Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-20 / 103. szám
Fajtaismertető AMareva 450 (a kísérletekben TO 435) kétvonalas szemeskukorica-hibrid, amelyet az Alsónyárasdi Állami Gazdaságbam nemesítettek ki. A mag szedimentum típusú, a 450-es FAO csoportba tartozik. A hibrid melegigényes, ezért csak a kukoricatermö körzetek legmelegebb részein termeszthető. A kísérletek során átlag 6 százalékkal nagyobb terméshozamokat adott, mint a megengedett legkésőbbi hibrid, a TOMV-460. A késői külföldi hibridekkel, mint például a Fulvia, 3732, Sabrina Rosa is konkurálhat. A Mareva hibrid gyorsabb kezdeti növekedést mutat, szára eléggé szilárd, és jó egészségi állapotú. Magas tápanyagtartalmú, jó termöképességű földet igényel. Ajánlott egyedsűrüsége 70-75 ezer növény hektáronként. A vetómagtermelés fertilis vonalakon alapszik, ahol szükséges a kasztrálás és a komponensek egységes vetése. A Talgor 170 (1A 1187) háromvonalas hibrid, amelyet a Nagyszombati Kukorica Kukoricakutató Intézet és a francia Lg Services, Station és Mos cég közösen nemesített ki. * A Talgor 170 a hazai nemesítés legkoraibb hibridje, a 170-es FAO csoportba tartozik. A kísérletek során szemtermésre a répatermő körzetekbe osztották be, és az 1988-1989-es években a CE 185-ös hibriddel hasonlították össze, amelynél 8 százalékkal nagyobb terméshozamot ért el. Szeptember 20- áig a mag szárazanyag-tartalmában is 1,1 százalékkal jobb eredményt ért el. 1990-ben a CE 230 késői hibriddel összehasonlítva, attól szemtermésben csupán 2 százalékkal maradt el. A CE 230-nak viszont 7 százalékkal alacsonyabb volt a szárazanyag-tartalma. A Talgor 170 szemtermelésre - koraiságára való tekintettel - a répatermő körzetek legészakibb területein alkalmas. Termeszthető a kukoricatermö körzetekben is, de csak kettőshozamú rendszerben, mint öntözött utóvetemény. Aránylag plasztikus hibrid, de érzékeny a hektáronkénti egyedszám betartására, amely nek 70 x 15-ös kötésben legalább 95 ezernek kellene lennie. A vetómagtermelés fertilis vonalakon alapszik, és kasztrálni kell. A Stira (XC 277) kétvonalas szemeskukorica-hibrid, közepesen késői vagy késői, a 400-as FAO csoportba tartozik. Az amerikai Pioneer fajtából nemesítették ki. A kísérleti években a legnagyobb terméshozamú hibridek közé tartozott. Az 1988-1990-es években a kukoricatermö körzetekben 5 százalékkal, másutt 8 százalékkal múlta felül a Pannóniát. Szilárd, a megdőléssel szemben ellenálló, gyengén bokrosodó szára van. Egészségi állapota jó. ökostabil, vagyis rugalmasan alkalmazkodik a kedvezőtlen környezeti hatásokhoz, a nagy terméshozam eléréséhez tápanyagokban gazdag termékeny földet és következetes agrotechnikát igényel. A hibrid szemtermelésre a kukoricatermö és a melegebb átmeneti körzetekben alkalmas. Ajánlott egyedszáma 70-80 ezer növény hektáronként, a talajfeltótelek és a nedvesség szerint. Az Ascot (Lg 2281) MSc típusú hibridet elismerésre a francia Lg Services, Rión Cedex javasolta. Silótermelésre szolgál, a 270-es FAO csoportba tartozik. Jól bírja a répatermó körzet feltételeit. Szára a megdőléssel szemben ellenálló gyengén bokrosodó egészségi állapota jó, magas növényzetet alkot, hozama átlagon felüli. Szárazanyag-termelésben (a csövek ossz-, illetve szárazanyag-tömege) valamennyi ellenőrzött hibrid közül a legnagyobb hozamú. A belőle készült szilázs kevesebb rostot és több emészthető szerves-anyagot tartalmaz. Ajánlott egyedszám 95-100 ezer növény hektáronként. Valéria Rybárová 4 A fenyőfélék megóvása Az erdei-, fekete- és más fenyöféléket károsítja a fenyőilonca. Tavaszszal, májusban a fiatal hajtások először elhervadnak, „lekonyulnak", majd elszáradnak és letörnek. A kis hernyók áttelelnek, majd tavasszal befúrják magukat a fiatal hajtásokba, s azt odvasítják. A hernyók ezekben az üregekben bábozódnak, és ezt követően kirepülnek a lepkék. Tojásaikat a rügyekre vagy azok közelébe rakják. A hernyók berágják magukat a rügybe és ott telelnek. Tavasszal elölről kezdődik a károsítás. Évente egy nemzedék fejlődik. A védekezés akkor eredményes, ha a lepkék rajzáscsúcsa idején végezzük el a permetezést Bi-58, Sinoratox 40 EC szerekkel. Gondoskodás a dísznövényekről Kevesen gondolnak arra, hogy a díszfák, díszcserjék és -bokrok védelme ugyanúgy hozzátartozik a kertészkedéshez, mint az ültetés, metszés vagy koronaalakítás. A különbö-ÚJSÁG Nö vényvédelem ző fenyőféléket, rózsabokrokat és más fás szárú növényünket igen sokféle rovarkártevő (sodrómolyok, aknázómolyok, levéltetük stb.) és betegség károsítja, ezért akkor járunk el helyesen, ha most és a későbbiek folyamán a gyümölcsfáink permetezésével egyidöben, sőt ugyanazzal a rovar-, gombaöló szer kombinációkkal a dísznövényeinket is alaposan megpermetezzük. Arra azonban ügyelni kell itt is, hogy a virágzó növényeket rovarölő szerrel permetezni tilos, valamint a permetezés alatt és azt követően különösen a gyerekeket és az állatokat távol kell tartani. Mikor, mivel permetezzük a szólót? A szölömolyok évről évre pusztítják a termést, ezért ha jó minőségű és kellő mennyiségű szőlőt szeretnénk ősszel szüretelni, akkor már most fel kell készülni a hatékony védekezésre. Az érő fürtökben okozott hernyókártétel is jelentős, de talán ennél is nagyobb az a közvetett kár, amelyet a gombabetegségek okoznak a rágások nyomán keletkezett sérüléseken, behatolva a bogyókba. Különösen csapadékos időjárás esetén az egész termést tönkretehetik. A kémiai kezeléseket (permetezéseket) - 1-2 alkalommal - a lepkék tömeges repülése (rajzása) idején kell elvégezni az alább felsorolt rovarölő szerek valamelyikével, természetesen gondosan ügyelve a csomagolóburkolaton feltüntetett szakmai előírásokra és az óvórendszabályok szigorú betartására. A lepkerajzást az országos szaklapok és az Agrokémiai Állomások előre jelzik. A védekezésre ajánlható készítmények: Bi-58 EC, Sinoratox 40 EC, DDVP 50 EC, Safidon 40 WP (20 EC), Unifosz 50 EC, Fiiból E. A szőlő leggyakoribb betegségei (peronoszpóra, lisztharmat, szürkepenész, rothadás) és kártevői (szólólevélatka, szölömolyok, szölöilonca) az egész termést tönkretehetik, ha (megelőzve a tömeges elszaporodást) nem védekezünk kellő időben. Ha idejekorán cselekszünk, kevesebb „méregre“, növényvédő szerre van szükség azonos vagy nagyobb hatékonyság mellett. A szólóvédelem legkritikusabb fázisai (virágzás, fürtzáródás, szölömolyok) gondos, körültekintő munkát igényelnek, mert ezen áll vagy bukik munkánk sikere. Nagyon helytelen sokfelé az országban az a gyakorlat, mely szerint Péter-Pál után nyugodt lelkiismerettel szögre lehet akasztani a permetezókannát. (Mg) C Könyvespolcra J Gyógyító illatok Az utóbbi években elég gyakran olvashatunk és hallhatunk a népi gyógyászatról, a természetes gyógymódokról. A népi gyógyászatnak különböző ágazatai ismeretesek, de sajnos, nagyon sokan összetévesztik a kuruzslással. Dr. Biegelbauer Pál a népi gyógyászat közismert magyarországi mestere „indológiával“, Íriszdiagnosztikával, a szivárványhártya tudományával és kézfejdiagnosztikával foglalkozik, vagyis a kézfejről megállapítja az emberi szervezet szervi és pszichés elváltozását. Azt vallja, hogy a kézfejdiagnózis az adott pillanatot rögzíti, míg a laboratóriumi vizsgálatok alatt az információk a beteg állapotáról változhatnak. „Mikor összeállítom a kézfejdiagnózis alapján a teakeveréket, az csak és kizárólag a paciensé“ - mondta a népi gyógyász. A Gyógyító illatok című könyve, amely az Aromaterápia alcímet kapta, tavaly jelent meg a Bioterápia Kiadó gondozásában Budapesten. A szerző a könyv bevezetőjében a természetes gyógyításról, az illatterápiával való gyógyításról, az illatok gyógyító hatásáról és az illóolajok emberi szervezetre kifejtett jótékony hatásáról tájékoztatja az olvasót. A szagok azonnal és állandóan tájékoztatnak bennünket környezetünkről, a