az ünnep, augusztus 15-e, annak a napnak az évfordulója, amikor a félszigetet felszabadították a japán megszállás alól. Ausztriában az utóbbi napok trópusi hőségét felhőszakadások váltották fel. Ezek nyomán szélviharok és nagyméretű földcsuszamlások keletkezetek. A károkat 100 millió schillingre becsülik. Az osztrák meteorológusok szerint a lehűlés nem tart sokáig és a hőmérő higanyszála 40 °C fölé kúszhat. IVllNSZKBEN véget ért az „Egység a leninizmusért és a kommunista eszmékért” nevű konzervatív bolsevik mozgalom konferenciája. A mozgalom külön platformot akar létrehozni az SZKP-n belül, el akarja érni, hogy összehívják a párt rendkívüli kongresszusát és eltávolítsák a párt éléről Mihail Gorbacsovot. A kongresszust előkészítő bizottság élér? Nyina Andrejevát választották. BULGÁRIÁBAN egy közvéleménykutatás megállapította, hogy a megkérdezettek 57 százaléka egyetért az új alkotmány elfogadásával, 20 százalék ellene van és 23 százalék még nem alakította ki saját véleményét. A megkérdezettek 32 százaléka az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetsége mellett állt ki, 27 százalék a Bolgár Szocialista Pártot támogatta. KuVAIT külföldi kölcsönt igényel a háború okozta károk felszámolására. A pénzügyminisztérium utasítást kapott az emírtől, hogy vegyen fel 33 milliárd dollár hitelt. A hitelre azért van szükség, mert az ország bevételét képező kőolaj az égő olajkutak miatt nem termelhető ki. Az égő olajkutak naponta 100 millió dollár kárt okoztak.
