Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)
1991-05-24 / 80. szám
(,--------, N I 1991. május 24. IC ÚJSÁG 5 Válságban az állattenyésztés /............................................................................................................................................ Az idő sürget Mi tagadás, a mezőgazdaság nincs rózsás helyzétben. A törzsállattenyésztés éltető eleme, a mezőgazdasági állattenyésztés jövője bizonytalan. Naponta válogatás nélkül százával vágják a teheneket és az üszőket. Eddig a megalomániás szövetkezetesítés, most pedig a privatizáció és a szabadáras piac kényszeríti térdre a gazdákat. A mezőgazdasági termékek rossz minősége, az irreális felvásárlási árak és a fizetésképtelenség valóban nem járul hozzá a várt gyors gazdasági fejlődéshez. A szarvasmarha-állomány csökkentését egyesek a túltermelés felszámolását és az önköltségek minimalizálását célzó intézkedésnek tekintik. Idöszűkében nagyobb a hibás döntések aránya. Még így is megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan azonban, hogy a fejlesztés, a tudományos kutatás mellett a már elért eredmények megőrzésére sem vagyunk hajlandók anyagiakat áldozni. Egyet viszont nem hagyhatunk figyelmen kívül: ebben az esetben élő anyagról van szó, amely pótolhatatlan... Az idő pedig tovább sürget. Állandó probléma az állami támogatás, ha úgy tetszik a dotáció megvonása. Lehet, hogy csak régi reflexekről van szó. A mezőgazdaság azonban a fejlett országokban is támogatásra szorul A kérdés: miből? Milyen veszélyekkel jár valójában ez a folyamat? - kérdeztük Psota Tibort, a Nyitrai Agrártudományi Egyetem Genetikai és Tenyésztésbiológiai Tanszékének tanárát- Felmérhetetlen károkat okoz. A következmények akkor is katasztrofálisak, ha csupán a szarvasmarhaállományt vesszük alapul. 1961 óta a tanszéken dolgozom, és aktívan részt vettem a hazai tájfajta, a szlovák tarka marha nemesítésében. A kezdetben 2200 literes évi tejhozamú fajtát többszáz szakember sziszifuszi munkája segítségével a mai országos 3700, és kísérletekben az állományszintű 5000 literes átlagra tornáztuk fel. A folyamatos teljesítménymérés, az örökletes tulajdonságok figyelemmel kísérése és eredményeinek alkalmazása a tenyésztői munkában sok-sok ember fáradozását igényli. A hazai fajta feljavítása nagy sikernek számit, hiszen a körülményeknek a leginkább megfelelő, alkalmazkodó, igénytelen, és teljesítménye - akár tej vagy húshasznáról legyen szó - a mostohább viszonyok közt is optimálisnak mondható. A kényesebb importfajták mellett is megállja a helyét. • A szövetkezetek, a gazdaságok, illetve a gazdálkodók nem önszántukból, hanem a piacon nehezen értékesíthető, esetleg, eladhatatlan produktumaik felhalmozódása miatt választották a tehenek és üszők vágóhídi értékesítését. Várható ezen a téren a közeljövőben optimális megoldás?- Optimális megoldás nincs. A pótolhatatlan veszteségeket elkerülendő, gyors és hatékony válogatásra lenne szükség. A szarvasmarha-állorriányok ma létező értékes génanyagát meg kell menteni. A konkrét adatok hiányában erre a törzstenyésztö állami vállalatok szakemberein kívül nem sokan képesek. • Ha jól tudom, a törzstenyésztö á. v. jövője bizonytalan. Mi akkor a megoldás?- Gazdasági okokból sajnos, olyan intézményrendszer szűnik meg, amely nélkül elképzelhetetlen a komoly állattenyésztői munka, ezért mindenképpen valamilyen áthidaló megoldást kell találni. A privatizáció és az üzleti tevékenység arányának növelése csupán részmegoldás, valójában csak elodázza a végleges döntéseket. Állami felügyelet és anyagi támogatás nélkül elképzelhetetlen a további működés. Nem lehet egy ország állatállományának genetikailag meghatározott értékeit a véletlenre vagy éppen a pillanatnyi piaci helyzet kénye-kedvére bízni. • Segíthet ezen az áldatlan állapoton az állatok tenyésztésével kapcsolatos új törvény?-Azt hiszem, erről más fórumon kell dönteni. Mindenképpen bonyolítja a helyzetet, hogy a mezőgazdaságban végbemenő privatizációs folyamatok egyáltalán nem kedveznek a valóban komoly minőségi változásoknak. Nincs „felesleges“ pénz sem a szolgáltatásokra, sem a kitűnő tenyészállatok vásárlására. Ez az út most nem vezethet fejlődéshez. • Miben segíthet az egyetem?