Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-02 / 113. szám

1991. július 2. ( Hírek ) • BÉCSBEN a helsinki folyamat tag­államainak parlamenti képviselői ta­nácskozást tartanak. A háromnapos ér­tekezlet központi témája a jugoszláviai válság. A képviselők megtárgyalják a berlini külügyminiszteri értekezlet ered­ményeit és felmérik, milyen szerepet tölthetnek be a kelet-európai demokra­tikus reformok segítésében. • A KARIBI közös piac (CARI­­COM) tagállamai Szent Kristóf szigetén konferenciát tartanak. A tanácskozás té­mája az egységes vámtarifák meghatáro­zása a kölcsönös kereskedelemben. • A BRIT rendőrség idejében hatás­talanított egy bombát, amelyet ír terro­risták helyeztek el Preston városban a brit légierő toborzóirodája előtt. • A JAPÁN Központi Bank tegnap, hat év után először, 6 százalékról 5,5 százalékra csökkentette a leszámítolási díjtételt. Ezt azzal indokolja, hogy fenn akarja tartani a gazdasági növekedés ütemét, amely a jelek szerint idén majd­nem a felére csökkent volna. • PIERRE CARDIN a moszkvai Kreml közvetlen közelében nagyszabású divatbemutatót rendezett. Cardin sike­res tárgyalásokat folytatott Szilajewel, az OSZSZK kormányfőjével és még idén 40 állami és privatizált vállalatnál megkezdheti a női, férfi és gyermekkon­fekció gyártását. • A SZOVJET PARLAMENT tegnap jóváhagyta a privatizálási törvényt, amely szerint a szovjet iparvállalatok felét a jövő év végéig privatizálják. A második szakaszban a privatizált üze­mek arányát 60-70 százalékra akarják növelni. A privatizálás bevételeiből ere­dő 520—650 milliárd rubelt a tervek szerint a belső adósság kiegyenlítésére és a költségvetési hiány csökkentésére akarják felhasználni. • AZ OSZSZK-BAN megkezdték a munkanélküliek hivatalos bejegyzését. Az Orosz Köztársaságban, ahol 155 mil­lió ember él, a munkanélküliség a feltéte­lezések szerint az év végéig 5 millió főre nő. Azzal számolnak, hogy az elkövetke­ző napokban 60 ezer ember jegyezteti fel magát a munkanélküliek névsorába. A tanév befejeztével 1,3 millió közép- és fő­iskolát végzett fiatal, valamint a leszerelt katonák keresnek majd munkát. • EGYIPTOM üdvözölte a Dél-afri­kai Köztársaság hajlandóságát, hogy csatlakozik az atomfegyverek terjeszté­sét tiltó egyezményhez. Ugyanakkor bí­rálta, hogy Egyiptom szomszédságában egyes államoknak, például Izraelnek atomfegyvere van, amely nem esik sem­miféle nemzetközi ellenőrzés alá. I ( ÚJSÁG ) I A Varsói Szerződés feloszlatásának visszhangja Kompromittált paktum A bonni Die Welt című lap a Varsói Szerződés feloszlatása kapcsán azt írja, hogy Kelet- és Közép-Európa új demokráciái még egy feladatot meghagytak a Varsói Szerződésnek, mégpedig a leszerelési tárgyalások meggyorsítását. A lap megjegyzi, hogy a prágai külügyminisztériumban jelenleg hét olyan alapvető szerződésen dol­goznak, amelyek szabályozzák az ország kapcsolatait a keleti és a nyugati államokkal. Feltehető, hogy elsőnek Olaszországgal kötik meg a szerződést, Németországgal pedig októberig, Weizsäcker látogatásáig befejezhetik a szerződés előkészületeit. A lengyel lapok a Varsói Szerződés feloszlatásával kapcsolatban idézik Vác­lav Havel lányi interjújának gondolatait. A Rzeczpospolita azt írja, hogy a Varsói Szerződés formailag megfelelt az ENSZ Chartájának, a valóságban azonban a Szovjetunió eszköze volt arra, hogy biztosítsa érdekeinek érvényesü­lését a kelet-európai országokban. A lap kiemeli a magyarországi és a csehszlo­vákiai beavatkozást, amellyel a paktum kompromittálta magát. 