Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)
1991-05-25 / 81. szám
1991. május 25. | ( ÚJSÁG ) I 3 Törvény a földhöz és egyéb Mezőgazdasági vagyonhoz fűződő tulajdonviszony rendezéséről (földtörvény) D, (Folytatás tegnapi számunkból) 10. törvénycikk Az érték megtérítése 1. A jogosult személyt megilleti azoknak a lakóépületeknek, gazdasági épületeknek és egyéb építményeknek az ellenértéke, amelyeket nem lehet kiadni e szerint a törvény szerint. Hasonlóan a jogosult személynek kártérítés jár azért a földterületért, amely e szerint a törvény szerint nem adható ki, s amely helyett nem kapott más területet. 2. Ha a kiadandó lakó- vagy gazdasági épület értéke lényegesen nőtt, s ára az e törvény életbe lépésének napján érvényes árviszonyok szerint meghaladja az állam vagy más jogi személy által történt átvételkor érvényes árat, a jogosult személytől függ, átveszi-e az épületet, s megtéríti-e a kötelezett személynek az árkülönbözetet, vagy pedig az épület ellenértékét kéri. 3. Ha az átadott lakó- vagy gazdasági épület, illetve egyéb építmény állaga annyira leromlott, hogy az e törvény hatályba lépésének napján érvényes árszabályok szerinti ára lényegesen alacsonyabb, mint az épületnek az állam vagy egyéb jogi személy általi átvételének idején érvényes ár volt, a jogosult személytől függ, átveszi-e az épületet, s az épületnek az állam vagy más jogi személy általi átvételekor érvényes ára és az e törvény hatályba lépésekor érvényes ár közti különbözetet kéri-e, vagy pedig az épület ellenértékét kéri. 4. A második bekezdésben megszabott módon kell eljárni azokban az esetekben is, amikor a lakó- vagy mezőgazdasági célra szolgáló épület, illetve egyéb építmény más épület vagy építmény része lett. 5. Az arak megállapítása az e törvény hatályba lépésének napján érvényben levő ármegállapítási előírások szerint történik. 6. Abban az esetben, ha az ingatlan állami kiutalás révén került a jogosult személy tulajdonába, az érte járó az első bekezdésben említett ellenérték csak a jogosult személy által egykor érte fizetett összegig terjed. 11. törvénycikk 1. A jogosult személyt megilleti a földterületen a terület állam vagy egyéb jogi személy általi átvételekor levő állandó növénykultúráknak az ellenértéke, ha a területen átadásakor nincs az említetthez mérhető állandó növénykultúra. 2. Ha a földterületen, amelyet e szerint a törvény szerint ki kell adni, állandó növénykultúra található, viszont az állam vagy más jogi személy általi átvételekor nem volt rajta a jelenlegihez hasonlítható állandó növénykultúra, a jogosult személytől függ, átveszi-e a területet, és pénzben kiegyenlíti az értékkülönbözetet, vagy pedig más földterületet kér-e; ilyen esetben a 7. törvénycikk második bekezdése alapján kell eljárni, hacsak a szerződő felek nem állapodnak meg másként. 3. Az árak megállapítása az e törvény életbe lépésének napján érvényes ármegállapítási előírások szerint történik. 12. törvénycikk 1. Azoknak a földterületeknek az ellenértékét, amelyeket ennek a törvénynek az értelmében nem adnak ki, s amelyek helyett nem adnak más területet, az állam fizeti ki. A készpénzben fizetendő ellenérték nagyságát a Cseh Köztársaság kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya rendelet útján határozza meg. A pénzbeli ellenérték csak a kiadandó dolgok eredeti tulajdonosainak fizetendő ki. 2. A10. és 11. törvénycikk szerinti egyéb térítéseket az a jogi személy (jogi képviselő) nyújtja, amely a dolgot birtokolja vagy az ingatlan megsemmisülésekor birtokolta, vagy amely olyan személyre ruházta át, aki/amely az ingatlant e szerint a törvény szerint nem adja ki. 3. A jogosult személy az értékmegtérítésre való felszólítást legkésőbb a 9. törvénycikkben megjelölt határidőkön belül teszi meg. Ha az értékmegtérítésre való jog a földhivatal vagy bíróság döntésétől függ, ez a határidő a határozat érvénybe lépésének napjától számított hatodik hónap végén telik le. 4. A jogosult személynek járó térítés a felszólítás kézhez vételének napjától számított egy éven belül megtörténik. A térítési kötelezettség azokra a dolgokra vonatkozik, amelyek a térítésre kötelezett személy birtokában vagy esetleg e személy vagyonrészesedésben vannak, mégpedig az eredeti ingatlanok és állandó növénykultúrák értékéig terjedően, hacsak a felek nem állapodnak meg másképp. 