Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-20 / 103. szám

Fajtaismertető AMareva 450 (a kísérletekben TO 435) kétvonalas szemes­­kukorica-hibrid, amelyet az Alsónyá­­rasdi Állami Gazdaságbam nemesítet­tek ki. A mag szedimentum típusú, a 450-es FAO csoportba tartozik. A hibrid melegigényes, ezért csak a kukoricatermö körzetek legmele­gebb részein termeszthető. A kísérle­tek során átlag 6 százalékkal nagyobb terméshozamokat adott, mint a meg­engedett legkésőbbi hibrid, a TO­­MV-460. A késői külföldi hibridekkel, mint például a Fulvia, 3732, Sabrina Rosa is konkurálhat. A Mareva hibrid gyorsabb kezdeti növekedést mutat, szára eléggé szilárd, és jó egészségi állapotú. Magas tápanyagtartalmú, jó termöképességű földet igényel. Aján­lott egyedsűrüsége 70-75 ezer nö­vény hektáronként. A vetómagtermelés fertilis vonala­kon alapszik, ahol szükséges a kaszt­rálás és a komponensek egységes vetése. A Talgor 170 (1A 1187) háromvo­­nalas hibrid, amelyet a Nagyszombati Kukorica Kukoricakutató Intézet és a francia Lg Services, Station és Mos cég közösen nemesített ki. * A Talgor 170 a hazai nemesítés legkoraibb hibridje, a 170-es FAO csoportba tartozik. A kísérletek során szemtermésre a répatermő körzetekbe osztották be, és az 1988-1989-es években a CE 185-ös hibriddel hasonlították össze, amelynél 8 százalékkal nagyobb ter­méshozamot ért el. Szeptember 20- áig a mag szárazanyag-tartalmában is 1,1 százalékkal jobb eredményt ért el. 1990-ben a CE 230 késői hibriddel összehasonlítva, attól szemtermés­ben csupán 2 százalékkal maradt el. A CE 230-nak viszont 7 százalékkal alacsonyabb volt a szárazanyag-tar­talma. A Talgor 170 szemtermelésre - koraiságára való tekintettel - a répa­­termő körzetek legészakibb területein alkalmas. Termeszthető a kukoricater­mö körzetekben is, de csak kettősho­­zamú rendszerben, mint öntözött utó­­vetemény. Aránylag plasztikus hibrid, de érzékeny a hektáronkénti egyed­­szám betartására, amely nek 70 x 15-ös kötésben legalább 95 ezernek kellene lennie. A vetómagtermelés fertilis vonala­kon alapszik, és kasztrálni kell. A Stira (XC 277) kétvonalas sze­­meskukorica-hibrid, közepesen késői vagy késői, a 400-as FAO csoportba tartozik. Az amerikai Pioneer fajtából nemesítették ki. A kísérleti években a legnagyobb terméshozamú hibridek közé tartozott. Az 1988-1990-es években a kukori­catermö körzetekben 5 százalékkal, másutt 8 százalékkal múlta felül a Pannóniát. Szilárd, a megdőléssel szemben ellenálló, gyengén bokroso­dó szára van. Egészségi állapota jó. ökostabil, vagyis rugalmasan alkal­mazkodik a kedvezőtlen környezeti hatásokhoz, a nagy terméshozam elé­réséhez tápanyagokban gazdag ter­mékeny földet és következetes agro­technikát igényel. A hibrid szemterme­lésre a kukoricatermö és a melegebb átmeneti körzetekben alkalmas. Ajánlott egyedszáma 70-80 ezer növény hektáronként, a talajfeltótelek és a nedvesség szerint. Az Ascot (Lg 2281) MSc típusú hibridet elismerésre a francia Lg Ser­vices, Rión Cedex javasolta. Silóter­melésre szolgál, a 270-es FAO cso­portba tartozik. Jól bírja a répatermó körzet feltételeit. Szára a megdőléssel szemben ellenálló gyengén bokrosodó