Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-20 / 103. szám

1991. június 20. IT ÚJSÁG ) I C Agrárvilág A melegházeffektus hatásai D Kertészkedjünk, de okosan A pénz beszél... A föld légköri változásai miatt kiala­kult melegházeffektus folytán fellépő általános éghajlati felmelegedés sú­lyos hatással lehet a világ élelmiszer­­termelésére - írják a birminghami egyetemen készült tanulmány szerzői. A legfontosabb gabonatermelő vidé­keken a 2030-as évekig 10-30 száza­lékkal csökkenhetnek a terméshoza­mok. Olyan tájakat érhet ez a csapás, mint például az USA-beli Great Plains lapály, a kanadai préri, az észak­európai sikság, Ukrajna, valamint Ausztrália és Argentína jelentős ré-Neves angol egészségügyi szakér­tők szerint az európai országok egy­séges fellépésére van szükség a fer­tőzött tojásokkal okozott szalmonéllás ételmérgezések lényeges visszaszorí-Az EK brüsszeli bizottsága hozzá­járult ahhoz, hogy a holland állatte­nyésztésben keletkező óriási mennyi­ségű hígtrágyát állami támogatással szagtalan és szilárd halmazállapotú trágyává alakítsák át. Ehhez gyárak sora épül majd, főként az ország déli részéban. A hollandok 1944-ben 6 millió tonna, 2000-ben pedig 20 millió tonna hígtrágyát dolgoznak fel szilárd halmazállapotú trágyapelletté. Az állattartásban évente 80 millió tonna istállótrágya keletkezik. Ez lé-Németország mezőgazdaságában évente 39 ezer tonna műanyag fóliát használtak fel, de ennek csak elenyé­sző része kerül újrafelhasználásra. Egyes országokban azonban (mint pl. Olaszországban) már szépen halad­nak az újrahasznosításban. A hasz­nált fóliák összegyűjtését követően a jobb szállíthatóság érdekében a fó­liahalmokat kör- és nagybálaprések­­kel préselik össze. Dániában külön „Meg kell mutatnunk a világ textil­kereskedelmének, hogy kézben tudjuk tartani gyapjúiparunkat, képesek va­gyunk szigorú intézkedéseket is hozni, s megtaláljuk a válságból kivezető utat“ - hangoztatta Hugh Beggs, az ausztrál gyapjúforgalmazást kézben tartó AWC igazgatója a legutóbbi ausztrál gyapjúkonferencián. Az AWC drasztikus termelésszabályozó lépé­sekkel kívánja a pangó keresletet és a túlkínálat szülte piaci arányeltoló­dást felszámolni. 15-20 millió juh kényszervágását tervezi, ezzel 50 mil­lió kilogrammal kevesebb lenne az ország - 1989-90. évre 1,01 milliárd kilogrammra becsült - gyapjúter­melése (nyírtgyapjú-egyenértékben). A kényszervágás költségei 60 és 100 millió ausztrál dollár közé tehetőek, amit a piactámogató alapból finanszí­roznának. Az AWC a következő me-Húsz éve nem volt Olaszországban olyan hideg a május, mint az idén, a hó, a fagy és az eső, valamint az ezzel együtt járó viharok kárt okoztak a gyümölcs- és olajfákban, veszélyez­tetik továbbá a borszőlő idei termését is. szei. Az északi félgömbön az éghajlat melegedése növelheti ugyan a termé­kenységet, főleg Skandináviában, Ja­pán rizstermése is megszaporodhat, de a más térségekben előálló kiesése­ket ez nem ellensúlyozhatja. A hőmér­séklet emelkedése különösen a szá­raz és félszáraz övezeteket sújtja, mint amilyen a Sahel sivatag vagy Afrika déli csúcsa, Kenya kukoricater­mése akár 30-70 százalékkal is csök­kenhet. Mindennek következménye­ként éhínségek lépnének fel, és a la­kosság tömegesen kényszerülne ki­vándorolni. tásához. A fogyasztók egészségének védelme érdekében egy független élelmiszer-biztonsági szervezet felállí­tását javasolták - közölték hivatalosan Londonban. nyegesen több, mint amennyit az or­szág 2 millió hektáros mezőgazdasági területe fel tud venni. A többi különbö­ző módon szennyez. A kormány 250 millió guldent szán a trágyafeldolgozás megvalósítására. Néhány kísérleti üzem már működik, és Dél-Európába szállítja a szárított trágyapelleteket. Siker esetén a holland minta mo­dellként szolgálhat majd egyéb EK- országok számára is. olyan préselök vannak forgalomban, melyekkel 800 kilóig bezárólag lehet a fóliatömegeket összepréselni. Az új­rahasznosításban az a legnagyobb gond, hogy az összegyűjtött használt fóliák többnyire erősen szennyezettek. Miközben mind kevesebb hely van a szeméttelepeken, ugyanakkor egyre nagyobb az igény az újrahasznosí­tásra. zőgazdasági évre termelési kvótákkal kívánja szabályozni a kínálatot, a kvó­ták együttes mennyisége nem halad­hatja meg a 750 millió kilogrammot, a felvásárlási árat pedig kilogrammon­ként 700 ausztrál dollárcentes kü­szöbárra csökkenti. Ezekkel az intéz­kedésekkel - újból megteremtve a pi­aci egyensúlyt - a konszern vissza kívánja szerezni a piaci partnerek bi­zalmát. Az ország gyapjúeladásainak visszaesését részben a jelentős vá­sárlónak számító Szovjetunió és Kína finanszírozási nehézségeivel magya­rázható keresletcsökkenés okozta, viszont valószínűleg Japán beszerzé­sei is elérik a 113 millió kilogrammot. Ám növekvő gyapjúszükségletét egy­re inkább az Ausztráliából importáló távol-keleti országokon keresztül elé­gíti ki. A mezőgazdasági vezetők felke­resték Claudio Martelli miniszterelnök­helyettest, gyors segítséget kérve. Toscana mezőgazdái a régió károso­dását mintegy 90 millió dollárra be­csülik. Ipolyság határában, a városka szélén, a Felemás- dűlőben befe­jezéséhez közeledett a paradi­­csompalánta-ültetés. Borús volt az ég, és szemerkélt az eső. Kaj­­tor Pállal, a közös elnökével és ifjabb Kecskés Károllyal, a pe­reszlényi részleg növénytermesz­tési ágazatvezetőjével hosszú perceken keresztül figyeltük a gép munkáját, no meg a lányok, asz­szonyok „tüsténkedését“. - A ta­laj kissé hideg még, de nem vár­hatunk tovább - jegyezte meg egy idő után az agronómus -, mert félő, hogy kicsúszunk az agro­technikai határidőből... Hol volt, hol nem volt... Az ipolysági Hont Mezőgazda­­sági Szövetkezetben néhány évi kényszerszünet után az idén új­fent hozzáláttak a kertészke­déshez. A gazdaság és a szomszédos települések szövetkezetei ezerki­­lencszázhetvennégyben egyesül­tek közös mezőgazdasági üzem­mé. A kisszövetkezetek már a (kényszer?) házasság előtt is foglalkoztak kertészkedéssel. A konyhakerti és fűszernövények termesztése a nyolcvanas évek élején volt a legsikeresebb, de a szövetkezet pár esztendő múlva felszámolta a kertészetet. Ennek okairól Péli Vilmos, a tesmagi telep vezetője, a gazdaság egyko­ri növénytermesztési főágazatve­­zetője tud a leghitelesebben be­számolni. A kényszer nagy úr- Tizenegynéhány éve 60 hek­táron kertészkedtünk - idézte a múltat a fiatalember -, s legin­kább szántóföldi termesztéssel foglalkoztunk. Főleg paprikát és paradicsomot, valamint téli ká­posztát s mintegy 5 hektáron spárgatököt műveltünk. A fóliasát­rakban - megközelítőleg 1 hektár területen - a paprikán kívül karfiolt és karalábét neveltünk. A változás 1984-ben, követke­zett be. Ekkor ugyanis 17 hektárra szőlőt telepített a szövetkezet. A rendkívül kézimunka-igényes növény elvonta a munkaerőt a kertészettől. A baj - tartja a mondás - nem jár egyedül: tőlünk épp ebben az időben men­tek sokan nyugdíjba. így kénytele­nek voltunk fokozatosan leépíteni s végül ezerkilencszáznyolcvan­­nyolcban teljes mértékben meg is szüntetni a kertészetet... Fűszerpaprika - biztos nyereség A fűszerpaprika a gazdaság „címernövénye“ lehetne. Ugyan­is általában 40-50 hektáron meg­szakítás nélkül, évtizedeken át, még az „ínséges időkben“ is ter­mesztették a biztos nyereséget hozó növényféleséget. Palántázá­sa idején a szőlő művelését kénytelen volt a szövetkezet szü­neteltetni. Ez pedig a későbbi hó­napokban megbosszulta magát. De hát, ugye, a pénz beszél... A keresett vitaminforrásnak jó pia­ca, kiváló ára volt. Az őrölt paprika kilójáért 37-40 koronát könyvel­hetett el a közös. A kertészet újraindítására, a termékszerkezet-váltás kereté­ben az idén került sor. A már jói bevált növényeket kezdték ter­meszteni. Az egyes kertészeti nö­vények ápolását haszonbérben, részes művelés formájában fel­vállalta a tagság. Ez ideig minden növényfélét időben bekapált min­denki. Érthető is az igyekezet, hiszen a fűszerpaprika árának fe­le, a többi kiparcellázott termény­ből várható bevételnek pedig az egyharmada a vállalkozót illeti meg. Mindenki jól jár A növények értékesítését a szövetkezet vállalta. Az elnök bizakodó.- Egynémely termény értékesí­tésével nem lesz gond - jelentette ki magabiztosan. - A fűszerpapri­ka és a konzervgyárak számára szánt úgynevezett ipari paradi­csom már előre elkelt, ennek elle­nére még mindig várjuk a magán­­vállalkozók és üzemek ajánlatait. Igyekszünk minden igényt mara­déktalanul kielégíteni. A termesz­tést felvállalok érdeke is, hogy jól ' kezelt, kiváló minőségű legyen az áru. A telepek egy-egy speciális nö­vény termesztésével is foglalkoz­nak. Visken például a csemege­­uborkáé a főszerep, a pereszlényi részlegen a gyökérzöldségen és a paprikán kívül a paradicsom 5 Péli Vilmos: ,,A fűszerpaprika-palántá­kat magunk hajtattuk“. dominál, Tesmag-Hangyáson pe­­di 10 hektáron korai burgonyát ültettek. Ezen túlmenően mindhárom önálló elszámolási egység 15-15 hektár fűszerpaprika termeszté­sével is foglalkozik. Áttérnek az alternatív gazdálkodásra- Minden növényféleség szá­mára szeretnénk jó előre biztos piacot találni - mondta Kajtor Pál Besztercebányán szövetkezeti boltot szeretnénk nyitni, ahol a zöldségféléinket is árusítanánk. Ezenkívül Ipolyságon, a belvá­rosban is lesz vitaminforrásokat (és húsféleségeket) árusító saját üzletünk. Ha sikerül, a hónap vé­gén már fogadhatjuk is első vá­sárlóinkat. A szövetkezet áttér az alter­natív gazdálkodásra, szeretnék a minimumra csökkenteni a ,vegyszerek, műtrágyák haszná­latát. A palántákat a kertészet dolgo­zói fóliák alatt hajtatták. Minden növény időben földbe kerül(t), Kajtor Pál hát joggal elégedett. A burgonyával baj van A Hollandiából származó bur­gonya szépen kikelt, egészsége­sen fejlődik, de a németországi ültetőanyagnak a fele elrothadt. Egy kéthektáros táblán csak a kiültetett mennyiség 20 százalé­ka, egy további 3 hektáros terüle­ten pedig az ültetőanyag 70 szá­zaléka szökkent szárba. A felvállalt részt minden szövet­kezeti tag becsülettel bekapálta, egyesek szép termésre számít­hatnak, mások viszont ugyanany­­nyi munkáért csupán édeskevés terméshez, s bevételhez jut­nának. A gazdaság vezetői már most keresik a legigazságosabb megol­dást ... xxx Péli Vilmossal ellátogattunk Tesmagra, az úgyszintén fűszer­­paprikát palántázó csoporthoz is. Ebédidőben érkeztünk, az asszo­nyok jó étvággyal falatoztak a ma­gukkal hozott elemózsiából. Majd elrakták táskáikat és megint „csa­tasorba“ álltak... ZOLCZER LÁSZLÓ (A Magyar Mezőgazdaság, a British Medical Journal és a Financial Times nyomán) Fertőzött tojások A holland minta Fóliák újrahasznosítása Ausztrália: Kézben tartják a gyapjútermelést Veszélyben az olasz bortermés Ipolyság határában serény munka folyt Tesmagon, a Nyárási-tó-dúlöben épp ebédeltek a lányok, asszonyok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents