Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-05 / 90. szám

Mai számunkban Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR Szerkesztőség: 819 11 Bratislava, Martanovicova 25., 12. emelet Telefon: gazdasági rovat - 210 39 79, hírrovat - 210 39 83, sportrovat - 210 39 81. Telefax: 210 3992, 210 36 00, Telex: 92 516. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanovicova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgató-főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető min­den postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 8 oldalas MŰSORMELLÉKLET 0 Kétségbeejtő gazdasági helyzet Lemondott az albán kormány Fatos Nano kommunista kor­mánya egy hénapos működése után lemondott. így akar teret nyitni egy koalíciós kormánynak, amely Albá­niát elvezetné a jövő évi parlamenti választásokig. A kormány lemondá­sára azután került sor, hogy a mi­niszterelnök megegyezett a többi politikai párttal. Az egyezség célja a három hete tartó általános sztrájk befejezése. Nano a parlamentben az ország gazdasági helyzetét kétségbeejtőnek nevezte. Az ország történetében a legkisebbre zsugorodtak az alapvető élelmiszerek tartalékai. Albániában a hírek szerint a dolgozók fele részt vesz a sztrájkban. Hétfőn 6000 em­ber tüntetésen követelte a kormány lemondását. Az új kormány valószínűleg pár­­tonkívüliekből áll majd. Az új kor­mány kinevezése attól függ, befeje­zik-e az általános sztrájkot. Izraeli támadás Dél-Libanon ellen Beszélgetés dr. Popély Gyula történésszel A népszámlálás eredményeire várva ✓ Ez év februárjában jelent meg Budapesten dr. Popély Gyula, Pozsonyban élő történészünk újabb könyve — Népfogyatkozás címmelA szerző a csehszlovákiai magyarság számának alakulását vizsgálja az 1918—1919. évi impériumváltástól napjainkig. Behatóan foglalkozik a két világháború közötti csehszlovák népszámlálásokkal, de betekintést nyiíjt az 1945 utáni állapotokba is. Vajon mi várható az idei, márciusi csehszlovák népszámlálástól? Tovább tart-e a bennünket több mint 70 évtizede sújtó „népfogyatkozás”? — tettük fel kérdéseinket beszélgetésünk elején a szerzőnek. Mozgósít a PFSZ Az elmúlt egy nap alatt az izraeli légierő kétszer támadta meg a dél-li­banoni Szaida kikötő közelében fek­vő palesztin állásokat. A második tá­madás a legnagyobb volt 1982 óta, amikor Izrael megszállta Dél-Liba­­nont. Szemtanúk szerint az izraeli repülőgépek 18 támadást hajottak végre és a bombázás két és fél órát tartott. A legutóbbi hírek szerint a légitámadásnak 4 halálos és 28 sebe­sült áldozata van. Egy helyi iskola 12 tanulója késve futott az óvóhelyre, amikor bombatalálat érte az iskolát. A hírek szerint 25 rakétát lőttek ki a palesztin állásokra. A palesztin légel-háruas ereumenyieien von. Palesztin forrásokból jelentették, hogy az izraeli hadsereg és dél-liba­noni szövetségesei az ország déli ré­szén átcsoportosítják erőiket. A Pa­lesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) döntést hozott %rői mozgó­sításáról. Ez válaszlépés a három te­lepülés ellen végrehajtott izraeli légi­támadásokra. Az AFP szerint a PFSZ felhívta az összes hazafias erőt, hogy álljon ellent egy esetleges nagy erejű katonai offenzívának. A palesztin szóvivő szerint Izrael a biz­tonsági övezetben nagyarányú csa­patösszevonásokat hajt végre. — A történész elsőrendű feladata a múlt kutatása és elemzése, nem pedig a prognózisok felállítása. Egyébként is egy népszámlálás nem­zetiségi adatainak, eredményeinek „megjóslása” teljesen lehetetlen. Kí­sérletek mindig vannak, de hitele­seknek sohasen bizonyulnak. • Mégis — véleménye szerint — várható-e soraink további ritkulása vagy számbeli gyarapodása? — Az utóbbi, 1980. évi népszám­láláskor Csehszlovákiában 579 617 személy vallotta magát magyar nem­zetiségűnek. Ez az eredmény abban az időben rendkívül kedvezőtlen volt a csehszlovákiai magyar kisebbség szempontjából. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a népszámlálás lebonyolításának évében már egy év­tizede „dühöngött” a husáki konszo­lidáció, amelynek keretében több nyílt vagy burkolt magyarellenes in­tézkedést is tettek. A csehszlovákiai magyarság szinte reményt vesztve és kilátástalanul élte szürke hétköznap­jait. Ez az állapot minden bizonnyal a népszámlálás nemzetiségi adatbe­vallására is kihatással volt, mivel 1970 és 1980 között mindössze 9139 fővel gyarapodtunk. • Mi a helyzet jelenleg? — A 80-as évek második felében egy olyan erjedés indult meg Kelet— Közép-Európában, amely többek között a nemzeti, illetve a nemzeti­ségi kérdés reneszánszát is eredmé­nyezte. Ennek lehetünk tanúi a Bal­tikumtól a Balkánig, az Alpoktól a Dnyeszterig, sőt, még azon is túl. Az elnyomók mindenütt defenzívába mentek át, az elnyomott vagy csak háttérbe szorított és mellőzött nem­zetek, nemzeti kisebbségek pedig mindenütt követelik jogaikat. Ez az állapot jellemző ránk is. Az 1989 novemberében beindult nagy politi­kai és gazdasági átalakulás kezdeté­től az itteni magyarság már többször jelét adta nemzeti élniakarásának, s bebizonyította, hogy az elmúlt évti­zedek tudatromboló nemzetiségi politikája ellenére van még benne emberi tartás és nemzeti önbecsülés. A tavalyi parlamenti és a helyhatósá­gi választásokon is ez nyilvánult meg. Ezt bizonyítja nemzetrészünk meg­újuló politikai, társadalmi és kultu­rális élete. Egy ilyen légkörben vég­­folytatás a 2. oldalon) Csúcstalálkozó A Bush-Gorbacsov találkozót Moszkvában június 25—27-én tartják meg. Ezt a német Bild című napilap közölte. Jól tájékozott moszkvai körökre hivatkozva a lap azt írja, hogy erre a határidőre már 400 szállást biztosítottak a moszkvai szállodákban. A lap szerint Bush elnök egyetér­tett azzal, hogy Gorbacsov részt vegyen a legfejlettebb államok júliusra tervezett londoni csúcsértekezletén. Gorbacsov az értekezleten vendég­ként venne részt. A Fehér Ház szóvivője az értesüléssel ellentétben azt közölte, hogy az USA és a Szovjetunió még nem állapodtak meg a csúcstalálkozó idő­pontjában, de valószínű, hogy az eseményre június végén vagy július elején kerül sor. V____________________________________________ Ma: környezetvédelmi világnap Gondoljunk a holnaputánra is! Uj fegyverpiac? A múlt héten dohányzásellenes világnap volt. Nem sokkal előtte a vöröskereszt világnapja. Áprilisban egy napon a Föld ünnepelt (búsult). Ma pedig a környezetvédők tartanak „világnapot”. Úgy tűnik, manapság már minden­nek van világnapja. Ez rendjén is van, de egyút­tal tudatára kell ébred­nünk annak, hogy mi az értelme egy ilyen nem­zetközi rendezvénysoro­zatnak. Nem egyszeri ak­cióról van szó: ma ennek és ennek van a napja, ak­kor ma ezt és ezt teszem vagy éppen nem teszem, holnaptól meg majd megy minden a régiben. Ennek így nem volna ér­telme. Ha egy nap nem dohányzom, holnaptól meg ugyanúgy füstölök majd, mint eddig, ezzel még semmit sem tettem a magam és mások egészségéért. Éppen így, ha ma egy napra elzárom a kénes füstöt okádó gyárkéményt vagy a mér­gező anyagokat levezető szennyvízcsatornát, ezzel még nem segítettem a természeten. De ha azt mondom: ma van a nem dohányzók világnapja, akkor mától egyáltalán nem gyújtok rá (esetleg egy nótára), vagy ma van a környezetvédelem világnapja, ak­kor mától csak szűrőberendezésen keresztül engedem ki a gyárkémény füstjét, mától tisztítóállomáson ke­resztül vezetem a szennyvizet, akkor ezzel már sokat tettem. Tudom, a hasonlat sántít, más do­log egy nap alatt leszokni a dohányzásról és megint más szűrőberendezést szerelni a gyárkéményre, de azért nem árt elgon­dolkodni a dolgon. Köztudott, hogy elron­tani mindent könnyebb és kevesebb ideig tart, mint megjavítani. Itt van például a Duna médre, mondjuk, Bős környé­kén. Ä Duna hordalékai évmilliók során egy ún. szárazföldi deltát alakí­tottak ki, amely biológiai szempontból és országos viszonylatban az egyik legproduktívabb terüle­ten fekszik. Amíg máshol az erdő 100 év alatt fejlő­dik kitermelhetővé, addig ebben a deltában az „csak” 20-30 évig tart. Környezetvédőink har­colnak is azért, hogy ez a terület legalább a mosta­­(Folytatás a 2. oldalon) A Fülöp-szigetek Kelet-Európá­­ban szerzi be katonai járművei szá­mára az alkatrészeket. Ezt tegnap Marian tábornok jelentette ki, aki elmondta, hogy az alkatrészeket és főleg különleges gumiabroncsokat Magyarországtól, Csehszlovákiától és az NSZK-tól vásárolnak. Katonai szállításokhoz keresnek gyártókat Kínában, Franciaországban és Nagy-Britanniában is. A haderő főpa­rancsnoka szerint a manilai kormány hadihajókat Európában, harcirepü­lőgépeket pedig az Egyesült Álla­mokban vásárol. A Fülöp-szigetek az ASEAN tagállamok szintjére akarja emelni fegyveres erőit és ezt abból a 800 millió dollárból szeretné finanszírozni, amit a támaszponto­kért az USA-tól kap. Aktivizálódó zöldek A szlovákiai „zöldek'' közvélemény-kutatást végezlek arról, mi­lyen a polgárok felelősségtudata, természetesen a környezet- és táj­védelmet illetően. A felmérés eredményei azt bizonyítják, hogy a nyilvánosságot nem tájékoztatják kellő mértékben a környezetvé­delmi problémákról. Ezén nem csodálkozhatunk azon, ha a pol­gárok aszerint változtatják a véleményüket, amilyen információk birtokába jutnak. Sokan azok közül, akik néhány hónappal ezelőtt tiltakoztak az atomerőművek építése és üzemeltetése ellen, most a működtetésük mellett voksolnak, men időközben a hírközlő eszközökben a gaz dóság gondok kerülnek előtérbe, nevezetesen: ha nem építjük fel az atomerőműveket, energia hiányában csökkeni fog az ipari ter­melés volumene, ez pedig gazdaság katasztrófáit idéz elő. A „zöldek” által végzett felmérések ismét megerősítették, hogv a polgárokat nagymértékben befolyásolják a sajtóban megjelent in­formációk Ezén a Zöldek Pártjának és a Természet- és Táj védők Szlovákiai Szövetségének vezetősége, valamint a szlovák környe­zetvédelmi bizottság a jövőben gyakrabban informálja majd a közvéleményt a sajtó, a rádió és a televízió útján az ország égető környezetvédelmi kérdéseiről. Hamarosan a garamszentkereszti alumíniumkohó jövőjével kapcsolatos problémákat hozzák nyil­vánossága. Ugyanis a „ zöldek ” számára felfoghatatlan, hogy a kormány a kohó fepíjítása mellett döntött, holott a kormánytagok is tudnak róla, hogy Garamszentkereszt környékén 15 százalékkal több a rákos megbetegedésekben szenvedők száma, mint az ország más részein. És ez csak egy példa arra, hogy a kormány sokesetben felelőtlenül, a polgárok rovására dönt egyes kérdésekben Az ÚJSÁG fotója A túlvilágon sem olyan rossz... (Kató Vladimír fotomontázsa) \

Next

/
Thumbnails
Contents