Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-01 / 87. szám
I ( ÚJSÁG H 1991. június 1. Uborkatermesztőknek -A konzervuborka öntözése és tápoldatozása A biotermesztés alapja: A szervesanyaggazdálkodás A konzervuborka vízpazarló, nagyon vízigényes. Öntözés nélkül csak az ország egyes kedvező éghajlatú részein termeszthető. Az évjárati hatás így különösen érvényesül, a termésbiztonság tehát igen gyenge. Az intenzív fajták csak öntözéssel termeszthetők: nagy mennyiségű, jó minőségű termést csak így remélhetünk. Az eredményes termesztéshez a kezdeti lombfejlődés idején 20, később a termésképzés időszakában 30-40 mm öntözővizet juttassunk ki hetente. (A talaj vízbefogadó képességétől - kötöttségétől - függően 10 mm-nyi réteget 10 liter víz nedvesít át egy négyzetméternyi területen.) Az uborka talaját az öntözésekkel ne tegyük levegőtlenné, csak 70 százalék vízkapacitásig töltsük fel. Fontos, hogy mikor Az öntözés idejének helyes megválasztása elsősorban a barázdás, illetve esőztető öntözési módnál fontos, ezek a módszerek ugyanis erősen lehűtik a talajt és a növényt. Az egyéb, helyi öntözési módok hűtőhatása kisebb, így azok időpontjának nincs akkora jelentősége. Az esőztető és barázdás módszerrel legjobb 20 C-fok fölötti talajhőmérsékleten a reggeli órákban öntözni. Déli nagy melegben és este ne esőztessünk; délben a növényeket túl nagy sokk éri, este pedig nem száradnak fel. Az intenzív uborkatermesztésben egyre többen alkalmaznak helyi öntözési módszereket. Ezek esetében minden sorba külön vezetéken, kis Az uborkaperonoszpóra elleni harc nemcsak a növényvédő szerek használatából áll. Nagy szerepük van az agrotechnikai beavatkozásoknak is. Közülük elsőként a termesztési módot emelnénk ki. Az eddigi tapasztalatok szerint nagyon jól bevált az uborka támrendszeres termesztése. Ennek két előnye van: eső vagy öntözés után a növény felülete hamarabb megszárad, a vegyszeres kezelések során pedig alaposan be tudjuk permetezni a levelek fonákját, ami különösen a kontakt hatású növényvédő szerek esetében fontos. Nem elhanyagolható az uborka öntözési módja sem. Növényvédelmi szempontból az árasztásos öntözés a legmegfelelőbb. Ha esőztető öntözést használunk, lehetőleg a reggeli vagy délelőtti órákban öntözzünk, hogy a növények ne legyenek sokáig nedvesek. Az uborkaperonoszpóra elleni készítmények sora az idén csak egy szerrel - a Ripost M-mel bővült. Amint az a táblázatból kitűnik, a készítmény három hatóanyagot tartalmaz: az oxadixyl a Sandofan C, a cymoxanil a Curzate K, a mancozeb pedig a Novozir MN 80 és a Dithane M 45 hatóanyaga. A táblázatban szereplő adatok közül elsőként a kezelések számát emeljük ki. A Kuprikolon kívül minden készítmény használata bizonyos mértéintenzitású szórófejekkel, perforált gégecsővel, pedorált bergmancsővel, perforált fóliatömlővel, varrott tömlővel, izzadó gumitömlőkkel és különféle csepegtető rendszerekkel juttatják ki az öntözővizet. Lassan, kis nyomáson Mindegyik módszer lényege az, hogy az öntözővíz kis intenzitással, kis nyomáson, közvetlenül a növények gyökeréhez jut. A víz hűtőhatása így nagyon kicsi, és nem éri a növényeket, csak a talajt. Minimális a párolgási veszteség. Közben nem áztatjuk el az egész területet, öntözés alatt az ápolási munkákat folytathatjuk. I Ezzel az öntözési móddal a tápanyagokat is kijuttathatjuk. Az oldatból a tápanyagokat gyorsabban, jobb hatásfokkal veszik föl a növények. Kedvezőbb tápanyagarányokat alakíthatunk ki, és lehetővé válik a folyamatos utánpótlás. kig korlátozott. Ennek egyrészt egészségvédelmi szerepe van, másrészt pedig elejét veszi a kórokozó gomba készítmények elleni rezisztenciájának kialakulását. A permetezések számának betartása mellett ügyeljünk arra is, hogy ugyanazt a készítményt kétszer Hetente és naponta Hetente-kéthetente tápoldatozzunk, közben pedig tiszta vizet adjunk. Ez a módszer egyszerűen kivitelezhető. A 0,5 százalék töménységű tápoldatot tartályban keverjük be, majd az öntözőhálózaton juttatjuk ki. Közvetlenül a tápoldat adagolása után tiszta vízzel öntözzünk, különben magas sókoncentráció alakul ki a talajban, és ez a növényeink pusztulásához vezethet. Alacsony, 1-2 ezrelékes koncentrációjú tápoldatokkal rendszeresen öntözthetünk. Ilyenkor minden öntözést tápoldattal végzünk. Ehhez a módszerhez azonban korszerű tápoldatkeverő berendezés szükséges. Csak a tökéletesen vízoldható műtrágyák alkalmasak tápoldat készítésére, különben a csepegtető testek eldugulnak. Az uborka fejlődésének megfelelően a következő tápanyagarányok kialakítását javasoljuk rendszeres tápoldatozás esetén: egymás után ne használjuk. A táblázatból a készítmények hatása is kiolvasható. A kontakt hatású szereket megelőzően használjuk, a szisztemikus (felszívódó) készítményekkel viszont a fertőzés kialakulása után is permetezhetünk, mert gyógyító hatásuk is van. A kontakt hatású készítményekkel a levelek alsó részét kell elsősorban kezelni, mert a gomba a levelek fonákján keresztül fertőz. A hosszabb várakozási idejű készítményekkel a fiatal növényeket kezeljük. A sárgadinnye és a salátauborka kezelésére persze később is használhatjuk őket, mert itt a szedések ritkábbak, mint a konzervuborka esetében. A kezelések gyakoriságát az időjáráshoz viszonyítjuk. Esős időben gyakrabban, száraz időben ritkábban permetezünk. A készítmények hatásfokát tapadást fokozó szer használatával (pl. Citowett - 0,01 százalékos) növelhetjük. MATLÁK GYÖRGY Talajaink termékenységében rendkívül fontos szerepet játszik a humusztartalmuk. A humusztartalom és a humuszfrakciók minősége hatással van a talajok tápanyag-szolgáltató képességére, vízgazdálkodási tulajdonságaira, szerkezetére, múvelhetóségére, és a növények termésére. Talajainkon rendszeres szervesanyag-utánpótlással biztosítani kell a humusztartalom és -minőség stabilitását, egyensúlyi állapotát. A mezőgazdaság melléktermékeit és szerves hulladékanyagait a talajtermékenység fenntartására kell felhasználni. A felvehető tápanyagok A természetes növénytársulásokban (cönózisban) emberi beavatkozás nélkül történik a biológiai körforgás. Az elpusztult növényi anyagok a talajban levő mikroorganizmusok révén lebomlanak ismét felvehető tápanyagokká, amelyeket a megújuló környezet újra hasznosít. Közismert, hogy a növénytermesztésben a termeléssel elvitt tápanyagokat pótolni kell