1989-ben még arról volt szó, hogy mindkét európai katonai tömböt felszámolják. Még ugyan­abban az évben azonban nyilvánvalóvá vált, hogy minden országnak joga van saját politikájára, és a Varsói Szerződés széthullása szükségszerű. A libanoni hadsereg megszállta Szaidát A palesztinok dilemmája A libanoni hadsereg 135 harckocsival és számos páncélozott csapatszállítóval megszállta a dél-libanoni Szaida kikötőt. A kormány ezzel valósítja meg tervének első szakaszát, és fennhatósága alá vonja az ország déli részét, amelyet a Palesztin Felszabadítási Szervezet tartott ellenőr­zése alatt. A területen hozzávetőlegesen 6 ezer palesztin harcos állomásozik és az utób­bi húsz évben innen szervezték a PFSZ támadásait Izrael ellen. A libanoni had­sereg bevonulásakor nem voltak össze­tűzések, a palesztin fegyveresek elhagy­ták több támaszpontjukat és a palesztin menekülttáborok közelébe húzódtak. A palesztin fegyveresek ellenállása miatt a libanoni csapatok előrenyomulása leállt, mert a menekülttáborok közelébe már nem engedték őket. Hravi libanoni el­nök bejelentette, hogy szeptember végé­ig le akarja szerelni a palesztin egysége­ket. A PFSZ képviselői üdvözölték a li­banoni kormány tervét, elutasították vi­szont harcosaik teljes kivonását a tér­ségből, amíg politikai egyezmény nem biztosítja a libanoni palesztinok állam­­polgári, szociális és politikai jogait. Hra­vi terve arra irányul, hogy rákényszerítse Izraelt, vonja ki csapatait az ún. bizton­sági övezetből, egy 1100 négyzetkilomé­teres sávból, amelyet 1978 óta tart meg­szállva. Egy pogrom és tanulsága A lengyelországi Mlawa városát cigá­nyellenes pogrom dúlta fel. Kilenc házat rongáltak meg, hat gépkocsit tettek tönkre, hozzávetőlegesen 100 ezer dol­láros kárt okoztak... És két cigányt meg­öltek. A tettes: részeg tömeg. A helyi lakosság tétlenül nézte a tombolókat, a rendőrség megjelent ugyan, de három autóját felborították. Végül könnygázzal sikerült véget vetni a dühödt őrjöngés­nek. Mindez a múlt héten történt és a hír az eseményről majdhogynem elsik­kadt az izgalmas külpolitikai történések sokaságában. Érdemes visszatérni az eseményre, ha másért nem, legalább a figyelmezte­tés végett: a huszadik század végén még ennyire közel vagyunk a középkori sö­tétséghez. Az agyakat elborító vak gyű­lölet mechanizmusa és működésének el­vei igen egyszerűek. Mlawában egy fiatal cigány gépkocsivezető elütött egy fiút és egy leányt, majd elszökött tette színhe­lyéről. A sérült áldozatokat kórházba vitték. Később a tettes meggondolta ma­gát és önként jelentkezett a rendőrsé­gen. Volt útlevele is, megszökhetett vol­na külföldre, de nem tette. így festett az eset a valóságban. Ám a gyűlölködés szí­totta fantázia másként terjesztette a rémhírt: a kocsmában már úgy beszél­ték, hogy az áldozatok meghaltak. A dü­hödt tömeg megmozdulásához elég egy megrendítő hazugság elterjesztése. Ez a pogrom indítógombja. A városkában a cigányok jómódúak és nem csoda, hogy az irigység még fokozta a hangulatot el­lenük. Egy borospincében született a terv, hogy bosszút állnak a cigányokon. Vagy ezer borgőzös fejű ember rohanta meg a cigánycsaládok házait, betörték az ablakokat, raboltak, törtek-zúztak, megrongálták a gázvezetéket, felgyújtot­tak egy házat. A cigányok menekültek. Az üresen maradt