Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-11 / 95. szám

2 ÚJSÁG J A csallóközi parasztság erkölcsi rendszere (Folytatás az 1. oldalról) ni, megsokszorozni... s ha maradt még ideje a parasztembernek: azt immár ajándékként fogadta el... Az érvényesülés érdekében a múltban a mai etikai-erkölcsi kóde­xünkbe nem illő módszereket is al­kalmaztak. A munka és a gazdago­dás fétise gyakran öncélúságba tor­kollott. Az önzést, a könyöklést, az erőszakosságot és a harácsolás kü­lönböző változatait élelmességnek minősítették. A vagyon növelésének érdeke elsődlegessé, mindenek fö­löttivé vált. A naiv elképzelés, hogy a tehetősség feloldoz, bizonyos etikai­erkölcsi kötöttség alól, nem egy bol­dogtalan házasságot vagy testvérhá­borút eredményezett. Egyik testvér a másikat megkáro­síthatta. Ezt a helyi közösség (tele­pülés, falu, stb.) szó nélkül tudomá­sul vette. Viszont nem volt szabad a szülőfalut megkárosítani, s ha valaki mégsem tudott az ösztöneinek mezsgyét szabni, az adott közeg la­kói mindörökre kiközösítették. A falvak önálló, önmagukat védő közösségek voltak, s ha idegenek vo­nultak át rajtuk, a lakosok, különö­sen a szomszédok, óvták egymás in­góságait. Az etika egyik pólusán az „élelmesség”, a másik pólusán pedig a közösség önzetlen féltése. Nemzedékek Hajdan egy-egy portán három­négy nemzedék képviselői éltek-te­­vékenykedtek. A felnövekvő ember­­sarjaknak tehát módjukban állt elsa­játítani az emberi kapcsolatok ma­gasiskoláját. Az idősebbektől kapott szeretet és megértés az önbizalmu­kat erősítette-transzformálta, s jó irányba befolyásolta a teremtőkész­ségüket. Az önbecsülés pedig kar­nyújtásra van az önbizalomtól. Szeretet Szeretet nélkül nincs kiteljesedés. Tisztelnünk kell embertársainkat, és becsülni munkánkat. Ha munkánkat vonzalom nélkül végezzük, az elülte­tett fa nem hoz termést. Különben is — vélekedtek eleink — a munka a lélek tükre. A fuvaros, aki ostorával verte állatait, a gyere­keit és a feleségét sem kímélte, s a faluban gonosz embernek tartották. Az emberséges, jó gazdát viszont még a barmai-jószágai is „megsírat­­ták”, amikor távozott az élők sorá­ból. A szeretet í g y alfája és ómegája a vidéki ember életének. Nem cso­da: magából a természetből fakad... Nyelvezet A fegyelem, a célirányosság, a pontosság, ugyanakkor a termé­szetesség leginkább a csallóközi pa­rasztság nyelvezetéből tűnik ki. Csallóközben mindig volt idő ar­ra, hogy az emberfia szót váltson ismerőseivel, barátaival. A beszélge­téseknek sajátos dramaturgiájuk volt, szókincsük színes, gazdag, mondataik megfontoltak — ráérő­sen hömpölyögtek, akárcsak maga a Duna a Csallóköz peremén. Görög, latin, német, török és szláv szavak százait magyarították. Gazdagodott a nyelv, szépült a gondolat. Kialakult a paraszti élet fogalomrendszere: szülőföld, munkarend, szeretet, élet­eszmény, nemzedékek és nyelvezet... VAJKAI MIKLÓS C Felhívás J Gondolatok az Éva-Neoton-turnéról Szervezetlenségek, meggondolatlanságok Az elmúlt napokban gyakran hallhat­tuk, olvashattuk, hogy újra tájainkra lá­togat az Éva-Neoton. Azt mindannyian tudjuk, hogy Magyarország egyik legme­nőbb zenekarai közé tartozik, s dalai megtalálhatók a slágerlisták vezető he­lyein. Közismertek, kedveltek. Azonban nem tartom sikeres „szervezői húzás­nak”, hogy fél éven belül két alkalom­mal is tuméztatják őket itt. Tavaly decemberben a komáromi és a dunaszerdahelyi sportcsarnok vendége volt az együttes. Teltház előtt, hatalma­sat produkáltak. Színvonalas műsor az együttes részéről, a nézőkéről pedig megelégedettség. És persze kasszasiker. Azonban tavaly december óta sok min­den változott, amit egy szervezőirodá­nak, amennyiben körültekintően jár el, nem szabad figyelmen kívül hagynia, pl. megváltozott gazdasági, anyagi helyze­tünket, illetve az üzemekét (a belépője­gyek