Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-18 / 101. szám
LÚJSÁGDl 1991. június 18. Tegnap érkezett meg Prágába a csehszlovák vegyvédelmi egység négy tagja az Egyesült Államokból, ahol az Öböl-háborúban aratott győzelem alkalmából rendezett nagyszabású díszszemlén vett részt. A képen: Miroslav Nagy őrmestert, aki a csehszlovák lobogót vitte az amerikai felvonuláson, barátnője gyengéden üdvözli a Ruzynéi repülőtéren Telefotó: CTK Kevés a meggyőződés — pénz is kell (Folytatás a 1. oldalról) százaléka voksolt a föderáció mellett. Václav Klaus, a Polgári Demokrata Párt elnöke a találkozót egy pragmatikus megoldás keresésére tett kísérletnek nevezte. „Úgy vélem, hogy a tanácskozást le kell zárnunk, mivel nem szükséges, hogy kabinet-kerékasztalokra kerüljön sor.” Kiemelte, hogy az alkotmányjog-előkészítést „vissza kell adni” a törvényhozó testületeknek. ,A politikában becsapjuk magunkat, ha az utolsó találkozóról beszélünk. Véleménye szerint a politika egy végtelen folyamat, amelyben senki sem győzhet és senki sem veszthet véglegesen.” A „csúcs” előtt a többi politikai párt, illetve mozgalom képviselője is nyilatkozott. A Polgári Mozgalom szerint az új alkotmány alapjaként meg kell őrizni a két tagköztársaság szövetségét, a csehországi Kereszténydemokrata Párt és a Csehszlovák Néppárt a felé hajlik, hogy Csehszlovákia Csehországból, Morvaországból és Szlovákiából álló hármas szövetségi vagy föderatív állammá váljék, a csehországi kommunisták azt kívánják, hogy e téren nagyobb szerepet játsszanak a törvényhozó testületek, míg a Szlovák Nemzeti Párt szerint „addig nincs értelme megmaradni a közös államban, míg nem ismerik a választ arra a kérdésre, hogy az önállóval szemben milyen előnyei vannak”. Röviddel dél után Michael Éanlovsky elnöki szóvivő közölte, hogy a délelőtti tanácskozáson azok kaptak szót, akik az előző, budmericei megbeszélésen nem fejthették ki álláspontjukat. Hozzáfűzte, hogy ezek elhangzása után élénk vita alakult ki, amelyet Jozef Pro kés, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke nyitott meg a fentebb már említett kérdéssel, nevezetesen, hogy a föderáció milyen pozitívummal jár az önállósággal szemben. A szóvivő azt is elmondta, hogy a vita befejeztével a köztársasági elnök ankétot tartott. Tizenkilenc kérdést tett fel, amely(Folytatás az 1. oldalról) mozgalmakat említsem — nem támogatták, így tendenciózusnak érzem az ellenünk intézett támadást. • Mi a véleménye a Szlovák Köztársaság állami szuverenitásáról szóló deklaráció beterjesztéséről? — Szerintem a javaslat beterjesztése azért volt elhamarkodott, mert egy önálló szlovák állam létrejöttének még nincsenek meg a feltételei. Először az emberek tudatában kellene rögzülnie annak, hogy ez milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, s tisztázni kellene azt is, hogy mit jelent gazdasági és politikai szempontból az önállósodás. Naiv elképzelés azt hinni, hogy ha megalakul itt egy szlovák nemzetállam, akkor minden gondunk-bajunk rendeződik. A kihatásokat egyelőre még felmérni sem tudjuk. * * * • A Független Magyar Kezdeményezés főtitkárától, Tóth Károlytól arra a kérdésre kértem választ, hogyan viszonyul az FMK az önálló szlovák állam létrejöttének gondolatához, s hogy miként értékeli a szlovák értelmiség (remélhetőleg annak csupán töredéke) nyilatkozatát, amely kétségbe vonja e kérdésben a magyar pártok képviselőinek szavazati jogát a szlovák parlamentben. — Nem azt kell eldönteni, hogy ki támogatja vagy nem támogatja az önálló szlovák államot, hanem az alapvető probléma az, hogy milyen törvényességi alapon hozható létre az önálló szlovák állam. Az a deklaráció pedig, melyet benyújtottak a parlamentnek, a mostani alkotmányos renddel ellentétes kívánalom, ezért nem tudjuk támogatni. Szakvéleményünket írásban is benyújtottuk MikloSko úrnak. Az alkotmányos rend felrúgását nem támogathatja egy olyan parlament, mely az alkotmányos rend fenntartására született. Ami pedig a szavazati jogunk kétségbevonását illeti: ez nem tiltható meg senkinek, de ennek nincs külöre a politikai pártok és mozgalmak vezetőinek igennel vagy nemmel kellett válaszolniuk. Az államfő mindenekelőtt a következő két kérdést tette fel: „Híve-e a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság föderatív elrendezésének?”, illetve: „Vagy a föderáció két önálló államra való felosztását kívánja?” Václav Havel kedvében járt azoknak a politikai pártoknak, amelyek elutasítják az eddigi kettősföderációt, mikor az iránt érdeklődött, hogy szeretnék-e, ha az új alkotmány lehetővé tenné hármasföderációvá, illetve három vagy több egyenjogú tagból álló szövetségi állammá való átalakulását. A további kérdések a föderáció és a tagköztársaságok hatáskörére, a szövetségi alkotmány jogi erejére és a nemzeti tanácsok között létrejövő megállapodás megkötésének lehetőségére vonatkoztak. Václav Havel azt is megkérdezte, hogy az esetleges államszerződésnek jogi szempontból erősebbnek kellene lennie, mint a szövetségi alkotmány, vagy közvetlenül helyettesíthetné-e. A tizennyolcadik kérdés a népszavazásra, mint egyedüli olyan eszközre vonatkozott, amellyel dönthetnének a csehszlovák állam esetleges felbomlásáról vagy valamelyik tagköztársaság kiválásáról. Az utolsó kérdés általános volt. A, résztvevők a válaszban javaslatot tehettek az alkotmány-előkészítésről való táigyalások más módjára. Petr Pithart csalódását fejezte ki amiatt, hogy a tanácskozás néhány résztvevőije hogyan válaszolt, illetve hogyan nem válaszolt az államfő kérdéseire. A cseh kormányfő szerint a „legtitokzatosabb” a Meőiar-féle mozgalom volt. Ján Őamogursky viszont egyértelműen síkraszállt a föderáció megőrzéséért. Mintegy hatórás intenzív tárgyalás után Michael Zantavsky közölte, hogy a Szlovák Nemzeti Párton kívül a „csúcs” minden résztvevője egyetértett abban, hogy meg kell őrizni a közös államot, amely föderatívlesz. nősebb értelme és hatása, mert a magyar mozgalmak képviselete legitim a Szlovák Nemzeti Tanácsban, s a törvényes úton megválasztott kisebbségi képviselők szavazata ugyanannyit ér, mint bármely más szavazat. • Mi a véleménye az értelmiségiek nyilatkozatának hangneméről? — Van egy nagyon komoly ellentmondása, egy belső tisztázatlansága ennek az értelmiségi levélnek: a Szlovák Köztársaság szuverenitásáról szóló deklaráció nem azonos a szlovák nemzet önigazgatási jogával. A köztársaság és a nemzet két különböző dolog. A Szlovák Köztársaságban él a szlovák nemzet más nemzeti kisebbségekkel, etnikai csoportokkal együtt, és ha a köztársaság szuverenitásáról beszélünk, akkor ebbe ezeknek a csoportoknak is beleszólásuk van. Ennek a nyilatkozatnak a belső ellentmondása, hogy miközben a Szlovák Köztársaság szuverenitását óhajtja, pár mondattal később azt állítja, mintha a magyar képviselet kétségbevonná a szlovák nemzet jogát arra, hogy meghatározza önmagát. Ezt senki sem vonja kétségbe, de a deklaráció nem erről szólt. * * * • Dobos Lászlónak, az Együttélés Politikai Mozgalom képviselőjének mi a véleménye az önálló szlovák államról? — Az Együttélésnek a készülő alkotmánnyal kapcsolatos nyilatkozata is kimondja, s a mozgalom politikája is természetesnek tartja az önrendelkezés, az önigazgatás jogát. Ezt úgy értelmezem, hogy a szlovák nemzetnek joga van a teljesfokú állami szuverenitásra. Ezt támogatom is. Más kérdés, hogy a teljesjogú államiság elérése után ez az önálló államalakulat, ez a köztársaság milyen módon él tovább: önálló államként avagy szövetségben. Én az önrendelkezés, az önigazgatás elvével az egyenjogú szövetség, a szövetségi rendszer híve vagyok. • Elmondaná, hogy történt e so-Csehszlovák turisták: Irány Tunisz! Ma ér véget a Mohamed Jegham, Tunézia turistaforgalmi és kézművesipari minisztere által vezetett küldöttség hatnapos csehszlovákiai körútja. A munkalátogatás célja a két ország közti kereskedelmi és idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztése s az itteni piac feltérképezése volt. Mint arról Jozef Chren, Szlovákia kereskedelmi és idegenforgalmi minisztere tegnapi sajtótájékoztatóján — amelyen részt vett a tuniszi delegáció is — beszámolt, az előzetes eredmények biztatók. Az év elejétől május 31-éig mintegy 2 ezer csehszlovák turista látogatott el Tuniszba. A jobb megismerést szolgálja majd a várhatóan szeptemberben Pozsonyban megnyíló tuniszi bolt, a Tuniszban megrendezésre kerülő „Szlovák konyha hete” és más rendezvények. A tunéziai partner mindenekelőtt az itteni gyógyfürdők és egészségügyi berendezések iránt érdeklődik, míg mi textíliákat, bőrárut, olívaolajat és más mezőgazdasági terményeket szeretnénk importálni. Az afrikai ország elsősorban a turizmusra rendezkedett be, így természetes, hogy ezen a téren is fel szeretné venni a kapcsolatokat hazánkkal és a többi volt szocialista országgal. Három-négy év múlva már mintegy 100 ezer turistát várnak ezekből az államokból. Tunéziát egyébként évente kb. 3,5 millióan keresik fel, a látogatók 60 százaléka Európából érkezik. (vkm) kát emlegetett deklaráció előterjesztése és visszautasítása a parlamentben, s jogosnak érzi-e a Národná obrodában közölt cikk hangvételét? — Nem tudom pontosan, hogy az egyes pártok és mozgalmak hogyan és miként utasították vissza ezt a bizonyos deklarációt. Nyilvános visszautasításról nem tudok. Engem személyesen megkértek, hogy aláírásommal csatlakozzam a szóban forgó nyilatkozathoz. A nemzetiségek jogállását tekintve feltételeim és változtató javaslataim, javaslataink voltak. Sajnálom, hogy nem jött össze a dolog. Különben is: a készülő alkotmány leszögezi az önálló államiság és önrendelkezés elvét, és ezt mozgalmam és jómagam is támogatom. A szlovák értelmiség nevében írt levél hangvételét és az ilyen jellegű felelősségre vonást azonban elutasítom. Elismerem és támogatom, hogy egy nemzet a legbelsőbb dolgáról maga döntsön, csakhogy a szlovák államiságnak mi is részesei vagyunk. Részesei és támogatói. És egy esetleges érzékeny szavazásnál nem lehet a magyar képviselőket letérdelteim, az ajtó mögé lökni, mint egy felesleges tarisznyát. Ismét egy új fáma terjed el: „A magyar képviselők a szlovák jövő ellen vannak!” Ez így félrevezető és igaztalan! Mi egy sorsot élünk, s a kibontakozó szlovákiai sorsnak, demokráciának, államiságnak nem fékezői, megrontói, hanem együttélő alakítói kívánunk lenni. Tudatában vagyok parlamenti felelősségemnek, de ne akarják ezt a kisiskolások leckefelmondó szintjére degradálni. Megértem és tiszteletben tartom a deklaráció aláíróinak a felelősségét, azonban a nyilatkozat hangja bizalmatlanságot kelt és bűnbakkeresést tükröz. Talán egyszer eljutunk arra a szintre, hogy a politika hadszínterén is a követelések elérésének legfőbb eszköze nem a pánikkeltés, az ellenségkép kialakítása lesz, hanem az észérvek CSANAKY ELEONÓRA (Folytatás az 1. oldalról) rülbelül 5,3 milliárd korona kellene ahhoz, hogy megtarthassuk a tavalyi színvonalat. Nem arról van szó, hogy a központi pénzügyminisztérium nem tartaná fontosnak az oktatásügy támogatását; minden ok a pénzhiányban keresendő. A tárgyaláson többek között elhangzott az is, hogy a többi állami alkalmazotthoz hasonlóan a pedagógusok is egységes bérrendszer szerint legyenek fizetve. Ezzel azonban sem a szakszervezeti vezetőség képviselői, sem mi nem értettünk egyet. Véleményünk szerint különleges bérrendszer kialakítására van szükség, és ezt a szakszervezettel és a pedagógusokkal akarjuk közösen kidolgozni. A szocializmusban a pedagógusnak erkölcsi szempontból sem volt tanácsos fizetésemelésért folyamodnia, azzal a megindoklással, hogy oktatni nem pénzért, hanem meggyőződésből kell. • Az oktatás anyagi oldalát tovább vizsgálva, könnyít-e valamit a helyzeten, hogy magán- és egyházi iskolákat is látogathatnak a tanulók, illetve diákok? —Nem sok terhet vesz le válónkról a nem állami iskolák létesítése. Előnyünk csak abból származna, ha az egyházi iskolák más épületbe költöznének, mivel az iskolaépületek zsúfoltsága is csökkene. A magániskolákkal egy kicsit más a helyzet. Az állami költségvetésből kevesebb támogatást kapnak. A hidaskürti szakmunkásképzőnek diákonként nyolcszáz koronát adtunk a tankönyvek, segédeszközök fedezésére, ami az iskola költségvetésének 15-20 százalékát teszi ki. • Az iskoláknak több pénzforrásra lesz szükségük működésükhöz Elképzelhető-e, hogy nem lesz teljesen ingyenes az oktatás, s bevezetik a tandíjat? — Alap- és középfokon semmi esetre. Ezt az alkotmánytervezetek is magukba foglalják. A felsőfokú oktatási intézetek esetében a tandíjak bevezetéséről maguk a rektorok és dékánok döntenek bizonyára aszerint, hogy milyen nagy az érdeklődés az illető intézet iránt. • Magánvállalkozásba kezdhetnek-e az oktatási intézmények? — Az alap- és a középiskoláknak is lehetőségük nyílik az oktatással, neveléssel kapcsolatos vállalkozásra. Még a minisztérium támogatását is megkapják ehhez, ha e tevékenységből az adott iskolának haszna származik. A bevétel pedig az oktatás fejlesztésére fordítható. • Nagyszabású rendezvényt szerveznek jövőre Komensky születésének 400. évfordulójára. A nagy pedagógus szülőföldjére érkező külföldiek előtt nem vallunk szégyent oktatásunk színvonalával? — Azt hiszem, nincs okunk szégyenkezésre. Külföldre szakadt diplomásaink nagyobbrészt kitűnően megállják a helyüket és nem is akármilyen munkahelyeken dolgoznak. És ez az iskola készítette fel őket is. BARCSÁN ÁGOTA Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. június 18-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 50,02 51,04 50,53 48,70 51,84 50,27 Ausztrál dollár 23,33 23,81 23,57 22,40 24,10 23,25 Belga frank (100) 83,20 84,88 84,04 80,96 86,24 83,60 Dán korona 4,44 4,52 4,48 4,30 4,60 4,45 Finn márka 7,22 7,36 7,29 7,00 7,48 7,24 Francia frank 5,04 5,14 5,09 4,90 5,22 5,06 Görög drachma (100) 15,72 16,04 15,88 14,67 16,21 15,44 Holland forint 15,20 15,50 15,35 14,79 15,75 15,27 ír font 45,75 46,67 40,21 44,05 47,41 45,73 Japán jen (100) 21,82 22,26 22,04 21,24 22,56 21,90 Kanadai dollár 26,08 27,52 27,25 26,30 27,86 27,08 Luxemburgi frank (100) 83,20 84,88 84,04 80,10 86,22 83,16 Német márka 17,12 17,46 17,29 16,83 17,75 17,29 Norvég korona 4,38 4,46 4,42 4,24 4,54 4,39 Olasz líra (1000) 22,95 23,41 23,18 22,34 23,78 23,06 Osztrák schilling 2,44 2,48 2,46 2,40 2,52 2,46 Portugál escudo (100) 19,35 19,75 19,55 18,43 20,05 19,24 Spanyol peseta (100) 27,24 27,80 27,52 26,47 28,17 27,32 Svájci frank 19,93 20,33 20,13 19,60 20,66 20,13 Svéd korona 4,73 4,83 4,78 4,59 4,91 4,75 USA-dollár 30,82 31,44 3U3 30,43 31,83 31,13 V___________________________________________________J Támadásra — józanul Kromérízi barkochba
