Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-14 / 98. szám
A „forgatókönyv” állítólagos hatása f ’ Á Gazdasági és érdekvédelmi napilap v_______________________) Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR. Szerkesztőség: 819 11 Bratislava, Martanovicova 25., 12. emelet. Telefon: gazdasági rovat - 210 39 79, hírrovat - 210 39 83, sportrovat - 210 39 81. Telefax: 210 3992, 210 36 00, Telex: 92 516. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanovicova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgató-főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Magyarországon elmaradt a tegnapra meghirdetett sztrájk El kell mozdulni a holtpontról (Tudósítónk jelenti Budapestről) — Magyarországon ebnaradt a csütörtökre meghirdetett kétórás munkabeszüntetés, valamint a demonstráció is. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége által megfogabnazott hatpontos követelések szinte mindegyikében sikerült megállapodni a kormánnyal. A kabinet részéről a tárgyalásokat vezető Herczog László helyettes munkaügyi álkvntitkár a privatizáció kérdésében biztosította a szakszervezeteket, hogy az egyeztetés időpontjától számított egy hónapon belül az erről szóló kormányzati álláspontot az Érdekegyeztető Tanács elé terjeszti írásos formában. A kormány garanciát vállah arra is, hogy az Állatni Vagyon ügynökség tevékenységében és a privatizációban rendeletileg biztosítja a dolgozói részvéteb. A kormány delegációja vállalta, hogy a Munkavállalói Részvénytulajdonosi Programot a privatizációs jogszabályok köréből kiemelve sürgősséggel a parlament elé terjeszti Az MSZOSZ által megfogalmazott követelések sarkalatos pontja volt az energiaár-emelés kompenzációjának kérdése. Bár az ellentételezés mértékét illetően a kormány nevében tárgyaló Herczog László nem kapott felhatalmozást az idei évre vonatkozó költségvetést érintő Ígéretekre, mégis az a megállapodás született, hogy az eddig erre előirányzott 2,1 milliárd forintot nem tekintik felső határnak. Az MSZOSZ szerint tárgyalások további alapja vagy 5 milliárd forint, vagy az áremelések felfüggesztése. A kormány képviselője elvileg elfogadta az MSZOSZ által javasolt mértéket a kompenzálásra, de ehhez a parlament jóváhagyása is szükséges. Az ellentételezésről június 30-áig születik végső megállapodás. Június 21-éig visszaállítják a magyar dolgozóknak az évi egyszeri utazási kedvezményt, mégpedig úgy, hogy az valamennyi munkavállalóra kiterjed majd. A kormány a bérszabályozás áttekintésére átfogóan csak augusztusban lát lehetóséget, bár ez volt az MSZOSZ követeléseinek második legfontosabb pontja. A kormány kompromisszumos javaslata a következő: azok a vállalatok, amelyeknél éves szinten az egy főre eső bérnövekmény nem haladja meg a 30 000 forintot, eddig a mértékig adómentességet élveznek. Az MSZOSZ Országos Sztrájkbizottságának Elnöksége tegnap tartott ülésén megállapította, hogy a sztrájkfelhívás visszavonása következtében az országban sehol nem volt munkabeszüntetés. A szakszervezeti tagság, a munkavállalók többsége egyetértéssel és megnyugvással fogadta a kormány és az MSZOSZ megállapodásának hírét. Az elnökség azonban megállapította: voltak olyan vélemények is, melyek szerint a sztrájkot mindenképpen meg kellett volna tartani. Az ülésen hangsúlyozták: a cél a tárgyalások holtpontról való kimozdítása és a megállapodásokhoz szükséges garanciák elérése volt. E tekintetben a szerdai tárgyalások eredményesek voltak, és így a sztrájkra nem volt szükség. 