Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-07 / 92. szám

Sorozat — a kitelepítésről A magyar—csehszlovák lakosságcsere—dióhéjban dr. Szabó Károly írásának befejező része az 5. oldalon olvasható Nagyvásár — mottó nélkül Több kiállítót várnak ( : ^ Gazdasági és érdekvédelmi napilap L J Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR. Szerkesztőség: 819 11 Bratislava, Martanoviéova 25., 12. emelet Telefon: gazdasági „rovat - 210 39 79, hírrovat - 210 39 83, sportrovat - 210 39 81. Telefax: 210 3992, 210 36 00, Telex- 92 516. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanoviöova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgató-főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat Előfizethető min­den postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Az USA megnyitja piacait Kelet-Európának? Quayle Prágába érkezett Dán Quayle, az USA alelnöke a lengyelországi Krakkóban a Helsinki folyamat egyik szimpóziumán beszé­det mondott. Az alelnök megígérte, hogy az Egyesült Államok megnyitja piacait Közép- és Kelet-Európa árui számára, amennyire az lehetséges lesz. Egyúttal felhívta az Európai Közösséget, hogy kövesse az USA példáját. Quayle alelnök feleségével tegnap délután Prágába érkezett. A vendé­get a repülőtéren Karel Schwarzen­berg, az elnöki iroda vezetője, vala­mint Shirley Temple Black, az USA Prágában Európa jövőjéről A századforduló Európájára váró gazdasági és politikai változások táv­latairól tanácskoztak annak a nem­zetközi konferenciának a résztvevői, amely tegnap kezdődött a prágai Fórum szállóban. Az értekezlet cí­me Élet az új Európában. A kétnapos tanácskozást Václav Havel köztársasági elnök képvisele­tében Karel Schwarzenberg, az el­nöki iroda vezetője nyitotta meg. A résztvevők között élenjáró mene • dzserek, nagyvállalatok igazgatósági tanácstagjai, szakértők és tanács­adók vannak Európa, Amerika és Ázsia 15 országából. Á rendezvény szponzora az International Herald Tribune napilap és a J. Walter prágai nagykövete fogadta. A vendé­get a Prágai Vár udvarán katonai tiszteletadással fogadták. Václav Havel elnök és Dán Quayle a Prágai Várban tárgyaltak. A tervek szerint az amerikai ven­dég találkozik a miniszterelnökkel, a Cseh Nemzeti Tanács elnöknőjével, valamint TomaSek bíborossal és Dubőekkel, a Szövetségi Gyűlés el­nökével. Az amerikai alelnök ma részt vesz a bártfai nemzetközi kon­ferencián, amelyet a Kelet-Nyugat Biztonságkutató Intézet rendez. Thompson Europe marketing cég. Ismert személyek előadásai hangza­nak el a világkereskedelemről és a politikáról. A bevezetőt Helmut Schmidt volt német kancellár tartot­ta, aki az egyesített Németország szerepéről szólt a 90-es években. Az előadások az összeurópai fej­lődés széles összefüggéseivel foglal­koztak, Európa sorsával a hideghá­borút követő időszakban, a környe­zetvédelmi politikával, a fogyasztói társadalom lélektanával, valamint több konkrét problémával, mint például a televízós műsorszórás fej­lődése, a menedzseri munka, a munkaerőpiac távlatai stb. Kelet-Nyugat konferencia Tegnap Bártfán az esti órákban ün­nepélyes keretek között elkezdődött a New York-i székhelyű Kelet-Nyugat Biztonságkutató Intézet X., jubileumi évzáró konferenciája. Ebből az alkalom­ból nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiro­da munkatársának John Edwin Mroz, az intézet igazgatója. Hangsúlyozta, hogy nem véletlenül választották e fon­tos tanácskozás színhelyéül az 1986-ban UNESCO-plakettel kitüntetett kelet­szlovákiai várost. A konferencia résztvevői mindeneke­lőtt a volt szocialista országoknak — Csehszlovákiának, Magyarországnak és Lengyelországnak — nyújtandó társa­dalmi, illetve