Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-18 / 101. szám

1991. június 18. I í ÚJSÁG ) I A csehszlovák külügyminisztérium nyilatkozata Uj javaslatokkal Berlinbe Csehszlovákia a helsinki folyamat tagállamai külügyminisztereinek holnap kezdődő berlini találkozóján több javaslatot akar előterjeszteni. Erről a külügyminisztérium nyilatkozatot tett közzé, amelyet Berlinben hoztak nyilvánosságra. A javaslatok Csehszlovákia áprilisi memorandu­mából indulnak ki és az összeurópai biztonsági rendszer létrehozását akarják elősegíteni. A dokumentum a többi között érinti az Északatlanti Szövetség, az Európai Közösség, a Nyugat-Európai Unió és az Európa Tanács közti együttműködést, amely a nyilatkozat szerint kulcsfontosságú a helsinki folyamatban. Csehszlovákia javasolni fogja, hogy a mostani berlini értekezleten résztvevő külügyminiszterek 9 hónap múlva, még a helsinki, tervszerinti ^találkozó előtt, hívjanak össze értekezletet Prágában. _____________ Vélemény Európai biztonság Holnap kezdődik Berlinben az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet (EBEÉ) külügymi­nisztereinek első találkozója. A kül­ügyminiszterek tanácsa a helsinki fo­lyamat új intézménye, tavaly a pári­zsi csúcsértekezleten határozták el 32 európai állam, valamint az USA és Kanada vezetői, hogy a helsinki okmányt aláíró országok külügym­­niszterei évente találkozzanak, s ad­janak ösztönzést a békés fejlődés biztosítására Európában. Meglehet, hogy épp ezen a találkozón gyarapo­dik a EBEÉ-tagállamok száma 35- re, mert szorgalmazzák - főleg olasz részről - Albánia felvételét is. Erről tárgyalt nemrég Tiranában de Mi­­chelis olasz és Genscher német kül­ügyminiszter. A helsinki folyamat ma egy meg­változott Európában folytatódik. Ez már egyáltalán nem az az Európa, amelynek képviselői 16 évvel ezelőtt Helsinkiben az új korszakot nyitó okmányt aláírták. A földrész békéjét ma nem az fenyegeti, ami annak ide­jén. A brit The Indenpendent c. lap szerint Európa ma kevésbé érzi ma­gát biztonságban, mint a hideghábo­rú idején. Erre abból következtet, hogy korábban az erőegyensúly biz­tosította a békét, ma pedig az erőe­gyensúly a Varsói Szerződés fel­­bomblásával a múlté lett. Ma a helyi konfliktusok veszélye fenyegeti leg­inkább Európa stabilitását, a fejlő­dés kiszámíthatóságát. Európa ér­dekeit azonban nemcsak az európai viszonyok veszélyeztethetik, hanem — mint az nemrég az Öböl-háború idején kitűnt — távoli események és konfliktusok is közvetlenül hatnak az öreg földrész életére. A kollektív biztonság és együttműködés rend­szerét valami újjal kell helyettesíteni, mert Európa egyszerűen kinőtte mindeddig biztos védelmet nyújtó páncélingét. A külügyminiszteri értekezletnek tehát bőven van miről tárgyalnia. E- lőzetesen három feladat kerül napi-Kuvaiti helyzetjelentés rendre, mindegyik a helsinki folymat intézményesítését szlgálja: a bécsi konfliku tus-megelőzési központ, a prágai titkárság és a varsói szabad választási hivatal létrehozása kerül­het naőpirendre. Legidőszerűbbnek a jelen helyzetben a konfliktus-meg­előző központ létrehozása tűnik. Nyilvánvaló azonban, hogy a konf­liktusok gyökerei rendszerint gazda­sági jellegűek, bár megjelenési for­májuk gyakran nacionalista meg­mozdulások, vagy elszakadási törek­vések jelmezében jelenik meg. A pi­acgazdaságra áttérő országok sora óriási gazdasági problémákat hozott felszínre. A szociális biztonság sabili­­tása nem elhanyagolható tényező napjaink Európájában és bár a berli­ni találkozó nem gazdasági jellegű tanácskozás, ezt a tényezőt sem le­het