1 -TÉBÉPrágai tanácskozás Dél-Afrikáról DUBCEK: „Építsünk hidat!” Prágában tegnap Kelet-Európa és Dél-Afrika címmel kétnapos nemzetközi értekezlet kezdődött a demokrácia és a fejlődés támogatásáról. A tanácskozáson több mint 30 európai és afrikai országból csaknem 100 küldött vett részt. A konferencián a Nyugat-Európai Parlamenterek Apartheidellenes Társasága (AWEPAA), az Afrika— Európa Intézet, az ENSZ apartheidellenes különbizottsága, valamint a csehszlovák Szövetségi Gyűlés és a Külügyminisztérium szervezte. A tanácskozás résztvevői egyebek között az Afrika déli részén kialakult politikai és gazdasági helyzetről, Európa szerepéről és a térségünkben végrement politikai változások következményeiről folytatott eszemecserét. Megnyitóbeszédében Alexander Dubcek, a parlament elnöke örömét fejezte ki, hogy egy ilyen konferenciát a volt szovjet blokk egyik hajdani tagországa rendezhette meg. Mint mondta, csak úgy tűnik, hogy ez a tőlünk távolra eső dolgok és problémák iránti érdeklődés megnyilvánulása. Biztosította a jelenlevőket, hogy Csehszlovákia a nyugat-európai parlamentekkel, valamint a dél-afrikai fejlesztési és koordinációs bizottság tíz tagállamával közösen szeretné előmozdítani a fekete kontinens déli csücskében felmerült problémák rendezését. „Csehszlovákia elutasítja a fajüldözést, amelyet durva erkölcstelenségnek és embertelenségnek tekint. Ezért a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság üdvözli az elhárítása felé vezető fontos lépéseket és támogatja azokat' az erőket, amelyek erre törekednek” — folytatta. A Szövetségi Gyűlés elnöke a továbbiakban hangsúlyozta,, hogy a nemzetközi közösségnek a kérdés békés rendezésére kell öszpontosítania figyelmét, tehát az apartheidet párbeszéd útján kell elhárítania. Helyén valónak nevezte, hogy az AWEPAA javaslatot tett a dél-afrikai országok katonai szövetségének gazdasági közösséggé való átalakítására. „E csoport felé Európa hidat kíván kiépíteni, s ebben Csehszlovákia is részt kíván venni, amit a tanácskozás megrendezésével is bizonyít” — emelte ki a parlament elnöke. A prágai nemzetközi konferencia ma délelőtt tovább folytatódik. (Néhai) magyar falu Nem is olyan régen még magyar faluként tartották számon. Magyarul prédikált a pap, magyand pletykállak a nénikék az utcasarkon és magyar névre hallgattak a kapuban heverésző kutyák is. Húsz éve talán... Aztán lehmút az idő, s egyre többen gondolták ágy, hogy ildomosabb lenne, ha a gyerekük szlovák nyelven szerezné meg a tudást. Mások úgy vélték, feleslegesek a kétnyelvű feliratok, hiszen szlovákul mindenki tud. Azon már senki sem ütközött meg, amikor a pap kijelentette, hogy márpedig szloválud isten igéje is hatásosabb. Aztán lassan felcseperedtek a szlovák iskolában megokosodott magyar csemeték, akik csodák-csodája se szlovákul, se magyarul nem tudtak. I)e hát mit is várhat az ember olyasvalakitől, aid a Magyar Dusán, Szőke Slavomír, vagy Virág Jaroslava névre hallgat. Azt semmi esetre sem, hogy a magyar kultúrát fogja ápolni. Igaz, négy-öt évenként rendeztek még CSEMADOK-napot (ilyenkor a magyar nagyszülők szlovák unokái fogyasztották el a legtöbb bort, és ki világos kivirradatig énekelték, hogy „Esztike-tiketike ”), és a boltban is lehetett még magyand kérni, ha az elámsítónő szjováihd felelt is vissza. Mégsem méltatlankodott senki, vagy ha mégis, messzire nem jutott el a szava. Pár „őrült” ugyan megpróbált beszélni a szomszédok fejével, hogy hát emberek, tőlünk függ elsősorban, lesz-e magyar óvoda, iskola, vagy színjátszó csoport a faluban! De a Dusánok, Slavomírok es Jaroslavák apukái (akiket még Árpádra, Attilára kereszteltek) ezt nem értették Mint ahogy a kocsma előtti fűzfa sem értette, hogy lett az évek során a Szomorú fűzhöz címzett vendéglőből Hostinec u starej vrby. Csak a féldeciző atyafiak legyintettek a poharaik fölött, hogy nincs az rendjén, ha már a kocsmáros sem magyarul káromkodik. S ugyanígy dohognak még most is. Mert hiába van demokrácia, szabadság és húsz százalékos többség, jól tudják, hogy a szlovák cégtáblát sokkal nehezebb magyarra cserélni, mint fordítva. És tudják azt is, olyan Slavomír még nem született, aki Attilának hívná a fiát. Még ha Magyar is a vezetékneve, s magyar szülők nevelték fel egy (néhai) magyarfaluban. VRABEC MÁRIA Önálló Szlovákia - cseh nyomásra? A Szlovákok Világkongresszusának képviselői a pozsonyi Carlton Szállóban (emlékeztetőül: egyébként innen irányították a ’88-as gyertyás tüntetés leverését) találkoztak a szlovák kereszténydemokratákkal. Marián Sfastny és Ján Carnogursky véleményt cserélt a választások