- Mindenekelőtt a szakemberek új generációját szeretnénk útjára bocsátani. Igyekszünk olyan szakembereket nevelni, akik nemcsak lekszikális, hanem konkrét gyakorlati tudással is rendelkeznek, aktívan reagálnak a felmerülő problémákra, képesek az adott helyzetben megtalálni a megoldást és megvalósítani reális elképzeléseiket Állami támogatás nélkül viszont ez nehezen elképzelhető, hiszen hosszú, lassan megtérülő folyamatról van szó. SZTRUHÁR GYŐZŐ A Szőgyéni Földműves-szövetkezet gesztorszerepben Tank; helyett traktor A szőgyéni szövetkezet a John Deere Export cég nyugat-szlovákiai gesztora. Az amerikai cég gépbemutatóját - mint arról lapunkban beszámoltunk - áprilisban rendezték. A bemutatott gépek iránt mintegy 150 hazai vállalat tanúsított érdeklődést. A szőgyéni szövetkezet megbízást kapott az amerikai cégtől a behozatal, a szaktanácsadás és a szervizszolgálat megszervezésére. A világszínvonalú gépek kedvező hitelre is megvásárolhatók, ötéves fizetési határidővel, 10 százalékos kamatra. A vetőmagok és vegyszerek fizetési határideje egy év. A bemutatott gépek közül a résztvevők legérdekesebbnek a traktorokat, a földmegmunkáló gépeket, a gabonakombájnt és a vetógépeket találták. A gép használata növeli a munka termelékenységét, csökkenti az energiaigényt és környezetkímélő jellegű. Az Érsekújvári, a Komáromi és a Lévai járás 11 mezőgazdasági vállalata már ebben az évben alkalmazza a bemutatott gépek némelyikét - a piaci versenyképesség egyik hathatós eszközeként. A rendezvényen a mezőgazdasági vállalatok vezetőin kívül megjelentek a nehézgépiparéi is. Lehetséges, hogy a jövőben tankok helyett nálunk is hasonló, modern, nagy hatásfokú és környezetkímélő gépeket fognak gyártani? SZAMÁK ESZTER „Ideológiamentes“ ellenség Az ember sok mindenről olvas a külföldi lapokban. Olyan dolgokról is, amelyektől aztán hetekig, hónapokig nem tud szabadulni. Mígnem valami arra készteti, hogy közreadja amit megtudott, és ami erről eszébe jut... így például azt, hogy Moszkva csatornarendszerét titokzatos szörnyek, vörösesszürke patkányok lepték el, melyek testhossza eléri az egy métert, magasságuk a hetven centit. Tavaly fedezték fel őket, amikor a bestiák rátámadtak a gázvezetéket javító szerelőkre. A munkásoknak kezdetben senki sem hitt, ám a képtelen történetet újabb és újabb hasonló hírek erősítették meg. A patkányok idővel elömerészkedtek a föld alól, megjelentek a szeméttelepeken majd a húskombinátok környékén. Visszaszorításuk és pusztításuk szinte lehetetlen, mert nem árt nekik a méreg sem. Ezért Moszkva város tanácsa úgy döntött, hogy az óriási patkányokkal a föld alatti járatokon, csatornákban, metróalagutakban, telefonvezeték-aknákban kell felvenni a közvetlen harcot. Először elfogtak három szörnyeteget. Elképesztő dolgokat tapasztaltak: egy-egy patkány súlya 25-30 kiló volt, centiméteres fogukkal átharapták a ketrecek rácsát, adaptációs képességük és tanulékonyságuk felülmúlta a kutyákét és az emberszabású majmokét. Sikerült kideríteni, hogy a rágcsálók fokozott sugárzás, különböző vegyi anyagok és elektromágneses terek hatására, génmutáció miatt váltak ilyen félelmetessé. Közben a helyzet egyre tarthatatlanabbá vált. A felszínen csak-csak sikerült megfékezni a patkányok rohamos szaporodását, de a föld alatt minden mesterkedés hiábavalónak bizonyult. A patkányok ma is elrágják a telefonkábeleket, megrongálják a metró jelzőberendezéseit, a szeretők pedig félnek lemenni az aknákba. A patkányokkal az,.afgán veteránok“ vették fel a harcot. Az osztag ügyeletesei nap mint nap leszállnak a föld alá, pusztítják az útjukba kerülő patkányokat, felégetik a legutóbbi őrjáratuk óta készült fészkeket. Nincs könnyű dolguk. Moszkva alatt annyi titkos csatorna, járat, kommunikációs rendszer húzódik, hogy lehetetlen felderíteni valamennyit. Vannak ugyan tervrajzok és térképek, de azok szinte hasznavehetetlenek, mivel az ellenség megtévesztése végett nem ott vannak a járatok, ahol a térkép mutatja. Most a patkányok a haszonélvezői az egykori katonai éberségnek. Lám, lám az évtizedeken át kitartóan emlegetett titkos ellenséget végül is sikerült tetemre hívni: felfedte kilétét! S ha számításba vesszük, hogy egy patkánypár évente 800 utódot is képes nemzeni. - a Kelet-Európából hazarendelt katonaságot talán mégsem kell leszerelni. Felveheti, sót fel kell vennie a harcot a legádázabb „ideológiamentes" ellenségükkel, hiszen a fővárosban (és más településeken is) több a patkány, mint Moszkva lakossága, és a szörnyek az élelem 30 százalékát is felzabálják... Jelenleg nem a patkányok eszik a mérget, mert nincs mivel (korpa, cukor, olaj) összekeverni, hanem a patkányirtókat és az éhező lakosságot eszi a méreg.-kl-Méhészsarok Vándoroltatás + megporzás = jövedelmezőség A méhészet gazdaságosságát a főhordás határozza meg. Ideális lenne tehát a méheket természetes körülmények között úgy elhelyezni, hogy több föhordást használhassunk ki. Mivel a gyakorlatban kevés ilyen lehetőség van, a legtöbb esetben szükségessé válik a méhek vándoroltatása, elsősorban virágporra, mézeltetésre és nem utolsósorban a mezőgazdasági kultúrák megporzására. Ha eszerint elemezzük a vándoroltatást és gazdaságosságát, kiderül, hogy az egyik szempont a másikat kölcsönösen kiegészíti. Röviden ismertetném az összefüggéseket. A virágpor (méhkenyér) biológiai feltétele a méhek tavaszi fejlődésének. Semmilyen mesterséges táp nem pótolja a méhek szaporodásához és fejlődéséhez szükséges aminosavakat, fehérjéket, vitaminokat, valamint egész sor természetes bioaktív anyagot. Egyszóval a virágpor utáni vándoroltatás amely a legtöbbször jó- közepes természetes nektárforrást is jelent (pl. fűz-, gyümölcsfa) - az egészséges és erős méhcsalád kifejlődéséhez járul hozzá. Sőt, az olajrepce esetében hármashatást is eredményezhet. Az olajrepce ugyanis bőséges virágport és nektárt szolgáltat, amely ideális feltételek mellett kötöttebb talajon és optimális (28 °C) hőmérsékleten még 8-14 kg-os mézhozammal is meglepheti a méhészt. A harmadik, közvetett haszon pedig a megporzással történő 2-3-szoros terméstöbblet. A mézeltetéshez tehát feltétlenül szükséges a bőséges nektárforrás utáni vándoroltatás, amely azonban csak akkor lesz eredményes, ha erős családok állnak a méhész rendelkezésére. Néhány tájékoztató adat a gyakorló méhészek számára a családok állapotának megítéléséhez a fenológiai (természetnaptár) megfigyelések alapján. 5-6 keretfiasítás, kb. a cseresznye virágzásakor: 9 léputca takarása méhekkel a vadgesztenye virágzásakor: mézkamrás vagy fekvökaptárokban fészekszélesítés május 8-12 között - természetesen a családok fejlettségi fokának alapján, mert a túlzsúfolt család mézkamranyitása indokoltabb korábbi időben, hiszen a rajzási ösztön megelőzéséhez is szolgál. Rövid ismertetőmben szerettem »volna felhívni méhésztársaim figyelmét néhány méhészfogásra és a méhek vándoroltatásának fontosságára. Végezetül felhívnám a figyelmüket arra a jelenlegi piacgazdasági tényre, hogy a konkurens méhészet eredményességének a méz minősége lesz a függvénye, s nem csupán a külföldi, hanem a hazai piacon is! Méhészetünk jelenleg mély válságban van. A hozzá nem értés, a minden áron való meggazdagodásra törekvés, a természet devasztálása juttatta ide a valamikor virágzó európai, mi több világszínvonalú szlovákiai méhészetet. " ZÁBRENSZKY IMRE Húsfogyasztás és koleszterinszint ... jobb mint a csirke vagy a hal Nemzetközi viszonylatban is élénk figyelmet keltett táplálkozástudományi körökben - az a hír, hogy amerikai kutatók megállapították: a sovány marhahús fogyasztása lényegesen egészségesebb, mint a csirke vagy a hal. A houstoni Baylor College of Medicine és a Texas AM University tudósai által végzett vizsgálatokhoz magas koleszterinszintű résztvevőket választottak ki. A kutatók a vizsgálati alanyok felének mindennap marhahúst adtak enni, négy héten keresztül, míg a kontrollcsoport csirkét, illetve halat fogyasztott. A négy hét elteltével megállapították, hogy bár mindkét társaság tagjainál csökkent a vér koleszterinszintje, mégis a marhahússal tápláltaknál, több nagy sűrűségű zsírt, úgynevezett jó koleszterint (HDL-t) találtak, amely egyes orvosszakértői vélemények szerint segít a vér tisztításában. A kis sűrűségű zsír, a „rossz“ koleszterin (LDL) azonos szintre esett vissza mindkét csoportnál. Az amerikai kutatók azt feltételezik, hogy az LDL a felelős a káros élettani hatású zsírlerakódásokért, így az érfalak szűküléséért az infarktus kialakulásáért, (American Medical Journa') Otto Vesely felvétele