figyelmen kívül hagyni. Kétségtelen, hogy a EBEÉ nagy tekintélynek örvend. Ez az egyetlen olyan európai intézményes rendszer, amelynek egyaránt tagja a Szovjet­unió és az Egyesült Államok is. Kü­lönösen nagy elvárásokkal tekint a helsinki folymat további alakulására az kelet- és közép-európai országok sora, köztük Csehszlovákia is. A Varsói Szerződés felbomlása bizton­­ságpolitikailag légüres térbe taszítot­ta ezeket az országokat. Illúzió len­ne azt képzelni, hogy országaink most egyszeriben semleges államok lettek. Korántsem. A semlegesség­hez nagyhatalmak garanciái szüksé­gesek, senki sem állíthatja önmagá­ról, hogy semleges, mert ez nemcsak saját akaratán múlik. A biztonságot ebben a térségben kölcsönös és sok­oldalú együttműködési rendszerek hálózata képes csak biztosítani a mai helyzetben. De az is csak akkor, ha a nagyhatalmak és a harminckét többi állam is akarja, segíti és kezeskedik érte. Ha efelé sikerül lépést tennie a külügyminiszteri találkozónak, szá­munkra is megnyugtató, jó munkát végez. BÁTSY GÉZA Baker Németországban A berlini külügyminiszteri talál­kozó első résztvevőjeként James Baker amerikai külügyminiszter ér­kezett a tanácskozás színhelyére. Baker szerdán és csütörtökön részt vesz az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet külügy­minisztereinek találkozóján. Folytat­ni akarja megbeszéléseit szovjet kol­légájával Besszmertnihhel is. A Tan­­jug hírügynökség jelentése szerint Baker a berlini konferencia után Belgrádba látogat és megkísérli az egymással szemben álló jugoszláviai tagköztársaságok kibékítését. ( Hírek ) * • • Lengyelországban tegnaptól meg­drágult a benzin. A 86 oktánszámú nor­mál benzin 4200 zlotyba, a 94 oktánszá­mú 4500, a 98 oktánszámú szuper pedig 5100 zlotyba (0,44 dollárba) kerül lite­renként. Az ólommentes benzin literje 5000 zlotyba, a dieselolaj 3000 zlotyba kerül. Az intézkedést a zloty leértékelé­sével magyarázzák. • Lettországban ismét megtámadtak egy vámházat — közli az Interfax hír­­ügynökség. Egy vámőrt bántalmaztak, az ügyészségre hurcoltak, majd néhány óra múlva szabadon engedtek. A múlt héten 7 hasonló támadást intéztek a szovjet belügyi alakulatok a vámházak ellen. • Bulgária Szocialista Pártja ősszel tartja 40. kongresszusát. Az ellenzéki Demokracija című lap azt íija, hogy a kongresszusnak meg kellene oldania a reformerek és a konzervatívok viszonyát a pártban. • Kínában tárgyal az USA külügymi­niszter-helyettese, hogy meggyőzze a kí­nai vezetőket, ne árusítsanak rakétákat Pakisztánnak és Szíriának. Bush elnök állítólag Párizsban meg akarja rendezni a Biztonsági Tanács öt állandó tagját képviselő konferenciát, amelyen meg kellene állapodni a fegyvereladások leál­lításáról. • Pekingben a rendőrség a „hat rossz” elleni harc keretében most a prostitúció ellen idnított kampányt. A fővárosban 90 bandát lepleztek le, ame­lyek a prostitúciót szervezték. A prosti­tuáltakra két évi börtön, azokra pedig, akik „futtatják” a lányokat halálbünte­tés is kiróható. • Bush elnök szerint 1000 amerikai vállalat több mint 4 milliárd dollárt ru­házott be Kínában. A Kínába irányuló export meghaladta az 5 milliárd dollárt. Ez is egyik oka annak, hogy az USA to­vábbra is megadta Kínának a legna­gyobb kedvezményt. •Vietnamban megnyílt az első ame­rikai képviselet. Az iroda feladata, hogy felkutassa a vietnami háború idején el­tűntnek nyilvánított amerikaiak hollétét. Ez az első amerikai intézmény 1955 óta, amely Vietnamban hivatalosan műkö­dik. • Belgiumban sztrájkolnak a vámo­sok. A határátkelőhelyeken a kamionok és gépkocsik