Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-13 / 97. szám

4 r Fajtaismertető Az 1991-ben engedélyezett új fajták Őszi búza Az őszi búza (Triticum aestivum) esetében 3 eredeti csehszlovák fajtát engedélyeztek - a Simona, Santa és a Lívia fajtákat (Az utóbbival lapunk 1991. május 30-ai számában részlete­sen foglaloztunk.) A közepesen késői Simona (ST-208 jelű) fajta az ST-39-76-OS vonal és a Zdar (ST-39-76-Weih. 378/58 Maria Huntsman) keresztezé­sével jött létre. Burgonyatermő és hegyvidéki körzetekben való, de köze­pesen-intenzív feltételek mellett Cseh­ország répatermő körzeteiben is ter­meszthető. A kalász hasáb vagy gúla alakú, közepesen tömött, szálka nélküli. Technológiai minősége 4, takarmá­nyozásra megfelelő. N-anyag- és li­­zintartalma takarmányozási szem­pontból közepes. Csehország burgonyatermö és hegyvidéki körzeteiben a Sparta, Zdar és a Regina fajták terméshozamát 6-7 százalékkal, az ST-424-es fajtáét 8 százalékkal múlta felül. Morvaor­szágban a Sparta és a Sofia fajtáké­nál 5, a Regináénál 7-9 százalékkal volt magasabb a terméshozama. A csehországi répatermelő körze­tekben a herefélók után a Zdar és a Regina fajtákkal szemben 7 száza­lékkal növekedett, a Spartával szem­ben 7 százalékkal csökkent a termés­hozama. Morvaország répatermő kör­zeteiben a Regina és a Zdar fajtákat 7-10 százalékkal múlta felül. Cseh­ország répatermő körzeteiben gabona után 4-6 százalékkal múlta felül a Zdar fajtát, Csehországban a Sparta színvonalán van, Morvaországban 3-5 százalékkal elmaradt a Sparta mögött. A szármegdölés elleni Reta­­celes kezelésre intenzív körülmények között úgy reagál, mint a Zdar és a Regina. A jó egészségi állapotot szolgáló fungicides kezelésre kevésbé reagált. A későbbi vetéssel szemben eléggé toleráns. Télállósága gyengébb, a Zdar faj­táéhoz hasonló. A gabonalisztharmat, a kalászfehéredés, a sárga gabona­rozsda ellen jól védekezik, a fekete gabonarozsdával szemben gyengén vagy közepesen ellenálló. A megdő­léssel szembeni ellenállása csak kö­zepes. Termesztéséhez a hidegebb, csapadékkal közepesen ellátott vidék a legmegfelelőbb, a száraz feltételek és a könnyű, homokos talaj nem meg­felelőek. Vetömagmennyisége a répaterme­lő körzetekben 4 millió, a burgonyater­mö körzetben 5 millió csiraképes mag hektáronként. A répatermő körzetekben a novem­ber elseje utáni, a burgonyatermö kör­zetekben október 15. utáni késői ve­tést eléggé jól viseli, a vetómagmeny­­nyiséget azonban 20 százalékkal nö­velni kell. A közepes vetési idejű búza gyengébb télállósága miatt kevésbé megbízható. A közepesen késői Senta (a kísér­letekben ST—424 jelzés alatt) a stupi­­cei nemesítóállomáson keletkezett a (Benno x Sava) x ST-933-74 faj­ták keresztezésével. Terméshozamban nem múlta felül a Simona fajtát, Csehország répater­­mö körzeteiben csupán a Zdar fajta terméshozamát lépte túl 7 százalék­kal. A fungicidekkel való kezelésre a Zdarnál jobban reagál. Télállósága gyenge, és érzékeny a lisztharmatra. A megdőléssel szemben ellenállóbb, mint a Zdar. Malomipari minősége gyengébb = 4. Alkalmas a csehországi répatermő körzetek választékának bővítésére; szlovákiai feltételek közti termesztésre alkalmatlan. VLADIMÍR SODOMA Maholnap aratásra készülünk, mezőgazdasági üzemeink raktáraiban meg vagon szám hever eladatlanul a tavalyi sör­árpa. Egyesek ezt a sör árának eme­lésével hozzák összefüggésbe, mond­ván, hogy ezen az áron jóval keve­sebb habos italt fogyasztunk. Mások pedig arra esküsznek, hogy a sörgyá­rak sörárpából felvásárolnak minden mennyiséget, igaz, nagyon olcsón. Mi tehát az igazság? Beszélgető partne­reim