Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)

1991-05-25 / 81. szám

1991. május 25. | ( ÚJSÁG ) I 3 Törvény a földhöz és egyéb Mezőgazdasági vagyonhoz fűződő tulajdonviszony rendezéséről (földtörvény) D, (Folytatás tegnapi számunkból) 10. törvénycikk Az érték megtérítése 1. A jogosult személyt megilleti azoknak a lakóépületeknek, gazda­sági épületeknek és egyéb építmé­nyeknek az ellenértéke, amelyeket nem lehet kiadni e szerint a törvény szerint. Hasonlóan a jogosult sze­mélynek kártérítés jár azért a földte­rületért, amely e szerint a törvény szerint nem adható ki, s amely he­lyett nem kapott más területet. 2. Ha a kiadandó lakó- vagy gaz­dasági épület értéke lényegesen nőtt, s ára az e törvény életbe lépé­sének napján érvényes árviszonyok szerint meghaladja az állam vagy más jogi személy által történt átvé­telkor érvényes árat, a jogosult sze­mélytől függ, átveszi-e az épületet, s megtéríti-e a kötelezett személynek az árkülönbözetet, vagy pedig az épület ellenértékét kéri. 3. Ha az átadott lakó- vagy gazda­sági épület, illetve egyéb építmény állaga annyira leromlott, hogy az e törvény hatályba lépésének napján érvényes árszabályok szerinti ára lé­nyegesen alacsonyabb, mint az épü­letnek az állam vagy egyéb jogi sze­mély általi átvételének idején érvé­nyes ár volt, a jogosult személytől függ, átveszi-e az épületet, s az épü­letnek az állam vagy más jogi sze­mély általi átvételekor érvényes ára és az e törvény hatályba lépésekor érvényes ár közti különbözetet ké­ri-e, vagy pedig az épület ellenérté­két kéri. 4. A második bekezdésben meg­szabott módon kell eljárni azokban az esetekben is, amikor a lakó- vagy mezőgazdasági célra szolgáló épü­let, illetve egyéb építmény más épü­let vagy építmény része lett. 5. Az arak megállapítása az e tör­vény hatályba lépésének napján ér­vényben levő ármegállapítási előírá­sok szerint történik. 6. Abban az esetben, ha az ingat­lan állami kiutalás révén került a jo­gosult személy tulajdonába, az érte járó az első bekezdésben említett el­lenérték csak a jogosult személy ál­tal egykor érte fizetett összegig ter­jed. 11. törvénycikk 1. A jogosult személyt megilleti a földterületen a terület állam vagy egyéb jogi személy általi átvételekor levő állandó növénykultúráknak az ellenértéke, ha a területen átadása­kor nincs az említetthez mérhető ál­landó növénykultúra. 2. Ha a földterületen, amelyet e szerint a törvény szerint ki kell adni, állandó növénykultúra található, vi­szont az állam vagy más jogi személy általi átvételekor nem volt rajta a je­lenlegihez hasonlítható állandó nö­vénykultúra, a jogosult személytől függ, átveszi-e a területet, és pénz­ben kiegyenlíti az értékkülönböze­tet, vagy pedig más földterületet kér-e; ilyen esetben a 7. törvénycikk második bekezdése alapján kell el­járni, hacsak a szerződő felek nem állapodnak meg másként. 3. Az árak megállapítása az e tör­vény életbe lépésének napján érvé­nyes ármegállapítási előírások sze­rint történik. 12. törvénycikk 1. Azoknak a földterületeknek az ellenértékét, amelyeket ennek a tör­vénynek az értelmében nem adnak ki, s amelyek helyett nem adnak más területet, az állam fizeti ki. A kész­pénzben fizetendő ellenérték nagy­ságát a Cseh Köztársaság kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya rendelet útján határozza meg. A pénzbeli ellenérték csak a kiadandó dolgok eredeti tulajdonosainak fize­tendő ki. 2. A10. és 11. törvénycikk szerinti egyéb térítéseket az a jogi személy (jogi képviselő) nyújtja, amely a dol­got birtokolja vagy az ingatlan meg­semmisülésekor birtokolta, vagy amely olyan személyre ruházta át, aki/amely az ingatlant e szerint a tör­vény szerint nem adja ki. 3. A jogosult személy az érték­megtérítésre való felszólítást legké­sőbb a 9. törvénycikkben megjelölt határidőkön belül teszi meg. Ha az értékmegtérítésre való jog a földhi­vatal vagy bíróság döntésétől függ, ez a határidő a határozat érvénybe lépésének napjától számított hato­dik hónap végén telik le. 4. A jogosult személynek járó té­rítés a felszólítás kézhez vételének napjától számított egy éven belül megtörténik. A térítési kötelezettség azokra a dolgokra vonatkozik, ame­lyek a térítésre kötelezett személy birtokában vagy esetleg e személy vagyonrészesedésben vannak, még­pedig az eredeti ingatlanok és állan­dó növénykultúrák értékéig terjedő­en, hacsak a felek nem állapodnak meg másképp. 