Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-08 / 93. szám
I ÚJSÁG51 1991. június 8. ( Errol jut eszembe Kik várták Amerikát? Apám a család viszontagságos életéről tanúskodó iratok között egy agyonhajtogatott, megsárgult papírlapot őriz. A még jól kibetűzhető iromány szülőfalum legújabbkori történelmének talán legsötétebb időszakában, 1958 augusztusában készült, s Ipolybalog felvirágoztatásának tervezetét tartalmazza. A faluban ekkor már hetek óta dúlt a szövetkezet „kiszélesítése.” A meggyőzés tisztességes „kommunista” módszerekkel folyt. Istenfélő szüleim pl. egy ideig nem mehettek templomba, a szekrényeket ugyanis, amelyekben ünneplő ruháikat tartották, lezárták, lepecsételték az agitáló hajcsárok. „Ha figyelembe vesszük hazánk fejlett iparát, pártunk és kormányunk népről való gondoskodását — olvasom ”A szocialista faluért" címet viselő szórólapon, amelyet a „HNB propagációs osztálya” adott ki — egy percre sincs félnivaló a jövőtől." „Pártunk és kormányunk” az elmúlt negyven egynéhány évben módfelett szívén viselte a sorsunkat. Még a széltől is óvott bennünket, szegény alattvalókat. Bizonyos államhatárok mentén szögesdrót, meg aknazár védett minket a foggal-körömmel (és Kalasnyikov géppisztolyokkal, meg T—54-es tankokkal) kiharcolt szocialista rendszerünket irigylő, kólamámorban fetrengő kapitalista fenevadaktól. Nem értem, miért nem hagytuk, hogy eltanulják tőlünk a lenini ideológiát, hisz ezzel tudtunk volna a legjobban ártani nekik. Mára már a (volt) Német Szövetségi Köztársaság, Anglia, Franciaország, meg a többi „rossz útra tért” állam is a tönk szélén állna, akárcsak mi magunk. Vagy „pártunk és kormányunk” attól tartott netán, hogy a határok megnyitása után itthagyjuk ezt a tejjel-mézzel folyó Kánaáánt, és egy szálig Nyugatra szökünk, ahol a káosz és a létbizonytalanság s a kapitalizmus farkastörvénye uralkodik? Azt sem értem, miért ragaszkodott a legtöbb, valamirevaló (balogi) gazda oly sokáig makacsul a birtokához: jószágaihoz, munkaeszközeihez, földjéhez, s miért nem ajándékozták az államnak verejtékes munkával összegyűjtött vagyonukat? Minden a népé, — hirdették a szocialista próféták — a népé a hatalom. „A cél világos és nemes, csak meg kell érteni és követni azt!” Hát persze! Ami nem a miénk, azt majd elvesszük, megszerezzük magunknak. Akárhogy is, bármi áron! Te meg büdös kulák vess magadra, élj, boldogulj tovább, ahogy tudsz! Minek gyűjtöttél, kuporgattál? Az egészben az a bökkenő, hogy azok szorgalmazták a szövetkezetesítést leginkább, akiknek talpalatnyi földjük, tehát semmi vesztenivalójuk sem volt. A szórólap „Akik a Csátéloson akarnak kaszálni, a Határokon és a ([ Gazdasági körkép J Austral helyett peso Argentína azt tervezi, hogy viszonylag új keletű gazdasági stabilitására alapozva új pénzt vezet be. Az australt (amelynek értéke ma mindössze tízezredé (!) a hat évvel ezelőtti bevezetésekor megállapítottnak) új pénz váltja fel, amelynek neve várhatóan peso, értéke pedig egy dollár lesz. Tízezer austral ér majd egy pesót. Azóta, hogy 1985 júniusában bevezették, az austral szinte folyamatosan veszített értékéből. Előfordult, hogy egyetlen nap alatt nem kevesebb mint 15 százalékos volt a csökkenés. Az utóbbi három hónap folyamán azonban mind az argentin gazdaság, mind pedig az argentin pénz stabilizálódott. Domingo Cavallo gazdasági miniszter ez év januárjában, hivatalba lépésekor az argentin pénz értékét egyenes összefüggésbe hozta az ország keményvaluta-tartalékaival, és megtiltotta, hogy a kormány túlköltekezésének finanszírozására fede-Moszkva kevesli... A külföldi befektetők kevéssé érdeklődnek a szovjét mezőgazdaságban megvalósítható vállalkozások iránt — mondta el sajtótájékoztatón . a közép-oroszországi feketeföldövezet fejlesztéséért felelős szovjet miniszterelnök-helyettes, Fjodor Szenko. „Tudunk berendezéseket eladni nekik, és vegyes vállalatokat is létesítünk velük, de egyiket sem az élelmiszer-ellátás szempontjából fontos területeken” —jelentette ki. A moszkvai kormány különösen a feldolgozóipar fejlesztésére fektetett nagy súlyt, ám a külföldi tőke igen gyéren csörgedezik. Eközben az ország agrárteljesítménye 1991 első harmadában 7 százalékkal esett vissza a megfelelő tavalyi értékhez képest, különösen súlyos elmaradásokkal a hús- és tejtermelésben. A csökkenő teljesítményt a miniszterelnök-helyettes a vállalatok és gazdaságok közti hagyományos kapcsolatok felbomlásával magyarázza, ami a piacgazdaságra való áttérés elkerülhetetlen velejárója. A helyzet kialakulásában szerepet játszott a takarmányhiány is.Moszkva egyebek között jobb mezőgépkínálattal és műtrágyaellátással kívánja fellendíteni az agrár-termelést, és e téren is nagyobb mérvű külföldi ajánlattételre számított. A saját traktorgyártás az idei első négy hónapban 11 százalékkal zsugorodott 1990 első harmadához képest, kombájnokból pedig 9 százalékkal kevesebb készült. A szovjet agrár-ipari komplexum — ide tartozik a mezőgazdaságon kívül a mezőgép- és a műtrágyagyártás is — a foglalkoztattságot és a termelési értéket tekintve az ország gazdaságának harmadrészét teszi ki. Néhány árucikk fogyasztói ára a 22. héten Árucikk Körtélyesen szántani” felcímű fejezete kifejezetten zsarolja a vonakodó, nyakas gazdákat: „Gondolkozzunk — hová kerülnek azok, akik nem akarják megérteni a szövetkezeti gazdálkodás gondolatát. Csakis a határ külső területét kapják meg.” Azaz a hasznavehetetlen, művelésre alig alkalmas területeket, ahonnan képtelenség az állandóan emelkedő beadási kötelezettséget teljesíteni. Csoda hát, hogy majdnem mindenki beadta a derekát, s előbb-utóbb „jókedvűen, emelt fővel” aláírta a belépési nyilatkozatot? Több polgár név szerint is szerepel az iratban. A pellengérre állítottak „úgy látszik... Amerikát várják! Ezek a kapitalista rendszert várják?” — írja az ismeretlen (?) szerző, aki a továbbiakban azok nevét is felsorolja, akik „úttörőként az elsők között látták tisztán... a közös gazdálkodás gondolatát.” Az oldal alján egy tévékészülék rajza látható. „Akik a távolba néznek — hangoztatja a melléje gépelt szöveg — nem látják, hogy mi történik a faluban!” Én azt hiszem, az ipolybalogiak nagyon is jól látták 1958 „hideg” nyarának történéseit, hiszen az élők ma is emlékeznek az akkor elkövetett becstelenségekre, gazságokra, igazságtalanságokra. De ezeket nem is szabad elfelejteni! ZOLCZER LÁSZLÓ ; Marhacomb j Sertéscomb I Sertéslapocka j Csirke I Virsli j Tojás ; Zsíros tej • Sunar(500g) | Vaj j Eidam sajt : Grízes liszt : Félgrízes liszt ! Sima liszt | Kristálycukor i Kockacukor j Kakaó (100g) : Rizs ; Olaj (600g) j Burgonya Mennyiség Kerületek SZK CSK BA NY K KE AT V AT kg 43,33 46,98 46,19 45,85 45,59-0,66 55,79 kg 68,00 66,26 68,31 71,66 68,56-0,08 66,75 kg 51,00 50,50 50,88 50,89 50,82 0,02 50,48 kg 40,50 40,13 38,97 39,08 39,67 0,13 38,26 kg 49,33 47,58 52,22 50,77 49,98-0,39 — m kg 73,00 67,17 70,37 71,33 70,47 0,94 — db 1,57 1,74 1,64 1,75 1,67-0,03 1,76 1 6,20 6,28 6,25 6,19 6,23 0,00 6,15 db 27,00 26,36 25,05 26,43 26,21 0,98 28,56 kg 69,47 71,35 70,93 71,07 70,70-0,11 63,16 kg 57,45 56,71 57,98 58,78 57,73-1,24 — kg 6,40 6,37 6,37 6,39 6,38 0,00 6,39 kg 6,50 6,50 6,50 6,50 6,50 0,00 6,49 kg 5,90 5,84 5,83 5,78 5,84 0,00 5,89 kg 14,40 13,87 14,19 14,19 14,16 0,05 14,15 kg 19,80 19,48 23,88 21,23 21,10-0,20 — db 9,20 8,89 8,52 9,80 9,10 í-0,47 — kg 20,07 19,20 18,36 17,87 18,88 0,25 20,61 Pl 25,27 23,34 24,16 25,46 24,56 0,45 24,86 kg 5,20 7,26 6,88 5,19 6,13 0,65 5,83 BA = Pozsony, NY = Nyugat-Szlovákia, K = Közép-Szlovákia, KE = Kelet-Szlovákia, AT = átlagár, V = változás a 21. héthez képest százalékban Fogyasztói árindex a 22. héten zet nélkül pénzt nyomassanak. Ez azt eredményezte, hogy az infláció májusban várhatóan egyszázalékos lesz, szemben a februári 27 százalékkal. Az argentin központi banknak nem eladnia kell keményvalutát az austral árfolyamának fenntartására, hanem vásárlásokkal kell megakadályoznia, hogy az argentin pénz túlságosan megerősödjék. Argentína valutatartalékai ma már elérik az ötmilliárd dollárt, holott két évvel ezelőtt, amikor Carlos Menem elnök hivatalba lépett, a latin-amerikai ország tartalékait 200 millió dollárra sem becsülték. Mindamellett Cavallót sokan bírálják, azt állítva, hogy az austral árfolyama irreálisan magas. Az argentin ipar ezért nem versenyképes külföldön, a mezőgazdasági termékek világpiaci árai pedig nem fedezik a termelési és szállítási költségeket. I Árucikk Mennyiség Kerületek SZK CSK i i ^ BA NY K KE ! Marhacomb kg 67,00 72,65 71,42 70,90 70,50 98,00 • Sertéscomb kg 113,33 110,43 113,85 119,43 114,27 111,30 1 Sertéslapocka kg 118,60 117,44 118,33 118,35 118,19 117,40 : Csirke kg 130,65 129,45 125,71 126,06 127,97 123,40 j Virsli kg 98,66 95,16 104,44 101,54 99,96 — j Pöstyéni szalámi kg 112,31 103,34 108,26 109,74 108,42 — j Tojás db 102,61 113,73 107,19 114,38 109,15 118,30 j Zsíros tej 1 129,17 130,83 130,21 128,96 129,79 128,20 i Sunar(500g) db 127,96 124,93 118,72 125,26 124,22 135,40 Vaj kg 103,38 106,18 105,55 105,76 105,21 94,00 1 Eidam sajt kg 133,60 131,88 134,84 136,70 134,26 — : Grízes liszt kg 128,00 127,40 127,40 124,80 127,60 127,70 • Félgrízes liszt kg 118,18 118,18 118,18 118,18 118,18 118,00 j Sima liszt kg 122,92 121,67 121,46 120,42 121,67 122,60 ! Kristálycukor kg 144,00 138,70 141,90 141,90 141,60 141,50 i Kockacukor kg 180,00 177,09 217,09 193,00 191,82 — j Kakaó (100g) db 122,67 118,53 113,60 130,67 121,33 — ! Rizs kg 200,70 192,00 183,60 178,70 188,80 206,10 j Olaj (600g) Pl 157,94 145,88 155,00 159,13 153,50 144,20 j Burgonya kg 173,33 242,00 229,33 173,00 204,33 176,70 ! 1990 DECEMBERE = 100, BA = Pozsony, NY = Nyugat-Szlovákia, í K = Közép-Szlovákia, KE = Kelet-Szlovákia Közös piaci marha sertés-és bárányhúsárak májusban (ECU/100 kg) marhahús sertéshús bárányhús Belgium 124.453 143.102 363.838 Dánia 119.473 117.151 285.811 Ny.-Németország 119.101 133.482 279.197 Görögország 156.657 131.403 381.806 Spanyolország 147.651 239.665 239.665 FranciaorszÁg 144.971 135.226 337.435 Írország 124.553 127.880 300.240 Olaszország 140.941 150.980 348.684 Luxemburg 133.059 150.238 — Hollandia 115.129 127.650 380.783 Portugália 171.606 136.502 255.995 Nagy-Britannia 129.340 141.780 280.767 Közös Piac 132.461 136.896 296.277 Az eladási valutaárfolyam alakulása a 23. héten Kisebb veszteség A holland KLM légitársaság 630 millió güldenes (326 millió dollár) veszteséggel zárta a március 31-én véget ért pénzügyi évet. Előzetesen valamivel nagyobb, 650 millió dolláros veszteségre számítottak, ezért a hír hatására a társaság részvényeinek árfolyama is valamelyest emelkedett.Az 1989-ben elért 340 millió güldenes nyereség után a KLM tavalyi tevékenysége 353 millió gulden veszteséggel járt, 277 millió gulden veszteséget pedig a társaság átalakítása kapcsán írt le. Az Öböl-háború kitörése a KLM-et éppen akkor érte, amikor 10,4 milliárd güldenes beruházással bővítette repülőgépparkját. A vezetőség szerint a KLM várhatóan csak 1993/94-ben lesz ismét nyereséges. Addig a vállalat költségeit évi 430 millió guldennel akarják csökkenteni.