gazdasági támogatás mód­szereiről, formáiról tanácskoznak. Ne: elemezzük a múltat, amikor nem tud­tunk közös nevezőre jutni, hanem in­kább a kooperáció most már lehetséges, formáit keressük — emelte ki J. E. Mroz. A vasárnapig tartó évzáró konferen­cia résztvevői több olyan területen foly­tatnak tárgyalásokat, amelyeken a ko­rábbi években nem volt lehetséges az; együttműködés a Kelet, illetve a Nyugat között. Az intézet igazgatója több ízben hangsúlyozta, hogy a nyugati partnerek; nem versenyezni kívánnak keleti társaik­kal, hanem együtt akarnak működni a volt szocialista országok társadalmi és, gazdasági felemelkedése érdekében. Reményét fejezte ki, hogy a bártfai kon­ferencia résztvevői megtalálják az együttműködéshez vezető legrövidebb utat. Bízom abban, mondotta az igazga­tó, hogy a jubileumi tanácskozás megfe­lelő alapul szolgál a Kelet és a Nyugat közötti társadalmi, illetve gazdasági kapcsolatok mielőbbi fellendítéséhez. Szakemberek tanácskozásai Lejárt a falvak kora ? regszenek a faivauik. Szemünk láttára töpörödnek, foghíjasodnak. Ta­lán valóban lejárt a falvak kora! Én vá­rosban élek. Azon lakótelepi gyermekek közé tartoztam, akiket nyáron elvittek egy faluba, hogy lássák, tapasztalják a vidéki életet. Szépek voltak e nyyarak, ám otthonom a város maradt. Ha más­hol kellene élnem, talán ki kellene tép­nem lelkem egy darabját. Az ember tu­lajdonképpen olyan, mint afa.S csak az a fa életképes és gyiimölcsötlwzó, amely képes megvetni a gyökerét. Az öregedő falvakra gondolok, s ha szomorú szívvel is, de meg kell állapíta­nom, hogy sok embernek nem esik nehe­zére elszakadni gyökereitől A ma emberével kapcsolatban többen leszögezték: „Nem úgy jövünk a világra, hogy mindenkit szeretni tudjunk. ”Ezért vagyunk sokszor idegesek, ha nagyobb társaságba keridi'mk és több ember kö­zelségét kell éreznünk, pl egy zsúfolt tér közepén, vagy a járdán hömpölygő tö­megben. Ha ma valaki a városról álta­lánosságban beszél, gondolatait legtöbb­ször az „elidegenedés” „szürkeség”, „közöny” szavakkal kezdi. Ennek azért mégis ellentmond valami! Ha a város idegenséget és embergyűlöletet vált ki, miért „vándorolunk”mégis tömegesen a városokba? Menekülünk? Itt akarunk elbújni? Tudom, hogy mindennek na­gyon mély gazdasági és szociális háttere is van. Összeházasodnak a fiatalok, nincs hol lakniuk, a faluban kevés a munkalehetőség... S mivel magyarázha­tó az hogy vannak községek, ahol házak hosszú sora szomorkodik megüresedve? Esetleg egy-egy fekete kendős anyóka pi­hen á kerítés melletti pádon. Őrzi az üres házat, és őrzi annak emlékét, hogy itt valaha gyermekzsivaj verte fel a csen­det. Öregszenek a falvak Megöregednek, mint a templomba csoszogó öregasszo­nyok, akik gyakran mondogatják: ,^4 fiatalok elmentek a városba szerencsét próbálni, hisz unalmas itt fidim az élet, és kevés a szórakozási lehetőség. ” Ked­vem lenne feltenni a kérdést: Azok a fia­talok, akik elmentek hazulról, a város ktillurális életébe akartak bekapcsolód­ni? Mindegyik ifjúsági klubba és kiállí­tásokra jár? Azon Idvül, hogy beül egy moziba és esetleg egy vendéglőbe, mi je­lenti számára a szórakozást? A falusi fiatalok nem azért válnak közönbössé vagy koravénné, mert kevés a lehetőség, hanem azért, mert elsősorban önmagu­kat nem találták meg... Mert megváltoz­tak bennük, az értékek. Belevetjük ma­gunkat a rohanó életbe, vagy csak passzív szemlélői vagyunk ennek a roha­násnak? Függetlenül attól, hogy falun, vagy városban élünk. Nemrégiben egy pozsonyi ismerősöm azzal dicsekedett, hogy házat vettek egy középszlovákiai kis falucskában. Tulaj­donképpen ez lesz a nyaralójuk. Olykor­olykor jól megpakolják az autót és el­mennek