Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-18 / 101. szám

\

4

Még egyszer a külföldi baleset-biztosításról

Ismét küszöbön a nyár, s vele a „nagy népvándorlások" ideje. Nem kétséges, hogy még a jelenlegi benzinárak mellett is a legtöbben autóval indulnak majd világot látni. Az erre való felkészülés egyik alapvetően fontos része a gépkocsi baleset-biztosítása. Bár egy korábbi számunkban már szóltunk erről, most ismét visszatérünk a témához, mivel a Szlovák Állami Biztositó további újdonságokkal jelentkezett.

Mindenekelőtt azza1, hogy akik érvényes baleset-biztosítással (casco) rendelkeznek, 48 óráig terjedő külföldi tartózkodásra nem kell külön biztosítást kötniük, amennyiben ez a két nap idehaza munkaszüneti nap (tehát szombat, vasárnap vagy államünnep). Ez az intézkedés elsősorban a hétvégi autós „átruccanásokat" teszi lényegesen egyszerűbbé. A hazai biztosítás ilyenkor teljes terjedelmében érvényes bármelyik külföldi országban; az esetleges kárrendezés már idehaza történik, és a következő dokumentumok szükségesek hozzá: 1) az autótulajdonos útlevele, a be- és kilépés dátumával, 2) a balesetről vagy más biztosítási eseményről a külföldi rendőri szervek által felvett jegyzőkönyv egy példánya, 3) a baleset-biztosítás összegének befizetését igazoló szelvény. *

Ezt a sajátos esetet leszámítva továbbra is érvénye?, hogy az itthon cascóval nem rendelkező autósok is köthetnek külön baleset-biztosítást külföldi utak esetére. Ennek összege a gépjármű kategóriájának megfelelő évi alapdíjszabás meghatározott százalékrésze, az utazás időtartamának függvényében. Ugyanez érvényes egyébként a bebiztosított jármüvekre is, jóval kedvezőbb díjszabásban. A biztosítás konkrét összege az alábbi táblázat alapján számítható ki;

út időtartama

Biztosított gépjármüvek

Nem bizt. gépj

(nap)

1

1- 4

(%)

1

(%)

3

2

6

5- 7

2,6

7,5

8-14

5

15

15-21

7,5

22,5

22-31

10

30

Favorit szerviz

Futóztatni sokkal olcsóbb...

A gumiabroncsok élettartamát nehéz általánosságban meghatározni. Sok múlik a gépkocsi műszaki állapotán (lengéscsillapítók, a futóművek geometriája), az előírt légnyomás és a gyártó által javasolt kerékcserék betartásán, s legalább ennyi a vezetési stílusunkon. Harminc-negyvenezer kilométer megtétele után azonban már mindenképpen ajánlatos ellenőrizni a mintázat mélységét, amely a hazánkban érvényes előírások értelmében az abroncs egész felületén nem lehet 1 milliméternél kevesebb. E határhoz közeledve inkább előbb, mint utóbb cseréljük ki a gumiköpenyeket. Az első „váltást“ aligha ússzuk meg újak vásárlása nélkül, de utána már rendelkezésünkre áll egy sokkal olcsóbb lehetőség: használt abroncsaink újrafutóztatása.

A Skoda Favoritok 165/70 RADIAL STEEL jelzésű gumiabroncsokkal kerülnek forgalomba. Ezeknek az abroncsoknak az újrafutóztatását Szlovákiában jelenleg a következő üzemek végzik:

OBNOVA, á. p., Protektorovací závod, Pastierska 2, 832 06 Bratislava (telefonszám 07/282 160);

TEKOS, podnik MH, ul. Öeskoslovenskej armády, 949 39 Nitra (087/250 95-7);

GUKOTEX, OPP, Moyzesova 27, 974 93 Banská Bystrica (088/246 76-8);

KOGUTEX, Jarková 2, 081 11 Preáov (091/312 55-6).

A felsoroltak közül a pozsonyi OBNOVA csererendszerrel is dolgozik, a többi üzem esetében 2-3 hónap a határidő. 1991. május 2-ától az újrafutózott Favorit-gumiköpenyek ára adó nélkül 240, adóval együtt 270 korona. Végezetül a futózás, illetve a futózott gumiabroncsok használatának néhány alapszabálya: egy abroncs akár többször is újra vulkanizálható, ám hét évnél régebbivel inkább a saját biztonságunk érdekében ne próbálkozzunk. A váz épsége minden kon) abroncsnál alapfeltétel. Az újrafutózott gumiköpenyeknek nincs időben meghatározott szavatosságuk, viszont 22 ezer kilométer megtételéig reklamálni lehet az esetleges hibákat. Itt a szervizszámla szolgálhat bizonyítékul, amennyiben tartalmazza az abroncs gyártási számát, valamint a kocsi kilométerórájának állását a kerékszerelés időpontjában. Az újrafutózott gumiabroncsokkal legfeljebb 130 kilométeres óránkénti sebességgel lehet hajtani, bár ez természetesen csak egyes nyugati országok autópályáin időszerű figyelmeztetés.

VELOREX TURBO GTI LUX SUPER. A csehszlovák autóipar világkülönlegességnek számító terméke. Könnyűvázas hard-top karosszériája tökéletesen áramvonalas, természetes légkondicionálással. Jól megfigyelhető a kerekek sportos fazonja, amelyet a BMW gyár is alkalmaz, 850i jelzésű csúcsmodelljén. Frontáttörést jelent az autótechnikában a hátsó futómű kiképzése, ahol, mint látható, nincs szükség differenciálműre. A nyitott motorház bal oldalán jól kivehető a turbógenerátor és a progresszív megoldású kipufogórendszer, melyek segítségével a motor teljesítménye meghaladja a 10 lóerőt. A kocsi végsebessége hátszéllel 60, ellenszélben 30 km/h.

I__________Szerkeszti: Vass Gyula__________|

s__________________________________________________________________/

| ( ÚJSÁG )l

Valtr Komárek az egyik legismertebb hazai közgazdász és jövőkutató. A gazdasági reformot és az általános politikai helyzetet elemző nyilatkozataira már hoszszabb ideje fokozottan odafigyel a közvélemény. Nemrégiben a Práca c. napilap munkatársa készített vele beszélgetést, amelynek tartalmát az alábbiakban kivonatosan közöljük.

A jelenlegi gazdasági helyzetet elemző kormányjelentés a tartalmát illetően nyíltnak tekinthető. Egyértelműen elismeri például, hogy a receszszió, tehát a gazdaság teljesítményének visszaesése a vártnál jóval nagyobb méretű. Az állami költségvetés készítői 5 százalékos csökkenéssel számoltak; a mi prognózisaink, amelyeket széles körű kutatások eredményeire alapoztunk, 15-20 százalékot

Valtr Komárek:

és körülbelül ugyanilyen arányban vezethet a belső piacra történő termelés csökkenéséhez.

Ami a munkanélküliséget illeti, a legtöbb országban megfigyelhető: néhol 3, másutt 6, esetleg 9 százalékos. Hazánkban 1989-ben mintegy 8 millió embert foglalkoztattunk, miközben a munka termelékenysége az összes rendelkezésre álló mutatók alapján kb. 50 százaléka volt a fejlett országok szintjének. Ez automatikusan túlfoglalkoztatottságot jelent, amelynek közelebbi okait - elavult gyártástechnológiák, rossz munkaszervezés, a bürokrácia túlburjánzása, elégtelen motiváció - szükségtelen részletesen elemezni. Az említett túlfoglalkoztatottság . mértéke 1990 elejére másfél-két millió személy volt. Nomármost: miután hatni kezdett

Gondoljuk végig

az összefüggéseket!

Vélemény a gazdasági reform első negyedévéről • Széthullott a keleti piac, kivitelünk 20 százalékkal csökkent • Nem „klasszikus“ infláció, hanem drágaság • A statisztikai adatok nem fedik a munkanélküliség valódi mértékét

jósoltak. A valóság bennünket látszik igazolni: márciusban 24, áprilisban 21 százalékos volt a visszaesés. A grafikon alakulása tehát több mint valószínűvé teszi az általunk elörejelzett maximális 20 százalékot.

Hogy mire alapoztuk ezt az előrejelzést? Mindenekelőtt arra, hogy a megszorítások eredményeképpen a reális fogyasztói kereslet mintegy 20-30 százalékkal csökkenni fog. Feltételeztük továbbá, hogy a lakosság összkiadásai 1990 első negyedévéhez viszonyítva kb. a kétszeresére, tehát 400 milliárd koronára növekednek. Ami a lakosság vásárlóerejének csökkenését illeti, 120-150 milliárd korona volt az előrejelzésünk. Figyelembe vettük az export drasztikus csökkenéséből eredő jövedelemkiesést is, amit a keleti piacok fokozódó felbomlása következtében nem volt nehéz megjósolni. A valóság - a 20 százalékos exportcsökkenés - még ezeket az előrejelzéseket is „alulmúlta“, a korona többszöri leértékelésének és a kivitel számtalan formában történt ösztönzésének ellenére is. Ha ezen a téren nem történik számottevő változás, továbbá, ha nem enyhítik lényegesen a lakossággal szembeni megszorításokat, a gazdaság teljesítményének visszaesése 1991 -ben valóban el fogja érni a 15-20 százalékot.