5. A térítés módjában a jogosult személy írásos felszólításának átadásától számított egy éven belül meg kell állapodni, ha a jogigény kielégítése nem történt meg korábban. A jogosult személy beleegyezésével a vele szembeni kötelezettséget ez után az időpont után is rendezni lehet. Harmadik rész 13. törvénycikk Földalapok 1. Az 1. törvénycikk 1. bekezdésében említett állami tulajdonban levő ingatlanokat olyan jogi személyek kezelik, amelyek a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács törvényei alapján létesülnek (a továbbiakban csak „földalapok”), a következő földterületek kivételével: a) amelyeken temető található, b) amelyeket államvédelmi célokra jelöltek ki (10), c) amelyeket oányászat céljára jelöltek ki (11), d) amelyek külön előírások (12) értelmében védettek, e) amelyek az erdőalap részei, s nem vonatkozik rájuk a 4. törvénycikk negyedik bekezdésében megadott eljárás. 2. Ha ez a törvény nem rendelkezik másképp, a földalapok az állami ingatlan átruházása során külön előírások (13) szerint járnak el. A privatizációs terv jóváhagyásáig vagy vele összhangban a földalap az ingatlant átadhatja használatra más személyeknek. 3. Ha az állami tulajdonban lévő ingatlan iránt több fizikai személy érdeklődik, a 2. bekezdés szerinti eljárás során előnyben részesülnek az addigi használók, továbbá az egyénileg gazdálkodó földművesek. A többi igénylő közül előnyben részesítendők a tartósan abban a községben lakók, amelynek kataszteri területén az ingatlanok találhatók. 4. Ha kétség merül fel, hogy esetleg olyan ingatlanról van szó, melyre ez a törvény vonatkozik, a köztársaság illetékes központi államigazgatási szervei döntenek. 14. törvénycikk 1. Ha az ingatlan tulajdonosa nem ismert, a földalapnak joga van az ingatlant megfelelő érdeklődőknek gazdálkodás céljára kiadni, s az ezért a használatért járó díj az alap jövedelmét fogja képezni mindaddig, amíg a tulajdonos nem érvényesíti az illető ingatlanhoz fűződő jogait. 2. Ha a tulajdonos érvényesíti az ingatlanhoz fűződő jogait, a földalap felmondja a bérlőnek a szerződést, a folyó év október elsejéig, egyéves felmondási határidővel, hacsak nem állapodik meg másképp a tulajdonossal. 15. törvénycikk (A tervezetnek ezt a cikkelyét a Szövetségi Gyűlés nem fogadta el.) 16. törvénycikk Területi átrendezések. 1. A területi átrendezések olyan változtatások egy bizonyos területen található földek helyi elrendezésében, amelyek célja, hogy területileg összefüggő gazdasági egységek jöjjenek létre az egyes földtulajdonosok szükségleteinek megfelelően, egyetértésükkel s a tájalakítással, környezetfejlesztéssel, és beruházásokkal kapcsolatos társadalmi igényekkel összhangban. 2. A tagosítás lebonyolításáról s ezzel összefüggésben a tulajdonosi jogok cseréjéről vagy átruházásáról, a határok kijelöléséről vagy az érintett földek tárgyi teher alá vételéről, illetve ennek megszüntetéséről a földhivatal dönt a tulajdonosok megállapodása alapján. Abban az esetben, ha a tulajdonosok nem jutnak megállapodásra, a földhivatal dönt a törvény által megszabott feltételek között. A földhivalat határozatát a felek bármelyikének kérésére bíróság vizsgálja felül. 