Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-16 / 124. szám

/ / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kedd, 1991. július 16. • I. évfolyam • 124. szám • Ára 2,30 korona Folytatódik a parlamenti tanácskozás A nyugdíjas dolgozhat Prágában tegnap folytatódott a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 16. együttes ülése. A tanácskozás elején a képviselők ismét foglalkoztak a társada­lombiztosítási törvény módosítására vonatkozó javaslattal, amelyet a Nemzetek Kamarájának tagjai korábban nem fogadtak el Még mielőtt rátértek volna az érdemi vitára, úgy döntöttek, hogy nem módosít­ják a 98. cikkelyt, mivel a módosítás lehe­tetlenné tette volna, hogy a nyugdíjasok dolgozhatnának és egyben nyugdíjat is kaphatnának. Azonban tekintettel arra, hogy a novellával hatályon kívül helyező­dik a kormány 142/1983-ás törvényerejű rendelete — amely rögzíti a dolgozó nyugdíjasok esetében a nyugdíjfolyósítás lehetőségét —, paradox helyzet állt elő, mivel a parlament a novellával így is lehe­tetlenné tette a nyugdíj és a fizetés egyide­jűleg való folyósítását. A törvény novellá­ja augusztus elsején lép hatályba. „A parlament a legkeményebb feltéte­leket hagyta jóvá a nyugdíjak folyósításá­hoz” — kommentálta az elfogadott társa­dalombiztosítási törvénynovellát Petr Miller szövetségi munkaügyi és szociális miniszter. Mint mondta, a képviselők ez­zel megerősítették a 98. cikkelyben foglalt eredeti rendelkezés érvényességét. E sze­rint egyebek között nyugdíjat nemezei­nek annak a személynek, aki nyugdíjas­ként tovább dolgozik. Szünet után a honatyák mégis módosí­tották a novellát, mégpedig úgy, hogy az semmit sem változtat a nyugdíjasok fog­lalkoztatásának eddigi gyakorlatán. / \ Az Együttélés sikere a parlamentben A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 16. együttes ülésén titkos szavazással megvá­lasztották a Szövetségi Biztonsági és Információs Szolgálat működésére felügyelő parlamenti testület hét tagját, hármat a Népi Kamarából és négyet a Nemzetek Kamarájából. Ez utóbbi kamarából a fontos parlamenti felügyelő szerv tagjává választották Boros Zoltánt, az Együttélés Politikai Mozgalom képviselőjét is. A Nemzetek Kamarája részéről Boros Zoltánon kívül beválasztották az ellen­őrző szervbe Frantisek Pernicát (Morvaország—Szilézia Társaság), Vlasta Par­­kanovát (Polgári Demokrata Szövetség) és Ladislav Kovácot (NYÉK). A Népi Kamara részéről Július Bobovnicky (KDM), Albert ferny (Polgári Fórum — szociáldemokrata irányzat) és Jifí PospBil (Polgári Demokrata Párt) lett a testület tagja. A Népi Kamarából a negyedik képviselőt később választják ^_______________________________________________________________) SOMODI Megnyílt a tábor Somodiban július 14-én immár tizen­egyedszer nyílt meg a hagyományos mű­velődési tábor. Miután Kolár Péter, a Thália Színház igazgatója, aki az első tíz tábor szervezője volt, üdvözölte a 150 tá­borozó!, Gál Sándor író a Csemadok já­rási választmánya nevében hivatalosan megnyitotta a tábort. „Sajnos, a változá­sokkal reményeink nem váltak valóra. A berendezkedő hatalommal szemben meg­fontoltan, kitartóan, tisztán kell fölven­nünk a harcot, hogy sikerüljön a szá­munkra készített csapdákat elkerülnünk. Legyen a tábor derű, nyugalom, nap­fény! ” — fejezte be Gál Sándor. A bevezetők után Novák Ferenc, a ne­ves koreográfus elmondta, a Kárpát-me­dencében valamikor egységes tánckultúra volt, mely az európai kultúra