Igen lényeges körülménynek tartom, hogy a gazdasági reform szerzői nem számoltak a magas inflációval. A tavalyi 18 százalékos növekedés után 1991-re 30 százalékot jósoltak. A valóságban ez az arány jelenleg mintegy 35 százalék, ám itt nyomban szeretném felhívni a figyelmet egy gyakran hangoztatott nézetre: arra, hogy az árak emelkedése kezd megállni, s vele tulajdonképpen az infláció növekedése is. Ez túlságosan leegyszerűsített szemlélet. Tudjuk, hogy éppen most emelkedett, méghozzá óriási mértékben, az energiahordozók és maga az energia ára, ami a közvetlen kihatásain kívül egy egész sor szférában - pl. a szolgáltatásokban - közvetve is érzékelhető lesz. Növekedni fognak a termelés költségei is, mivel az üzemek energiakalkulációja eddig a tavalyi árakra épült. A lakbérek emelkedése - ami közvetlenül sújtja a lakosságot - szintén az energia drágulásának egyenes következménye. Az infláció növekedése tehát véleményem szerint nem állt meg, sőt, az év végére elérheti a 40-60 százalékot. Hozzá kell tennem azonban, hogy ez nem a hagyományos értelemben vett infláció. Ilyenről akkor beszélünk, amikor - képletesen szólva - az árak versenyt futnak a bérekkel, tehát az utóbbiak is lépést tartanak az előbbiekkel. Ez a folyamat a legtöbb fejlett országban lezajlott, például oly módon, hogy egy tízéves időszakban az árak mondjuk 194, a bérek pedig 206 százalékkal növekedtek. Ez a „klaszszikus“ infláció, ám nálunk nem ilyenről van szó, hanem egyszerűen: drágaságról. A devalváció eredményeképpen valósággal „importáljuk“ az inflációt, egyoldalúan emeljük az árakat, a bérek és a nyugdíjak erős befagyasztása mellett. Mindez a lakossági kereslet csökkenését eredményezi, ami a hazai piaci forgalom 30 százalékos visszaesésében mutatkozik meg,

a restrikció és a gazdasági reform nyomása, a termelés fokozatosan megkezdte „kiizzadni" magából ezt a fölösleges munkaerő-tömeget. S ha nem léteznek ágazatok, munkaterületek, amelyek elszívhatnák, szükségszerűen munkanélküliek formájában jelenik meg. Ezek számát jelenleg 200-205 ezerre becsüljük, amit azonban én téves kimutatásnak tartok. A valóság szerintem ennek mintegy a kétszereset, ha beleszámítjuk - és bele kell számítanunk - a kényszernyugdíjazottakat, a háztartásba kényszerült nőket vagy azokat, akiket különböző okoknál fogva nem tartanak nyilván a munkaügyi hivatalok.

Nem akarok azonban megmaradni a jelenségek felszínén. Véleményem szerint a gazdasági reform vártnál súlyosabb következményeinek oka elsősorban a restrikció túladagolásában és rossz differenciáltságában rejlik. Amikor túladagolásról beszélek, a lakossággal, amikor pedig következetlenségről, akkor a vállalatokkal szemben foganatosított intézkedésekre gondolok. A lakosságot ugyanis teljes terhükKel és gyakorlatilag kivédhetetlenül sújtották a különböző megszorítások: a következmények szinte azonnal meg is mutatkoztak a vásárlóerő már említett 120-150 milliárd koronás csökkenésében. A vállalatok esetében viszont - bár első fokon úgy tűnt, a restrikció mindenekelőtt „óellenük“ irányul - fordítva sült el a fegyver. Az árak meredek emelkedésének következtében a nyereségük minden fedezet nélkül irreálisan megnövekedett; köztudott, hogy ez a növekedés átlagosa elérte a 300 százalékot. Ugyanez a paradox helyzet a kereskedelemben is megfigyelhető volt, nagyjából ugyanilyen mértékben; paradoxnak azért nevezhető, mert a forgalom egyidejű csökkenése mellett következett be. Az árliberalizáció és a bérek egyidejű befagyasztása kölcsönhatásaként egészségtelenül megugrott ugyanis á termelés „hatékonyságának“ mutatója: átlagosan 2-ről 12 százalékra, de az élelmiszeriparban például 30, az energetikai iparban 14, a gépiparban 15, a fagyasztóüzemek esetében a szinte hihetetlen 180 százalékra ...