3. A tagosítás lebonyolítását a nemzeti tanácsok törvényei szabályozzák. Negyedik rész Különleges, átmeneti és zárórendelkezések 17. törvénycikk Az élő és holt felszerelés értékének megtérítése 1. A mezőgazdasági termelés folytatásának biztosításhoz az élő és holt felszerelés, valamint készletek eredeti tulajdonosának joga van a térítésre, ha ezeket bevitte a földműves-szövetkezetbe, vagy pedig az 1948. február 25-e és 1990. január elseje közti időszakban elvették tőle. Ha az eredeti tulajdonos meghal vagy holttá nyilvánították, a 4. törvénycikk második bekezdésében felsoroltak közül a további jogosult személynek van joga térítést kérni a mezőgazdasági termelés folytatásának biztosítására. 2. Az első bekezdés szerinti térítés kötelezettsége arra a jogi személyre hárul, amely ezeket a dolgokat átvette, illetve jogi képviselőjére, mégpedig egyéves határidővel, hacsak a felek nem állapodnak meg másként. Abban az esetben, ha ez a jogi személy megtérítette az államnak az élő és holt felszerelés, valamint a készletek értékét, az állammal szemben jogosult a befizetett összegre; ezt a jogigényt a köztársaság illetékes központi államigazgatási szervénél lehet érvényesíteni az általa történő térítést követő egy éven belül. 3. A Cseh Köztársaság kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya szabja meg, hogyan kell kiszámítani az első bekezdésben említett ügyben a térítési összeget arra az esetre, ha nem bizonyítható e dolgok elvétele vagy bevitele, vagy nem állapítható meg értékük. 4. Az ellenérték nyújtása ugyanolyan vagy az eredetihez mérhető fajtájú és minőségű dologban s az elvett ingatlanrésznek megfelelő mennyiségben történik, a mezőgazdasági termelés folytatásának biztosítása céljából; ha ez nem lehetséges, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos szolgálatatások formájában a 2. bekezdésben feltüntetett jogi személy nevére, mégpedig az elvett dolgok teljes értékéig terjedően, az e törvény életbe lépésének napján érvényes árakon számítva, vagy esetleg más formában. A megállapított értékből le kell számítani annak az élő és holt felszerelésnek, valmint készleteknek az értékét, amelyek kifizetése ennek a törvénynek az életbe lépése előtt megtörtént. Ha nem születik megegyezés, javaslatra bíróság dönt. 5. Az ellenértékre való jogigény megszűnik, ha nem érvényesítik a 9. törvénycikkben megszabott határidőn belül. 17. a törvénycikk Ha a jogosult személyek többen vannak, és a dolog kiadatására való jogigényt csak egyesek érvényesítik közülük, az egész dolgot ki kell nekik adni. 18. törvénycikk (A Szövetségi Gyűlés nem fogadta el.) 19. törvénycikk (A Szövetségi Gyűlés nem fogadta el.) 20. törvénycikk Egyes használati jogok megszűnése 1. E törvény hatályba lépésének napjával megszűnnek az 1. törvénycikk 1. bekezdésében fölsorolt tulajdonhoz fűződő következő jogok: a) a szövetkezeti használati jog az olyan tulajdonosok beolvasztott földterületére, akik nem tagjai a földműves-szövetkezetnek, b) földnek és más mezőgazdasági tulajdonnak termelés biztosítása céljából történő használatára való jog (15) , c) erdőgazdasági termelés és egyéb erdőfelhasználás biztosítása céljából történő használatra való jog (16) , d) halastavak ingyenes használatára való jog (17), e) állami tulajdonban levő ingatlanok tartós használatára való jog (18) f) állami tulajdonban levő ingatlanokkaítörténő gazdálkodásra való jog (19). 2. Ha az eddigi használó és a tulajdonos közt nem született más megállapodás, e törvény hatályba lépésének napján vagy azon a napon, amelyen az ingatlant e törvény második részének értelmében kiadták, bérleti viszony keletkezik köztük, amelyet a folyó év október 1-éig lehet felmondani. A felmondási idő egy év, ha nem állapodtak meg másként, s abban az esetben, ha a terület a tulajdonos számára nem hozzáférhető, a bérleti viszony nem szűnhet meg korábban, mint hogy elvégzik a szükséges területi átrendezést. Abban az esetben, ha a jogosult személynek ennek a törvénynek az értelmében épületeket és egyéb építményeket kell kiadni, vagy ellenértékre jogosult, a bérlő számára megszabott felmondási idő nem végződhet korábban, mint hogy ezeket a jogigényeket kielégíti. 