Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)
1991-05-25 / 81. szám
Ha szombat, akkor — börze — Bolhapiac szakadó esőben A múlt szombaton Pozsonyban nagyon hűvös idő volt. Szinte egyetlen pillanatra sem szünetelt az égi áldás: egész nap esett az eső. Esernyőt, különösen a huzatos lakótelepi „bérkaptárok“ között, kockázatos volt nyitni. Nem szívesen mozdultak ki az emberek - újra fűtött - lakásaikból. Ligetfalun, az óligeti lóversenypályáról azonban most sem hiányoztak a különböző nációbéli árusok. A versenytér kaviccsal felszórt korzóján ugyanis szombatonként börze van... Nem csupán a pénztáraknál lehet belépőhöz jutni, alkalmi árusok is kínálnak jegyet. Zuhoghat az eső, most is ötkoronát kell a belépésre feljogosító papírfecniért leszurkolnunk. Az utca túloldalán körhinták árválkodnak. Az esőáztatta, víztől csillogó fehérre mázolt hattyúkat most nem lovagolja senki. Az egyik komédiáskocsi kicsinyke ablakából kifent-kikent arcú aszszonyság forgatja szemét az ólomszürke ég felé. A bejáratnál, tenyérnyi száraz területen a gyors meggazdagodás lehetőségére csábítja egy borostás, rosszarcú fiatalember a köréje gyülekezőket. Az Itt a piros, hol a piros hazárdjáték tétje most - talán a komisz időre való tekintettel - „csak“ félezer korona. A leborított három gyufásdoboz aljának valamelyike kis golyócskát rejt, aki a villámgyors keverés után eltalálja, melyikben lapul az „aranyat érő“ gömböcske, a játékmester kezébe nyomott tétnek a dupláját kapja vissza. Ha viszont nem nyert, oda az ötszázasa, s törheti a fejét, mit lódít otthon, mire költötte el a talán hétvégi bevásárlásra kapott pénzt. Fiatal házaspár áll meg a golyócskát árgus szemmel figyelők összehajló csoportja mellett. Egy ideig nézelődnek, majd az a.szszonyka tűsarkú topánjával hirtelen rálép a közbülső dobozra. Ez alatt van a golyó, mondja férjének ■ magabiztosan, biztos a nyeremény. Párja vonakodik, igyekszik lebeszélni az asszonyt a játékról, ám az hajthatatlan. Szinte kitépi az ötszázast férje pénztárcájából, s a játékmester kezébe nyomja. Gyors mozdulattal felemeli a gyufásdobozt. Aztán kifut a vér az arcából. Üres..., motyogja maga elé, s egyszerűen nem akar hinni a szemének. Gyorsan felborítja a másik két dobozt is. Az egyik alatt ott kuksol az ezüstösen csillogó golyócska. Hülye tyúk, kockáztat meg a férje egy megjegyzést, most miből veszünk a gyerekeknek cipőt? Az asszony a „minikaszinó“ tulajdonosához fordul. Kérem, fog siránkozásba, könyörüljön meg rajtunk, adja vissza a pénzt. A balkáni játékvezető azonban hajthatatlan. Erre a nő a férjét veszi célba. Te vagy mindennek az oka, csap öklével a mellére, minek hagytál játszani? Abból, amit te a fejedbe veszel, mordul a tétova ember; egy jottányit sem engedsz! ... Tömött bérautó hajt fel a járdára, s szinte a bejáratig gördül. A kocsiból, a vezető mellől termetes cigányember kászálódik ki. A hátsó ülésről fiatal fiú pattan elő, és esernyőt feszít a zsírosképű ötven valahány éves férfi feje fölé. A csomagtartóból néhány vízhatlan, áttetsző zsák kerül elő. IC ÚJSÁG Hl A csomagokban, látni, ruhanemű lapul. Menten fogjatok neki az árusításnak, adja ki a parancsot utitársainak, te meg, bök aranygyűrűs tömpe ujjával a taxisra, várj meg minket, majd jövünk. Addig is, húz elő mellényzsebéből hanyagul egy gyűrött százkoronást, szórakozz egy kicsit, vegyél magadnak virslit meg kólát... A pályasétányon az eresz alá, meg a lelátóra húzódva, vagy félszázan árusítanak különféle dolgokat. A kis „KGST-piacon“ többnyire a Szovjetunióból meg a Balkánról érkezők, no és a hazai romák áznak-fáznak, toporognak, fagyoskodnak portékáik mellett. Legtöbben farmernadrágot, aranynak titulált sárga színű nyakláncokat, tarka pólókat, lábbelit, olcsó, rosszul pörkölt osztrák kávét, silány minőségű magnóromboló kazettákat és egyéb talmi árut kínálnak a standasztalokra tett táskáikból, meg a fóliadarabok alól. Rikító vörösre kent ajkú, oroszul beszélő tenyerestalpas nő mohón falja, tépi a forró, zöld salátalevéllel díszített méregdrága húsos szendvicset. Otthon az élelmiszerjegyére ilyesmit nem igen vásárolhat magának. Előtte a pulton cipők sorakoznak. Egykettőre megtelnek vízzel. A hölgy egy mozdulattal maga mellé lötytyinti a tartalmukat, s majszol tovább... Elég volt a bámészkodásból, hazafelé indulok. Még mindig sokan játsszák a hazárdjátékot. Hirtelen szétrebben a bámészkodók hada, rendőr bukkan elő az egyik kocsi mögül. Az eső egyre zuhog... ZOLCZER LÁSZLÓ Könyvespolcra A könyvpiacon egyre keresettebbek ezzel a keleti „művészettel“ foglalkozó könyvek. Karel Jan Stoic: Borisai című cseh nyelvű könyvecskéje a gyér kínálat bővítéseként is, méltán aratott nagy sikert. A napokban jelent meg második, átdolgozott kiadása. A szerző a vékony kiadványban olyan ismereteket sorakoztat fel, amelyeknek leginkább a hazai érdeklődők vehetik hasznát. Eddig ugyanis csak a meglehetősen drága, külföldön megjelent és lefordított könyvek szolgáltak támpontként. Hátrányuk elsősorban abban mutatkozott, hogy nem vették figyelembe a jellemző természeti viszonyokat. Ez a kiadvány ellenben - a hazai tapasztalatok alapján rengeteg gyakorlati kérdésre ad választ az olvasónak. Tanácsai hasznosak lehetnek minden kertészkedő számára. A kiadvány jó! választott képanyaggal illusztrált. Egyetlen hátránya, hogy nincs irodalomjegyzéke. Ára 45 korona, a könyvesboltokban és a könyvterjesztőknél egyaránt kapható. SZG 1991. május 25. Részlegből szövetkezet Vezetők több beosztásban Dolgos, tapasztalt emberekből álló gárda a miénk, nem félünk semmilyen munkától. Többek között, ezért is jogos a jövőbe vetett optimizmusunk, s reméljük, hogy elképzeléseink megvalósíthatók. Nem akarunk mást, csak életképesek maradni az egyre igényesebb piacon. Intézkedéseink is erre irányulnak - nyilatkozta a minap Huszti István, a Simonyitól nemrégiben különvált petresi szövetkezet üzemgazdásza. A petresi évekig önálló állami gazdaságként működött, majd 1976-ban a simonyi szövetkezethez csatolták. A két szövetkezeti lakásból, cselédházból és néhány gazdasági épületből álló település nincs feltüntetve a térképeken. A szövetkezet taglétszáma mindössze harmincöt fő, ebből hat a vezetödolgozó. Mezőgazdasági területe 407 hektár, melynek fele szántó, a többi rét és legelő. A dolgozók létszámát nem kívánják növelni, hiszen eredeti tervük alapja éppen a hatékony termelés. Egy dolgozóra közel 12 hektár mezőgazdasági földterület jut, ami járási viszonylatban igen tisztes arány. A munkamegosztás viszont szerintem itt egyedülálló. A január óta alkalmazott irányítási és gazdasági formájuk sok esetben már a farmergazdaságok munkájára emlékeztet, így például a vezetódolgozók összevont munkaköre is, amely alól az elnök sem kivétel. A szövetkezet nem alkalmaz gépesítöt, annak munkáját az elnök végzi el. Az üzemgazdász gondjára bízták a beruházásokat, az állattenyésztő - egyben alelnök - harmadmagával 410 darab sertést gondoz. A szervezési többletmunkáért havi 500 korona bért kap. Hasonló a helyzet közvetlenül a termelésben is. Nincs külön karbantartó csoport, a három gépjavító csak szükség esetén végez műhelymunkát, különben szánt, vet stb. Sajátos a bérrendszerük is. Csak a mérhető eredményekért (súlygyarapodás, leválasztott malac, kifejt tej stb.) fizetnek bért. Ez alól csupán a nappali istállói felügyelet - ami a dolgozók munkakörébe tartozik - és az egyes javítások képeznek kivételt. Az eddig foganatosított intézkedéseknek, főleg annak hogy a dolgozókat anyagilag érdekeltté tették, az első négy hónap után már meg is van az eredménye. A sertéstenyésztésben például ugrásszerűen növekedett a súlygyarapodás. Április végén a 3,85 kilogrammos abrakfogyasztás mellett az előhizlaldában napi 61 dkg, a hizlaldában 97 dkg súlygyarapodást értek el. (Az állatokat havonként mérik.) A növénytermesztésbén több oknál fogva is a kalászosokra helyezik a hangsúlyt. Részben azért, mert a gabonafélék termesztése minden fázisban jól gépesíthető, másrészt azért mert a megfelelő takarmánybázis megteremtése a céljuk. A bevezetőben szándékosan nem említettem, hogy a petresi szövetkezet teljes egészében a volt „Gömöri“ féle birtokon gazdálkodik. További sorsa azt hiszem nem annyira az új forma sikerétől, mint inkább a földtörvénytől függ. FARKAS OTTÓ A tejipar álláspontja változatlan Kötélhúzás Köztudott, hogy a tej- és tejtermékek árának emelésével csökkent az említett termékek iránti vásárlói igény. Mint az országban mindenütt, az Érsekújvári járás szövetkezeteiben, állami gazdaságaiban is patthelyzet alakult ki: a tejipari üzemek kevesebb tejet vásárolnak fel mint korábban, a tehénállomány és a tejtermelés maradt a régi szinten, esetleg minimálisan csökkent, hiszen a marhahús iránti kereslet még a tejnél is kisebb. A helyzet részleges megoldásaként az állategészségügyi szervek jóváhagyásával megindult a tej helybeni értékesítése, kedvező áron, hiszen nem terhelte a feldolgozási, csomagolási és szállítási költség. Itt lépett közbe a Járási Higiéniai Állomás az eljárás törvényellenes (?) voltára hivatkozva. Lássuk azonban az idevonatkozó szabványokat: 1. A 46 01 -es sz. szabvány - Nyers tehéntej - 1977 5. 1-tól van érvényben. A nyers tehéntej tejipari kezelésre és feldolgozásra rendeltetett, vagy külön meghatározott körülmények között közvetlenül eladható. (Az állattenyésztő üzemek tagjainak és dolgozóinak azzal a kikötéssel, hogy azt felhasználás előtt kötelező felforralni.) 2. Az 57 05 99-es sz. szabvány-Tejipari kezelésű tej -1981.8.1 -tói van érvényben. A szabvány előírja, hogy a tejet a kifejés után egy órán belül 10 °C-ra, két órán belül pedig 5 °C-ra kell lehűteni. Kivételt képeznek azok a mezőgazdasági üzemek, ahol nem rendelkeznek megfelelő hűtőkapacitással, itt elegendő 15 °C-ra lehűteni a tejet. Itt kerül ellentmondásba az állategész égügy és a higiénia. Az állatorvos ugyanis megbízik a vásárlókban, hogy a tejet fogyasztás előtt valóban felforralják, s részéről a dolog ezzel el van intézve. A higiénikus viszont nem bízik meg az emberi tényezőben, és szalmonellajárványtól tart. Egy szó, mint száz, ahol a higiéniai ellenőrzés úgy találja, hogy a tej árusítása nem felel meg a fent említett szabványoknak (hűtés, megfelelő helyiség stb.) betilthatja az eladást. A tejipar álláspontja változatlan, csak anynyi tejet vásárol fel, amennyit fel tud dolgozni és el is tud adni. De mi lesz a tejjel? SZAMÁK ESZTER