körülöttünk zajló változásokról, mégis keveset tudunk róluk. A negatív hatást kiváltó szagokra azt mondják „bűz", amíg az elviselhető vagy pozitív hatást keltő, szagot „illatnak“ nevezzük. A szagot keltő tárgyakat, folyadékokat bekötött szemmel is meg tudjuk különböztetni, és azokhoz hasonlítva nevezünk meg egy-egy illatot. Az illóolajokról azt olvashatjuk, hogy különböző eljárásokkal - desztilláció, préselés vagy kivonás útján - készülnek. A tiszta illóolaj nagyon drága, mivel néha egy kiló előállításához több tonna növényi kell feldolgozni. Egyetlen csepp rózsaolaj előállításához például több mint harminc kinyílott virág szükséges. Az illóolajok készítésének és használatának nagy hagyományai vannak. Már az ókori kultúrák ismerték azokat, s főleg testápolásra és illatosításra használták. Egy korabeli mondás: Non bene ölet, qui bene semper ölet (Nincs annak jó szaga, aki mindig illatos), nyilván a túlzott használat ellen szól, amelyet nem ártana megszívlelni napjainkban sem. Az illóolaj-készítésnek egykoron nagy népszerűsége volt Szlovákiában is. Az „olejkár" kifejezés nem ismeretlen előttünk. Az olejkárok szlovák származású olajárusok voltak, akik atizenötödik századtól árulták gyógyfüveiket és nagyon kellemes illatú fenyőolaj-készítményeiket. Sajnos 1786-ban virágzó üzletüknek kormányrendelet vetett véget. Állítólag titokban mérgező anyagokat, arzént is árultak, innen ered a szigorú tilalom. Az illóolajok beiélegezve hatással vannak testi, lelki közérzetünkre, idegrendszerükre, légzőszerveinkre, vérkeringési rendszerünkre, és a hormonháztartást is befolyásolják. A könyv a továbbiakban az ánizs, borókafaolaj, borsmenta, cajaputi, citrom, citronellafű, csillagos ánizs, édeskömény, erdei fenyő, eukaliptusz, fahéj, fahéjlevél, fenyőgyantaolaj, fodormenta, hegyi fenyő, kakukkfű, kapor, keserűnarancshéj, kopaiva, kömény, kubebabors, levendula, majoránna, mandarin, mirtusz, narancs, K9 ■■■ Biegelbauer Pál GYÓGYÍTÓ ILLATOK A K O M A T i: l< A I’ I A, BIOEMERGETIC niaouli, petit-grain, rozmaring, pacsuli, rózsafa, szegfűszeg, szerecsendió-virág, tuja és zsálya használatát, illetve hatását taglalja. Az illóolajok használatát és gyógyhatását ismerte, és ma is ismeri az orvos- és gyógyszertudomány. A nem mindig olcsóbb gyógyszerkészítmények azonban háttérbe szorították a természetes gyógymódokat. Napjainkban, úgy tűnik, újra hódít az illatterápia, egyre több helyen használják az illóolajokat, sőt bekerültek ételeinkbe és italainkba is... Dr. Biegelbauer Pál könyve a természetgyógyászatról, az illóolajok csodálatos hatásáról szól, amelyek az egészséges életmódot kívánják szolgálni. MOTESIKY ÁRPÁD FA O-elemzés: Kismértékben nő a hús- és tejtermelés Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO elemzése szerint a világ hús- és tejtermelése az előző évihez hasonlóan az idén is csak kismértékben nő. A tojástermelés valamivel kevesebb lesz. Nyugat- Európában és Észak-Amerikában politikai intézkedésekkel igyekeznek korlátozni a hús- és tejfeleslegeket. A húsfogyasztás a tőkehúsról áttolódik a baromfira. Az USA-ban például már eléri a teljes húsfogyasztás 40 százalékát, a marhahús 30 százalék alatt marad. Az 1991. évi hústermelés az egész világon eléri a 172,0 millió tonnát, 1,2 százalékkal lesz magasabb, mint 1990-ben. A tejtermelés 0,4 százalékkal nő, a tojástermelés pedig 0,5 százalékkal csökken. A húsfeldolgozás az elmúlt években - egyebek között a kereslet gyengülése miatt - lelassult. Japánban a hús és a tej iránti igény érezhetően fellendült, és a legtöbb húst impprtálja a világon. Kelet- és Délkelet-Ázsia legtöbb országában - s különösen a legnépesebb államokban - nőnek a lakossági jövedelmek, és így az állati termékek iránti kereslet is élénk marad. (Mm) 1991. június 20. A trebíci Naturvita várja az érdeklődőket A Cseh Köztársaságban jelenleg négy- alternatív mezőgazdasággal foglalkozó- szövetség működik: a Probio áumperk, a Libera Praha, a Biowa Chrudim és a Naturvita Treble. A Naturvita munkájáról és céljairól a szövetség titkárával, Marie Cerná mérnökkel a Hospodárské noviny szerkesztője Beszélgetett. A Naturvita a bioélelmiszer-termelők és -feldolgozók szövetsége. Jelenleg 45 tagja van, többnyire földműves-szövetkezetek, állami- és tangazdaságok, de tagja az Oseva cég és több magángazdálkodó is- mondta Marie Őerná. - Szívesen látnánk a szövetségben azonban pékeket, tejfeldolgozókat stb. is. Ezzel kapcsolatban megemlítette azt is, hogy az alternatív gazdálkodók szívesen együttműködnének a növénynemesítőkkel is. A ma általánosan elterjedt fajták olyannyira hozamközpontúak és műtrágyázást, valamint vegyszeres kezelést igénylők, hogy az említett beavatkozások nélkül nem élet- és hozamképesek. Minden valószínűség szerint ezért kell majd kiindulni a régi, bevált tájfajtákból.- A tagság feltétele - folytatta a szövetség titkára -, hogy az érdeklődő legalább egy hektáron folytasson alternatív termelést. A szövetség tagjává válhatnak továbbá azok is, akik ugyan hajlandóságot mutatnak a magántermelés iránt, de még nem kapták vissza földjeiket. A jelenleg rendelkezésre álló földterület 2900 ha. Erre a területre az elmúlt évben a Cseh Mezőgazdasági Minisztériumtól 4 millió korona dotációt kaptak. A szövetség első lépése tulajdonképpen az volt, hogy a dotáció elnyeréséhez kidolgozták a szükséges programot. Az ALTECO-ban egyesült többi szövetséggel együtt feladata a közös, minden tag számára kötelező irányelvek kidolgozása. Az irányelvek a nemzetközi IF0AM szervezet alapelveiből indulnak ki, hogy a bioélelmiszerek exportálhatok legyenek. A jövőben a bioélelmiszereket ALTECO jelzéssel kívánják majd ellátni, de előbb le kell telnie a hároméves átmeneti időszaknak, hogy az élelmiszerekben semmiképpen ne legyenek szermaradványok az előző időszakból. Az addig értékesített termékek „vegyszer nélkül előállított termék“ jelzéssel adhatók el. Természetesen minden termelőt ellenőrizni fognak. A Naturvita szolgálatában két, mezőgazdasági főiskolai végzettséggel rendelkező ellenőr áll, akik egyúttal a szaktanácsadó szerepét is betöltik. A tenyészidőben legkevesebb kétszer meglátogatják a tagokat. Az ellenőrzés kiterjed a szántóföldekre, az istállókra, a raktárakra, a könyvelési nyilvántartásra és a hozambecslésre is. A vegyszerhasználat könnyen kimutatható a gyomtársulások milyenségéből és a hozamok magasságából is. Az első néhány évben 30-40 százalékos hozamcsökkenéssel számolnak. Az így jelentkező veszteséget hivatott pótolni a minisztériumi támogatás és a termékek magasabb fogyasztói ára. Minden alternatív gazdálkodó fő célja, hgy egészséges és életképes termőföldet hagyjon a jövő nemzedékeire. A hagyományos mezőgazdaság a talajt tulajdonképpen a műtrágyák feloldásához szükséges eszköznek tekintette. Az ausztriai tapasztalatok megmutatták, hogy a talaj valóban élő, humuszban gazdag is lehet. Ezért szerveztek a tagok számára tanfolyamot a komposztkészítés helyes módjáról, amihez Ausztriából és Svájcból kaptak módszertani útmutatót. Baktériumtartalmú preparátumokkal három hónap alatt jó minőségű komposzt készíthető, a trágyát is jobb komposztálni, mint közvetlenül beszántani. Az alternatív gazdálkodók célja, hogy visszaállítsák a zöld sávokat, dülőutakat stb. Ezek a szigetek alkalmas búvóhelyül szolgálnak az apró állatok és rovarok számára, ezzel is elősegítve a mezőgazdasági kultúrák természetes biológiai védelmét. Az eddigi és egyre növekvő érdeklődés alapján a szövetség feltételezi, hogy 1995- ben tagsága már 7,5 ezer hektáron fog gazdálkodni. A szövetség további célja, hogy bioélelmiszert feldolgozó cégeket, magánvállalkozókat toborozzon soraiba, s természetesen ki szeretnének alakítani egy bioélelmiszert forgalmazó üzlethálózatot is. Minden érdeklődő jelentkezhet a következő címen: Naturvita, Nerudova 25., Treble. (H-y)