1991-ben és 1992-ben a mezőgazdasági termelést folytatni szándékozó tulajdonosok a bérleti viszonyt 1991. október 1-jével, illetve 1992. október 1-jével mondhatják fel, s a felmondást legkésőbb egy hónappal az említett időpontok előtt kézbesíteni kell. 3. Ha a földterületen kert- vagy hétvégiház-telep található, a felmondási idő azzal a nappal végződik, amikor lejár a terület ideiglenes hasznosításáról rendelkező szerződés. A bérlőnek joga van a bérlet további tíz évre való meghosszabbítására, ha a felek nem állapodnak meg másképp. A bérlőnek a bérleti idő alatt elővásárlási joga van a telekre. A bérleti díj és a vételár a talaj minőségétől s attól függ, milyen növénykultúra volt rajta a használati jog keletkezése idején. A 182/1988- as számú rendelet és a 205/1988-as számú, a megállapított ár megnövelésének lehetőségeiről szóló rendelet, amelyhez későbbi módosítások és kiegészítések csatlakoznak, ebben az esetben nem alkalmazható. 4. A 3. bekezdésben említett telek tulajdonosának joga van a jelen törvény hatályba lépésétől számított három éven belül kérni a földalaptól az illető földterületnek más állami tulajdonba levő területre való kicserélését. A csereterület nagyságának és minőségének egyeznie kell az eredetiével, s lehetőleg ugyanazon a kataszteri területen kell lennie. 5. A bérlőnek joga van a területet az ingatlan-nyilvántartás rendeltetésének megfelelően használni. A használatában levő ingatlannal köteles gondosan, rendes gazda módjára bánni, és a bérlet lejárta után az épületeket, építményeket olyan állapotban visszaszolgáltatni, amely megfelel a szokásos elhasználódásnak. 21. törvénycikk A10. és 12. törvénycikk rendelkezése szerinti pénzbeli térítésre az olyan lakó- vagy gazdasági épület tulajdonosának is joga van, amelyet a szervezet általi külön előírások (20) szerint történő használat idején lebontottak. Abban az esetben, ha ezt az épületet más jogi személy bontotta le, mint az állam, a tulajdonosnak ezzel a jogi személlyel szemben joga van anyagi térítésre, hacsak nem állapodnak meg az értékmegtérítés más módjában. 22. törvénycikk Az állandó növénykultúrák értékének megtérítése 1. Abban az esetben, ha a földterületen található állandó növénykultúrákat abban az időben telepítették, amikor azt mezőgazdasági vagy erdészeti szervezet külön előírások (20) szerint használta, ezek a terület tulajdonosának birtokába kerülnek a használat jogának megszűnésével; azonban hasznuk a művelés idején a terület használóját illeti meg. 2. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági vagy erdészeti szervezet által használatba vétel előtt a területen nem voltak más, ezekkel összevethető növénykultúrák, a használónak joga van az újonnan telepített tartós növénykultúrák értékének az ezen törvény hatályba lépésének napján érvényes áron való megtéríttetésére. 3. A tulajdonosnak, aki az eddigi használónak a 2. bekezdés szerint köteles megtéríteni az állandó növénykultúrák értékét, a javaslatára földterületét a földalap állami tulajdonban levő területre cseréli ki. Ilyen esetben az állandó kultúrák értékének megtérítése az államra hárul. 4. Ha a területen a használati jog megszűnésének napján nincsenek azokkal összehasonlítható növénykultúrák, amelyek a használati jog keletkezésének napján voltak, a földalap a tulajdonos javaslatára kicseréli a területet más olyan állami tulajdonban levő területre, amelyben az egykorival összehasonlítható növénykultúrák találhatók; ha pedig a csere nem lehetséges, a tulajdonosnak joga van a használóval szemben az állandó növénykultúrák ára közti különbözetnek az ezen törvény hatályba lépésének napján érvényes ára szerinti megtéríttetésére. A törvény befejező részét hétfői számunkban közöljük.
