Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-05 / 90. szám

I í ÚJSÁG )1 1991. június 5. í $ A g ro m e te o*oI ó g i a © A 22. naptári héten, május 27-e és június 2-a között eleinte a szokásosnál hidegebb volt az idő, a hét végén viszont felmelegedés következett be, szombaton több helyütt zivatar is előfordult. A levegő heti középhőmérséklete 13 és 16 fok között mozgott, ami 1—3 fokkal maradt el a sokéves átlagtól. A hét elején az éjszakai hőmérséklet 2—7 fokra esett vissza, a talaj menti hőmérséklet fagypont és 5 fok között mozgott, elvétve gyenge fagyot is észleltek. A nappali hőmérséklet a hét utolsó napjain 21—27 fokig emelkedett A heti csapadékmennyiség Szlovákia déli részén a csapadéknyom és 5 milliméter között mozgott, csupán Szomotor (19 mm), Lelesz (17 mm), Tőketerebes (11 mm) és Nyitra (8 mm) környékén esett több csapadék. A hét folyamán tovább emelkedett a talaj hőmérséklete, vasárnapra elérte a 14—18 fokot A talaj nedvességtartalma az előző héthez viszo­nyítva csökkent A mérések szerint a kihasználható vízkapacitás az őszi búza alatt — 60 centiméteres mélységig mérve — 14—62 milliméter (a maximális vízkapacitás 12—50 százaléka), a tavaszi árpa alatt 68—76 milliméter (a max. vízkap. 41—65 százaléka), a kukorica alatt — 40 centiméteres mélységig mérve — 28—51 milliméter (a max. vízkap. 32—72 százaléka), a cukorrépa alatt pedig 33—92 milliméter (a max. vízkap. 38—78 százaléka) volt Az enyhe időjárás kedvező hatással volt a növények fejlődésére, növekedésére. Dél-Szlovákiában az őszi búza a sokéves átlagnak megfe­­lően szökkent kalászba, s e hét elején már megkezdődött a virágzás is. A tavaszi árpa Délnyugat-Szlovákiában már az utolsó levél kifejlesztésé­nél tartott, s várható, hogy e héten kalászba borul. A meleg jó hatással van a kukoricára is, amely eddig elmaradt a növekedésben, fejlődésben. Szlovákia déli vidékein már érik a korai cseresznye, s helyenként az eper is. A napsütötte vidékeken virágba borult az akác is. A múlt héttel véget ért május, így röviden tájékoztatunk az átlagos havi hőmérsékletről és csapadékról is. Az előbbi 11—12,5 fok volt, amely 1,7—3,3 fokkal marad el a sokéves átlagtól. Elmondhatjuk, hogy nagyon hideg májusban volt részünk. A havi csapadékmennyiség Po­zsony és a hegyhát déli részén 80—127 milliméter volt, ami a sokéves átlag 140—200 százaléka, másutt jobbára 34—75 milliméter, ami az átlag 50—120 százaléka. A csapadék szempontjából tehát az elmúlt hónapot nem nevezhetjük kirívónak. Előrejelzés június 11-éig Változékony, hűvösebb időre számíthatunk. Holnap még túlnyomóan napos, száraz idő valószínű, pénteken azonban nyugat felől beborul az ég, s futóeső, helyenként zivatar is lehetséges. Szombaton még jobbára borult időre számíthatunk, időnként eleredhet az eső, vasárnap fokoza­tosan felszakadozik a felhőzet, s már csak elvétve fordul elő csapadék. Hétfőn és kedden változékony lesz az idő. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 8 és 11, a legmagasabb nappali holnap 22 és 25 fok között, pénteken 20 fok körül, szombaton 15—17, vasárnap 18—21, hétfőn pedig 23 fok körül várható. Agrometeorológiai Szolgálat V___________________________________________,____) A népszámlálás eredményeire várva (Folytatás az 1. oldalról) zett népszámlálásnak — megí­télésem szerint — pozitívan kell tükröznie népünk számbeli „súlyának” növekedését is, elvégre a mindennapi életben megnyilvánuló nemzetiségi pezsgés feltételezhetően nagyon sok közömbös, immár a csendes asszimiláció vizein evező nemzettestvérünkben gyújtja életre a szunnyadó nemzeti tudatot. Nem akarok konkrét jóslatokba bocsátkozni, azt azonban bátran leszögezhetem, hogy népünk nemzeti öntudata egészséges módon növekszik, és ennek minden bizonnyal meglesznek a konkrét, statisztikailag is kimutatható ered­ményei. • A népszámlálási formanyom­tatványon a megszámláltak anya­nyelve, valamint nemzetisége iránt érdeklődtek. Vajon lesz-e eltérés a két adat között, ha igen, akkor mi­ért? — Minden bizonnyal lesz. A múltban is tartottak már olyan nép­­számlálásokat, amelyeken külön ke­zelték az anyanyelvet és a nemzeti­séget, például az 1941. évi magyar­­országi vagy az 1970. évi csehszlová­kiai népszámláláskor. Eltérések mindig voltak. Többször is bebizo­nyosodott annak a tételnek az igaz­sága, hogy az anyanyelv felvétele a nemzeti kisebbségek szempontjából kedvezőbb, mint a közvetlen nemze­tiségi bevallás. Az említett 1970. évi csehszlovákiai népszámlálás szerint 570 478 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek, magyar anyanyel­vűnek 51 110-zel több, tehát 621 588 fő. Én most is valószínűnek tartom, hogy akár 70—80 ezerrel több lesz a magukat magyar anya­nyelvűnek vallók száma, mint a ma­gyar nemzetiségűeké. • A Népfogyatkozás című köny­vében arról ír, hogy a modern sta­tisztikatudomány a XIX. század második felétől használatos nyelvi hovatartozást fogadta el a nemzeti­ség aránylag leghitelesebb, bár ko­rántsem egyedüli ismérvének. — Ez így van. Már az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statiszti­kai kongresszus úgy határozott, hogy az egyes államok nemzetiségi összetételét a lakosság nyelvi elkülö­nülése alapján kell megállapítani. Ezt követően az európai országok­ban a népszámlálások alkalmával a megszámláltak anyanyelvét, társal­gási nyelvét, esetenként a legszíve­sebben beszélt nyelvet tudakolták. Tehát, a nyelvi hovatartozást tekin­tették a nemzetiségi statisztikák leg­hitelesebb forrásának. Könyvemben e témáról szólva azt is kifejtem, hogy a nemzetiségi hova­tartozás közvetlen bevallását sok­szor az is nehezíti, és így az eredmé­nyeket torzítja, hogy valójában nincs is mindenkinek kikristályosodott nemzeti öntudata, azaz elhatárolt nemzetisége. A tudatos nemzetiség­vállalás már eleve feltételez egy bi­zonyos szellemi és erkölcsi-nívót. A politikai meggondolásoknak is fon­tos szerepük lehet ezen a téren. Fő­leg egy olyan országban vagy társa­dalmi közegben, amelyben egy adott nemzetiséghez való tartozás valami­lyen előnyt, illetve hátrányt jelenthet az egyén számára. Természetesen, az anyanyelv felvételének is lehetnek buktatói. Ugyanis nem kizárt a hatá­rozott anyanyelv hiánya. Vannak kétnyelvű egyének, illetve termé­szetes, eredeti anyanyelvűket felej­­tők, egy új nyelvet jobban beszélők stb. Nyilvánvaló azonban, hogy sok­kal kevesebben vannak a határozott anyanyelv nélküliek, mint a határo­zott nemzeti öntudat nélküliek, a különböző taktikai megoldásokból vagy kényszerből magukat eleve más nemzetiségűeknek vallók. A nemzetiségi statisztikák és kimutatá­sok tehát sokkal hűbben tükrözik a tényleges állapotokat, ha a nép­­számlálások alkalmával nem közvet­lenül a megszámláltak nemzetiségét, hanem azok anyanyelvét rögzítik. • Mint tudjuk, a hazai törvény­­hozás megtette előkészületeit or­szágunk új alkotmányának, esetleg alkotmányainak megvitatására és elfogadására. Ön szerint rögzíti-e majd az új alkotmány a mi kisebb­ségi jogainkat is, illetve egy nemze­ti kisebbség abszolút száma vagy százalékaránya kihatással lehet-e a sajátos kisebbségi jogokra? — Nagyon remélem, hogy az új alkotmány tételesen biztosítani fog­ja a nemzeti kisebbségek politikai, nyelvi jogait, méghozzá az orszá­gunk kormánya által is elfogadott nemzetközi egyezségokmányok szellemében, valamint a művelt eu­rópai országok és nemzetek gyakor­latával összhangban. Arra még gon­dolni sem merek, hogy az új alkot­mány megalkotásánál esetleg ismét érvényesüljön a „törvényes jogfosz­tás” elve, amelynek oly ékes bizo­nyítéka a bennünket hátrányos meg­különböztetéssel sújtó, 1990. októ­ber 25-én elfogadott törvény a szlo­vák hivatalos nyelvről. Bízzunk ben­ne, hogy parlamenti képviselőink tudni fogják kötelességüket, s nem adják szavazatukat egy számunkra hátrányos törvényes rendezésre, sőt, az ellen minden rendelkezésükre ál­ló eszközzel küzdeni fognak. Arra a kérdésre, hogy vajon függhetnek-e jogaink számbeli súlyunktól, a vála­szom, igen. De egyáltalán nem biz­tos, hogy csakis természetes súlyunk játszik majd ebben szerepet. Fontos tényező lehet a kialakuló nemzetkö­zi légkör, Csehszlovákia és Magyar­­ország viszonya, Csehszlovákia bel­politikai fejlődése, és nem utolsó sorban a csehszlovákiai magyarok politikai aktivitása. Ne feledjük, jo­gokat csak annak adhatnak, és csak azok kaphatnak, akik azt hangos szóval és kitartóan követelik. Hű­ségnyilatkozatokkal még egyetlen nemzeti kisebbség sem vívott ki ma­ga számára jogokat, tekintélyt. BABCSÁN ÁGOTA ([ Gazdasági körkép ^ Légi esélyek Gondoljunk a holnaputánra is! Az Öböl-háború és a gazdasági recesszió negatív hatásai ellenére az idén várhatóan 3 százalékkal növek­szik a nemzetközi légitársaságok for­galma — állítják a világ egyik legje­lentősebb repülőgép-lízingcégének szakértői. Az írországi Shannonban székelő Guinness Feat Aviation (GPA) rész­vényesei között olyan tekintélyes cé­geket találhatunk, mint például a ja­pán Mitsubishi vagy az Air Canada légitársaság. A cég úgy véli, az ezredfordulóig mintegy 6500 új repülőgépre lesz szükség a folyamatosan növekvő igé­nyek kielégítésére. Saját tevékenysé­ge kapcsán a március 31-ével lezá­rult pénzügyi évben mindenesetre jelentős eredményeket tudott fel­mutatni a cég: 15 országban 28 új vásárlót toborzott, és összesen 176 gépet adott bérbe. Kuvait iraki invá­zióját követően néhány hónapra visszaesett ugyan az üzleti forgalom, de az év egészét tekintve közel 66 százalékkal, 8,3 milliárd dollárra emelkedett a lízingből származó be­vétel. Vezető szakértőjük szerint a nemzetközi légi közlekedés forgal­ma — Európában és transzatlanti viszonylatban egyaránt — rövid időn belül eléri az Öböl-háború előtti szintet, s minden valószínűség sze­rint az egyéb régiók forgalmának di­namikus növekedése is folytatódik. ami 11, illetve 1,5 