része. Jóné­­hátiy töredéke ennek az egységes kultúrá­nak tájainkon őrződött meg. A népek egy­mástól tanulták el a táncokat, így kölcsö­nösen gazdagodtak, s minden tánchoz hozzáadtak valamit sajátosságaikból, ér­zésvilágukból. így lett sokszínű, és mégis egységes ez a kultúra. „A Kárpát-medencében a népek nem tudták, hogy gyűlölniük kell egymást, erre később a politikusok tanították meg őket” — zárta előadását Novák Ferenc. Továbbra sincs megegyezés Bős ügyében Kíbékíthetetlennek látszó ellentétek Pozsonyban tegnap kormányközi ta­lálkozóra került sor a dunai vízlépcső építésének további menetéről. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kül­döttségét Jón Carnogursky, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke, a Magtar Köztársaság delegációját pedig Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter vezette. Emlékeztetőül elmondjuk, hogy há­rom éven belül immár negyedik alkalom­mal került sor ilyen szintű tárgyalásokra. „természetesen a még érvényes szerződés keretein belül hajlandók tárgyalni”. Amint azt a tanácskozás után tartott sajtóértekezleten megtudtuk, a két fél ál­láspontja nem sokban közeledett egymás­hoz A Ján Camoguisty vezette csehszlo­vák küldöttség eleve elfogadhatatlannak tartott minden olyan megoldást, amely nem kapcsolódik az építkezés befejezésé­hez, míg a magyar delegáció, Mádl Fe­renc tárca nélküli miniszterrel az élén tu­jebb az tekinthető, hogy a csehszlovák küldöttség beleegyezett egy háromoldalú bizottság létrehozásába, amely komplex módon elemezné a különböző variánso­kat, különös tekintettel a környezetvéde­lemre; a magyar fél ugyanakkor kétoldalú bizottság létrehozását javasolja. A legkö­zelebbi kormányszintű véleménycsere — miután a küldöttségek tájékoztatják kor­mányaikat, s azok eldöntik a további lépé­seket — szeptember közepén várható, (v) A két küldöttség a tárgyalóasztalnál Reggel mintegy húszán gyűltek össze a tanácskozás színhelye, a Bórik Szálló előtt, hogy tiltakozzanak az erőmű építésének folytatása ellen. Felvételünk akkor készült, amikor a csehszlovák kormányküldöttség vezetője, Ján Őamogursky mosolyogva elvonul a tüntetők előtt (ŐSTK-felvételek) Képviselőink a mezőgazdaság gondjairól *&tPowasmto t4m Az illetékesek várták, hogy a tegnapi ta­lálkozón fontos eredmény születik a víz­mű problémáinak rendezését illetően. Csehszlovákia kezdettől fogva ahhoz ra­gaszkodik, hogy az 1977-ben megkötött eredeti csehszlovák—magyar szerződés értelmében építsék fel a vízlépcsőt. A Magyar Köztársaság viszont azt javasolta, hogy nyilvánítsák érvénytelennek a meg­állapodást. A csehszlovák fél erre is felké­szült, s azt indítványozta, hogy pótmegol­dásként csehszlovák területen fejezzék be a bőéi beruházás kivitelezését. Röviddel a tárgyalások megkezdése előtt Dominik Kocinger csehszlovák kor­mánybiztos nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda és a Szlovák Rádió munkatár­sának. Mint mondta, a találkozón egye­bek között megvitatják, hogy Budapest tehet-e engedményeket az államközi szer­ződés érvénytelenítésére vonatkozó köve­telését illetően. Bár bizonyára ismeretes előtte Magyarország hajthatatlansága, mégis azt hangoztatta, hogy a találkozón Megérteni a földből élőket A múlt hét végén a Szövetségi Gyűlésben a mezőgazdasági tárcák vezetőinek részvételével tartott ülést a parlament mezőgazdasági állandó bizottsága. Napirenden az agrárpoli­­tika koncepciójának kialakítása és néhány