Lassan István, a maláta részleg vezetője és Milan Kmet’ agronómus, a rimaszombati sörgyár dolgozói. • Az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma által kiadott sörárpa irányárát tonnán­ként 4200 koronában, később 4400 koronában határozta meg. Az önök sörgyára ennek ellenére legfeljebb 3300 koronát fizet. Miért? LASSAN ISTVÁN: A világpiacon a maláta jelenleg nem tartozik a kere­sett termékek közé. Az utóbbi hóna­pokban ugyanis megnövekedett a kí­nálat, s ezzel arányosan csökkent az Sörgyári beszélgetés I í ÚJSÁG )__ 1991. június 13. Drágább a sör, olcsóbb a sörárpa ára. Míg tavaly ilyenkor a világ számos országába szállítottunk malátát - még­pedig nagy mennyiségben -, ebben az évben már csak Braziliába, Ausztri­ába és néhány fejlődő országba, de sajnos csak kis tételekben. Nem titok az sem, hogy a malátáért tonnánként 5800 koronát kapunk, ha emelnénk az árát, még az említett országok piacát is elveszítenénk. A vásárolt sörárpa 19,5 százaléka számunkra értéktelen - por, nedvesség és melléktermékek. A malátakészítés során sok energiát használunk el, s az energia ára mint tudjuk, emelkedett Mindezeket összegezve, sajnos, nem tudunk töb­bet fizetni a sörárpáért. • A pénzzavarba került szövet­kezetek hajlandók olcsóbban is eladni sörárpájukat. LASSAN ISTVÁN: Soha nem volt becstelen hátsó szándékunk, s az az igazság, hogy a tavalyi sörárpát már nem is fogjuk felvásárolni. Tárolóink­ban ugyanis van belőle annyi, hogy kitart aratásig. • Az új sörárpa felvásárlásakor milyen szempontok szerint fog a sörgyár válogatni. MILAN KMEt: Egyelőre a régi álla­mi szabvány van érvényben, s az általa megadott mutatókat minden ter­melő ismeri. Mi elsősorban az Orbit, Perun, Nova, Bonus fajtákat részesít­jük előnyben, ugyanis ezek a legbe­­váltabbak. Szívesen sorolnám az élre a Rubin fajtát, de azt főleg a Cseh Köztársaságban termesztik. • Milyen körzetből és mennyi sörárpát vásárolnak fel ebben az évben? MILAN KMET: Hozzávetőleg 15-16 ezer tonnát, s ez a mennyiség bőven megterem a közép-szlovákiai kerületben. Ennek ellenére nincs ki­zárva, hogy nem vásárolunk majd más körzetből is. Számunkra elsődleges szempont a minőség, mivel csak jó sörárpából tudunk exportképes malá­tát gyártani, s nekünk a kivitel volume­nének növelése az elsődleges célunk. • Milyen mértékben befolyásolja a hazai sörgyártás a sörárpa belföl­di piacát? LASSAN ISTVÁN: Sörgyárunk malátafogyasztása nem annyira meg­határozó, mint egy külső piac meg­szervezése vagy elvesztése. Úgy is mondhatnám, hogy a termelők szem­pontjából nem meghatározó tényező. Köszönöm a beszélgetést. FARKAS OTTÓ A magasröptű galambok tartáskörülményeiről Galambdúc A sport- és a haszongalambok közt külön csoportot képeznek a röpga­­lambok. Európa régi nagyvárosai szinte ki­vétel nélkül egy-egy speciális fajtájuk­kal büszkélkedhet. Példának említhet­ném a szegedi, az egri, a berlini, a brémai, a hannoveri, a bécsi vagy akár a prágai magasröptű fajtákat. Céltudatos szelekciójuk és tenyészté­sük több mint egy évszázada kezdő­dött, és napjainkban is tart. Legelter­jedtebbek a budapesti, a kassai és a szlovák magasröptű fajták. Szlová­kiai speciális klubjuk Pozsonyban van. A postagalamboktól eltérően, a röp­­galambokat nem szükséges a verseny keretén belül több száz vagy ezer kilométerre szállítani. Az emelkedés és a különböző magasságokban való tartózkodás idejét mérik, s a pontozás a nyert adatok alapján történik. A ver­senyeket megelőzően a csapatot edzeni kell. Az eredményeket a galambfajtán kivül nagyrészt a galambdúc szerke­zete és felszerelése befolyásolja. Leg­alább három különálló rekeszből áll­jon, bár az sem árt, ha több van belőle. A fiókákat nevelő tenyészállományt illeti az egyik. Felszerelése szerény. Elegendő, ha a galambok számának megfelelő mennyiségű ülőhelyet, va­lamint a fészkelési időszakban a kiala­kult párok számára fészekhelyet tar­talmaz. A fészkek kalitkaszerűek, szükség szerint elzárhatóak legyenek. A másik rekeszben neveljük a fiata­lokat, teljesen elzárva a szülői párok­tól. Az elzárást igényesebb takarmá­nyozásuk és kezdődő edzésprogram­juk kívánja. A harmadik rekeszben tartjuk azo­kat a galambokat, amelyek egy évnél idősebbek, vagy rendszeresen részt vesznek a versenyeken. E rekesz fel­szereltsége a tenyészpárokétól is egy­szerűbb, csupán megfelelő számú ülőhelyet kell benne biztosítani. A rekeszek területe minimálisan 1,5x2 méter legyen. Előnyösebb a nagyobb, mivel kevésbé gátolja a te­nyésztőt napi teendőinek végzésében, esetleg az időszakosan bezárt galam­bok kényelmét szolgálja. Előnyös, ha mindegyik rekeszhez külön-külön röpnyílásokat alakítanak ki. A rekesz (röpde) felső részén 3-8, legalább 10x10 centiméteres zárható nyílást vágjunk. A röpnyílás kalitka­­szerúen kitüremkedett részt képez­zen. A verseny- vagy edzörepülés befejeztével a galambok ezeken ke­resztül repülnek be a rekeszekbe, hogy éhségüket, szomjukat, csillapít­sák. Az edzésprogramok megvalósí­tásának elengedhetetlen követelmé­nye a röpnyilások zavarmentes mű­ködtetése. Az edzés részeként minden re­keszbe, a galambok igényeinek meg­felelő mennyiségű eleséget nyújtunk, s naponta többször cseréljük az ivóvi­zet. A versenyeredmények tehát főleg a tenyésztő lelkiismeretességén múl­nak. KAROL JANÍK A kellemesen illatozó dísznövény, a gardenia száz fajtája közül mi legin­kább a jázmint ismerjük, ha tehát ez a növénynév képeslap címeként kerül a szemünk elé, önkéntelenül is elvár­juk: a tartalma a nevéhez illő legyen. A GARDENIA, mint a New Age, az Új Kor világmozgalom szlovák nyelvű, két havonként megjelenő képeslapja dr. Marian Dujniő, szerkesztő szerint egyébként is céltudatosan a változa­tosságra, a vidám, bizakodó életérzés megerősítésére törekszik. Most megjelenő 2. száma egyebek közt napilapunk munkatársának, dr. Nagy Gézának a gyógynövényekkel, történetesen a csalánnal, és a Béres­­cseppekkel foglalkozó írását is közli. Új képeslap: Sok-sok érdekes olvasnivalóval A változatosságra, a tartalmi szí­nességre való törekvés ékes példája, hogy ebben a számban érdekes ol­vasnivalót találnak, akik kíváncsiak a Martin Luther King, a Peter Russel, az Albert Schweitzer támogatta új filo­zófiai irányzatokra, a miszticizmus egyes jelenségeire, de azok is, akiket a természetgyógyászat, a biokerté­szet, a jógázás, a horoszkópkészítés időszerű kérdései érdekelnek. A 2. számban található két rendkí­vül érdekes témára szeretném felhívni az olvasó figyelmét - Mi volt: - csoda, illúzió avagy csalás, hogy David Kot­­kin, aki magát Copperfield Dávidnak nevezteti, a tv-kamerák előtt, 15 millió amerikai szeme láttára, mintegy fél órára eltüntette az 50 méter magas, 200 tonna súlyú Szabadság-szobrot? És mi az orvosok véleménye a medi­­tálásról? (hajdú) A térképen megtalálod... Andódon is sok gond Andód nyugati irányban körülbelül négy kilométerre fekszik Érsekújvár központjától. A község helyzetéről, terveiről, sikereiről, bújáról-bajáról Miskolczi László polgármestert a Köz­ségi Hivatal vezetőjét, kérdeztem. • Polgármester úr, hány lakója van falujuknak?