egészségi állapota jó, magas növény­zetet alkot, hozama átlagon felüli. Szárazanyag-termelésben (a csövek ossz-, illetve szárazanyag-tömege) valamennyi ellenőrzött hibrid közül a legnagyobb hozamú. A belőle ké­szült szilázs kevesebb rostot és több emészthető szerves-anyagot tar­talmaz. Ajánlott egyedszám 95-100 ezer növény hektáronként. Valéria Rybárová 4 A fenyőfélék megóvása Az erdei-, fekete- és más fenyöfé­­léket károsítja a fenyőilonca. Tavasz­­szal, májusban a fiatal hajtások elő­ször elhervadnak, „lekonyulnak", majd elszáradnak és letörnek. A kis hernyók áttelelnek, majd tavasszal be­fúrják magukat a fiatal hajtásokba, s azt odvasítják. A hernyók ezekben az üregekben bábozódnak, és ezt kö­vetően kirepülnek a lepkék. Tojásaikat a rügyekre vagy azok közelébe rakják. A hernyók berágják magukat a rügybe és ott telelnek. Tavasszal elölről kez­dődik a károsítás. Évente egy nemze­dék fejlődik. A védekezés akkor ered­ményes, ha a lepkék rajzáscsúcsa idején végezzük el a permetezést Bi-58, Sinoratox 40 EC szerekkel. Gondoskodás a dísznövényekről Kevesen gondolnak arra, hogy a díszfák, díszcserjék és -bokrok vé­delme ugyanúgy hozzátartozik a ker­tészkedéshez, mint az ültetés, met­szés vagy koronaalakítás. A különbö-ÚJSÁG Nö vényvédelem ző fenyőféléket, rózsabokrokat és más fás szárú növényünket igen sokféle rovarkártevő (sodrómolyok, aknázó­molyok, levéltetük stb.) és betegség károsítja, ezért akkor járunk el helye­sen, ha most és a későbbiek folyamán a gyümölcsfáink permetezésével egy­­idöben, sőt ugyanazzal a rovar-, gom­­baöló szer kombinációkkal a dísznö­vényeinket is alaposan megpermetez­zük. Arra azonban ügyelni kell itt is, hogy a virágzó növényeket rovarölő szerrel permetezni tilos, valamint a permetezés alatt és azt követően különösen a gyerekeket és az állato­kat távol kell tartani. Mikor, mivel permetezzük a szólót? A szölömolyok évről évre pusztítják a termést, ezért ha jó minőségű és kellő mennyiségű szőlőt szeretnénk ősszel szüretelni, akkor már most fel kell készülni a hatékony védekezésre. Az érő fürtökben okozott hernyókárté­tel is jelentős, de talán ennél is na­gyobb az a közvetett kár, amelyet a gombabetegségek okoznak a rágá­sok nyomán keletkezett sérüléseken, behatolva a bogyókba. Különösen csapadékos időjárás esetén az egész termést tönkretehetik. A kémiai keze­léseket (permetezéseket) - 1-2 alka­lommal - a lepkék tömeges repülése (rajzása) idején kell elvégezni az alább felsorolt rovarölő szerek vala­melyikével, természetesen gondosan ügyelve a csomagolóburkolaton fel­tüntetett szakmai előírásokra és az óvórendszabályok szigorú betartásá­ra. A lepkerajzást az országos szakla­pok és az Agrokémiai Állomások előre jelzik. A védekezésre ajánlható készít­mények: Bi-58 EC, Sinoratox 40 EC, DDVP 50 EC, Safidon 40 WP (20 EC), Unifosz 50 EC, Fiiból E. A szőlő leggyakoribb betegségei (peronoszpóra, lisztharmat, szürkepe­nész, rothadás) és kártevői (szólóle­vélatka, szölömolyok, szölöilonca) az egész termést tönkretehetik, ha (meg­előzve a tömeges elszaporodást) nem védekezünk kellő időben. Ha idejeko­rán cselekszünk, kevesebb „méreg­re“, növényvédő szerre van szükség azonos vagy nagyobb hatékonyság mellett. A szólóvédelem legkritikusabb fázisai (virágzás, fürtzáródás, szölö­molyok) gondos, körültekintő munkát igényelnek, mert ezen áll vagy bukik munkánk sikere. Nagyon helytelen sokfelé az országban az a gyakorlat, mely szerint Péter-Pál után nyugodt lelkiismerettel szögre lehet akasztani a permetezókannát. (Mg) C Könyvespolcra J Gyógyító illatok Az utóbbi években elég gyakran olvashatunk és hallhatunk a népi gyó­gyászatról, a természetes gyógymó­dokról. A népi gyógyászatnak külön­böző ágazatai ismeretesek, de sajnos, nagyon sokan összetévesztik a ku­­ruzslással. Dr. Biegelbauer Pál a népi gyógyá­szat közismert magyarországi meste­re „indológiával“, Íriszdiagnosztiká­val, a szivárványhártya tudományával és kézfejdiagnosztikával foglalkozik, vagyis a kézfejről megállapítja az em­beri szervezet szervi és pszichés el­változását. Azt vallja, hogy a kézfej­diagnózis az adott pillanatot rögzíti, míg a laboratóriumi vizsgálatok alatt az információk a beteg állapotáról vál­tozhatnak. „Mikor összeállítom a kéz­fejdiagnózis alapján a teakeveréket, az csak és kizárólag a paciensé“ - mondta a népi gyógyász. A Gyógyító illatok című könyve, amely az Aromaterápia alcímet kapta, tavaly jelent meg a Bioterápia Kiadó gondozásában Budapesten. A szerző a könyv bevezetőjében a természetes gyógyításról, az illatterápiával való gyógyításról, az illatok gyógyító hatá­sáról és az illóolajok emberi szerve­zetre kifejtett jótékony hatásáról tájé­koztatja az olvasót. A szagok azonnal és állandóan tájé­koztatnak bennünket környezetünkről, a körülöttünk zajló változásokról, még­is keveset tudunk róluk. A negatív hatást kiváltó szagokra azt mondják „bűz", amíg az elviselhető vagy pozi­tív hatást keltő, szagot „illatnak“ ne­vezzük. A szagot keltő tárgyakat, fo­lyadékokat bekötött szemmel is meg tudjuk különböztetni, és azokhoz ha­sonlítva nevezünk meg egy-egy illatot. Az illóolajokról azt olvashatjuk, hogy különböző eljárásokkal - desztilláció, préselés vagy kivonás útján - készül­nek. A tiszta illóolaj nagyon drága, mivel néha egy kiló előállításához több tonna növényi kell feldolgozni. Egyet­len csepp rózsaolaj előállításához pél­dául több mint harminc kinyílott virág szükséges. Az illóolajok készítésének és hasz­nálatának nagy hagyományai vannak. Már az ókori kultúrák ismerték azokat, s főleg testápolásra és illatosításra használták. Egy korabeli mondás: Non bene ölet, qui bene semper ölet (Nincs annak jó szaga, aki mindig illatos), nyilván a túlzott használat ellen szól, amelyet nem ártana megszívlelni nap­jainkban sem. Az illóolaj-készítésnek egykoron nagy népszerűsége volt Szlovákiában is. Az „olejkár" kifejezés nem ismeret­len előttünk. Az olejkárok szlovák származású olajárusok voltak, akik ati­­zenötödik századtól árulták gyógyfü­­veiket és nagyon kellemes illatú fenyő­­olaj-készítményeiket. Sajnos 1786-ban virágzó üzletüknek kormányrendelet vetett véget. Állítólag titokban mérgező anyagokat, arzént is árultak, innen ered a szigorú tilalom. Az illóolajok beiélegezve hatással vannak testi, lelki közérzetünkre, ideg­­rendszerükre, légzőszerveinkre, vér­keringési rendszerünkre, és a hormon­háztartást is befolyásolják. A könyv a továbbiakban az ánizs, borókafaolaj, borsmenta, cajaputi, cit­rom, citronellafű, csillagos ánizs, édeskömény, erdei fenyő, eukaliptusz, fahéj, fahéjlevél, fenyőgyantaolaj, fo­dormenta, hegyi fenyő, kakukkfű, ka­por, keserűnarancshéj, kopaiva, kö­mény, kubebabors, levendula, ma­joránna, mandarin, mirtusz, narancs, K9 ■■■ Biegelbauer Pál GYÓGYÍTÓ ILLATOK A K O M A T i: l< A I’ I A, BIOEMERGETIC niaouli, petit-grain, rozmaring, pacsuli, rózsafa, szegfűszeg, szerecsendió-vi­rág, tuja és zsálya használatát, illetve hatását taglalja. Az illóolajok használatát és gyógyhatását ismerte, és ma is ismeri az orvos- és gyógyszertudomány. A nem mindig olcsóbb gyógyszerké­szítmények azonban háttérbe szorítot­ták a természetes gyógymódokat. Napjainkban, úgy tűnik, újra hódít az illatterápia, egyre több helyen hasz­nálják az illóolajokat, sőt bekerültek ételeinkbe és italainkba is... Dr. Biegelbauer Pál könyve a ter­mészetgyógyászatról, az illóolajok csodálatos hatásáról szól, amelyek az egészséges életmódot kívánják szol­gálni. MOTESIKY ÁRPÁD FA O-elemzés: Kismértékben nő a hús- és tejtermelés Az ENSZ Élelmezési és Mezőgaz­dasági Szervezete, a FAO elemzése szerint a világ hús- és tejtermelése az előző évihez hasonlóan az idén is csak kismértékben nő. A tojásterme­lés valamivel kevesebb lesz. Nyugat- Európában és Észak-Amerikában po­litikai intézkedésekkel igyekeznek kor­látozni a hús- és tejfeleslegeket. A húsfogyasztás a tőkehúsról áttolódik a baromfira. Az USA-ban például már eléri a teljes húsfogyasztás 40 száza­lékát, a marhahús 30 százalék alatt marad. Az 1991. évi hústermelés az egész világon eléri a 172,0 millió tonnát, 1,2 százalékkal lesz magasabb, mint 1990-ben. A tejtermelés 0,4 százalék­kal nő, a tojástermelés pedig 0,5 szá­zalékkal csökken. A húsfeldolgozás az elmúlt években - egyebek között a kereslet gyengülé­se miatt - lelassult. Japánban a hús és a tej iránti igény érezhetően fellendült, és a legtöbb húst impprtálja a világon. Kelet- és Délkelet-Ázsia legtöbb or­szágában - s különösen a legnépe­sebb államokban - nőnek a lakossági jövedelmek, és így az állati termékek iránti kereslet is élénk marad. (Mm) 1991. június 20. A trebíci Naturvita várja az érdeklődőket A Cseh Köztársaságban jelenleg négy- alternatív mezőgazdasággal foglalkozó- szövetség működik: a Probio áumperk, a Libera Praha, a Biowa Chrudim és a Na­turvita Treble. A Naturvita munkájáról és céljairól a szövetség titkárával, Marie Cerná mérnökkel a Hospodárské noviny szerkesz­tője Beszélgetett. A Naturvita a bioélelmiszer-termelők és -feldolgozók szövetsége. Jelenleg 45 tagja van, többnyire földműves-szövetkezetek, állami- és tangazdaságok, de tagja az Ose­­va cég és több magángazdálkodó is- mondta Marie Őerná. - Szívesen látnánk a szövetségben azonban pékeket, tejfeldol­gozókat stb. is. Ezzel kapcsolatban megem­lítette azt is, hogy az alternatív gazdálkodók szívesen együttműködnének a növényne­­mesítőkkel is. A ma általánosan elterjedt fajták olyannyira hozamközpontúak és mű­trágyázást, valamint vegyszeres kezelést igénylők, hogy az említett beavatkozások nélkül nem élet- és hozamképesek. Minden valószínűség szerint ezért kell majd kiindul­ni a régi, bevált tájfajtákból.- A tagság feltétele - folytatta a szövet­ség titkára -, hogy az érdeklődő legalább egy hektáron folytasson alternatív terme­lést. A szövetség tagjává válhatnak továbbá azok is, akik ugyan hajlandóságot mutatnak a magántermelés iránt, de még nem kapták vissza földjeiket. A jelenleg rendelkezésre álló földterület 2900 ha. Erre a területre az elmúlt évben a Cseh Mezőgazdasági Mi­nisztériumtól 4 millió korona dotációt kap­tak. A szövetség első lépése tulajdonkép­pen az volt, hogy a dotáció elnyeréséhez kidolgozták a szükséges programot. Az ALTECO-ban egyesült többi szövet­séggel együtt feladata a közös, minden tag számára kötelező irányelvek kidolgozása. Az irányelvek a nemzetközi IF0AM szerve­zet alapelveiből indulnak ki, hogy a bioélel­miszerek exportálhatok legyenek. A jövő­ben a bioélelmiszereket ALTECO jelzéssel kívánják majd ellátni, de előbb le kell telnie a hároméves átmeneti időszaknak, hogy az élelmiszerekben semmiképpen ne legyenek szermaradványok az előző időszakból. Az addig értékesített termékek „vegyszer nél­kül előállított termék“ jelzéssel adhatók el. Természetesen minden termelőt ellen­őrizni fognak. A Naturvita szolgálatában két, mezőgazdasági főiskolai végzettséggel ren­delkező ellenőr áll, akik egyúttal a szakta­nácsadó szerepét is betöltik. A tenyészidő­­ben legkevesebb kétszer meglátogatják a tagokat. Az ellenőrzés kiterjed a szántó­földekre, az istállókra, a raktárakra, a könyvelési nyilvántartásra és a hozam­becslésre is. A vegyszerhasználat könnyen kimutatható a gyomtársulások milyenségé­ből és a hozamok magasságából is. Az első néhány évben 30-40 százalékos hozam­­csökkenéssel számolnak. Az így jelentkező veszteséget hivatott pótolni a minisztériumi támogatás és a termékek magasabb fo­gyasztói ára. Minden alternatív gazdálkodó fő célja, hgy egészséges és életképes termőföldet hagyjon a jövő nemzedékeire. A hagyomá­nyos mezőgazdaság a talajt tulajdonképpen a műtrágyák feloldásához szükséges esz­köznek tekintette. Az ausztriai tapasztalatok megmutatták, hogy a talaj valóban élő, humuszban gaz­dag is lehet. Ezért szerveztek a tagok számára tanfolyamot a komposztkészítés helyes módjáról, amihez Ausztriából és Svájcból kaptak módszertani útmutatót. Baktériumtartalmú preparátumokkal három hónap alatt jó minőségű komposzt készíthe­tő, a trágyát is jobb komposztálni, mint közvetlenül beszántani. Az alternatív gazdálkodók célja, hogy visszaállítsák a zöld sávokat, dülőutakat stb. Ezek a szigetek alkalmas búvóhelyül szolgálnak az apró állatok és rovarok szá­mára, ezzel is elősegítve a mezőgazdasági kultúrák természetes biológiai védelmét. Az eddigi és egyre növekvő érdeklődés alapján a szövetség feltételezi, hogy 1995- ben tagsága már 7,5 ezer hektáron fog gazdálkodni. A szövetség további célja, hogy bioélelmiszert feldolgozó cégeket, ma­gánvállalkozókat toborozzon soraiba, s ter­mészetesen ki szeretnének alakítani egy bioélelmiszert forgalmazó üzlethálózatot is. Minden érdeklődő jelentkezhet a következő címen: Naturvita, Nerudova 25., Treble. (H-y)

Next

/
Thumbnails
Contents