A kiútkeresés tehát sürgős. Csak rövidlátásnak lehet nevezni ezeknek a problémáknak a megkerülését, vagy elkendőzését, és azt állítani, hogy minden az eredeti elképzelések szerint megy. Ekkora negatív törés után pusztán az alkalmazkodás nem elegendő a dolgok pozitív irányba fordulásához. Éppen ezért korrektnek tartom a kormányjelentésnek azt a konklúzióját, hogy a helyzetet komplex módon elemezni kell. Úgy gondolom, sőt bízom benne, hogy ennek az elemzésnek a keretében széles körű vitákra kerül sor, különböző nézeteket valló szakemberek bevonásával. Ez nem azt jelenti, hogy bármilyen formában vissza kellene térnünk a központi irányítás módszereihez, de a hosszú távú összefüggéseket mindenképpen a legfelsőbb szinten kell újragondolni és -értékelni. A dolog ezáltal elkerülhetetlenül politikai kérdéssé is válik, de előbb vagy utóbb amúgy is szembe kellene néznünk minden ilyen következményével.

1991. június 18.

( fajtaismertető

Tavaszi zab

A tavaszi zabok közül az Auron nevű középkori egyvonalas fajtát engedélyezték (a kísérletekben KR 85—43-nak jelölték), amelyet a krukanicei nemesítőállomáson fejlesztettek ki. Alapanyagul a Flámingsn és a Pan (KR 396) keresztezettje szolgált, amelyre üvegház alatt a Velesz (KR 356) fajtát keresztezték.

Az Auron középmagas fajta (139 cm), bugája hosszú (182 mm), magva pelyvás, ezermagtömege magas (31,6 g), magas fajtömegű. A pelyva részaránya alacsony (25,2 százalék), a legnagyobb magvak részaránya magas.

Terméshozam 3 százalékkal felülmúlta az eddig próbált legjobb fajtát, a Flámingsregentet, tiszta magban számítva pedig 4 százalékkal nagyobb termést hozott. Szlovákiában egyértelműen a legjobb eredményeket érte el. A legnagyobb hozamú fajtát, az Ardót Szlovákiában 7 százalékkal felülmúlta. A megdőlésnek nagyon jól ellenáll, plasztikus, elegendő nedvességet igényel, jó elövetemények után 50-70 kg nitrogént adagolunk, vetómagmennyisége répatermö körzetben 4 millió, a többi körzetben 5 millió csíraképes mag.

A tavaszi zabok közül a Pan fajtát törölték a fajtajegyzékből, utolsó kiadási éve 1993.

Kukorica

Az idén 6 kukoricahibridet fogadtak el, négy hazai eredetűt: Celux 225, Cesil 285, Mareva 450, Talgor 170 és két külföldit: a Stira és az Ascot hibrideket.

A Celux 225 (a kísérletekben a CE 2185 jelzés alatt szerepel) kétvonalas szemeskukorica-hibrid, FAO csoport 225. A céjci nemesítóállomáson nemesítették ki. Magnak való termesztésre a répatermö és a hidegebb átmeneti körzetekben a legmegfelelőbb. Az állami kísérletekben a CE 230-as standard hibriddel hasonlították össze, amelynél egy-két nappal koraibb és magasabb terméshozamú. Az 1989-90-es években a répatermö körzetben 8 százalékkal nagyobb termést hozott mint a standard, 1988- ban pedig az átmeneti körzetben 4 százalékkal nagyobbat. A hibrid egészségi állapota jó, szára szilárd, nem megdőlő, gyengén bokrosodó. Termesztése során szükséges betartani a helyes agrotechnika, trágyázás, gyomirtás minden alapszabályát. Az ajánlott hektáronkénti vetömagmenynyiség 95 ezer, a legjobb 70-15-ös kötésben.

A vetömagtermelés fertilis vonalakon alapszik, ahol a kasztrálás is' szükséges.

A Cesil 285 a (kísérletekben a CE 7186 jelzés alatt szerepel) modifikált kétvonalas silókukorica-hibrid, amelyet a cejci ÁG-ban nemesítettek ki. FAO csoport 285. Főleg a répatermő és az átmeneti körzetekben silókukorica-termesztésre szolgál. Ajánlott egyedszáma 95 ezer hektáronként. A nedvességre jól reagál, a sűrűsödéssel szemben toleráns.

A kísérletek során a kukoricatermö körzetekben a CE 325 S standard hibridet silóanyag-termelésben 14 százalékkal, szárazanyag-termelésben 17, zöldanyagban 40 százalékkal múlta felül. Az azonos koraiságú hibridekkel összehasonlítva a teljes szárazanyagtartalomból ennél a hibridnél esik a legnagyobb rész a csövekre. A répatermő körzetekben a CE 325-ös hibridet silóanyag-termelésben 10, szárazanyagban 15, a csövek szárazanyagában 35 százalékkal múlta felül. A takarmányvizsgálat azt mutatja, hogy a hibrid zöldanyaga magasabb százalékban tartalmaz emészthető szerves anyagokat.

A vetőmagtermesztés fertilis vonalakon alapszik, ahol szükséges a kasztráció és a komponensek egységes vetése. VALÉRIA RYBÁROVÁ

(A következő négy kukoricahibridet csütörtöki számunkban ismertetjük.)