időszerű kérdés megvitatása szerepelt. A részletekről az Együtt­élés Politikai Mozgalom két parla­menti képviselőjétől, Batta István­tól és Boros Zoltántól érdeklőd­tünk. A képviselők válaszai tükrözik, hogy tudatában vannak azoknak a gondoknak, amelyek választóikat, a szlovákiai magyar földművesek nagy részét jelenleg aggasztják. BATTA L: A tanácskozás felszínre hozta, hogy a cseh és a szlovák mező­gazdasági tárca eltérően ítéli meg az ágazat pénzügyi támogatásának kér­dését. A cseh mezőgazdasági minisz­ter helyettesének felszólalásából ki­tűnt: ha a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság egymástól elté­rő, önálló agrárpolitikát kíván folytat­ni, ez egy „belső vámhatár” létreho­zásához vezet, ami nem a mindenből hasznot húzó spekulánsokat, hanem elsősorban a kistermelőt fogja a leg­inkább sújtani. Egyértelművé vált: ha a két köztársaságban eltérően értel­mezik a mezőgazdaság átalakítását, ez elodázza a problémák megoldását, s tovább növeli a feszültségeket. A mezőgazdaságban sincs helye a ráfi­zetéses termelésnek. BOROS Z.: A gyapjúárak és a gyapjúbehozatal körüli problémákra is fénj: derült. Oly értelemben, hogy ha valóban működőképes piacgaz­daságot akarunk kialakítani, akkor nem ütközhetünk meg azon, hogy a textilipar az olcsóbb és jobb minősé­gű ausztráliai vagy új-zélandi gyap­jút vásárolja meg. Nem tévedés: ez a gyapjú az óriási földrajzi távolság el­lenére is valóban olcsóbb a hazainál! Azonban az érem másik oldalát is meg kell mutatni. Az eddigi állami támogatás inkább a feldolgozóipart érintette, s nem közvetlenül az ős­termelőt, az állattenyésztő földmű­vest. Ezt bizonyítja, hogy a feldolgo­­(Folytatás a 2. oldalon) lajdonképpen az 1977-es államközi szer­ződés hatályon kívül helyezéséről jött tár­gyalni Pozsonyba. Ennek az alapvető né­zetkülönbségnek a jegyében zajlott lénye­gében az egész tanácskozás, s az álláspon­tok összeegyeztethetetlen voltáról tanús­kodik a kiadott közös közlemény is. Hala­dásnak — ületve inkább csak némi válto­zásnak ebben az állóháborúban — legfel-Az Eurolánc polgári kezdeményezés 20 tagja tegnap reggel ismét „elfoglalta” a körtvélyesi felvízcsatoma szivattyúállo­másának környékét. Jón Babejnak, a szervezet szóvivőjének délelőtti tájékoz­tatása szerint a blokádot akkor fejezik be, ha felfüggesztik a vízmű építésére kidol­gozott terv (úgynevezett C változat) reali­zálását. Kassák-díjat kapott Cselényi László A Magyar Műhely a ’70-es évek elejétől az avantgarde irodalom műveléséért a legjobbaknak minden évben kiadja a Kassák-díjat. Idén, június 27-én Szombathelyen ismét sor került a díjkiosztó ünnepségre, s mindannyiunk örömére a Kassák-díj kurátorai csehszlovákiai magyar költőnket, Cselényi Lászlót tartották a legérdemesebbnek e megtisztelő irodalmi elismerésre. Mint megtudtuk, Cselényi Lászlót a ’70-es évek közepén egyszer már ki szerették volna tüntetni e díjjal, de akkor épp kiadásban lévő kötete, a Krétakor körüli problémák miatt mintegy önvé­delemből azt nem fogadhatta el. A díj néhány évvel később, de végül ' mégis eljutott hozzá. Gratulálunk!_____________________________-cs-y A napokban Közép-Szlovákiában is megkezdődött az aratás. Az őszi árpa legkorábban a Füleki Állami Gazdaság tormási és sávolyi részlegének hatá­rában érett kasza alá. Parcellától függően, 50 és 60 mázsa közötti hektárho­zamot értek el. A felvétel Sávoly határában készült Kép és szöveg: FARKAS OTTÓ

Next

/
Thumbnails
Contents