Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)

1991-05-24 / 80. szám

1991. május 24.

Törvény a földhöz és egyéb mezőgazdasági vagyonhoz fűződő tulajdonviszony rendezéséről (földtörvény) I.

A Cseh és Szlovák Köztárasaság Szövetségi Gyűlése arra törekedve,

hogy enyhítse egyes olyan vagyoni sérelmek következményeit, amelyek az 1948 és 1989 közti időszakban mezőgazdasági és erdőtulajdonnal rendelkezők kárára történtek,

hogy javulást érjen el a mezőgazdasági és erdőterületről való gondoskodásban a földhöz fűződő eredeti tulajdonjog visszaállításával és a vidék gazdasági fejlődésével kapcsolatos igényekkel, valamint a tájnak, s az emberi környezetnek az alakításával összefüggő igényekkel összhangban módosítsa a földhöz fűződő tulajdonviszonyt, a következő törvényt hozta:

Első rész

1. törvénycikk

A törvény hatálya

1. A törvény a következőkre vonatkozik:

a/ olyan földterületre, amely a mezőgazdasági földalapot képezi, vagy beletartozik 11/ és az ebben a törvényben rögzített olyan földterületre is, amely az erdőalap részét képezi /2/ /a továbbiakban csak „földterület”/,

b/ eredetileg földművesgazdasághoz tartozó lakóépületekre, gazdasági épületekre és egyéb építményekre, beleértve a beépített területeket is,

c/ mező- és erdőgazdasági termelésre szolgáló vagy velük kapcsolatos vízgazdálkodással összefüggő gazdasági épületekre és építményekre, beleértve a beépített területet is,

d/ a 17. törvénycikkben feltüntetett egyéb mezőgazdasági tulajdonra.

2. A törvény szabályozza a föld tulajdonosainak, eredeti tulajdonosainak, használóinak és bérlőinek a jogait és kötelességeit, továbbá az államnak a földterületekhez fűződő tulajdon- és használati jog módosítására vafó illetékességét.

3. Ha a jelen törvény nem rendelkezik másként, az első bekezdésben feltüntetett tulajdonhoz fűződő jogviszonyt külön jogszabályok határozzák meg.

Alapvető rendelkezések

2. törvénycikk

1. A tulajdonoson kívül a föld használatára más személyeknek csupán a tulajdonossal kötött szerződés alapján, vagy pedig a földalappal kötött szerződés alapján van joguk.

2. A földterületek tulajdonosa tulajdonosa a rajtuk levő növénykultúráknak is; ez a rendelkezés nem érinti a földműves-szövetkezeteknek a tagjaik földjén levő növénykultúrákra való jogát, amelyet a földműves-szövetkezetekről szóló jogszabályok tartalmaznak /3/. A szerződés alapján művelt földterületek esetében az állandó növénykultúrákon kívüli növényzetek tulajdonosa a használó, ha e kérdésben nem állapodik meg másképp a tulajdonossal.

3. törvénycikk

Földterületet nem lehet devizakülföldiekre átruházni.

Második rész

4. törvénycikk

1. Jogosult személynek a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság olyan állampolgára tekintendő, akinek állandó lakhelye az ország területén van, s akinek a földje, valamint az eredeti gazdaságához tartozó építmények a 4.b törvénycikk első bekezdésében megjelölt módon 1948. február 25-e és 1990. január elseje között szálltak át az államra,

vagy más jogi személyekre.

2. Ha az első bekezdésben említett személy a 9. törvénycikkben megadott határidő letelte előtt meghal, vagy ennek a határidőnek a letelte előtt holttá nyilvánították, jogosult személyeknek — feltéve, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság állampolgárai és állandó lakhelyük az ország területén van — sorrendben a következő fizikai személyek tekintendők:

a/ a hagyatéki eljárás során bemutatott végrendelet szerinti örökös, akire a teljes örökség szállt,

b/ végrendelet szerinti örökös, aki tulajdont örökölt, de csupán örökrészének megfelelő arányban; ez nem érvényes arra az esetre, amikor a végrendelet szerinti örökösre csak egyes vagyontárgyak tulajdonjoga vagy jogok szálltak át; ha az örököst a végrendelet szerint csak az olyan ingatlanok bizonyos része illeti meg, amelyekre a kiadási kötelezettség vonatkozik, csupán erre az ingatlanrészre jogosult,

c/ az első bekezdésben megadott személy gyermekei és házastársa, mindnyájan egyenlő mértékben; ha a gyermek a kilencedik törvénycikkben megszabott határidő letelte előtt meghalt, helyébe jogosult személyként annak gyermekei, s ha közülük meghalt valaki, annak a gyermekei lépnek,

d/ az első bekezdésben megadott személy szülei,

e/ az első bekezdésben megadott személy testvérei, s ha közülük meghalt valaki, helyébe jogosultként annak gyermekei lépnek. v

3. A 4.b törvénycikk első bekezdésének h/ pontjában megjelölt esetekben jogosult személyeknek az ott felsoroltak számítanak; a második bekezdés c—e pontjaiban foglalt rendelkezés ugyanígy érvényes.

4.a törvénycikk

Kötelezett személyek

1. Kötelezett személyek az állam és azok a jogi személyek, amelyek e törvény hatályba lépésének napján a dolgot birtokolják a következők kivételével

a/ olyan részben külföldi tulajdonban levő vállalatok és kereskedelmi társaságok, amelyek társtulajdonosai vagy részvényesei fizikai személyek. Ez a kivétel nem érvényes a jogi személyektől 1990. október elseje után a tulajdonukba került dolgok esetében,

b/ idegen államok.

2. A kötelezett személy köteles az ingatlannal a jogosult személynek való kiadásáig rendes gazda módjára gondosan bánni, s e törvény hatályba lépésének napjától nem ruházhatja át másra a dolgokat, részeiket és tartozékaikat. Az ilyen jogügyletek érvénytelenek. Az annak a kárnak a megtérítésére való jogigényt, amelyet a kötelezett személy a jogosult személynek ezeknek a kötelességeknek az elmulasztásával okoz, a 25. törvénycikk tartalmazza, és elvitathatatlan.

4.b törvénycikk

Az ingatlan átadása

1. A jogosult személyeknek ki kell adni azokat az ingatlanokat, amelyek az államra vagy más jogi személyre az alábbiak következtében szálltak át:

a/ vagyonvesztést vagy vagyontárgy elvesztését kimondó határozat vagy büntetőeljárás révén való vagyonelkobzás és esetleg korábbi jogszabályok értelmében szabályosnak minősülő büntetőeljárás, ha az ítéletet külön jogszabály /5/ tette semmissé.

b/ a 142/1947-es számú, az első földreformot revideáló vagy a 46/1948-as számú, az új földrefomról szóló törvény élteimében ellenszolgáltatás nélküli elvétel,

c/ a Polgári Törvénykönyv 453.a törvénycikke vagy a 87/1950-es számú törvény 287.a törvénycikke szerinti eljárás, a 67/1952-es sz. törvény értelmében, d/ ellenszolgáltatás nélküli elvétel a

81/1949-es sz., a volt úrbéri birtokok, komposszesszorátusok és hasonló jogi intézmények legelőterületeinek jogviszonyát módosító SZNT-törvény értelmében,

e/ ellenszolgáltatás nélküli elvétel a 2/1948-as sz., a volt úrbéri birtokok, komposszesszorátusok és hasonló intézmények közösen használt erdeihez fűződő jogviszonyt módosító és művelésükről rendelkező SZNT-törvény értelmében,

f/ az országból való elköltözés esetén a követelés érvényesítésére vonatkozó rendeletek és egyezmények /ún. lemondási nyilatkozat/,

g/ amiatt, hogy a külföldön tartózkodó állampolgár ingatlanát az ország területén hagyta,

h/ ingatlanajándékozási szerződések, amelyeket az ajándékozó szükséghelyzetben kötött,

i/ állami követelés érvényesítése céljából tartott árverés,

j/ bírósági határozat, amely érvénytelennek tartotta azt a vagyonártuhárási szerződést, amellyel az állampolgár külföldre való távozása előtt másra ruházta át a dolgot, ha az érvénytelenné nyilvánítás oka az ország elhagyása volt, vagy esetleg az ilyen szerződést a többi fél ismerte el érvénytelennek; ilyenkor az említett szerződés szerinti új tulajdonosa tekintendő jogosult személynek abban az esetben is, ha ez a szerződés nem lépett életbe,

k/ szükséghelyzetben, szemmel láthatóan előnytelen feltételekkel kötött eladási szerződés,

1/ hagyatéki eljárás során szükséghelyzetben az örökségről való lemondás,

m/ ellenszolgáltatással történt kisajátítás, ha az ingatlan megvan és sohasem szolgált arra a célra, amelyre kisajátították,

n/ az ellenszolgáltatás kifizetése nélküli kisajátítás,

o/ az akkor révényes jogszabályokkal ellentétben történt államosítás,

p/ ingatlan jogi indok nélküli átvétele,

r/ politikai üldözés /x/ vagy olyan eljárás, amely sértette az általánosan elismert emberi jogokat és szabadságjogokat haj,

s/ szövetkezeti tulajdonba külön előírások alapján fxxx/ történt adás.

2. Hasonló az eljárás azokban az esetekben is, amikor fizikai személynek külön előírások /22/ alapján elkobzott mezőgazdasági vagyonra keletkezett jogigénye.

3. Olyan földet, amely a negyedik bekezdés b pontjában és az ötödik bekezdésben megjelölt módon szállt át az államra, mezőgazdasági terület esetében 150 hektárig terjedően lehet kiadni, s az átadott terület egyébként sem haladhatja meg a 250 hektárt, függetlenül attól, hogy egy jogosult személy kapja-e vagy többen közösen.

4. A jogosult személy az ingatlan átvétele után köteles kifizetni az államnak az egykori árnak, amelyen kapta, az esetleg még le nem törlesztett részét; ugyanígy köteles visszatéríteni azt a vételárat vagy kárpótlási összeget, amelyet az állam vagy más jogi személy az ingatlan átvételekor kifizetett neki. A fizetési határidőt a földhivatal határozza meg.

5. Ha az állam általi átvétel napján az ingatlant pénzinzétek követelése terhelté, amelyet külön jogszabályok alapján rendeztek, a jogosult személy megtéríti azt a részt, amelyet az állam ily módon kifizetett.

6. Ha az ingatlanok községi tulajdonba kerültek, a jogosult személynek a jelen törvény szerint a községgel szemben áll fenn jog igénye.

7. Ha az ingatlant más személy adja át, mint az állam, ennek a személynek jogigénye keletkezik a dolog megvásárlásakor fizetett vételárra. Ezt a jogigényt a köztársaság illetékes államigazgatási szervénél kell érvényesíteni.

5. törvénycikk

1. Vagyonjogi sérelmeknek, amelyek némely jogszabály különleges érvényesítése vagy más okok miatt csak a Cseh Köztársaság vagy a Szlovák Köztársaság területén keletkeztek az enyhítése a Cseh Nemzeti Tanács vagy a Szlovák Nemzeti Tanács külön törvényei által történik.

5. a törvénycikk

1. A bíróság az eredeti tulajdonos javaslatára abban az esetben dönthet úgy, hogy rá száll az olyan fizikai személy személyes használatában levő ingatlan feletti tulajdonjog, aki az államtól jutott hozzá, arra viszont a 4. törvénycikk első bekezdésében leírt körülmények között szállt át, ha ez a fizikai személy a dologhoz vagy az akkor érvényes jogszabályokkal ellentétes módon, vagy pedig jogtalanul előnyben részesítve jutott. Ez a rendelkezés alkalmazandó azoknak a hozzátartozóknak az esetében is, akikre ez a fizikai személy a tulajdont átruházta. Az ilyen javaslat jogával 1992. december 31-ig élni kell, különben elévül a jogigény.

2. Az olyan fizikai személy, akinek a tulajdonjoga az első bekezdés szerint átszállt az eredeti tulajdonosra, az állammal szemben jogosult a vételárnak és az ingatlanba célszerűen beruházott öszszegnek a megtérítésére. A jogigényt a köztársaság illetékes központi államigazgatási szervénél kell érvényesíteni. Ilyen esetben az államnak az eredeti tulajdonossal szemben jogigénye van arra az ingatlanba célszerűen beruházott összegre, amelyet az előző mondat szerint a fizikai személynek megtérített.

6. törvénycikk

1. A jogosult személy jogigényét a földhivatalnál érvényesíti és egyúttal felszólítja a kötelezett személyt az ingatlan átadására. A kötelezett személy a felszólítás átvételének napjától számított hatvan napon belül megállapodást köt a jogosult személlyel az ingatlan átadásáról.

2. A megállapodást a földhivatalnak kell jóváhagynia határozattal.

3. A földhivatalnak a megállapodást jóvá nem hagyó határozatát a megállapodást kötő felek bármelyikének javaslatára bíróság vizsgálja felül. Ha a bíróság nem hagyja jóvá a megállapodást, visszaadja az ügyet a földhivatalnak döntés végett.

4. Ha nem jön létre megállapodás az első bekezdés szerint, a földhivatal dönt a jogosult személynek az ingatlanra való tulajdonjogát illetően.

5. Ha feltétlenül szükséges, a földhivatal tárgyi megterhelést rendelhet el vagy oldhat fel az átadott ingatlanon, esetleg egyéb intézkedéseket rendelhet el a környezetnek vagy más tulajdonosok fontos érdekeinek védelmére.

6. A földhivatalnak a 3., 4. és 5. bekezdésben szereplő határozatát a felek bármelyikének kérésére bíróság vizsgálja felül.

6. a törvénycikk

1. Az ingatlanok kiadásával kapcsolatban illetékek nem róhatók ki.

2. A jogainak a kötelezett személlyel szemben e szerint a törvény szerint való érvényesítésére törekvő jogosult személy mentesül a bírósági illetékek fizetése alól.

3. A dolgok felértékelésével, a parcellák azonosításával és földterületek kimérésével kapcsolatos költségeket az állam viseli.

7. törvénycikk

1. A földterület vagy részei nem adhatók ki abban az esetben, ha

a/ a földterülethez személyi használati jog fűződött azoknak az eseteknek a kivételével, amikor ez a jog az 5.a törvénycikkben feltüntetett körülmények közt keletkezett

b/ a földterületen temető található

c/ ha a földterületet az államra való átszállás vagy állami tulajdonba, illetve más jogi személy tulajdonába való vétel után beépítették, akkor adható ki, ha az építmények nem akadályozzák a terület mező- vagy erdőgazdasági célra való felhasználását.

d/ a területen kert- vagy hétvégiháztelek létesült,

e/ a területen testnevelési és sportlétesítmények találhatók.

2. Az első bekezdésben feltüntetett esetekben a jogosult személyre más állami tulajdonban levő földterületeket kell díjmentesen átruházni az eredeti területével megegyező teljedelemben és minőségben, ha csak lehetséges, ugyanabban a községben, ahol az eredeti területek túlnyomó többsége található, ha ezzel a jogosult személy egyetért.

3. Abban az esetben, ha az államra való átszállás vagy állami tulajdonba, illetve más jogi személy tulajdonába való vétel után a földterület hasznosítását külön jogszabályok értelmében korlátozták azzal, hogy államvédelmi célra fog szolgálni /7/, vagy bányászati célra jelölték ki /8/, természetvédelmi területen, védett termőhelyen, védett parkban, védett kertben, védett tanintézményterületen, első díszforrásvédelmi övezetben vagy természeti képződmény védelmi övezetében található, vagy táj jelentős eleme, a jogosult személy döntésétől függ, hogy az eredeti terület kiadását fogja-e kérni vagy más állami tulajdonban levő földterület rá való átruházását. Ha a jogosult személy más földterületet kér, a második bekezdés szerint kell eljárni.

4. Eredetileg földművesgazdasághoz tartozó lakóépületet, gazdasági épületet vagy egyéb építményt abban az esetben nem lehet kiadni, ha az alapvető átalakítással annyira elvesztette eredeti építészeti-technikai jellegét, hogy már nem függ össze a mezőgazdasági művelés tárgyával.

5. A műemléknek nyilvánított ingatlan addig nem adható ki, amíg a műemlékek kezeléséről és védelméről törvény nem születik.

8. törvénycikk

Párhuzamos jogigények

Ha a 4.b törvénycikk első bekezdése szerint jogosult személyeknek párhuzamosan keletkezik jogigényük, azt illeti meg közülük az eredeti ingatlanhoz való jog, aki a tulajdonát az állam egyoldalú aktusa következtében veszítette el. Ha ilyen módon fokozatosan több jogosult személy vesztette el tulajdonát, ez a jog azt illeti meg közülük, akinek a tulajdona korábban veszett el, hacsak nem állapodnak meg másként. A többi jogosult személynek ilyen esetben a hetedik törvénycikk második bekezdése szerinti földterület-átruházásra vagy pénzbeli ellenértékre van joga.

9, törvénycikk A jogigény

érvényesítésének

határideje

1. Ingatlannak a 4. törvénycikk szerinti kiadására való igényét a jogosult személy 1992. december 31-ig érvényesítheti. A 4.b törvénycikk első bekezdésének a/ pontja értelmében a határidő azon határozat hatályba lépésének napjától számítódik, amely az ítéletet megszüntette, ha ez a határozat a jelen törvény életbe lépésének napja után születik. A jogigény határidőn belüli érvényesítésének elmulasztásával a jogigény megszűnik. Az írásos bizonyítékok földhivatalban való előterjesztésének határidőit illetően az általános közigazgatási előírások mértékadóak.

2. Ha az ingatlant a 8. törvénycikk alapján adták ki, azok a személyek, akiknek az első bekezdésben megjelölt határidőn belül érvényesített jogigényét nem elégítették ki, ezt a jogigényt bírósági úton érvényesíthetik azok ellen a személyek ellen, akiknek az ingatlant kiadták, mégpedig az első bekezdésben megjelölt határidő letelte után hat hónapon belül.

A törvény befelyező részét holnapi számunkban közöljük.