5. A térítés módjában a jogosult személy írásos felszólításának átadá­sától számított egy éven belül meg kell állapodni, ha a jogigény kielégí­tése nem történt meg korábban. A jogosult személy beleegyezésével a vele szembeni kötelezettséget ez után az időpont után is rendezni le­het. Harmadik rész 13. törvénycikk Földalapok 1. Az 1. törvénycikk 1. bekezdésé­ben említett állami tulajdonban levő ingatlanokat olyan jogi személyek kezelik, amelyek a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Ta­nács törvényei alapján létesülnek (a továbbiakban csak „földalapok”), a következő földterületek kivételével: a) amelyeken temető található, b) amelyeket államvédelmi célok­ra jelöltek ki (10), c) amelyeket oányászat céljára je­löltek ki (11), d) amelyek külön előírások (12) értelmében védettek, e) amelyek az erdőalap részei, s nem vonatkozik rájuk a 4. törvény­cikk negyedik bekezdésében meg­adott eljárás. 2. Ha ez a törvény nem rendelke­zik másképp, a földalapok az állami ingatlan átruházása során külön elő­írások (13) szerint járnak el. A pri­vatizációs terv jóváhagyásáig vagy vele összhangban a földalap az in­gatlant átadhatja használatra más személyeknek. 3. Ha az állami tulajdonban lévő ingatlan iránt több fizikai személy érdeklődik, a 2. bekezdés szerinti el­járás során előnyben részesülnek az addigi használók, továbbá az egyéni­leg gazdálkodó földművesek. A töb­bi igénylő közül előnyben részesíten­­dők a tartósan abban a községben lakók, amelynek kataszteri területén az ingatlanok találhatók. 4. Ha kétség merül fel, hogy eset­leg olyan ingatlanról van szó, melyre ez a törvény vonatkozik, a köztár­saság illetékes központi államigazga­tási szervei döntenek. 14. törvénycikk 1. Ha az ingatlan tulajdonosa nem ismert, a földalapnak joga van az ingatlant megfelelő érdeklődők­nek gazdálkodás céljára kiadni, s az ezért a használatért járó díj az alap jövedelmét fogja képezni mindad­dig, amíg a tulajdonos nem érvénye­síti az illető ingatlanhoz fűződő joga­it. 2. Ha a tulajdonos érvényesíti az ingatlanhoz fűződő jogait, a földalap felmondja a bérlőnek a szerződést, a folyó év október elsejéig, egyéves felmondási határidővel, hacsak nem állapodik meg másképp a tulajdo­nossal. 15. törvénycikk (A tervezetnek ezt a cikkelyét a Szövetségi Gyűlés nem fogadta el.) 16. törvénycikk Területi átrendezések. 1. A területi átrendezések olyan változtatások egy bizonyos területen található földek helyi elrendezésé­ben, amelyek célja, hogy területileg összefüggő gazdasági egységek jöjje­nek létre az egyes földtulajdonosok szükségleteinek megfelelően, egyet­értésükkel s a tájalakítással, környe­zetfejlesztéssel, és beruházásokkal kapcsolatos társadalmi igényekkel összhangban. 2. A tagosítás lebonyolításáról s ezzel összefüggésben a tulajdonosi jogok cseréjéről vagy átruházásáról, a határok kijelöléséről vagy az érin­tett földek tárgyi teher alá vételéről, illetve ennek megszüntetéséről a földhivatal dönt a tulajdonosok megállapodása alapján. Abban az esetben, ha a tulajdonosok nem jut­nak megállapodásra, a földhivatal dönt a törvény által megszabott fel­tételek között. A földhivalat határo­zatát a felek bármelyikének kérésé­re bíróság vizsgálja felül. 