százalékos növekedés­nek felel meg. A német látogatók száma 3 százalékkal, 209 ezerre, az olaszoké 14 százalékkal, 57 ezerre emelkedett. Az első negyedévben 2 millió 270 ezer magyar állampolgár utazott kül­földre, 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az osztrák határ­­szakaszon 21, a jugoszlávon 17, a szov­jeten pedig 74 százalékkal nőtt a kiutazó magyarok száma. A román, valamint a csehszlovák határt 77, illetve 33 száza­lékkal kevesebben lépték át. nak a helyszínen foglalkozni. Nem en­gednek be viszont olyan termelőüzeme­ket, amelyek akár légszennyezés, akár hangterhelés révén elriasztanák a többi pályázót. A várható havi bérleti díjak a raktárak esetében négyzetméterenként 70-80 schilling, az irodák esetében 150- 160 schilling körül fognak ingadozni. Ehhez járul négyzetméterenként továb­bi 15-20 schilling közös üzemeltetési költség. Az előzetes számítások szerint a komplexumban 600-1000 fő részére le­het munkahelyet kialakítani. A létesít­ményt a B9-es és B10-es főútvonalak kereszteződésének közelében, a repülő­tértől mindössze 5 kilométeres távolság­ban kívánják felépíteni. Gyorsvasúton Bécs belvárosát mintegy 20 perc alatt lehet majd elérni. (Folytatás az 1. oldalról) ni formájában fennmaradhasson. A bősi szakasz értékét az is növeli, hogy a Duna folyásában ez az utolsó ilyen szárazföldi delta — volt ugyan még egy lejjebb is, Románia területén, de azt már „sike­resen megművelték”, mégpedig úgy, hogy az eredeti terméshozamoknak csak Törvény a piacszabályozásról Tegnap Cyprián Jurán mezőgazda­­sági'miniszterhelyettes jelenlétében ülé­sezett az SZNT környezetvédelmi bi­zottsága. Egyebek közt a piacszabályo­zási alapról és a mezőgazdasági felügye­lőségről szóló törvényjavaslatot tárgyal­ta meg. Az alap esetleges támogatására csu­pán a termelőmunkából élők lesznek jo­gosultak, a tulajdonviszonytól függetle­nül. A támogatás az élelmezési célokra alkalmas búzát, rozsot, kései burgonyát, tejet és marhahúst termelőket illetné meg. Idén viszont, s ez meglepő, egyelő­re az egyéni gazdálkodó nem számíthat rá. SZG a töredékét érik el. Próbáljunk meg már egyszer más kárán is tanulni, ne mindig a mi bicskánk törjön bele. Ne akarjuk ezt a természeti kincsünket is tönkretenni egy vízi erőművel, az „évszázad építkezé­sével”, amelynek tervezői csak a techni­kai és a gazdasági szempontokat nézik, a környezetvédelem számukra csak másod(sokad)rendű dolog. De talán már a technokraták is kezdenek rájönni, hogy a természetet sem lehet mellőzni, mert például egy olyan javaslattal álltak elő, mely szerint a régi folyókat duzzasztóművekkel 6-7 halastó rend­szerévé alakítanák át. Az igaz, hogy ez részben rendezné a talajvíz kérdését, azonban ökológiai szempontból nem oldaná meg a problémát. „Ez olyan megoldás lenne — mondta egy ökológus szakember — mintha egy felnőtt embert 1-2 liter vérrel próbálnánk életben tartani.” Rá kell már végre jönnünk, hogy nem csak az a fontos, mennyi hasznot hoz egy beruházás holnap, hanem azt is észre kell vennünk, hogy mennyi kárt okozhat holnapután! GAÁL LÁSZLÓ Megtorpant a magyar idegenforgalom Az idei év első negyedévében 5 millió 83 ezer külföldi látogatott Magyaror­szágra, mindössze 1 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A Központi