hosszú sorai vesztegelnek. A vámosok fenyegetve érzik magukat, mert 1993 után, amikor megszűnnek az Európai Közösség tagállamai közti hatá­rok, elveszthetik állásukat. A sztrájkolók nem állították le a munkát, hanem csak szigorúan betartották az összes előírást és gondosan ellenőriztek minden papírt. •Visszatért Albániába az a 400 me­nekült, akiket olasz komphajón csendőri kísérettel loloncoltak vissza hazájukba. Az új albán kormány igazságügyi minisz­tere szerint hasonló esetek megismétlő­dését csak az akadályozhatja meg, ha ja­vul az ország gazdasági helyzete. A segít­séget főleg az Egyesült Államoktól vár­ják. •A Dél-Afrikai Köztársaságban a parlament tegnap megszüntette a lakos­ság nyilvántartásáról szóló törvényt. E törvény szerint az embereket már szüle­tésük pillanatában bőrük színe és nem­zetiségi hovatartozásuk és fajuk szerint regisztrálták. Dél-Afrikában a lakossá­got fehérekre, feketékre, vegyesfaj úakra és ázsiaiakra osztották. •Csehszlovák-osztrák egyezményt írtak alá Bécsben a két ország közti ha­tárátkelés egyszerűsítéséről. Az egyez­mény csak parlamenti ratifikálás után lép érvénybe, de már ebben a hónapban is eszerint járnak el a határokon. A meg­egyezés lehetővé teszi a vasúti, a közúti és a vízi közlekedés meggyorsítását. A jordániaiak segítséget kémek Jordánia tegnap nemzetközi beavatko­zást kért, hogy meg­mentse a kuvaiti statá­­riális bíróságok által halálraítélt jordániaia­­kat. Kuvaitban már 12 embert ítéltek halálra a megszálló irakiakkal való együttműködés miatt, köztük több jor­­dániait. Jordánia kor­mánya levélben kérte az USA, Nagy-Britan­­nia, Franciaország, az ENSZ, az Arab Liga és a Nemzetközi Vörös­­kereszt segítségét, mert szerinte az ítéle­tek és az őket megelő­ző bírósági eljárások igazságtalanok és tör­vényellenesek. A kuva­iti börtönökben 400 ember, többnyire pa­lesztin és jordániai, vár az ítéletre. Ma van az utolsó le­hetőség arra, hogy a kuvaiti lakosság a ható­ságoknak leadja lő­fegyvereit. Rendőri je­lentések szerint a felhí­vásnak csak a lakosság fele tett eleget. A nyu­gati diplomaták attól tartanak, hogy Kuvait egy új Libanonná vál­hat. A lakosság azért nem adja le fegyvereit, mert attól tart, hogy esetleges veszélyhely­zetben a kormány és a hadsereg ugyanúgy magukra hagyja őket, mint az iraki támadás idején. A szövetséges hadi­tengerészeti parancs­nokság jelentése sze­rint Kuvaitban rövide­sen helyreáll a tengeri közlekedés. A francia haditengerészet jelen­tése megállapítja, hogy a szövetségesek több mint ezer aknát tettek ártalmatlanná a kuvaiti vizeken, és már csak alig 200 aknát nem ha­tástalanítottak. Irak a szövetségesek rendel­kezésére bocsátotta a térképeket, amelyeken megjelelölték, hol tele­pítették Kuvait térsé­gében az 1200 aknát. 3 Európa egységét erősítő lépés Német—lengyel szerződés Jószomszédi és baráti együttmű­ködési szerződést írtak alá tegnap Bonnban Helmut Kohl szövetségi kancellár és Jan Krzysztof Bielecki lengyel kormányfő. Kohl kancellár a szerződés aláírásakor kijelentette, hogy a dokumentum a békés, sza­bad Európa felé tereli a német-len­gyel kapcsolatokat, biztosítja a jó­szomszédságot és a szoros partneri együttműködést. Megoldja a Len­gyelországban élő német kisebbség, valamint a németországi lengyelek kérdését, mégpedig az új Európa szellemében. Bielecki kormányfő nyilatkozatában hangsúlyozta a szer­ződés történelmi jelentőségét. Meg­említette a két ország szomszédsá­gának bonyolultságát a múltban és megállapította, hogy a szerződés tükrözi az Európában végbement mély változásokat és kihat