lakásokat a gyerekek még másnap is rongálták... Most ügyészi eljárás folyik az ügyben. Félő azonban, hogy az ügyész tehetetlen marad azzal a középkori sötétséggel szemben, ami a fajgyűlölő fejeket oly könnyen elborítja. A huszadik század végén is. (B.G.) Fundamentalisták börtönben Az algériai fundamentalista iszlám ellenzéki szervezet két vezetőjét letar­tóztatták. A katonai közlemény szerint Madanit és Belhadzsot bíróság elé állít­ják, mert fegyveres összeesküvést szőt­tek az állam biztonsága ellen. Az iszlám ellenzék vezérei a múlt héten azzal fe­nyegették meg a kormányt, hogy „szent háborút” hirdetnek, amennyiben nem oldják fel a rendkívüli állapotot. A letar­tóztatások előtt a kormánycsapatok harckocsikkal vették körül az iszlám fundamentalisták központját. A város­ban a letartóztatások hírére fegyveres összetűzések törtek ki. Csalódott lengyelek A harmadik világháború küszöbén álltunk 1984-ben? Egy rakéta elindult... A szovjet Kuranti c. lap részleteket közölt egy hét évvel ezelőtti eseményről, amelynek lényegét annak idején sikerült eltitkolni A Szovjetunió északi részén a Kola félszigeten, a közép-ha­tótávolságú rakéták egyik tá­maszpontján a legénységi la­kótérben ismeretien okból — talán egy eldobott csikk követ­keztében — tűz ütött ki A tűz keletkezésének pontos okát már aligha sikerül felderíteni, mert okozói a tűzoltás során életüket vesztették A tűz gyor­san terjedt és elérte az egyik ra­kétaállást is. A rakéta egy nor­­végiai célpontra volt beprogra­mozva. A tűz nyomán a rakéta beindult és norvégiai célpontja felé vette az irányt A szovjet Északi Flotta radarjai be nem jelentett rakétát észleltek és ter­mészetesen működésbe léptet­ték a rakétaelhárítást. Ez jól működött és a véletlenül elin­dított rakétát idejében meg­semmisítették A rakétát még szovjet terület felett lőtték le és maradványai egy Szevero­­morszk városa közelében levő haditengerészeti támaszpont lőszerraktárára hullottak A tisztek úgy tudták, hogy a lő­szerraktárban atomrobbanó­fejeket is tárolnak és kitört a pánik A flotta vezérkarát át­helyezték a félsziget másik vé­gébe és a radioaktív hulladék­tól tartva elmenekítették a tisz­tikar családtagjait is. Végül ki­tűnt, hogy itt csak atomrobba­nást utánzó gyakorló töltetek voltak De a lőszerraktár láng­ba borult és a robbanások nagy károkat okoztak, tíz em­ber állítólag életét vesztette Amikor az eset megtörtént, a Pershing és az SS-20-as ra­kéták körüli szovjet-amerikai válság tetőpontjára hágott, a feszültség nagy volt és minden, ami rakétatámadásra hasonlí­tott, könnyen visszavágásra adhatott okot A szemfüles ra­­kétaelhárítókat az eset után ki­tüntették A pánikban gyászo­san szereplő flottaparancsno­kot, Mihajlovszkij tengerna­gyot leváltották így ért véget az Északi Flot­ta háborúja, amelyet önmagá­val vívott Egy júniusi felmérés szerint a lengye­lek egyre csalódottabbak. A piacgazda­ságra való áttérés nehézségei miatt aránytalanul megnőtt a borúlátás. Míg három hónappal ezelőtt a megkérdezet­tek fele derűlátóan, másik fele pedig bo­rúlátóan nyilatkozott, ma a közvélemény 87 százaléka a helyzetet rossznak vagy igen rossznak minősíti. Az emberek 70 százaléka elégedetlen a demokráciával. A derűlátók aránya 10 százalékra csök­kent. A legnagyobb bizalom a hadsereg iránt nyilvánul meg, a második helyen az egyház, a harmadikon a rendőrség áll. Az elnök iránti bizalom 7 százalékkal csökkent. Annak ellenére, hogy statiszti­kailag a gazdasági helyzet nem romlott, az embereket az keseríti el, hogy a gaz­daságban semmiféle változás nem állt be. Míg az elnökválasztások előtt Wale­sa állt az elégedetlenek élén, most az elégedetlenség ellene fordult. A járási földműves-szövetkezeti szövetségek elnökei, titkárai és jogászai országos tanácskozásának záródokumentuma A Földműves-szövetkezeti Szövetség járási kép­viselői azért jöttek össze erre a tanácskozásra, hogy megvitassák a mezőgazdaságban, de elsősorban a mezőgazdasági szövetkezetekben uralkodó jelenle­gi súlyos helyzetet és megoldást találjanak a felgyü­lemlett problémákra. Az év első hónapjainak tapasztalatai azt mutat­ják, hogy a mezőgazdaság sajátos helyzetének fi­gyelmen kívül hagyása, a felvásárló- és szállítóüze­mek, valamint a kereskedelem monopolhelyzeté­nek, a dotációk és szubvenciók jelentős korlátozá­sának, a megszorító bank- és hitelpolitikának, a mezőgazdasági termékek iránti kereslet csökkené­sének, valamint a kormánykörök érdektelenségé­nek következtében a mezőgazdasági üzemek nagy része nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetbe került. A kilátástalanságot csak fokozza, hogy minded­dig nincs mezőgazdasági és élelmiszerprogramunk, amely irányadó lehetne a földművesek számára. A jelenlegi állattenyésztési termékfelesleg és az ala­csony felvásárlási árak jogossá teszik az aggodal­mat, hogy a gabona és más termények értékesítésé­vel is gondok lesznek. Tovább nő a különbség a belépők ára és a mező­­gazdasági termékek felvásárlási ára között. Az év első öt hónapjában az ipari termékek ára 70 száza­lékkal, az építőanyagoké 58 százalékkal emelke­dett, miközben a mezőgazdasági termékek felvásár­lási ára nem éri el az előző évek szintjét. A fogyasz­tói árak viszont május végéig 29,7 százalékkal emel­kedtek, így tovább nő a feldolgozóüzemek és a ke­reskedelem indokolatlan haszna az elsődleges ter­melők rovására. A kedvezőtlen helyzetet súlyosbítja a hitelfelté­telek szigorítása és a megnövekedett kamat. Nem jelent megoldást az sem, hogy a Konszolidációs Bank a forgóeszközök 50 százalékára elfogadha­tóbb hiteleket nyújt. Aránytalanul magasak a meg­késett törlesztésért számított kamatok. Ezekre a részletekre nincs pénzük a termelőknek, mert egyre nő a másodlagos fizetésképtelenség. Továbbra sem megoldott az idei betakarításból származó készle­tekre nyújtandó kedvezőbb hitelek kérdése. A mezőgazdaságot fenyegető teljes gazdasági csőd elkerülése érdekében — az állami szervek ko­rábbi ígéretei alapján — követeljük, hogy a CSSZSZK a CSK és az SZK Kormánya, valamint az érintett állami szervek 1991. július 10-éig tegyék meg a következő intézkedéseket: 1. Az idei gabonatermésből legkevesebb 3 millió 160 ezer tonnát, tehát az állam által tavaly felvásá­rolt összmennyiség 80 százalékát a garantált áron vásárolják fel. 2. A sörárpa és más növényi, valamint állati ter­mékek esetében, amelyeknek nincs garantált áruk, tegyenek közzé olyan minimális felvásárlási árakat, amelyek figyelembe veszik a belépők árainak növe­kedését. 3. Az állam még ebben az évben biztosítsa legke­vesebb 1 millió tonna gabona, 200—300 ezer tonna hús (élősúlyban) és ennek megfelelő mennyiségű tejtermék kivitelét. 4. Töröltesse a Szövetségi Gyűléssel a 229/1991- es ún. földtörvény 33. paragrafusát és köve' >, hogy a szövetkezeti vagyon transzformációjáról a tagsági gyűlés dönthessen, természetesen figyelem­be véve a kárpótlási követeléseket. Az illetékes állami szervektől követeljük, hozza­nak olyan szabályozó intézkedéseket, amelyek a fel­vásárlóüzemek, az élelmiszeripar és a kereskede­lem számára megakadályozná a fogyasztói árak to­vábbi emelését. Egyúttal kéijük, hogy a gazdasági miniszterek június huszonkilencedikei Zidlochovi­­cei értekezletére hívják meg a FSZSZ képviselőit. Amennyiben a CSSZSZK, a CSK, valamint az SZK Kormánya 1991. július 10-éig nem veszi figye­lembe követeléseinket, a földművesek részéről til­takozó megmozdulások várhatók, beleértve a ter­mékbeszolgáltatások leállítását, a traktorblokádot stb. A felsorolt problémák megoldását — amelyek­től a mezőgazdaság alapvető működése függ — a következő időrendben javasoljuk: 1. Értékelni a CSSZSZK Kormánya által 1990. október 11-én (689-es számú határozat) elfogadott radikális gazdasági reform megvalósításának mene­tét és intézkedéseket hozni az eltérések kiküszöbö­lésére. Ezen a téren a FSZSZ képviselői támogat­ják a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács, valamint a Szövetségi Gyűlés mindkét kamarájának költségve­tési bizottsága elnökeinek álláspontját a radikális gazdasági reformot illetően. Határidő: 1991.7.31-éig 2. Véglegesíteni és egyeztetni a CSSZSZK a CSK és az SZK mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexuma gazdaságpolitikájának irányelveit, be­leértve a jelenlegi válságból való kiútra tett javasla­tot. Határidő: 1991. 7. 31-éig 3. A bank- és hitelpolitikában: — a kereskedelmi bankokban a hitelek visszafi­zetését 1992-re halasztani, és a határidők be nem tartása esetén nem emelni a kamatokat aránytalan mértékben; — kedvezőbb hitelfeltételeket nyújtani (10 százalékos kamatig) az 1991-es aratásból származó idényjellegű készletekre, elsősor­ban ami az élelmiszer- és takarmánygabonát, a vetőmagot és az ültetőanyagot illeti. Határidő: 1991. 7. 31-éig 4. Megítélni a szubvenciós és dotációs politika hatékonyságát, megerősíteni azon pénzeszközök árgarancia-alapját, amelyekhez a feldolgozóüze­mek és a kereskedelem jogtalanul jutott hozzá az 1991-es év első felében adók és különböző egyéb állami beavatkozások formájában. Határidő: 1991. 8. 31-éig 5. Átdolgozni a vámilletékeket és további intéz­kedéseket foganatosítani a belső piac védelmére az élelmiszer-behozatallal szemben. Határidő: 1991.8. 31-éig 6. Demonopolizálni a feldolgozóüzemeket és a kereskedelmet, visszatérni az eredeti szövetkezeti vagyon szövetkezeti alapelvek szerint történő keze­léséhez. Határidő: 1991 második féléve 7. Biztosítani a mezőgazdasági belépők árának objektív ellenőrzését, valamint tárgyi és időbeni ár­­szabályozásukat, figyelembe véve közben az agrár­olló folyamatos tágulását. Határidő: 1991 második féléve 8. Csökkenteni a bértömegadót és a jutalmak utáni adót (esetleg a nyereségadót) azon tételekkel, amelyeket a mezőgazdasági üzemek a CSNT 565/90-es és az SZNT 544/90-es számú törvénye alapján már kifizettek. Határidő: 1991.12.31-éig Az egyes köztársaságok bizottságainak tanácsol­juk, hogy 1991.7. 5-éig hívjanak össze tanácskozást a mezőgazdasági szövetkezetek elnökeinek és az ál­lami gazdaságok igazgatóinak részvételével. Továb­bá alánljuk, hogy 1991. 7. 15-éig a szövetkezetek tagságával tárgyalják meg ezeket a követeléseket. (1991. június 2f>., Cejkovice, Hodoníni járás) I

Next

/
Thumbnails
Contents