Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-07 / 92. szám
Sorozat — a kitelepítésről A magyar—csehszlovák lakosságcsere—dióhéjban dr. Szabó Károly írásának befejező része az 5. oldalon olvasható Nagyvásár — mottó nélkül Több kiállítót várnak ( : ^ Gazdasági és érdekvédelmi napilap L J Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR. Szerkesztőség: 819 11 Bratislava, Martanoviéova 25., 12. emelet Telefon: gazdasági „rovat - 210 39 79, hírrovat - 210 39 83, sportrovat - 210 39 81. Telefax: 210 3992, 210 36 00, Telex- 92 516. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanoviöova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgató-főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Az USA megnyitja piacait Kelet-Európának? Quayle Prágába érkezett Dán Quayle, az USA alelnöke a lengyelországi Krakkóban a Helsinki folyamat egyik szimpóziumán beszédet mondott. Az alelnök megígérte, hogy az Egyesült Államok megnyitja piacait Közép- és Kelet-Európa árui számára, amennyire az lehetséges lesz. Egyúttal felhívta az Európai Közösséget, hogy kövesse az USA példáját. Quayle alelnök feleségével tegnap délután Prágába érkezett. A vendéget a repülőtéren Karel Schwarzenberg, az elnöki iroda vezetője, valamint Shirley Temple Black, az USA Prágában Európa jövőjéről A századforduló Európájára váró gazdasági és politikai változások távlatairól tanácskoztak annak a nemzetközi konferenciának a résztvevői, amely tegnap kezdődött a prágai Fórum szállóban. Az értekezlet címe Élet az új Európában. A kétnapos tanácskozást Václav Havel köztársasági elnök képviseletében Karel Schwarzenberg, az elnöki iroda vezetője nyitotta meg. A résztvevők között élenjáró mene • dzserek, nagyvállalatok igazgatósági tanácstagjai, szakértők és tanácsadók vannak Európa, Amerika és Ázsia 15 országából. Á rendezvény szponzora az International Herald Tribune napilap és a J. Walter prágai nagykövete fogadta. A vendéget a Prágai Vár udvarán katonai tiszteletadással fogadták. Václav Havel elnök és Dán Quayle a Prágai Várban tárgyaltak. A tervek szerint az amerikai vendég találkozik a miniszterelnökkel, a Cseh Nemzeti Tanács elnöknőjével, valamint TomaSek bíborossal és Dubőekkel, a Szövetségi Gyűlés elnökével. Az amerikai alelnök ma részt vesz a bártfai nemzetközi konferencián, amelyet a Kelet-Nyugat Biztonságkutató Intézet rendez. Thompson Europe marketing cég. Ismert személyek előadásai hangzanak el a világkereskedelemről és a politikáról. A bevezetőt Helmut Schmidt volt német kancellár tartotta, aki az egyesített Németország szerepéről szólt a 90-es években. Az előadások az összeurópai fejlődés széles összefüggéseivel foglalkoztak, Európa sorsával a hidegháborút követő időszakban, a környezetvédelmi politikával, a fogyasztói társadalom lélektanával, valamint több konkrét problémával, mint például a televízós műsorszórás fejlődése, a menedzseri munka, a munkaerőpiac távlatai stb. Kelet-Nyugat konferencia Tegnap Bártfán az esti órákban ünnepélyes keretek között elkezdődött a New York-i székhelyű Kelet-Nyugat Biztonságkutató Intézet X., jubileumi évzáró konferenciája. Ebből az alkalomból nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának John Edwin Mroz, az intézet igazgatója. Hangsúlyozta, hogy nem véletlenül választották e fontos tanácskozás színhelyéül az 1986-ban UNESCO-plakettel kitüntetett keletszlovákiai várost. A konferencia résztvevői mindenekelőtt a volt szocialista országoknak — Csehszlovákiának, Magyarországnak és Lengyelországnak — nyújtandó társadalmi, illetve gazdasági támogatás módszereiről, formáiról tanácskoznak. Ne: elemezzük a múltat, amikor nem tudtunk közös nevezőre jutni, hanem inkább a kooperáció most már lehetséges, formáit keressük — emelte ki J. E. Mroz. A vasárnapig tartó évzáró konferencia résztvevői több olyan területen folytatnak tárgyalásokat, amelyeken a korábbi években nem volt lehetséges az; együttműködés a Kelet, illetve a Nyugat között. Az intézet igazgatója több ízben hangsúlyozta, hogy a nyugati partnerek; nem versenyezni kívánnak keleti társaikkal, hanem együtt akarnak működni a volt szocialista országok társadalmi és, gazdasági felemelkedése érdekében. Reményét fejezte ki, hogy a bártfai konferencia résztvevői megtalálják az együttműködéshez vezető legrövidebb utat. Bízom abban, mondotta az igazgató, hogy a jubileumi tanácskozás megfelelő alapul szolgál a Kelet és a Nyugat közötti társadalmi, illetve gazdasági kapcsolatok mielőbbi fellendítéséhez. Szakemberek tanácskozásai Lejárt a falvak kora ? regszenek a faivauik. Szemünk láttára töpörödnek, foghíjasodnak. Talán valóban lejárt a falvak kora! Én városban élek. Azon lakótelepi gyermekek közé tartoztam, akiket nyáron elvittek egy faluba, hogy lássák, tapasztalják a vidéki életet. Szépek voltak e nyyarak, ám otthonom a város maradt. Ha máshol kellene élnem, talán ki kellene tépnem lelkem egy darabját. Az ember tulajdonképpen olyan, mint afa.S csak az a fa életképes és gyiimölcsötlwzó, amely képes megvetni a gyökerét. Az öregedő falvakra gondolok, s ha szomorú szívvel is, de meg kell állapítanom, hogy sok embernek nem esik nehezére elszakadni gyökereitől A ma emberével kapcsolatban többen leszögezték: „Nem úgy jövünk a világra, hogy mindenkit szeretni tudjunk. ”Ezért vagyunk sokszor idegesek, ha nagyobb társaságba keridi'mk és több ember közelségét kell éreznünk, pl egy zsúfolt tér közepén, vagy a járdán hömpölygő tömegben. Ha ma valaki a városról általánosságban beszél, gondolatait legtöbbször az „elidegenedés” „szürkeség”, „közöny” szavakkal kezdi. Ennek azért mégis ellentmond valami! Ha a város idegenséget és embergyűlöletet vált ki, miért „vándorolunk”mégis tömegesen a városokba? Menekülünk? Itt akarunk elbújni? Tudom, hogy mindennek nagyon mély gazdasági és szociális háttere is van. Összeházasodnak a fiatalok, nincs hol lakniuk, a faluban kevés a munkalehetőség... S mivel magyarázható az hogy vannak községek, ahol házak hosszú sora szomorkodik megüresedve? Esetleg egy-egy fekete kendős anyóka pihen á kerítés melletti pádon. Őrzi az üres házat, és őrzi annak emlékét, hogy itt valaha gyermekzsivaj verte fel a csendet. Öregszenek a falvak Megöregednek, mint a templomba csoszogó öregasszonyok, akik gyakran mondogatják: ,^4 fiatalok elmentek a városba szerencsét próbálni, hisz unalmas itt fidim az élet, és kevés a szórakozási lehetőség. ” Kedvem lenne feltenni a kérdést: Azok a fiatalok, akik elmentek hazulról, a város ktillurális életébe akartak bekapcsolódni? Mindegyik ifjúsági klubba és kiállításokra jár? Azon Idvül, hogy beül egy moziba és esetleg egy vendéglőbe, mi jelenti számára a szórakozást? A falusi fiatalok nem azért válnak közönbössé vagy koravénné, mert kevés a lehetőség, hanem azért, mert elsősorban önmagukat nem találták meg... Mert megváltoztak bennük, az értékek. Belevetjük magunkat a rohanó életbe, vagy csak passzív szemlélői vagyunk ennek a rohanásnak? Függetlenül attól, hogy falun, vagy városban élünk. Nemrégiben egy pozsonyi ismerősöm azzal dicsekedett, hogy házat vettek egy középszlovákiai kis falucskában. Tulajdonképpen ez lesz a nyaralójuk. Olykorolykor jól megpakolják