3. A tagosítás lebonyolítását a nemzeti tanácsok törvényei szabá­lyozzák. Negyedik rész Különleges, átmeneti és zárórendelkezések 17. törvénycikk Az élő és holt felszerelés értékének megtérítése 1. A mezőgazdasági termelés folytatásának biztosításhoz az élő és holt felszerelés, valamint készle­tek eredeti tulajdonosának joga van a térítésre, ha ezeket bevitte a föld­műves-szövetkezetbe, vagy pedig az 1948. február 25-e és 1990. január elseje közti időszakban elvették tőle. Ha az eredeti tulajdonos meghal vagy holttá nyilvánították, a 4. tör­vénycikk második bekezdésében fel­soroltak közül a további jogosult személynek van joga térítést kérni a mezőgazdasági termelés folytatásá­nak biztosítására. 2. Az első bekezdés szerinti térí­tés kötelezettsége arra a jogi sze­mélyre hárul, amely ezeket a dolgo­kat átvette, illetve jogi képviselőjére, mégpedig egyéves határidővel, ha­csak a felek nem állapodnak meg másként. Abban az esetben, ha ez a jogi személy megtérítette az állam­nak az élő és holt felszerelés, vala­mint a készletek értékét, az állam­mal szemben jogosult a befizetett összegre; ezt a jogigényt a köztár­saság illetékes központi államigazga­tási szervénél lehet érvényesíteni az általa történő térítést követő egy éven belül. 3. A Cseh Köztársaság kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya szabja meg, hogyan kell kiszámítani az első bekezdésben említett ügyben a térítési összeget arra az esetre, ha nem bizonyítható e dolgok elvétele vagy bevitele, vagy nem állapítható meg értékük. 4. Az ellenérték nyújtása ugyan­olyan vagy az eredetihez mérhető fajtájú és minőségű dologban s az elvett ingatlanrésznek megfelelő mennyiségben történik, a mezőgaz­dasági termelés folytatásának bizto­sítása céljából; ha ez nem lehetsé­ges, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos szolgálatatások formá­jában a 2. bekezdésben feltüntetett jogi személy nevére, mégpedig az el­vett dolgok teljes értékéig terjedően, az e törvény életbe lépésének nap­ján érvényes árakon számítva, vagy esetleg más formában. A megállapí­tott értékből le kell számítani annak az élő és holt felszerelésnek, valmint készleteknek az értékét, amelyek ki­fizetése ennek a törvénynek az élet­be lépése előtt megtörtént. Ha nem születik megegyezés, javaslatra bíró­ság dönt. 5. Az ellenértékre való jogigény megszűnik, ha nem érvényesítik a 9. törvénycikkben megszabott határi­dőn belül. 17. a törvénycikk Ha a jogosult személyek többen vannak, és a dolog kiadatására való jogigényt csak egyesek érvényesítik közülük, az egész dolgot ki kell ne­kik adni. 18. törvénycikk (A Szövetségi Gyűlés nem fogad­ta el.) 19. törvénycikk (A Szövetségi Gyűlés nem fogad­ta el.) 20. törvénycikk Egyes használati jogok megszűnése 1. E törvény hatályba lépésének napjával megszűnnek az 1. törvény­cikk 1. bekezdésében fölsorolt tulaj­donhoz fűződő következő jogok: a) a szövetkezeti használati jog az olyan tulajdonosok beolvasztott földterületére, akik nem tagjai a földműves-szövetkezetnek, b) földnek és más mezőgazdasági tulajdonnak termelés biztosítása cél­jából történő használatára való jog (15) , c) erdőgazdasági termelés és egyéb erdőfelhasználás biztosítása céljából történő használatra való jog (16) , d) halastavak ingyenes használa­tára való jog (17), e) állami tulajdonban levő ingat­lanok tartós használatára való jog (18) f) állami tulajdonban levő ingat­­lanokkaítörténő gazdálkodásra való jog (19). 2. Ha az eddigi használó és a tu­lajdonos közt nem született más megállapodás, e törvény hatályba lé­pésének napján vagy azon a napon, amelyen az ingatlant e törvény má­sodik részének értelmében kiadták, bérleti viszony keletkezik köztük, amelyet a folyó év október 1-éig le­het felmondani. A felmondási idő egy év, ha nem állapodtak meg más­ként, s abban az esetben, ha a terü­let a tulajdonos számára nem hozzá­férhető, a bérleti viszony nem szűn­het meg korábban, mint hogy elvég­zik a szükséges területi átrendezést. Abban az esetben, ha a jogosult sze­mélynek ennek a törvénynek az ér­telmében épületeket és egyéb épít­ményeket kell kiadni, vagy ellenér­tékre jogosult, a bérlő számára meg­szabott felmondási idő nem végződ­het korábban, mint hogy ezeket a jogigényeket kielégíti. 