Európa Indiai választások egyesítésére is. Németországban a politikai pár­tok kedvezően fogadták a német­lengyel szerződés megkötését. Ezzel szemben a Kiűzöttek Szövetsége ki­fogásainak adott hangot. Koschyk, a szövetség főtiticára úgy vélte, hogy ki kellett volna használni a kínálkozó lehetőséget. A szerződésben előre­lépést lát ugyan, amely szerinte azonban csak a kezdetet jelenti. A szerződés aláírása idején két repülőgép körözött a bonni kor­mánypalota fölött és a következő feliratot vitték a magasban: „ A le­mondás árulás — Szilézia a mienk marad”. A Kiűzöttek Szövetsége el­határolta magát az akciótól, a rend­őrség pedig nem avatkozott be, mert a repülőgépek nem sértettek meg semmilyen előírást. Lemondott a miniszterelnök Indiában a hárommcnctcs, a Ghandi­­gyilkosság miatt elhalasztott parlamenti választásokon leadott szavazatok több mint a felének megszámlálása után ki­tűnt, hogy a győztes az Indiai Nemezti Kongresszuspárt (I) lett. Ehhez a párt­hoz tartozott Radzsiv Ghandi is. Eddig már a parlamenti mandátumok közül 277-nek a sorsa dőlt el. A Kongresszus­­párt 152-őt szerzett meg, az eddig hatal­mon levő Néppárt csupán 65-öt. A vá­lasztásokon az előzetes jelentések sze-Egyiptomi aktivitás Egyiptom fokozza igyekezetét, hogy egységesítse az arab államok magatartá­sát a közel-keleti békekonferencia el­őkészítésével kapcsolatban. Kairói hiva­talos körök közölték, azt szeretnék, ha a palesztinokat a békekonferencián olyan küldöttség képviselné, amilyet maguk a palesztinok határoznak meg. A béke­­konferencia alapvető feltétele, hogy megfelelő politikai keretet adjon a kö­zel-keleti konfliktus megoldásának. Eszerint Izraelnek abba kellene hagynia a települések építését a megszállt pa­lesztin területeken. Azok az arab álla­mok, amelyekkel Kairó tárgyal, meg­egyeznek abban, hogy bármilyen kiegye­zés Izraellel csak a Biztonsági Tanács 242-es és 338-as számú határozatainak alapján lehetséges. Ez azt jelenti, hogy Izraelnek el kellene fogadnia a „terüle­tet a békéért” elvet. Az egyiptomi veze­tés azt követeli, hogy a palesztin küldött­séget ruházzák fel vétójoggal. rint a bejegyzett választók 50 százaléka, tehát több mint 250 millió ember vett részt. Csandra Shekhar, az Indiai Néppár­tot képviselő eddigi miniszterelnök, teg­nap benyújtotta lemondását a köztár­sasági elnöknek. Nem valószínű, hogy a győztes Kongresszuspárt egyedül lenne képes kormányalakításra. Egyes kong­resszusi vezetők szerint lehetséges ki­sebbségi kormány kinevezése is, ám az ország elnöke úgy véli, hogy ez helyte­len, mert a kisebbségi kormányokat rendszerint külföldről támogatják és mindezidáig sohasem voltak sikeresek. Régi óra, arany vétele ROTH IVÁN óra és aranyára szaküzlete. 14 karátos láncok, gyűrűk, karkötők, fülbevalók, medálok. Garantált minőségben, legolcsóbb napi áron! Kvarc és digitális órák, hozzávaló elemek nagy választékban. 1070 Wien, Mariahilfer Str. 118. a Stafa nagyáruház mellett. Telefon: 96-15-77 Fúp-163 A DAK M0VA Slusovice, d. p. LIM0VA Tisnov ajánlata: BOLTOK, NAGYKERESKEDELMI VÁLLALATOK, SZÁLLODÁK. VENDÉGLŐK, ÁLLAMI ÉS SZÖVETKEZETI VÁLLALATOK. A MAGÁNSZEKTOR ÉS KEZDŐ MAGÁNVÁLLALKOZÓK SZÁMÁRA Üdítőitalainkat a megrendelő boltjába vagy raktárába szállítjuk: PEPSI COLA SILVER TOP TONIC 7. UP SILVER TOP TONIC LICHT (dia) AMAZONIA BRILLANT és az új AMAZONIA NOVA és AMAZONIA LICHT (dia) féléket Kisebb mennyiség esetén saját autóval is elszállíthatják az árut. Címünk: DAK MOVA Slusovice, d. p. LIMOVA Tisnov, odbyt, 763 15 Slusovice Telefon: 067/98 1410 FÚP-155

Next

/
Thumbnails
Contents