eredményeiről, majd a külföldön élő szlovákok küldöttsége átadta Carnogursky nak a Túrócszentmártonban ismertetett memorandumot, áíastny megnyugtatta a miniszterelnököt, hogy a külföldi szlovákok nem fognak beavatkozni Szlovákia belügyeibe sem a tömegtájékoztató eszközök, sem közvetlen lázítás útján. A Szlovákok Világkongresszusának képviselői — néhány részletkérdést leszámítva — támogatták a KDM alkotmánytervezetét. Ján Petrík, a szlovákiai kereszténydemokraták ügyvezető titkára tegnap arról is tájékoztatta az újságírókat, hogy azok a polgármesterek, akik a mozgalom jelöltjei voltak, egymás után nyújtják be felmentési kérelmüket, a városi és a községi hivatalok szűkös anyagi helyzete miatt. A kroméfízi találkozó előtt a titkár megerősítette a mozgalom korábbi álláspontját, mely szerint a KDH a föderáció híve; de természetesen mindkét tagköztársaságot egyenlő jogokkal kell felruházni. A KDM-nek az a véleménye, hogy miután a Polgári Fórum három szekcióra szakadt, cseh körökben egyre jobben erősödött a szlovákellenes hangulat. Ez odáig fajult, hogy a csehek nyíltan beszélni kezdtek Szlovákia elszakadásáról, ennek pedig az ún. katasztrófa-forgatókönyv kidolgozása lett az eredménye. „1939-ben is külső nyomás hatására alakult meg az önálló szlovák állam és most sem mi, szlovákok dolgoztuk ki Szlovákia elszakadásának koncepcióját. Tehát ha végül megalakulna a Szlovák Állam, az csakis a külső tényezők hatására jöhetne létre” — mondta Petrík. A KDM titkára a cseheket hibáztatja azért is, hogy az utóbbi időben növekszik az önálló szlovák államot követelők száma. Május elején Szlovákiában a megkérdezettek 59 százaléka a föderációt támogatta, május végén — a „katasztrófa-forgatókönyv” elkészítése után — már csak a lakosság 55 százaléka voksolt a föderáció mellett. (-nő) — KÖSZÖNÖM, URAM, HOGY MEGHALLGATOTT. MÁSFÉL ÉVE NEM VOLTAM KIHALLGATÁSON, S MÁR KEZDETT HIÁNYOZNI. (Lidové noviny) Prágában újabb tüntetések várhatók Előretör a (szélsőjobb? Miroslav Sládek Republikánus Pártjának múlt heti szombati és vasárnapi prágai tüntetéseit az Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja, a KAN az ország politikai helyzetének felforgatására irányuló erőszak-cselekmény-sorozat kezdetének minősíti. A jobboldali, a Polgári Demokratikus Szövetséghez közelálló szervezet központi tanácsa tegnap közétett nyilatkozatában arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyári hónapokban nemcsak Sládek pártja, hanem más csehországi és morvaországi mozgalom is szervez hasonló megmozdulásokat. Függetlenül attól, hogy a rendfenntartó erők beavatkoznak-e vagy sem, a felelősséget a kormányra, pontosabban a belügyminisztériumra szeretnék hárítani. A rendőrséget, ha beavatkozik, akkor a kemény közbelépésért, s ha nem, akkor a közrend fenntartása terén tanúsított gyengeség miatt fogják bírálni — áll a nyilatkozatban. Ördögi kör, nemde? Ma a KAN úgy látja, hogy a megmozdulásokat tudatosan időzítik a nyári turistaidényre, amikor Csehszlovákiában több mi(Jió külföldi tartózkodik majd. A KAN Központi Tanácsa követeli: a hatóságok tiltsák meg, hogy a republikánusok és a kommunisták, a főváros történelmi központjában tartsák meg tüntetéseiket. A demonstrációkat a Letnái mezőn vagy olyan helyen kellene csak engedélyezni, ahol nem kerülhet sor az állampolgárok személyi és mozgási szabadságának korlátozására. E nyilatkozat közzétételével egyidejűleg a KAN, abból az alkalomból, hogy az utolsó szovjet megszálló katona is elhagyja Csehszlovákiát, június 27-ére a Vencel térre „Az ideiglenesség vége” című öröm-tüntetésre invitálja a prágaiakat. (BO) Történelmi igazságtétel Jászi Oszkárnak, az 19Í8-as Magyar Köztársaság nemzetiségi miniszterének, a modern magyar társadalomtudomány úttörőjének, az amerikai Oberlin College professzorának hamvait végakaratához híven és családja kívánságára hazaszállítják Magyarországra. A XX. századi magyar politika e kiemelkedő alakjának hamvait 1991. június 17-én délelőtt 10 órakor helyezik hazai földbe a Farkasréti temetőben (Budapest, Németvölgyi út 99.).