1991-ben és 1992-ben a mezőgazdasági terme­lést folytatni szándékozó tulajdono­sok a bérleti viszonyt 1991. október 1-jével, illetve 1992. október 1-jével mondhatják fel, s a felmondást leg­később egy hónappal az említett időpontok előtt kézbesíteni kell. 3. Ha a földterületen kert- vagy hétvégiház-telep található, a fel­mondási idő azzal a nappal végző­dik, amikor lejár a terület ideiglenes hasznosításáról rendelkező szerző­dés. A bérlőnek joga van a bérlet további tíz évre való meghosszabbí­tására, ha a felek nem állapodnak meg másképp. A bérlőnek a bérleti idő alatt elővásárlási joga van a te­lekre. A bérleti díj és a vételár a talaj minőségétől s attól függ, milyen nö­vénykultúra volt rajta a használati jog keletkezése idején. A 182/1988- as számú rendelet és a 205/1988-as számú, a megállapított ár megnöve­lésének lehetőségeiről szóló rende­let, amelyhez későbbi módosítások és kiegészítések csatlakoznak, ebben az esetben nem alkalmazható. 4. A 3. bekezdésben említett telek tulajdonosának joga van a jelen tör­vény hatályba lépésétől számított három éven belül kérni a földalaptól az illető földterületnek más állami tulajdonba levő területre való kicse­rélését. A csereterület nagyságának és minőségének egyeznie kell az ere­detiével, s lehetőleg ugyanazon a ka­taszteri területen kell lennie. 5. A bérlőnek joga van a területet az ingatlan-nyilvántartás rendelteté­sének megfelelően használni. A használatában levő ingatlannal köte­les gondosan, rendes gazda módjára bánni, és a bérlet lejárta után az épületeket, építményeket olyan álla­potban visszaszolgáltatni, amely megfelel a szokásos elhasználódás­nak. 21. törvénycikk A10. és 12. törvénycikk rendelke­zése szerinti pénzbeli térítésre az olyan lakó- vagy gazdasági épület tu­lajdonosának is joga van, amelyet a szervezet általi külön előírások (20) szerint történő használat idején le­bontottak. Abban az esetben, ha ezt az épületet más jogi személy bontot­ta le, mint az állam, a tulajdonosnak ezzel a jogi személlyel szemben joga van anyagi térítésre, hacsak nem ál­lapodnak meg az értékmegtérítés más módjában. 22. törvénycikk Az állandó növénykultúrák értékének megtérítése 1. Abban az esetben, ha a földterüle­ten található állandó növénykultúrákat abban az időben telepítették, amikor azt mezőgazdasági vagy erdészeti szervezet külön előírások (20) szerint használta, ezek a terület tulajdonosának birtokába kerülnek a használat jogának megszűné­sével; azonban hasznuk a művelés idején a terület használóját illeti meg. 2. Abban az esetben, ha a mezőgaz­dasági vagy erdészeti szervezet által használatba vétel előtt a területen nem voltak más, ezekkel összevethető nö­vénykultúrák, a használónak joga van az újonnan telepített tartós növénykultú­rák értékének az ezen törvény hatályba lépésének napján érvényes áron való megtéríttetésére. 3. A tulajdonosnak, aki az eddigi használónak a 2. bekezdés szerint köte­les megtéríteni az állandó növénykultú­rák értékét, a javaslatára földterületét a földalap állami tulajdonban levő terület­re cseréli ki. Ilyen esetben az állandó kultúrák értékének megtérítése az ál­lamra hárul. 4. Ha a területen a használati jog megszűnésének napján nincsenek azok­kal összehasonlítható növénykultúrák, amelyek a használati jog keletkezésének napján voltak, a földalap a tulajdonos javaslatára kicseréli a területet más olyan állami tulajdonban levő területre, amelyben az egykorival összehasonlítha­tó növénykultúrák találhatók; ha pedig a csere nem lehetséges, a tulajdonosnak joga van a használóval szemben az állan­dó növénykultúrák ára közti különbö­zetnek az ezen törvény hatályba lépésé­nek napján érvényes ára szerinti megté­ríttetésére. A törvény befejező részét hétfői számunkban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents