Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-11 / 95. szám

Befejeződtek a 28. Jókai Napok Kedd, 1991. június 11. • I. évfolyam • 96. szám • Ára 2,30 korona Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GABOR. Szerkesztőség: 819 11 Bratislava, Martanoviéova 25., 12 emelet Telefon: gazdasági rovat - 210 39 79, hírrovat - 210 39 83, sportrovat - 210 39 81. Telefax: 210 3992, 210 36 00, Telex 92 516. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanoviéova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgató-főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat Előfizethető min­den postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őtzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Michael tantovsky sajtóértekezlete Gazdasági és érdekvédelmi napilap v_____ * J A titkos megállapodás büntetendő Michael Éanlovsky, az államfő szó­vivője tegnapi sajtóértekezletén ismer­tette a köztársasági elnök irodájának a CSKP KB és az SZKP KB között létre­jött azon titkos megállapodással kapcso­latos nyilatkozatát, amejy nukleáris töl­teteknek Csehszlovákia területén való elhelyezésére vonatkozott. „Meglepőd­tünk, hogy a titkos megállapodásról szó­ló hír, amelyről a Csehszlovák Televízió két héttel ezelőtt számolt be, nem kel­tett semmilyen visszhangot” — mondta a szóvivő, majd így folytatta: „Az állam kontinuitásának elvéből indulunk ki, amely nem teszi lehetővé, hogy utólag olyan tettek fölött ítélkez­zünk, amelyek elkövetésük idején nem voltak bűncselekménynek tekinthetők, noha erkölcsi szempontból most elítélik őket. Azonban ugyanez az elv kötelezi a csehszlovákiai igazságszolgáltatást, hogy büntetést szabjon ki olyan múltbeli tet­tek miatt, amelyek már elkövetésük ide­jén is bűncselekménynek számítottak. A CSKP vezető szerepét az alkotmány rögzítette, de sem az alaptörvény, sem pedig más jogszabály nem jogosította fel arra, hogy titkos megállapodásokat kös­sön. Amennyiben ilyen megállapodás lé­tezett, akkor véleményünk szerint ebben az esetben vezetői jogkörrel való vissza­élésről és az ország biztonságának ve­szélyeztetéséről volt szó, mivel a tit­kosszerződés az ország lakosságát köz­vetlen atomtámadás veszélyének tette ki. Az információ nyilvánosságra hoza­tala elegendő ahhoz, hogy az ügyben bűnvádi eljárás induljon.” Michael Zantovsky arra a kérdésre, hogy az államfő hajlandó-e elfogadni a szlovák kormány azon javaslatát, mely szerint az új alkotmány csak átmeneti­leg, legfeljebb 2—10 évig volna érvény­ben, így válaszolt: „Václav Havel ezzel kapcsolatban már nyilatkozott. Mint mondta, nem megfelelő, ha az alkot­mányt egy évre hirdetnék ki, és minden esztendőben módosítanák. Olyan alap­törvényre lenne szükségünk, amelyen évtizedekig nem kellene változtatni. A köztársasági elnök heti munka­­programjáról tájékoztatva a szóvivő egyebek között elmondta, hogy ma fo­gadja Alekszandr Jakovlevet, a szovjet államfő tanácsadóját, szerdán pedig fel­szólal az európai konföderációról tar­tandó értekezleten, amelynek alkalmá­ból pénteken Prágába érkezik Francois Mitterrand francia köztársasági elnök. Hétfőn az államfő részvételével Kromé­­fíí.ben kerül sor az új alkotmányok ki­dolgozásáról folyó tanácskozások újabb fordulójára. Az összehasonlítás igényével A vers- és prózamondás, a színjátszás iránt érdeklődők számára Komárom, Jókai Mór szülővárosa immár több mint két évtizede a fesztiválvárost is jelenti egyben. Itt rendezte meg minden évben a Csemadok társrendezők segítségével, ez évben pedig már szponzorok hozzájárulásával, a műkedvelő színjátszók, vers- és prózamondók országos versenyét. Az idén június 4-e és 9-e között került sor országos seregszemlénk­re, melyen a korábbi évektől eltérő­en nemcsak szlovákiai, hanem kár­pátaljai és erdélyi magyar műkedve­lő színtársulatok is bemutatkoztak jugoszláviai és itthoni szlovák, vala­mint magyarországi csoportokkal egyetemben. Aki az egész hetet Komáromban tudta tölteni, az 16 színházi előadást nézhetett végig, s része lehetett né­hány valóban szép színházi élmény­ben, de esetenként olyanban is, hogy az előadás után kénytelen volt meg­jegyezni: „ím, a példa, hogyan ne csináljunk színházat!” A fesztivál minden előadását egy bírálóbizottság is végignézte Duró Győzőnek, a veszprémi Petőfi Szín­ház dramaturgjának elnökletével. A látott teljesítményeket a másnapi fó­rumon elemezték, értékelték a zsűri tagjai, sokszor talán túl szigorúan, de a „jó színház” elérésének érdeké­ben. Tekintettel arra, hogy amatőr csportjaink nagyon válságos idősza­kot élnek, a korábbi évekhez képest kevesebb a műkedvelő társulat, s minőségben sem voltak kiugró telje­sítmények, ezért a Jókai Napok szer­vezői és a zsűri úgy döntött, hogy ez évben eltekint az egyes csoportok (Folytatás a 2. oldalon) Idén határon túlról is érkeztek vendégcsoportok. A sepsiszentgyörgyiek Székely János drámájának színre vitelére vállalkoztak. KRÜGER VIKTOR felvétele r~ Az ÚJSÁG fotója „Ide hajts be, ha tudsz! MÚLTUNK Kép és szöveg: GAÁL LÁSZLÓ Mindenki, aki magyar Ápoljuk II. Rákóczi Ferenc hagyatékát! Ez év áprilisában alakult meg Borsiban a Rákóczi Ferenc Emlék­társaság, mely e hónap elején meg­tartotta első vezetőségi ülését. A ta­nácskozáson elfogadtott munkaterv előnye, hogy a fiatalok fokozott be­vonását kívánja elősegíteni. Igényes műsorok cseréjével igyekszik céljait népszerűsíteni. AII. Rákóczi Ferenc Emléktársa­ság alapító tagjai között magyaror­szági és szlovákiai személyiségek egyaránt vannak, s az emléktársaság szeretné kiterjeszteni működését Romániára és Ukrajnára is. A társaság egyik fő célja: össze­fogni mindazokat, akik számára fon­tos Rákóczi öröksége. Egyúttal sze­retné elősegíteni borsi szülőhelyé­nek és környékének rendezését. Borsinak abban is szerencséje van, hogy termálvízzel rendelkezik, így idővel a Felső- és Alsó-Bodrog­­köz közkedvelt fürdőhelyévé válhat­na. (A legszerényebb terv kivitelezé­se 5 000 000 koronát jgényel.) A kastély viszont mint szellemi műhely, múzeum és szálloda működhetne. Szinte fölösleges megemlítenünk, hogy ez a környező községek számá­ra is milyen szellemi és anyagi föllen­düléssel jár majd. Az emléktársaság mindenekelőtt egy szerény emlékszobát szeretne berendezni, ahol az eddig összegyűj­tött anyagot tekinthetnék meg az ér­deklődők. E nemes célúk megvalósításának előmozdítására a társaság létrehozta a Rákóczi Alapítványt. Magyar lapok Bártfáról AII. Rákóczi Ferenc Emléktársa­ság kéri mindazokat, akik a fejede­lem személyében azt az európai látó­körű politikust, tehetséges hadve­zért, jeles írót vagy mélyen istenhívő embert tisztelik, aki önzetlenül szol­gálta hazáját és nagyvonalúan kezel­te a nemzetiségek és vallások viszo­nyát, hogy legyenek tagjai az emlék­társaságnak (évi tagsági díj 50 koro­na; jelentkezni a következő címen lehet: Hajdú Jenő, 076 32 Boráa), vagy támogassák adományaikkal az Alapítványt (Slovenská státna spo­­riterna, okresná pobocka, 075 01 Trebisov, számlaszám: 513-55- 629), esetleg dokumentum-ado­mánnyal járuljanak hozzá az emlék­múzeum megalapozásához. BALASSA ZOLTÁN A csallóközi parasztság erkölcsi rendszere A Nyugat latolgat A szülőföld mindig egyedien be­folyásolja az ott élő embert. Csalló­köz ráérős, csaknem kétezer négy­zetkilométernyi síkja csupán vona­kodva adja meg magát a pólusok végleteinek. A termőföldnek, folyó­víznek — a tájnak itt emberarca van. A Csallóközben egy teljes perccel hosszabbak az