zömét ők vásárolják), amelyek küszködnek a megélhetésért, a létükért. Azután a nézőközönséget alkotó embe­reket, akiknek nem mindegy, hogy mi­kor és mire adnak ki közel 100 koronát. Tehát, meggondolatlanság volt a ze­nekart ilyen rövid időn belül kétszer is tuméztatni. Egyes fellépések még félig telt ház előtt sem zajlottak (kivétel a du­naszerdahelyi és a zselízi koncert). Ahol összejött a közönség, ott a szervezők munkáját dicsérhetjük, s a megfelelő reklámpropagandát. Vitathatatlan, hogy lassan már megfi­zethetetlenek lesznek a jó műsorok. Hogy ez mihez vezethet? Például ahhoz, hogy egyes szervezők olcsó, színvonal alatti műsorokat hoznak vagy találnak ki, s járnak velük faluról-falura. Mert bi­zonyára számukra nem a műsor tartal­ma a fontos, hanem, hogy mennyiért ad­ható el. Egy menedzsernek azonban tudnia kell kielégítenie a piacigényeket. Több szempontból kell mérlegelnie a dolgokat. Meg kell tudni szervezni a fel­lépéseket, s erre idő, pénz és jó hozzáál­lás kell. így aztán mindenki egyaránt örülhet a fellépéseknek. Ha kell, megfi­zetjük a kikapcsolódást és a koncertek felejthetetlen hangulatát, csak megélje, és tudjuk, hogy MEGÉRTE. HÉG ER RUDOLF Talán még nincs későn A Csemadok OV az állami támo­gatás jelentős csökkentése és a szer­vezési költségek (terem- és lakbér, napidíj, útiköltség, energiaárak stb.) emelkedése miatt súlyos afiyagi hely­zetbe került. Országos rendezvényei eleve veszteségesek, s ez alól a gom­baszögi országos kulturális ünnepély sem kivétel, amelynek megrendezé­se várhatóan százezres nagyságren­dű veszteséggel jár. Ezért a Csema­dok OV a gombaszögi rendezvény anyagi támogatása céljából folyó­számlát nyitott, amelyre megánsze­­mélyek, vállalatok és közületek egyaránt befizethetik adományaikat. Kérjük tehát mindazokat, akik­nek nem közömbös a csehszlovákiai magyar kultúra ügye és a Csemadok jövője, juttassák el pénzadományu­kat a következő folyószámlára: G—35-64631-012 (Általános Hitelbank, Pozsony) a Csemadok OV Titkársága Gazdasági körkép o Autóelektronikai piac Egyiptomba A japán iparvállalatok a bővülő autóelekrtonikai piacon is élen akar­nak járni. Szakértőik szerint a gép­kocsiknál használatos speciális infor­mációs és kommunikációs technoló­gia mára elérkezett egy hosszan tar­tó növekedési időszak küszöbéhez. Ehhez Japánban hozzájárul a digitá­lis telefontechnika 1992-re tervezett bevezetése és a rádiótelefon-piac li­beralizálása. Az érintett japán vállalatok első­sorban az autótelefonok iránti ke­reslet ugrásszerű növekedésére szá­mítanak. Becslések szerint az évti­zed végére Japánban a mai 700 ezerről 8 millióra, az Egyesült Álla­mokban pedig 4,2 millióról 30 milli­óra emelkedik a forgalomban lévő autótelefon-készülékek száma. Üte­mét tekintve ezt is meghaladó ex­panzió várható a gépkocsik vezérlé­sét megkönnyítő elektronikus be­rendezések esetében; ezen a téren a mai 20 ezer egységgel szemben 1995-re már 300 ezer darabot hoz­nak forgalomba. Ebben az ágazatban kezdte meg működését az a vegyes vállalat, amelyet az autógyártás és az elekt­ronikai ipar két japán óriáscége, a Nissan és a Hitachi hozott létre, 49, illetve 51 százalékos érdekeltséggel. A Xanavi Informatics nevű új válla­lat az autóelektronika széles palettá­ját öleli fel, a fejlesztéstől, a gyártá­son át az értékesítésig. Forgalmá­nak, a tervek szerint, három év alatt el kell érnie a 20 milliárd, az évezred végére pedig a 100 milliárd jent. A Nissan ezenfelül 1994-től önál­lóan is fel kíván lépni a rádiótelefon­szolgáltatások piacán, ami részét ké­pezi a vállalat kínálóbővítési straté­giájának. Az autógyártásban vezető Toyota már jelen van ezen a piacon, mégpedig a Japan Idou Communi­cations rádiótelefon-társaságban szerzett érdekeltsége révén. A japán postaügyi minisztérium ezzel összefüggésben hírül adta, hogy