-Lakosaink száma 1234. Ez nagyjából stabil szám, hiszen a közel­múltban elköltözött néhány család, de nagyjából ugyanannyian jöttek helyet­tük. Egyébként a lakosság háromne­gyed része magyar, negyede pedig szlovák nemzetiségű. • Van-e a faluban bolt, iskola, óvo­da, megfelelő egészségügyi ellátás?- Andódon a Jednota fogyasztási szövetkezet üzemeltet egy vegyeske­reskedést, ahol élelmiszereken kívül tisztítószerek, higiéniai kellékek, játék- és papíráru kapható. Fájó, hogy az iskolát 1980-ban felső utasításra meg kellett szüntetni, gyer­mekeink elsős koruktól kezdve kénytelenek autóbusszal ingázni Ér­sekújvárba. Van egy új óvodánk, egy­­egy magyar és szlovák osztállyal. Or­vosi ellátás heti két alkalommal van a faluban, tehát részben ez is megol­datlan probléma, ráadásul a rende­lőintézet a falu egyik legrégebbi vá­lyogépületében van. • Milyenek a lakosság munkalehe­tőségei?- Néhányan a helyi - január elsejé­től önálló - földműves-szövetkezetben dolgoznak, a többiek meg zömmel Érsekújvár ipari üzemeiben. • Víz- és gázvezeték van-e a fa­luban?- A teljes vízvezetékrendszerből már csak 400 méter hiányzik. A gáz­vezeték első negyedét is befejeztük, üzembe helyeztük. A többi még csak jóváhagyott tervek formájában létezik, de anyagi lehetőségeink szerint meg­valósítjuk. • Csatornarendszerről álmodhat­­nak-e a helybeliek?- Minden háznál emésztőgödör van, a felszíni vizek levezetésére ár­kok szolgálnak. A vízmüvek illetékesei szerint Andódon az elkövetkező húsz évben nincs remény egy modern csa­tornarendszer kiépítésére. • A községekben országszerte sok a gond. Bizonyára Andódon sincs ez másképp...-Gond bizony van elég. Elsősor­ban a pénzhiány lesújtó. A Községi Hivatal pénztárába befolyó összegek minimálisak, nagy részüket a béradó 13 százaléka teszi ki. A földműves­szövetkezettől viszont nem kap béra­dót, az mind az államkasszába megy. Pedig nagyon sok mindenre kellene a pénz. A lakosság általános hozzáál­lása a jelenlegi gazdasági helyzetet tükrözi. Mindenki a saját boldogulásán fáradozik, a közösre már nem marad idő, energia. Bízom benne, hogy ez múló jelenség, s idővel majd ez a probléma is megoldódik. • Melyék a közeljövőben megvaló­sításra váró terveik?'- Elképzeléseinket a lehetőségek­hez igazítjuk. Mivel külön pénzhozó vállalkozásokhoz nincsen elegendő alaptőkénk, abból kell gazdálkodnunk, amink van. A legközelebbi terv a már említett viz- és gázvezeték befejezése és üzembe helyezése. A Községi Hi­vatalra 3,5 km-es út építése vár. Az állami szervek ugyan jóváhagytak erre a célra kétmillió korona dotációt, azon­ban eddig csak az összeg felét kaptuk meg, ami semmiképpen nem lesz elég. A kivitelező ugyanis az útépítés „drágább“ változatát választotta - eb­ből a pénzből egyszerűbb megoldás­sal négyszer ennyi út épülhetett volna. A községben van négy nagyobb, felújításra szoruló épület. Az egyiket kétosztályos iskolává szeretnénk ala­kítani, hogy legalább a legkisebbek­nek ne kelljen ingázniuk. A rekonstruk­ció és a szükséges bővítés tervei még decemberben elkészültek, jelenleg azonban megvalósításukra nincs pén­zünk. Állami dotációt kértünk még egy szeméttelep létesítésére, s mivel a megpályázott' keret kimerült, a kör­­• nyezetvédelmi bizottság illetékeseihez utasítottak bennünket. Ők cCzonban közölték velünk, hogy nem segíthet­nek, mivel jövedelmük kétharmadát a környezetszennyezésért kiszabott bírságok teszik ki, amit a fizetésképte­len vállalatoktól nem tudnak behajtani. • Ha jól tudom, itt is voltak huzavo­nák a helységnévtábla körül. Mi lesz a végleges megoldás?- A helység jelölését, hasonlóan, mint Somorján, Dunaszerdahelyen és másutt, a kék helységnévtáblával kí­vánjuk megoldani. Ez hamarosan meg is lesz. SZAMÁK ESZTER

Next

/
Thumbnails
Contents