alkonyatok, mint má­sutt, s a múlt éppúgy orrhossznyira van, mint a közeljövő. Az emberek lelkében öt-hat nemzedéknyi idő tobzódik-gyülemlik. A tegnapelőtt összemosódik a holnappal. A csalló­közi emberhez egy emberöltőn át a természet szólott. És ők igyekeztek a természet szavára válaszolni. Rend Az önmagát értékelni tudó pa­rasztember lelkében, és gondolatvi­lágában rend honolt. A portája min­dig szemnek tetszetős, „áttekinthe­tő”,1 s megállapodottságot sugallt he­tente legalább egy alkalommal fel­­sepri az udvart, hogy a csűr, a fészer és az istállók körül tisztaság legyen. Magyarán mondva: helyére teszi, amit kell, elraktározza, amit lehet, és kidobja, ami felesleges. Munka A parasztember fának született. Gyökere a földben. S ha szakad a gyökér: maga a fa is pusztul! A pa­rasztember életfilozófiája az egy­helyben maradás megéneklésében merült ki. A parasztember igazsága, érték- és erkölcsi rendszere sajátos: szoros kapcsolatban áll a földdel, te­hát az Anyaggal, ő a nemzet gyöke­re, s a lombozat hullhat, ha a gyökér ép, a nemzet életben marad! A csallóközi paraszt hitte, hogy az Anyag a Szellem ösztönzője, és min­den eszmélés a kapanyélnél kezdő­dik. Szerette és becsülte a munkát, mert általa jutott hozzá mindahhoz, aminek egyébként szükségét-hiányát érezte volna. A munkára gondolt köznapi és ünnepi virradatokon egyaránt. A munkában oldotta fel egyéniségét. A munka óvta őt a szél­sőségektől. A munka szorította kor­dába a képzelőerejét, álmait és vá­gyait. Lassú, higgadt vagy ráérős volt? Pontosan úgy viselkedett, aho­gyan Csallóköz síkja. Életeszmény A csallóközi ember igazából ak­kor lett felnőtt, amikor önállósította magát. Az örökölt javakat illett az első negyven esztendőben megtetéz­­(Folytatás a 2. oldalon) A magyarországi lapok behatóan fog­lalkoznak a bánfai kelet-nyugati konfe­renciával. A Népszava szerint a tanács­kozást az jellemezte, hogy igen sok se­gélykérés és segélynyújtási ígéret hang­zott el. A lap szerint a konferencia egyik tanulsága, hogy nyilvánvalóvá vált, mi­lyen válságos helyzetet él át Kelet-Euró­­pa. A másik tanulság az a csalódás, hogy a Nyugat nem képes ellátni azokat a fel­adatokat, amelyek jelenlegi problémá­ink áthidalásához szükségesek. A Népszabadság azt írja, hogy Kele­ten nem nyilvánvaló ki és mire kéri a segélyt. A Nyugat viszont azt latolgatja, mennyi segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy az új demokráciák ne fulladjanak bele a válságba. Ezért aszerint adja a se­gítséget, hol mennyire erősödik a de­mokrácia és a piacgazdaság, és nem fe­ledkezik meg beruházásai megtérülésé­ről sem. A konferencián, írja a lap, gyak­ran hallottuk, hogy a közvetlen pénzügyi segély nem szükségszerű, viszont meg kell nyitni a piacokat és fejleszteni a ke­reskedelmet. Alig esett szó azonban ar­ról, hogyan válik versenyképessé a pia­cokon a keleti áru. Katasztrófa fenyeget, de... Milyen legyen Európa? Kereskedelem, politika és a Kelet címmel tegnap a dobnál kastélyban nemzetközi tanácskozás kezdődött az öreg kontinensen való együttműködésről Az értekezleten felszólalt Frans Andriessen, az Európai Közösség Bizottságá­nak elnöke. Mint mondta, Közép- és Keiet-Európát katasztrófa fenyegeti, mivel mától elvesztette a szovjet piacot, amelyre ezekből az országokból a termékek mintegy 60 százaléka irányult Egyúttal emlékeztetett arra, hogy az EK szabadon kíván kereskedni Lengyelországgal, Csehszlovákiával és MagyarországgaL Erről már a Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) párizsi találkozóján is szó volt, s bizonyára előtérbe kerül a világ hét legfejletebb országának, a „hetek­nek” a közeljövőben Londonban sorra kerülő csúcsértekezletén

Next

/
Thumbnails
Contents