a digitális rendszer bevezetése előtt az eddigiekhez képest további vállalatok kapnak majd engedélyt arra, hogy bekapcsolódjanak a rá­diótelefon-szolgáltatások rendsze­rébe. Minthogy itt jelentős mérték­ben figyelembe vesznek olyan pályá­zó cégeket is, amelyek nem tartoz­nak a hagyományos analóg techno­lógiájú telefonszolgáltatásokat kíná­lók közé, így valószínű az, hogy a Nissan megkapja a szükséges enge­délyt. Hasonló engedélyre számíthat egyébként a Nippon Telegraph and Telephone egyik leányvállalata is. Trabantot A volt NDK népautója, a Tra­bant, amelynek utolsó otthoni példá­nyát április 30-án gyártották le, Egyiptomban fog „feltámadni”. A Münchenben megjelenő Industrie­magazin című lap értesülése szerint a zwickaui Sachsenring Automobil­werke GmbH és egy egyiptomi vál­lalkozói konzorcium között április közepe óta létezik előzetes megálla­podás vegyes vállalat alapításáról. A szerződés értelmében a zwickaui üzem gyártósorát Egyiptomba szállí­tanák. Egyiptom számára döntő volt a Németországban már kiszolgált gyártóberendezések olcsósága. Az egyiptomi gyár Németországból Volkswagen Polo motorokat, Zwic­­kauból pedig alvázegységeket is kap­na. A Trabant tervezett Nílus-parti összeszerelését döntően befolyásolta a Trabant műanyag karosszériája, mivel a forró, páradús egyiptomi ég­hajlaton a fémkarosszéria gyorsan rozsdásodik — írja a müncheni lap. 1991. június 11. Erről jut eszembe „Kár, hogy Ká?” A Magyar Televízió kettes csatorná­ján szombat éjszakánként gyors egymás­utánba két (riport)filmet js láthattunk a testüket áruba bocsátó lányokról, a prostituáltakról és fiúikról, a stricikről. Dobray György rendező a világ legősibb foglalkozását űző éjszakai pillangók és lepkevadászok (lelki)világát igyekezett bemutatni ezekben az alkotásokban. Sok kiégett, elnyűtt, rossz arcú, bi­zonytalan korú nő vallott őszintén, nyíl­tan vállalt tevékenységéről. Legtöbbjük sorsát megpecsételte, hogy gyermekko­rukban szüleik elváltak, elhagyták s az állam gondozására bízták őket. A lányok megszöktek a szigorú rendet követelő, rideg gyermekgettóból, — szabad életre vágytak. A „kinti paradicsomban” aztán kényszerből vagy merő kíváncsiságból „megkóstolták a tiltott gyümölcsöt”, csöveztek, galerikba kerültek; rend­szerint fülig beleszeredtek az első jópofa fiúba, akiről pár hét után kiderült, hogy lányokat futtat, strici, s mire felocsúd­tak, a „placcon” találták magukat. S innen már nem volt visszaút! Mások egyszerűen „csak” jobban akartak élni, mint a „szürke átlag”, szép ruhákra, jól berendezett lakásra, kocsi­ra, luxuséletre vágytak. Egyikük szinte belekiabálta a mikrofonba, hogy a fel­magasztalt szocialista társadalomban tisztességes munkával szerzett kereset­ből képtelenség volt megélni, nem még lakást venni, berendezni, színes televízi­ót, videót vásárolni, a szekrényeket ele­gáns cuccokkal teleaggatni. Igaz, sokan fényűzően éltek, kiváltságokat élveztek, — a fizetéséből tengődő átlagpolgár vi­szont csak lemondások, a nadrágszíj megszorítása árán juthatott bizonyos cikkekhez. A lányoknak nem volt igazi táma­szuk, s magukra maradva a látszólag könnyebb utat választották. Az egyik szégyenkezés nélkül beval­lotta: 3-400 ezer forintot keres havonta. Két idegen nyelvet beszél, és valójában üzletasszonynak tartja magát: ha vevőt talál a „portékájára”, üzletet köt. Vevő pedig mindig akad! Panaszkodtak is egyesek: Pár év után kiábrándultak, férjre, gyermekre, csa­ládra vágynak, de a társadalom már rá­juk sütötte a megkülönböztető bélyeget, lehetetlen visszatérniük a tisztességes életbe. Sokan viszont nem is szeretnék az átlagember „bogáréletét” élni. Nem törik azon a fejüket, hogy mihez kezde­nek majd, ha végérvényesen „elvirágoz­nak”. Ki ér rá ilyesmin meditálni, — sok az ügyfél, s remekül megy az üzlet! Lesz öröklakás, nyugati