Statisztikai Hivatal adatai­ból ugyanakkor az is kitűnik, hogy a har­madik hónapban, márciusban már 11 százalékos visszaesés volt tapasztalható a tavalyi év márciusához képest. Az egy évvel ezelőtti forgalomhoz vi­szonyítva a Szovjetunióból 258 ezerrel (30 százalék), Jugoszláviából 1,18 milli­óval (22 százalék), Ausztriából pedig Business park Látványos beruházás alapkövét tet­ték le a schwechati repülőtér közelében, több fontos közlekedési vonal metszés­pontjánál. A „Cocorde Business Park” néven felépítendő létesítménynek azt a szerepet szánják, hogy modern ipari vál­lakózásoknak adjon otthont. A beruhá­zók arra számítanak, hogy már 1992 má­jusában befejezik a munkálatok első, 750 millió schillinges részét, és átadhat­nak egy 42 000 négyzetméter alapterüle­tű részt. További 400 millió schillinget igényel majd a teljes 75 000 négyzetmé­teres alapterület kiépítése, 200 ágyas szállodával és a konferenciatermekkel. 839 ezerrel (6 százalék) kevesebben ke­resték fel Magyarországot, az amerikai és a francia turisták száma pedig 6, illet­ve 4 százalékkal csökkent. Többek között a szaporodó román látogatásoknak köszönhető, hogy a ne­gyedéves idegenforgalmi mérleg mégis pozitív előjelű lett. Romániából három hónap alatt 1 millióan jöttek, ami 82 szá­zalékos emelkedést jelent a tavalyihoz viszonyítva. Ugyanebben az időszakban 544 ezer csehszlovák és 645 ezer lengyel állampolgár lépte át a magyar határt, A beruházást külön erre a célra létesí­tett társaság irányítja, amelynek tagja az osztrák Bauholding AG, a Raiffeisen Zentralbank AG, valamint egy ingat­lankereskedelemmel és befektetésekkel foglalkozó brit cég, a London & Edin­burgh Trust (LET). A leendő komplexum felhasználására legkevesebb 5, de 40-nél nem több pá­lyázóval szeretnének megállapodni. Bár az értékesítést hivatalosan még el sem kezdték, máris 30 érdeklődő jelentke­zett. Elsősorban olyan csúcstechnológiai cégeket várnak, amelyek tervező-fejlesz­tő és értékesítési tevékenységgel kíván­c Devizapiaci árfolyamok 3 érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok » .június 5-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép a-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,16 52,20 51,68 49,85 52,99 51,42 Ausztrál dollár 22,98 23,44 23,21 22,04 23,74 22,89 Belga frank (100) 84,05 85,75 84,90 81,82 87,10 84,46 Dán korona 4,50 4,60 4,55 4,37 4,67 4,52 Finn márka 7,32 7,46 7,39 7,10 7,58 7,34 Francia frank 5.10 5,20 5,15 4,96 5,28 5,12 Görög drachma (100) 15,76 16,08 15,92 14,71 16,25 15,48 Holland forint 15,34 15,64 15,49 14,93 15.89 15,41 ír font 46,22 47,16 46,69 44,53 47,89 46,21 Japán jen (100) 21,74 22,18 21,96 21,16 22,48 21,82 Kanadai dollár 26,43 26,97 26,70 25,75 27,31 26,53 Luxemburgi frank (100) H05 85,75 84,90 80,96 87.08 84,02 Német márka 17,27 17,«1 17,44 16,98 17,90 17,44 Norvég korona 4,44 4,52 4,48 4,30 4,60 4,45 Olasz líra (1000) 23,32 23,80 23,56 22,72 24,16 23,44 Osztrák schilling 2,4« 2,50 2,48 2,42 2,54 2,48 Portugál escudo (100) 19,84 20,24 20,04 18,92 20,54 19,73 Spanyol peseta (100) 27,94 28,50 28,22 27,17 28,87 28,02 Svájci frank 20,23 20,63 20,43 19,90 20,% 20,43 Svéd korona 4,82 4,92 4,87 4,68 5,00 4,84 USA-dollár 30,22 30,84 30,53 29,83 31,23 30,53

Next

/
Thumbnails
Contents