az autót és elmennek nyaralni három-négy napra Többre aligha, mert ismerősöm elfoglalt, sok a dolga, nem ér rá állandóan utazgatni, meg persze a benzin is drága! A ház az év nagy részében üresen fog állni. Esetleg majd szólnak a szomszédban lakó apókának, hogy a nagy fagyok idején fűtsön be néha-néha, hogy ne legyenek annyira hidegek a falak. S megkérik arra is, hogy nyesegesse meg tavasszal a szőlőt, kaszálja le a burjánzó gazt. Megfizetik. Mi több, jól megfizetik. A falak szomorúan ölelik a hideg szobákat. Halott ház az élők között. Talán valóban lejárt a falvak kora. BALOG BEÁTA Szlovákiából Augusztus 23-án nyitják meg az „Éltető föld” mezőgazdasági kiállítást a Őeské Budéjovice-i Park Centrumban. A vásár szervezői tegnap tájékoztatták a szlovákiai újságírókat a rendezvény részleteiről. Az idei seregszemlén jóval több kiállító vesz részt, mint az előző években. Nagyon sok osztrák és német cég jelezte, hogy szeretné bemutatni legújabb és legkorszerűbb mezőgazdasági gépeit. Ä mai napig 350 kiállító váltott bérletet, ebből 45 a külföldi. Szlovákiából 15 vállalat, illetve szövetkezet már jelezte, hogy részt vesz a vásáron. Az elmúlt évekhez képest már ez is rekordnak számít. Eddig ugyanis az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma kiválasztott egy-két „jól menő” szövetkezetét s csakis azok vehettek részt az árubemutatón. Az ilyen jellegű szelektálás megszűnt, tehát bármelyik szövetkezet vagy vállalat részt vehet a kiállításon. Á szervezők természetesen a magánvállalkozókat is szívesen látják. Eddig a hivatalosan bejelentett kiállítók 12 százaléka magánvállalkozó. Ami a külföldi részvételt illeti, a legtöbb gyártó, illetve forgalmazó Ausztriából, Németországból, Dániából, Svédországból, Nagy-Britanniából, Franciaországból és Spanyolországból érkezik. A külföldiek főleg mezőgazdasági gépeket, élelmiszereket, élelmiszer-ipari technológiákat kínálnak fel az idei bemutatón. Természetesen mindegyik pavilonban lesz „rögtönzött piac”, vagyis élelmiszer-árusítás. Az idei mezőgazdasági kiállításnak is lesznek kísérő rendezvényei. Újdonságnak számít, hogy külföldi cégek is rendeznek szakmai tanácskozásokat, például a német Bayer cég, az ausztriai Agro Linz, és konferenciát szervez a Felső-ausztriai Kereskedelmi Kamara. Ezen a bemutatón is díjazzák majd a legjobb termékeket; azokat, amelyekkel a kiállítók beneveznek az Arany Kalászért folyó versenybe. Ezentúl — az eddigi gyakorlattól eltérően — az „Éltető föld” mezőgazdasági nagyvásárnak nem lesz mottója. (-nő) Olasz nyálak az állattenyésztőknek A Branko Tegnap a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet nagytermében a Branko á. v. vendégeként bemutatkoztak az olasz nyultenyésztő vállalatok. Az IMBE, a SABEC és a PEDEMONTANA cégek vezetői ismertették pecsenyenyúl-tenyésztési rendszerüket. Ezzel kapcsolatosan a körülbelül 250 magán- és szövetkezeti vállalkozót új, európai színvonalú állattenyésztési, tartástechnológiai és állategészségügyi ismeretekkel gazdagították. Ä HYLA néven új ajánlata ismert olasz hibrid pecsenyenyúl előállításához szükséges tartástechnológiát, beleértve a fóliasátrat is, a gyakorlatban mutatták be. A szerződéskötést követően az effektiv nyúltenyésztéshez szükséges tenyészállatokat 14, a technológiát pedig 30 napon belül képesek szállítani az olasz partnerek. Az állatok takarmánykeverékének előállításához szlovákiai gyártókat keresnek. A vállalkozáson alapuló szerződéskötésekhez a Branko szakemberei felajánlották segítségüket. SZG T Az ÚJSÁG fotója Több fül, mint nyúl... (VASS GYULA felvétele)