kocsi, nyaraló... Kényszer űzött az utcára, —jelentet­te ki egy vénülő „szépség” — hiába ki­lincseltem lakásért a tanácsnál, szóba sem akartak állni velem. Az egyik „elv­társ” meg, csak benyújtotta a pártköny­vét az ablakon, elmondta ki küldte, hon­nan jött, s máris intézték a kérelmét. Hát most ki követett el nagyobb bűnt?... ZOLCZER LÁSZLÓ A házaspárok évente átlagosan 52-szer szeretkeznek. Nem így Rex és Debbie Allen amerikai pár. Ok 600 alkalommal kerültek közel egymáshoz 1990-ben. De en­nél is többre vágynak. Céljuk, hogy bekerüljenek a Guinnes-féle Rekordok könyvébe. A szerelmi kétszög ezért kibővült egy számí­tógéppel — regisztrálandó a napi akciókat. A hitelességet illetően a könyvszerkesztők persze még így is kételkednek. Hiteles lesz-e az eredmény, vagy sem, Rexnek és Debbie-nek végül is a legfonto­sabb, hogy egymásnak örömet szerezzenek. V------------------------------------_____ — Ne a kicsikék előtt! Ők még azt hiszik, hogy a bébiket egy cilin­derből varázsolják elő! J Az összehasonlítás igényével (Folytatás az 1. oldalról) közötti sorrend megállapításától. A legjobb női és férfi alakítást viszont külön jutalmazta, az előbbiért a komáromi Stubendek Katalin kapott díjat, a legjobb férfi alakításért pedig ketten, a lévai Göbő Sándor és a losonci Tóth István. Ferenczy Anna, a komáromi Jókai Színház színművésznője Pity­pangkoszorú című regényének tiszteletdíjából egy alapítványt léte­sített, mellyel a fiatal tehetségeket kívánja támogatni. Ez idén Ferenczy Anna különdíját tehetséges alakításáért Senkár Mónika és Forgács Miklós vehette át. A vers- és prózamondók verse­nyének eredménylistája a követke­zőképpen alakult: A középiskolások kategóriájában versmondásban az első helyezett Kozuch Péter (So­morja) lett, a második Daru Marica (Pozsony), a harmadik Korpás Ár­pád (Ipolyság). Prózamondásban Csóka Erzsébet (Komárom) kapta az első díjat, Forgách Miklós (Ipoly­ság) és Pál Róbert (Rimaszombat) pedig a második helyen osztozott. Á harmadik helyre a komáromi Csép­lő Mária került. Közös kategóriá­ban versenyeztek a felnőtt vers- és prózamondók. Közülük Pokstaller Lívia (Somorja) bizonyult a legjobb­nak, a második helyezett Cicákné Palcsó Erzsébet (Rozsnyó) lett, a harmadik helyre pedig Volner Me­linda (Pozsonyeperjes) került. A 28. Jókai Napok a vasárnap délelőtti gálaműsor után a hagyo­mányoknak megfelelően Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával ért véget. (csanaky) Devizapiaci árfolyamok f Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. június 11-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép-Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 50,90 51,92 5 Ml 49,58 52,72 51,15 Ausztrál dollár 22,90 23,90 23,13 21,96 23,66 22,81 Belga frank (100) 83,64 85,32 84,48 81,40 86,68 84,04 Dán korona 4,48 4,58 4,53 4,35 4,65 4,50 Finn márka 7,30 7,44 7,37 7,08 7,56 7,32 Francia frank 5,08 5,18 5,13 4,94 5,26 5,10 Görög drachma (100) 15,77 16,09 15,93 14,72 16,26 15,49 Holland forint 15,27 15,57 15,42 14,86 15,82 15,34 ír font 46,03 46,97 46,50 • 44,34 47,70 46,02 Japán jen (100) 21,56 22,00 21,78 20,98 22,30 21,64 Kanadai dollár 26,50 27,04 26,77 25,82 27,38 26,60 Luxemburgi frank (100) 83,64 85,32 84,48 80,54 86,66 83,60 Német márka 17,21 17,55 17,38 16,92 17,84 17,38 Norvég korona 4,42 4,50 4,46 4,28 4,58 4,43 Olasz líra (1000) 23,20 23,66 23,43 22,59 24,59 23,31 Osztrák schilling 2,45 2,49 2,47 2,41 2,53 2,53 Portugál escudo (100) 19,80 20,20 20,00 18,88 20,50 19,69 Spanyol peseta (100) 27,82 28,38 28,10 27,05 28,75 27,90 Svájci frank 20,13 20,53 20,33 19,80 20,86 20,33 Svéd korona 4,79 4,89 4,84 4,65 4,97 4,81 USA-dollár 30,45 31,07 30,76 30,06 31,46 30,76 v_______________________________________________________________-J Szerelmi maraton

Next

/
Thumbnails
Contents