ahhoz, hogy a következő évben termesztendő növények jó minőségű, nagy termést adjanak. A jó tápanyag-ellátottság, a kedvező talajszerkezet és a vízgazdálkodási körülmények előnyösen befolyásolják a növények fejlődését, növekedését termését és a betegségekkel, a rovarkártevőkkel szembeni védekezés esélyeit. A szántóföldi és zöldségnövények többsége a tápanyagokat és a vizet a talaj felső 20-30 cm-es rétegéből veszi fel, bár a gyökerek jelentős hányada ennél mélyebben helyezkedik el. így nemcsak a felső, hanem a mélyebb rétegek víz- és tápanyag-ellátottsága is hat a növényekre. A mélyebben gyökerező növények- a szóló, a gyümölcsfák, a bogyósok- esetében rendkívül fontos, hogy 50-60 cm-es mélységig a talaj víz- és tápanyag-ellátottsága jó legyen. A növények számára alapvető tápelemek - a nitrogén kivételével- nem vagy csak kismértékben mozognak a talajban, ezért az állókultúrák esetén a mélyebb rétegek tápanyag-utánpótlásáról is gondoskodni kell. Telepítés előtt trágyázásra felhasználhatjuk a jól érett és megfelelően kezelt szerves trágyát, a károsanyag- és gyommagmentes komposztokat, valamint a mérgezőanyag-mentes műtrágyával kezelt szerves anyagokat, a természetesen talajvizsgálatokra alapozott szigorú követelményeket figyelembe vevő szaktanácsadás mellett. A biotermesztésben a szántóföldi és zöldségnövények alap- és fejtrágyázásakor, valamint az állókultúrák fenntartó trágyázása esetén csak néhány, erre a célra kijelölt toxikusanyag-mentes speciális műtrágya használható fel. Itt szükséges megjegyezni, hogy a műtrágyák nem aktív mérgek, mint az a közhiedelemben elterjedt. Ennek ellenére a biotermesztésben elfogadott elveket figyelembe véve csak néhány műtrágya használható fel tápanyag-utánpótlásra. Fontosabb tünetek A talajtermékenység fenntartásához, növeléséhez talaj- és növényvizsgálatokra alapozott rendszeres trágyázás szükséges. így kerülhetjük el ugyanis, hogy tápanyaghiányok, antagonizmusok, tápanyag-felvételi zavarok léphessenek fel kultúrnövényeinknél. A tápanyaghiány-tünetek, szimptomák ismerete, felismerése elősegíti a gyors, hatékony, költségkímélő döntéseket, beavatkozásokat. Tápanyaghiányok: Nitrogén: gyenge hajtásnövekedés, apró sápadt zöld, sárgás levelek. Foszfor: sötétzöld, karéjos, idő előtt zölden elhulló levelek, rossz vesszőérés. Kálium: a levéllemez széle kihajlik, perzseléshez hasonló foltokkal. Kalcium: a csúcsrügyek nem fejlődnek, csúcsrothadás léphet fel. Magnézium: a levélerek közötti rész elsárgul, majd foltokban elhal. Vas: a levelek citrom- vagy narancssárgák, csupán az erezet és környéke marad zöld. T ápanyagbóségek: Nitrogén: buja növekedés, hiányos termékenyülés. Foszfor: átlagosnál kisebb levelek, vékony főhajtások. Kálium: a levélerek közötti rész sárgulása, száraz elhalása. Kalcium: zöldessárga levelek, törékeny hajtáscsúcsok. Mangán: levélszürkülés. Nélkülözhetetlen istállótrágya A környezetkímélő integrált és biotermesztésben a tápanyag-utánpótlás egyik legfontosabb eleme az érett istállótrágya, amely NPK-tartalma mellett jelentős mező- és mikroelem-tartalommal rendelkezik. Serkenti a talaj mikrobiológiai életét, növeli szervesanyag-tartalmát, javítja a talaj kémiai, fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságait. Kedvezően hat a talajra, elősegíti a morzsás szerkezet kialakulását. Ezen túlmenően nem hagyhatók figyelmen kívül a szerves trágyában levő baktériumok, gombák, enzimek, amelyek javítják a talaj mikrobiológiai életét. A szerves trágya növeli a mésztrágyázás hatékonyságát, valamint a talaj puffer (közömbösítő-) képességét. A javasolt szervestrágya-adag: 30-50 tonna hektáronként. Rendkívül fontos, hogy a szerves trágyát érett állapotban szórjuk ki, és rövid időn belül dolgozzuk be a talajba. A szerves trágya minősége függ a kezeléstől, az érettségtől, a felhasznált alomtól, valamint a háziállat fajától. Feltétlenül szükséges, hogy a trágya érlelődjön. Nyers istállótrágyát ne használjunk fel! Az istállótrágyát ajánlatos feldúsítani foszfortartalmú adalékkal. Erre természetes, őrölt nyersfoszfátot használjunk 20-40 kg/tonna mennyiségben. A kiszórás után a trágyát rövid időn belül dolgozzuk be a talajba. Humusz- és biotrágyák Szuperkomposzt: a juhtrágya komposztálásával és nyersfoszfát bekeverésével dúsított kertészeti komposzt. Ajánlott felhasználási mennyisége zöldségféléknél 20-50 kg/100 m2, szőlő- és gyümölcstelepítéskor 0,5-1,0 kg, illetve 1,3 kg/gödör. Fólia- és üvegházakban, hajtatáskor 30-100 kg/m2. Baromfitrágya-komposzt: mélyalmos tartásból származó fűrészporos, szalmás baromfitrágya. Ajánlott mennyisége: szabadföldi kertészetben 2-5 tonna/hektár, fólia- és üvegházban 50-200 kg/100 m2, szőlő-, gyümölcskultúrában 4-8 tonna/ hektár. Kerti komposztok: növénytermesztési melléktermékekből és hulladékanyagokból készül. A komposzt önmagában nem elégíti ki a termesztett növények tápanyagigényét, ezért szerves trágyával és ásványi anyagokkal szükséges kiegészíteni. A kertészetben jó hatású a szabványnak megfelelő minőségű vizsgálatokkal ellenőrzött gilisztahumusz felhasználása is. A jó minőségű tőzeget elsősorban zöldség- és dísznövénytermesztéskor célszerű alkalmazni. (F. N.) Az uborkaperonoszpóra elleni készítmények áttekintése Késztmény Hatóanyag A készítmény hatása Töménység <%) Kezelések közi intervallumok Kőtelező várakozásiidő Akezelé-sek száma Kuprikol50 rézoxiklorid kontakt 0,25-0,5 4_-7nap 3nap nem korlátozott Novozir MN 80 és Dithane M45 mancozeb kontakt 0,3 4-7 nap 8 nap max. 3x Curzate K cymoxanil + rézoxidklorid mélyhatású 0,3 4-7 nap 3nap max4x Aliette fosetyl-AI szisztemikus 0,2 7-14 nap 3 nap max 2x Mikai M fosetyl-AI + mancozeb sziszlemikus 0,3 7-14 nap 8nap max2x Rkfomil plus 48 WP metalaxyl + rézoxikiorid szisztemikus 0,25 7-14 nap 3nap max 2x Sandofan C oxadixyl + rézoxikiorid szisztemikus 0,25 7-14 nap 7nap max2x Ripost M axadicyl + cymoxanil MANCOZEB sziszlemikus 0,25 7-14 nap 14 nap max 1x Nitrogén—kálium aránya Az oldat töménysége Keléstől a szedés beindulásáig 1:1 1 ezrelék A szedés kezdetétől a szedés 5—6. hetéig 1:2 2 ezrelék A szedés 6. hetétől a kultúra végéig 1:2 1 ezrelék Használjunk lehetőleg Mg-tartalmú műtrágyát. A csepegtető öntözést folyamatosan ne üzemeltessük, mert ez levegőtlenné teszi a talajt, amelyben a növény megfullad. («. sz) Mivel az uborkaperonoszpóra ellen?
