Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-08 / 93. szám
c Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR Szerkesztőség: 819 11 Bratislava, Martanoviéova 25., 12 emelet Telefon: gazdasági rovat - 210 39 79, hírrovat - 210 39 83, sportrovat - 210 39 81. Telefax: 210 3992, 210 36 00, Telex: 92 516. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HÓK LKADÉ Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanoviéova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgató-főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 A német fokonzul az Együttélésben A Német Szövetségi Köztársaság pozsonyi főkonzulja, dr. Dieter W. Bricke 1991. június 7-én látogatást tett az Együttélés Politikai Mozgalom Központi Irodájánál, ahol dr. Duray Miklós és dr. Flórián László fogadta. Az Együttélés elnöke informálta a német főkonzult a mozgalom alapvető célkitűzéseiről, képviselőinknek a parlamenti politizálásáról, a készülő alkotmánnyal kapcsolatos álláspontjáról, valamint a magyar kisebbség helyzetéről, a nyelvtörvény negatív hatásáról és a szlovák-magyar együttélésről. Szóba került az Együttélés Politikai Mozgalom és a német kisebbség közötti kapcsolat. Ezzel összefüggésben megállapították, hogy a német kisebbség társadalmilag zilált, nincs fiatalsága, és óvakodik a társadalmi aktivitástól. Emiatt a németség bekapcsolódása a politikai életbe még kezdetleges. Végül szó esett az együttműködés lehetőségeiről. A német főkonzul erre kulturális téren lát lehetőséget, valamint németországi alapítványok révén. A beszélgetés szívélyes, tárgyilagos hangulatban zajlott, melynek alapja az, hogy a közép-európai helyzettel kapcsolatban azonos nézeteket vallottak. (EKI) Oroszország Bártfán folytatódott a biztonságkonferencia * Nyugatról minden jöhet (a segítség is) Nyugati segítség a kelet- és közép-európai országoknak címmel tegnap plenáris üléssel folytatódott Bártfán a kelet—nyugati biztonságpolitikai kutatóintézet X. évzáró konferenciája. A tanácskozás elején Jacek Saryusz Wolski, Lengyelország, Bogár László, Magyarország és Vladimír Dlouhy, Csehszlovákia képviselője azokról a bonyolult feltételekről beszélt, amelyek között a három állam a központilag irányított rendszerről át kíván térni a piacgazdaságra. Egyúttal szóltak a nyugati segítség mibenlétéről, szintjéről és szükségességéről is. Nagyra értékelték az eddigi formákat, beleértve a különféle programokat és hiteleket is. A továbbiakban mindhárman egybehangzóan mondtak véleményt arról, hogy noha a külföldi tóke elengedhetetlen, Lengyelországnak, Magyarországnak és Csehszlovákiának a közvetlen segítségen túl meg kell teremtenie a feltételeket a gazdaság fokozatos átalakítására. A KGST szétesésére és Németország újraegyesítésére rámutatva elsődleges fontosságúnak minősítették azt, hogy jelenleg rugalmasabban kell eljárni a nyugati piacoknak a kelet-európai termékek — főleg a textilipari, mezőgazdasági és A brit The Times tegnapi számában foglalkozott a bárlfai kelet-nyugati találkozóval. „Kelet-Európa vezetői versenyben állanak Moszkvával a nyugati segítségért Eltökélték, hogy a kelet-nyugati találkozó segítségével magas szinten nyomást gyakorolnak a kereskedelem liberalizálása és piaci reformjaik támogatása érdekében” — írja az angol lap. A lapvélemény szerint a Nyugat érdeklődése a szovjet gazdaság segítése felé tolódik el, és csökken az érdeklődés a kisebb posztkommunista államok iránt A washingtoni nemzetközi gazdasági hivatal úgy véli, ha az Európai Közösség megnyitja piacait a keleti államoknak, 20 év alatt 9-ről 20 százalékra növelheti részarányát a világkereskedelemben. NATO Változások A NATO 16 tagállama külügyminisztereinek koppenhágai értekezletén záróközleményt adtak ki. Eszerint a szövetség november 7-én és 8-án megrendezésre kerülő római csúcsértekezletén meghatározza a NATO katonai és politikai jövőjét a hidegháború utáni időszakra. Az őszi csúcsértekezlet új stratégiát határoz meg és végrehajtja az Eszakatlanti Szövetség katonai részének ez idáig legradikálisabb reformját. A koppenhágai külügyminiszteri értekezleten kizárták azt a lehetőséget, hogy a NATO európai része katonailag eltávolodjék nz Egyesült Államoktól. A biztonságpolitikát úgy akarják érvényesíteni, hogy a NATO-haderők elégségesek legyenek a háború elhárítására, az eredményes védelemre és arra, hogy megvédjék a tagállamokat a biztonságukat fenyegető válságok elől. Ennek érdekében politikai lépéseket és párbeszédet kezdeményeznek más államokkal. egyéb cikkek — előtti megnyitása terén. További meghatározó területnek nevezték az infrasiuktúra kiépítése, a környezetvédelem és a demokratikus intézményrendszer kialakítása során nyújtandó segítséget. Az átalakuláshoz való segítség kulcsfontosságú tényezőjének minősítették az ún. élőtőkét, a nyelvoktatást, a menedzserképzést és a tanácsadást. Rámutattak az időtényezőre is, mondván, ha a segítség nem jön idejében, mindhárom ország destabilizálódhat, s az a veszély fenyeget, hogy Kelet és Nyugat között újra vas- és pénzügyi függöny gördül le. James Potts, a Brit Tanács kelet- és közép-európai osztályának munkatársa a vitában a Nagy-Britannia által nyújtandó segítségről beszélt. Egyebek között kitért arra, hogy know-how alapot létesítettek a volt szovjet blokk pénzügyi .és gazdasági infrastuktúrájának fejlesz-Jifí Dienslbier szövetségi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter ma a Perzsa-öbölbe utazik. Látogatása során felkeresi Katart és Kuvaitot. Amint azt a sajtóirodának és a televíziónak adott interjújában a prágai diplomácia vezetője elmondta, Dohában valószínűleg arról is fog tárgyalni vendéglátóival, hogy a két ország miképp hasznosíthatná közösen az ottani olajat. Tekintettel arra, hogy Katar elnököl jelenleg az öböl környéki arab államok együttműködési tanácsában, a csehszlovák küldöttség tárgyalni kíván a szervezettel való kapcsolatokkal is. A tanácsnak jelenleg Kataron kívül további öt tésére. Ambassador Robert Bany, az amerikai kormányzat kelet-európai tanácsadója azokról az akadályokról beszélt, amelyek az egyesült államokbeli tőke kelet-európai beruházása elé gördülnek. Mindenekelőtt a tökéletlen törvényhozásra és a megoldatlan kárpótlásra mutatott rá. A plenáris ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy az új és hatékony segítségnyújtási fonnák keresése minden ország érdeke. A tanácskozáson Jan Krzysztof Bielecki lengyel kormányfő a csehszlovák—lengyel—magyar együttműködés fontosságán kívül kiemelte a kapcsolatok szélesebb nemzetközi öszszefüggéseit is. A lengyel—szovjet gazdasági együttműködésről szólva egyebek között hangsúlyozta, hogy Varsó kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolatokat kíván fenntartani a Szovjetunióval. tagja van: Szaúd-Arábia, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrain és Omán. A kuvaiti'látogatás célja, hogy felújuljanak az Öböl-háború előtt kiépített jó kapcsolatok, és elmélyüljön a gazdasági együttműködés. Jifí Dienstbier elmondta, hogy ezért Kuvaitot gazdasági szakértők és vállalkozók is felkeresik. „Néhány megállapodás már elkészült, s most már végére kell járnunk a dolgoknak, hogy valóban megkezdődhessék a gazdasági együttműködés, beindulhasson a kétoldalú kereskedelem, és nyélbe üthessük a közös vállalkozásokat” — hangsúlyozta a külügyminiszter. Jifí Dienstbier ma a Közel-Keletre repül Katarból is várhatunk olajat Kiteregetik a szennyest Az OSZSZK-ban éleződik az elnökválasztási kampány. Néhány nappal az elnökválasztások előtt mar botrányjellegű állításokat közölnek egymásról a riválisok. A Szovjetszkaja Rosszija, amely Rizskovot támogatja, fénymásolatot közölt arról, hogy Jelcin tiszteletbeli főkonzulnak nevezte ki Robert Coppolát, aki közismerten az olasz maffia egyik keresztapja. Coppolát nemrég pénzügyi visszaélések miatt Rómában őrizetbe vették. A Kuranti című lap, amely viszont Jelcint támogatja, azt teregeti ki, hogy Rizskov belekeveredett a minisztertanács üdülőinek eladási botrányába. A lap szerint 160 millió rubel értékben értékesítettek áron alul villákat Rizskov közeli munkatársainak. Nagy érdeklődéssel várják a hétfői televíziós kerekasztal közvetítését, ahol a két rivális elnökjelölt vitája várható. „Üzletet ajánlunk...” A kelet-nyugati biztonságpolitikai kutatóintézet bártfai rendezvényén felszólalt Göncz Árpád magyar köztársasági elnök is. Előadásában megállapította: Kelet-Európa világos választ vár a Nyugattól: miben és hogyan számíthat a támogatására? — Az egyértelmű válasz halogatása, a további hitegetés számunkra elviselhetetlen és megalázó. 1956, 1968 és 1981 tanulságával indokolva kifejtette: — Amikor Magyarország, majd Csehszlovákia és Lengyelország kísérletet tett rá, hogy szakítson a sztálinista gyakorlattal, akkor a Nyugat, amely korábban sajnálkozott és áldozatkésznek mutatkozott, megrettent, talán mert a gyakorlatban kellett volna bizonyítania áldozatvállalását. — Magyarország nem segélyt kér, hanem segítséget — hangsúlyozta a magyar államfő. — Üzletet ajánlunk önöknek, az évtized - talán legjövedelmezőbb és legbiztosabb üzletét. Meggyőződésem, hogy a tőkekihelyezésnek napjainkban térségünk a legmegnyugtatóbb és legígéretesebb területe. Magyarország és a térség többi országa a Nyugaton emelt exportakadályok lebontását reméli. Nem előjogokat, kedvezményeket kérünk, csak viszonosságot, elvégre Magyarország már 92 százalékban liberalizáltajmportját. Göncz Árpád rámutatott: Kelet-Európa nem várja ölbe tett kézzel a külső segítséget, de rászorul, mert jelen helyzete vészes csapdát rejteget. A demokrácia ugyanis egyelőre sokak számára az életkörülmények romlását hozta térségünkben. A Nyugatnak is érdeke, hogy ez a kép megváltozzék. Végül a köztársasági elnök — vélhetőleg főként a Szovjetunióra célozva — hangsúlyozta, hogy a jövő Európájából senkit sem szabad kirekeszteni. Hasonlata szerint ugyanis „a kívül maradók kétségbeesésükben felboríthatják a megmenekültekkel teli csónakot”. MARIÁN CALFA: „Lusztrálás (új) sajtótörvénnyel” A jelenleg a kormány előtt levő feddhetetlenségi törvény szerepel majd a három kormányfő és belügyminiszter, valamint a szövetségi és a két tagköztársasági kabinet törvényhozási tanácsa elnöke keddi találkozójának napirendjén. Mindezt tegnap esti tévébeszédében Marián Calfa szövetségi miniszterelnök jelentette ki. Hozzáfűzte, hogy a jogszabálytervezet a tervek szerint koraősszel kerül a parlament elé. Ami az Állambiztonsági Testület (StB) azon volt tagjait, munkatársait illeti, »akik bekerültek a szövetségi kormányba, valamint a kabinet hivatalába (összesen 50 személyről van szó), Marián Calfa úgy fogalmazott, hogy a parlamenti vizsgálóbizottsággal létrejött megállapodás értelmében ügyüket június 30-áig lezárják. „Az egyes esetek megoldása során azonban nem elegendő a bizottság vizsgálata, hanem további ellenőrzésre is szükség van” — folytatta a kormányfő. Közölte, hogy a jövő héten a lusztrálással a szövetségi kormány külön foglalkozik majd. „A parlamenti bizottság rendelkezésére álló információk titkosak, ha esetleg kiszivárognak, abban az esetben előírás-megszegésről van szó” — állapította meg Marián Calfa. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy az újságírók esetében a kérdést törvényes úton, a tömegtájékoztató eszközökre vonatkozó jogszabály (sajtótörvény) elfogadása útján kell rendezni. „Látjuk, hogy a jelenlegi jogszabály hiányosságaival visszaélnek” — emelte ki, majd hozzátette, hogy a kormány megkezdte a törvény kidolgozását, s hamarosan a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti. Végezetül arról beszélt, hogy Dán Quayle amerikai alelnök csehszlovákiai látogatása során miért nem írták alá a beruházások védelméről szóló államközi szerződést. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a megállapodás még „nem érett meg” a megkötésre, mivel össze kell hangolni az itteni és a tengeren túli véleményeket. A szerződést Marián Calfa szükségesnek nevezte, s kifejezte reményét, hamarosan aláírják.