nyaralni három-négy napra Többre aligha, mert ismerősöm elfog­lalt, sok a dolga, nem ér rá állandóan utazgatni, meg persze a benzin is drága! A ház az év nagy részében üresen fog állni. Esetleg majd szólnak a szomszéd­ban lakó apókának, hogy a nagy fagyok idején fűtsön be néha-néha, hogy ne le­gyenek annyira hidegek a falak. S meg­kérik arra is, hogy nyesegesse meg ta­vasszal a szőlőt, kaszálja le a burjánzó gazt. Megfizetik. Mi több, jól megfizetik. A falak szomorúan ölelik a hideg szobá­kat. Halott ház az élők között. Talán valóban lejárt a falvak kora. BALOG BEÁTA Szlovákiából Augusztus 23-án nyitják meg az „Éltető föld” mezőgazdasági kiállí­tást a Őeské Budéjovice-i Park Centrumban. A vásár szervezői teg­nap tájékoztatták a szlovákiai újság­írókat a rendezvény részleteiről. Az idei seregszemlén jóval több kiállító vesz részt, mint az előző években. Nagyon sok osztrák és né­met cég jelezte, hogy szeretné be­mutatni legújabb és legkorszerűbb mezőgazdasági gépeit. Ä mai napig 350 kiállító váltott bérletet, ebből 45 a külföldi. Szlovákiából 15 vállalat, illetve szövetkezet már jelezte, hogy részt vesz a vásáron. Az elmúlt évek­hez képest már ez is rekordnak szá­mít. Eddig ugyanis az SZK Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Minisz­tériuma kiválasztott egy-két „jól me­nő” szövetkezetét s csakis azok ve­hettek részt az árubemutatón. Az ilyen jellegű szelektálás megszűnt, tehát bármelyik szövetkezet vagy vállalat részt vehet a kiállításon. Á szervezők természetesen a magán­­vállalkozókat is szívesen látják. Ed­dig a hivatalosan bejelentett kiállítók 12 százaléka magánvállalkozó. Ami a külföldi részvételt illeti, a legtöbb gyártó, illetve forgalmazó Ausztriá­ból, Németországból, Dániából, Svédországból, Nagy-Britanniából, Franciaországból és Spanyolország­ból érkezik. A külföldiek főleg me­zőgazdasági gépeket, élelmi­szereket, élelmiszer-ipari technoló­giákat kínálnak fel az idei bemuta­tón. Természetesen mindegyik pavi­lonban lesz „rögtönzött piac”, vagyis élelmiszer-árusítás. Az idei mezőgazdasági kiállítás­nak is lesznek kísérő rendezvényei. Újdonságnak számít, hogy külföldi cégek is rendeznek szakmai tanács­kozásokat, például a német Bayer cég, az ausztriai Agro Linz, és kon­ferenciát szervez a Felső-ausztriai Kereskedelmi Kamara. Ezen a be­mutatón is díjazzák majd a legjobb termékeket; azokat, amelyekkel a kiállítók beneveznek az Arany Kalá­szért folyó versenybe. Ezentúl — az eddigi gyakorlattól eltérően — az „Éltető föld” mező­­gazdasági nagyvásárnak nem lesz mottója. (-nő) Olasz nyálak az állattenyésztőknek A Branko Tegnap a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet nagytermében a Branko á. v. vendégeként bemutat­koztak az olasz nyultenyésztő válla­latok. Az IMBE, a SABEC és a PEDE­­MONTANA cégek vezetői ismer­tették pecsenyenyúl-tenyésztési rendszerüket. Ezzel kapcsolatosan a körülbelül 250 magán- és szövetke­zeti vállalkozót új, európai színvona­lú állattenyésztési, tartástechnoló­giai és állategészségügyi ismeretek­kel gazdagították. Ä HYLA néven új ajánlata ismert olasz hibrid pecsenyenyúl előállításához szükséges tartástech­nológiát, beleértve a fóliasátrat is, a gyakorlatban mutatták be. A szerződéskötést követően az effektiv nyúltenyésztéshez szükséges tenyészállatokat 14, a technológiát pedig 30 napon belül képesek szállí­tani az olasz partnerek. Az állatok takarmánykeverékének előállításá­hoz szlovákiai gyártókat keresnek. A vállalkozáson alapuló szerződéskö­tésekhez a Branko szakemberei fel­ajánlották segítségüket. SZG T Az ÚJSÁG fotója Több fül, mint nyúl... (VASS GYULA felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents