Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-11 / 95. szám

A I 1991. június 11. IC ÚJSÁG □J 3 Dienstbier Katarban tárgyal Az Öböl-menti Katarban tartózkodó csehszlovák külügyminiszter teg­nap az emírség trónörökösével tárgyalt. A Jirí Dienstbier vezette küldött­ség, amelynek a szövetségi védelmi miniszter is a tagja, tárgyal a fegyveres erők parancsnokával, Khalif bin Hamad Szani sejk vezérőrnaggyal is. A gazdasági miniszterek meglátogatják a katari állami kőolajfeldolgozót, a General Company for Oil-t is. Gazdasági kapcsolatokról és közös tervek­ről tárgyalnak az ipari, pénzügyi és vállalkozói körök képviselői. Megkezdődött az Albán Munkapárt Kongresszusa Véget ért az általános sztrájk A független albán szakszerveze­tek lefújták a 25 napja tartó általá­nos sztrájkot. A sztrájk beszünteté­sét az tette lehetővé, hogy Yili Bufi új miniszterelnök megegyezett a független szakszervezetek szövetsé­gével a sztrájkolók követelményei­nek teljesítéséről. A kormány azonnali hatállyal 25 százalékkal emeli a fizetéseket, és további béremeléseket helyezett ki­látásba, miután kinevezik az új kor­mányt. A sztrájkolók eredetileg 50 százalékos béremelést követeltek. A további követelések közt politikai Samir nem enged Samir izraeli kormányfő televíziós beszédben ismertette Bush levelének tartalmát. Ennek lényege, hogy ameny­­nyiben Izrael leállítja a zsidók telepíté­sét a megszállt arab területekre, az USA hajlandó engedményeket tenni a közel­­keleti békekonferencia kérdésében. Iz­rael, mint ismeretes, mereven elutasítja az ENSZ bármiféle szerepét a békekon­ferenciával kapcsolatban, és közvetlenül akar tárgyalni az arab országokkal. Izra­el vétójogot követel abban a kérdésben, ki képviselje a konferencián a paleszti­nokat. Egyértelműen ellenzi, hogy a jor­­dániai küldöttség keretében jelen levő palesztinok közt ott legyenek a PFSZ küldöttei is. jellegűek is voltak. A sztrájkban 350 ezer dolgozó vett részt. A megmoz­dulás kényszerítette lemondásra Fa­­tos Nanu miniszterelnököt és a vá­lasztások időelőtti kiírását. Néhány órával az általános sztrájk befejezése után összeült az Albán Munkapárt 10. kongresszusa. A kongresszus önkritikával kezdő­dött, amikor a KB egyik titkára el­ítélte Enver Hodzsa személyi kultu­szát, valamint az emberi jogok meg­sértését és a szocializmus sikertelen­ségét Albániában. Bírálat érte Ra­miz Alia államelnököt is, mert této­vázott a reformfolyamatok megkez­désével. Spiro Dede párttitkár egy tiranai sajtóértekezleten kijelentette, hogy a Kongresszus kizárta azokat, akik a múltban diszkreditálták a pártot. Ki­jelentette, hogy Hodzsa elszigetelési politikája vezette az országot a mai nehéz helyzetbe. Véleménye szerint a kongresszuson jelen levő 1400 kül­dött viharos vitája várható. A kom­munista párt utódpártjának 160 ezer tagja van, és a demokratikus megmozdulások óta sorait kb. né­gyezren hagyták el. Kitiltott kutatóhajó Nagy-Britannia tegnap kitiltott a skót vizekből egy szovjet kutatóhajót. A par­lamentben egy képviselő úgy vélte, hogy a kutatóhajó felfedheti a brit Királyi Ha­ditengerészet hajóinak atomfegyvereit. A külügyminisztérium jegyzéket adott át a szovjet nagykövetségnek, amelyben közli, hogy a Petrov akadémikusról el­nevezett kutatóhajó kérését a kutatások folytatására elutasították. Európa hív Az Európai Közösség országaiban közvéleménykutatást rendeztek arról, akarja-e a lakosság, hogy a „tizenkettek” sorait kibővítsék a kelet-európai orszá­gokkal. A megkérdezettek 73 százaléka volt amellett, hogy Csehszlovákiát 5-10 éven belül felvegyék az EK tagállamai­nak sorába. Ugyanilyen arányban nyilat­koztak Magyarország felvétele mellett, Lengyelország egy százalékkal kevesebb „szavazatot” kapott. Ezzel szemben pél­dául Törökország melleit csak a meg­kérdezettek 55 százaléka állt ki. Görög­ország lakói egyáltalán nem akarnak a „nyugati elit” tagjai lenni, 99 százalékuk a tagság ellen nyilvánított véleményt. Pártonkívüli kormány Szid-Ahmad Ghazali új algériai mi­niszterelnök televíziós beszédében beje­lentette, hogy olyan kormányt alakít, amely kizárólag pártonkívüliekből áll, és biztosítja a parlamenti választások tisz­tességes előkészítését. A választások no­vemberben lesznek. A kinevezett kor­mányfő szerint a kormány összetételét néhány napon belül közzéteszik. Ghaza­li nem szólt a rendkívüli állapot meg­szüntetéséről. Több tankol és katonát már kivontak a fővárosból. Kísérlet részvénytőkével Kínában kipróbálják, hogyan érvényesülnek a tőkerészvények a mindeddig vesztesé­ges állami vállalatokban, amelyek fékezik a gazdaság fejlesztését. A China Daily című lap közti, hogy a tőkerészvények rendszerét egy dél-kínai ipari és kereskedelmi társaság viszonyaiban próbálják ki. Ez a cég rádióberendezéseket gyáré Ha a kísérlet eredményes lesz, a módszert bevezetik Kína más vidékein is. A kínai közgazdászok szerint az állami vállalatokat csak úgy lehel eredményesem megreformálni, ha kialakul a tulajdonjogok új rendszere. Egyidejűleg meg kell változtatni az igazgatás és az értékesítés módszereit is. DAEWOO DAEWOO CORPORATION A dél-koreai cég pozsonyi képviselete^ aVTCKft meghívja Önt kiállítására. A bemutatott színes tévékészülékek, videók, autórádiók, mikrohullámú sütők, villanyborotvák, lámpák, telefonok, elemek és akkumulátorok, személygépkocsik, bőrkonfekció és sportöltözék, sportcipők megvásárolhatók vagy viszonteladásra leszerződhetek. Mától csütörtükig várja önt a DAEWOO-VTC a pozsonyi Istropolisban (Szakszervezetek Háza). Külföldi lapok Csehszlovákiáról A cinizmus marad Az angoj The Guardian című lap azt írja, hogy a kelet-európai tank­gyártás átállítása traktorgyártásra többet követel, mintsem a Nyugat ígéreteit. Csehszlovákiának lehető­sége nyílt, hogy Szíriának tankokat adjon el, s ezt belpolitikai helyzete követelte meg. A tankokat ugyanis Szlovákiában gyártják, ahol nagy a munkanélküliség, és nacionalista hangulat uralkodik, ami az ország kettészakításával fenyeget. Ugyan­azon a héten, amikor az Egyesült Államok elítélték a csehszlovák fegyverexportot, írja a lap, Washing­ton további egyezményt kötött fegy­verszállításokról ugyanebbe a tér­ségbe. Amikor egy lengyel gyár kézi­fegyverek számára 9 milliméteres töltényeket akart szállítani Nyugat­ra, ennek útjába is akadályokat gör­dítettek. Mind Bush, mind Kohl se­gítséget ígért a fegyvergyártás átállí­tására. Korántsem biztos azonban, hogy ez az ígéret teljesül. A kelet­európaiak rájöttek, hogyha fegyver­kereskedelemről van szó, a cinizmus a piacgazdaságban is fennmarad — írja a The Guardian. Ordítozik a szélsőjobb Le Quotidien de Paris című fran­cia lap „Ordítozik a szélsőjobb” cím­mel tudósítást közöl a Republikánus Párt híveinek prágai tüntetéséről. A tüntetők ugyanazt mondták, mint korábban, csak agresszívabbak vol­tak, mint azelőtt. A cikk írója úgy véli, hogy Sládek híveit azok soraiból toborozza, akik ma már nem szélhá­­moskodhatnak annyit, mint koráb­ban. A Republikánus Párt nem tud­ja, vagy nem akarja tudomásul ven­ni, hogy Csehszlovákia népe intelli­gens, és igen jól tudja, mit jelente­nek a szélsőségek, bármilyen színűre fessék azokat. Ez a nép, amelynek demokratikus hagyományai vannak, az 1918-tól 1939-ig eltelt 21 év alatt képes volt a világ 7. legnagyobb gaz­dasági hatalmává válni. Ma is tuda­tában van annak, hogy szüksége van minden élő erőre, legyen az kom­munista vagy nem kommunista. Ezt a felelős politikusok megértették, Sládek kivételével, aki szégyenteljes harcot vív. A maffia Kelet-Europa felé fordul Az olasz maffia úgy mossa tisztá­ra pénzét, hogy azt Kelet-Európa országaiban beruházza —jelentette ki Ramponi tábornok, az olasz pénzügyőrség parancsnoka. A Cor­­riere Della Sera című lap azt írja, hogy 1989-től az egykori kommunis­ta tömb országai a szervezett bűnö­zés békés kikötőivé váltak, ahol a kábítószerkereskedők megszabadul­nak szennyes pénzüktől. A maffia rugalmasabb, mint a kormányok és kihasználja Lengyelország, Romá­nia és Csehszlovákja valutaéhségét. ( Hírek ' V_________________J •Az orosz monarchisták kormányzó­kat választottak „korlátozott uralkodói hatalommal”, hogy legalább szimbóliku­­san megőrizzék I. Vlagyimir trónját. Vlagyimir ugyanis II. Miklós cár egyet­len élő hozzátartozója. A monarchisták egyik vezetője táviratot is küldött Vla­gyimirnak Párizsba, hogy legalább szim­bolikusan foglalja el trónját. • Románia nyugtalanságát fejezte ki afölött, hogy a szovjet belügyi alakula­tok bevonullak néhány moldáviai köz­ségbe. A mai Moldávia korábban Ro­mánia része volt, 1940 óta azonban a Ribbentrop-Molotov paktum nyomán a Szovjetunióhoz csatolták. •Argentin diplomata egy moszkvai sajtóértekezleten kijelentette, hogy or­szága igényt tart a Malvin (Falkland) szigetekre, Dél-Georgiára, valamint a Déli Sandwich-szigetekre. Úgy vélte, hogy Nagy-Brilanniával békésen meg le­het egyezni az igazságos megoldásban, hogy megszűnjék a gyarmatosítás eme maradványa. • Kuvail felkérte az UNESCO-t, hogy nyújtson segítséget az iraki meg­szállás idején elrabolt műemlékek meg­mentésében. Minden adatot megadnak az Interpoolnak, hogy megtalálhassa a több 10 ezer műtárgyat, amelyet a kuva­iti nemzeti múzeumból és magángyűjte­ményekből rabollak cl. • Indiában vasárnap 150 bányász maradt egy beomlott tárnában. A tárnál víz árasztotta el. Feltételezik, hogy az ottrekedt bányászok közül többen életü­ket vesztették. • New Yorkban az Öböl-háborúban aratott győzelem ünnepsége során ke­gyelettel adóztak a harcban elesettek emlékének. Az elesettek számáról vita folyik, mert egyesek 341, mások 376 ál­dozatról számolnak be. • Lengyelországban gazdasági meg­fontolásból 100 állami birtokot számol­nak fel. Lengyelországban 1240 állami Ramponi példákat említ Csehszlo­vákiából és Lengyelországból, ahol a privatizálás keretében megindult az ingatlankereskedelem. A szennyes narkodollárokat és narkolírákat úgy mossák tisztára, hogy házakat, telke­ket és vállalatokat vásárolnak értük. A válsággal küzdő gazdaságok szá­mára a nagymennyiségű pénz igen vonzó. A Nyugat feladata, hogy megértesse Kelet-Európával: a fej­lődést nem finanszírozhatják a szer­vezett bűnözés pénzeiből — írja a Corriere Della Sera. gazdaság működik, ebből 21 felszámolá­sa megkezdődött. További 400 elméleti­leg képes lenne kilábalni adósságaiból, de a bankok az értékesítési nehézségek miatt nem hajlandók több hitelt adni. •Az egyesített Németország a volt NDK hadseregétől 24 darab SS-23 típu­sú szovjet gyártmányú rakétát „örö­költ”. A rakéták használhatatlanok, mert nincsenek kilövőállomásaik és az atomrobbanófejet leszerelték. A rakéta­maradványokat 1994-ig akarják meg­semmisíteni. • A lengyel légi forgalomirányítók tegnap általános sztrájkba léptek és munkakörülményeik javítását követelik. A követelések közt van a nyugdíjkorha­tár csökkentése 52 évre és 32 órás mun­kahét bevezetése. •Az Egyesült Államok tovább fej­leszti a rakélaelhárító Patriot rakétákat. Az új légvédelmi eszköz képes lesz a „láthatatlan" repülőgépek lelövésére is. Ezt egy eddiginél sokkal érzékenyebb radar teszi majd lehetővé. • Nagy-Britannia katonai segítséget nyújt Romániának. Főleg légvédelmi eszközöket szállít az országba, s hozzájá­rul a hadiipar korszerűsítéséhez. Anglia kiképző személyzetet is küld Romániá­ba. •Az USA eltávolította repülőgépeit egy fülöp-szigeli támaszpontjáról, mert azok a Pinatubo vulkán kitörése miatt veszélybe kerültek. Latolgatják, hogy a tűzhányótól 50 kilométerre fekvő tá­maszpontról a katonákat is kivonják. • Kuvaitban különleges esküdtszéket hoztak létre, amelynek feladata, hogy fe­lülvizsgálja a rendkívüli állapot idején hozott ítéleteket. A lépés nyilvánvalóan annak a nemzetközi bírálatnak az ered­ménye, amely a kuvaiti bíróságok ítéle­teit érte. •Afganisztánban árvíz pusztít, amely eddig már 728 emberáldozatot követelt. Az árvizek 7000 embert tettek hajléktalanná, a sebesültek száma 5000- re tehető.

Next

/
Thumbnails
Contents