Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)
1991-05-23 / 79. szám
I ( ÚJSÁG )1 1991. május 23. Szakításpróba az ungi földeken Kilátástalan helyzet A hetvenes évek közepétől négy falu - Csicser, Mokcsakerész, Mogyorós és Feketemező - határát közös földműves-szövetkezet egyesítette. Tavaly március 8-án azonban az egykor külön gazdálkodó szövetkezetek tagsága úgy döntött, hogy kiválnak a csicseri közösből, s ez meg is történt, egyik napról a másikra. Az egymással tőszomszédságban lévő Mokcsakerész, Mogyorós és Feketemező szövetkezet dolgozói kivették a maguk részét a 3530 hektáros gazdaságból, és 1530 hektáron külön közös mezőgazdasági szövetkezetét hoztak léire. A válás azonban mindig gonddal, olykor viszálykodással jár. Nincs ez másként az Ung vidéki szövetkezetek esetében sem. Azon a március eleji napon ugyanis a válás kimondásán kívül semmi sem dőlt el a csicseri szövetkezetben. Bár a gyűlés résztvevői hoztak olyan határozatot, hogy a vagyonelosztás a redukált hektárok alapján történjék, de másban nem egyeztek meg. A jelenlevők többsége mégis elégedetten tért haza, hiszen szerintük már az is jó eredménynek számított, hogy kimondták a válást. Csakhogy ez már több mint egy évvel ezelőtt történt. Azóta pedig folyik a huzavona a vagyonelosztás körül.- Mi már június végén bejegyeztettük magunkat a cégbíróságon, és kértük a mokcsakerészieket, hogy tegyék meg ezt ők is - mondta Brutovszky Miklós, a csicseri szövetkezet fiatal elnöke, akit a nevezetes márciusi taggyűlésen választottak a szövetkezet élére. - így augusztus 20-a körül megtörténhetett a szövetkezeti vagyon törvényes elosztása. Egyszerűen elváltak, de nem jegyeztették magukat, sőt, a könyvelést is magukkal vitték. Közben elmaradt az adósság törlesztése is, a bank pedig - amig nem rendeződnek a vagyonelosztás körüli dolgok - leállította a pénzfolyósítást. Tulajdonképpen csak arról tudunk, amiről a könyvelőség nagynehezen tájékoztat bennünket. Az pedig nem sok. Hát így állunk. A bérekre valahogy összekaparjuk a pénzt, de másokkal szemben fizetésképtelenek vagyunk.- Tulajdonképpen mi az oka annak, hogy ilyen hosszú ideje húzódik a két fél közötti vagyonelosztás?- Csekély, 0,11 százalékon múlik az egész. A mezőgazdasági terület alapján a mi részesedésünk 50,11 százalék lenne. Ez a többlet okozza a huzavonát. Ilyen feltételek mellett a delimitációs bizottság egyes tagjai nem hajlandók velünk asztalhoz ülni. Csupán a gépek elosztása történt meg, mert e miatt nem szünetelhet a termelés. Az embereknek élniük kell valamiből... XXX Feketemező, Mokcsakerész és Mogyorós külön vált tagsága Eötvös Ödönt, a korábbi közös szövetkezet volt agronómusát választotta meg elnöknek. Ö eképpen vélekedett:- Jövőnk szinte kilátástalan, de nem reménytelen, bár jelen pillanatban fizetésképtelenek vagyunk. Nem tudjuk, mennyi a vagyonunk, hitelünk...- Miért, hiszen a volt szövetkezet könyvelése a maguk kezében van?- Igen, csakhogy nem tudjuk, mi és mennyi a mienk. A gépek szétosztása ugyan megtörtént, a többi ingó és ingatlan pedig maradt abban a gazdaságban, ahol korábban is volt. Nekünk a soha nem tatarozott, elavult gazdasági épületek maradtak. Ezeket kellene rendbe hozni, ilyen helyzetben viszont beruházásokra nem is gondolhatunk. Októberben jegyeztettük magunkat.- Akkor mi akadályozza a közös vagyon reális szétosztását?-Az, hogy a földterület szerint történő szétosztás esetén mi sokkal kevesebbet kapnánk a kelleténél, holott az évek során együtt tettünk szert a meglévő javakra. Együtt hoztuk össze a jelenlegi vagyont. Tehát egyenlő arányban kell azt szétosztani. A korszerű gazdasági épületek is ott épültek, vagyis a nagyobb beruházások ott maradnának. Nekünk rengeteg befektetésre van szükségünk, hogy talpra tudjunk állni. Talán kissé sötét képet festettünk, de hát jelenleg ilyen a valós helyzet. A fő feladat mégis a konfliktusok mielőbbi megszüntetése és a megegyezés. Úgy gondolom, keveset ér az a 0,11 százalék vagyontöbblet, ami a föld területe alapján a csicseriek oldalára billenti a mérleg nyelvét, s amely a kölcsönös bizalmatlanság, az egy éve folyó kicsinyes elszámolás okozója. Vagy talán csak a jószándék hiányzik? KATÓCS GYULA Vegyszermentes termesztés: Alacsonyabb nitráttartalom A tavaszi időszakban a primőrök olyan vitaminokat és ásványi sókat, valamint fehérjéket tartalmaznak, amelyeket szervezetünk nem nélkülözhet. A műtrágyák és növényvédő szerek helytelen használata esetén káros anyagok is fölhalmozódnak a termésben. Ezért nagy jelentősége van a tudományosan megalapozott környezetkímélő, integrált és a vegyszermentes (bio-) termesztésnek. Széles körű ismereteken és vizsgálatokon alapuló szaktanácsadásra van szükség ahhoz, hogy a megtermelt zöldségek vegyszer- és káros nitrát-, nitrittartalomtól mentesek legyenek. A szakszerűtlenül termesztett, nitrát- és nitrit-tartalommal rendelkező, drágán vásárolt zöldségek különösen veszélyesek lehetnek a gyermekek számára! Káros hatások A fejlett mezőgazdasággal rendelkező európai országokban mérik a zöldségek nitráttartalmát. Ha a határértéket meghaladja - legyen az hagyományos, integrált vagy biotermék - kizárják a forgalomból. A hui.iántoxikológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a csecsemők methemoglobinanemiáját a szervezetbe jutó nagy mennyiségű nitrát okozza. A nitrát a vér vasatomját alkalmatlanná teszi az oxigén szállítására. A csecsemők érzékenyebbek, mint a felnőttek. Ha a methemoglobinaminok aránya eléri a 30 százalékot, roszszullétet, fejfájást, fáradékonyságot okoznak. 70 százalékos arány esetében pedig fulladás következhet be. \ Genetika és agrotechnika Haszonnövényeink a nitrogént nitrát és ammónia formában veszik fel. Az ammónia nem halmozódik fel nagyobb mennyiségben. A nitrát azonban igen, főleg ha a feldolgozását, átalakulását segítő elemek, tényezők tevékenységét valami akadályozza. A növényekben a nitrát és a nitrit felhalmozódását genetikai és külső környezeti tényezők befolyásolják. Nitráttartalom alapján a zöldségfélék öt csoportba sorolhatók:- 200 mg/kg-nál kevesebb: burgonya, paradicsom, paprika, kelbimbó, zöldborsó, zöldbab, cikória, spárga és csiperke.- 200-500 mg/kg között: vöröshagyma, feketegyökér, uborka, tojásgyümölcs, karfiol, brokkoli és dinnye,- 500-1000 mg/kg között: sárgarépa, leveles kel, fejes kel és vöröskáposzta.-100-2500 mg/kg között: póréhagyma, petrezselyem, zeller, saláta, karalábé, rebarbara/- 2500 mg/kg /elett: fejes saláta, spenót, téli retek, hónapos retek. A nitráttartalmat befolyásoló környezeti tényezők: a termőhelyi adottságok, a talaj típusa, tápanyagtartalma, a vetésforgó, a vetés és az ültetés állománysúrúsége, a növekedés, a fejlődés körülményei, a fényviszonyok, a csapadék, a növények kora, a fertőző betegségek, a szedés és a tárolás módja (szedési érettség, a tárolás körülményei, a szedéstől a tárolásig eltelt idő és hőmérséklet). Veszélyes időszakok A növényekre jellemző nitráttartalom különböző tényezők - talajtani, agrotechnikai, időjárási stb. - hatására jelentősen változhat. A nitrátmennyiség a kedvezőtlen fény és a hőmérséklet hatására még az alacsony nitráttartalmú paradicsom és paprika esetében is rendkívül megnövekedhet. A kora tavaszi növények termésének nitráttartalma öt-tízszer nagyobb, mint a nyáron termesztetteké. Ebben szerepet játszanak a fajtatulajdonságok is, mint a növekedés típusa, amely meghatározza a levélszámot és a levélfelületet. Ezek a különbségek a téli, kora tavaszi időszakban nagyobbak, de a nyár elejére kiegyenlítődnek. A növények kora is meghatározó a nitráttartalom szempontjából. A jól táplált, fiatalabb hajtásokban mindig több lehet a nitrát, mint az idősebbekben. A saláta vagy a káposzta belső (fiatalabb) és a külső (idősebb) levelei között jelentős eltérések adódhatnak. Alapvetően eltérhet a levéllemez és a levélnyél nitráttartalma is. Az emberi szervezetbe jutó nitrát mennyisége számos tényezőtől függ. A gyermekélelmezésben nagy előszeretettel használt spenót és sóska levelében a nitrátértékek a nap különböző szakaszaiban eltérő dinamikát mutatnak. Télen, kora tavasszal és borús időben a reggeli órákban magasabb értékek mérhetők, mint a déli órákban, ez szedés, fogyasztás szempontjából fontos tudnivaló. A növények nitráttartalma gyorsan változhat, és a felhalmozódás számos tényezőtől függ, amelyek a terméshozamot és minőséget látszólag nem befolyásolják. A környezetkímélő, integrált és a vegyszermentes (bio-) termesztésben a szerves trágyák és különféle komposztok, a szerves anyagok felhasználása javasolandó. Ez nem jelenti, hogy a szerves trágyák alkalmazásakor nem kell számolni a nemkívánatos magas nitráttartalommal. Bizonyítást nyert, hogy a tápanyag-ütánpótlásra felhasznált szerves trágyákból - szakszerűtlen alkalmazás esetén - a növényekben ugyanúgy felhalmozódhat káros mennyiségű nitrát, mint a műtrágyákból. Mire figyeljünk? Az integrált és a vegyszermentes (bio-) termesztésben csak vizsgálatokon alapuló, részletes ökológiai és növényreakció figyelembevételével, helyre és növényre adaptált szaktanácsot alkalmazzunk. Jó minőségű, exportképes termékek előállításának ez az egyik alapvető feltétele. A fogyasztásra kerülő zöldségfélék nitráttartalmának ellenőrzése 1992-től meghatározó szempont lesz a nyugateurópai országok zöldségkereskedelmében. Exportlehetőségeink megtartása, esetleg bővítése érdekében szükséges a belföldi és az exportra kerülő termékek N03-tartalmának ellenőrzése. Több növényfajta esetében lehetőség nyílik az integrált és a vegyszermentes (bio-) termesztés bevezetésére. (F- n.) Napjainkban már nem számít szokatlan dolognak egy-egy állami vállalat megszűnése vagy átszervezése. Nem kerülte el a változás a Slovosivót sem, amely április elsejétől SLOVOSIVO nemesítő és magtermesztő állami vállalat néven működik tovább. A megnevezésen kívül változás történt, a vállalat felépítésében is, hiszen az eddigi alárendelt üzemek és nemesítőállomások közül több önálló állami vállalatként folytatja munkáját. Kivált a Slovosivo kötelékéből a bucsányi SELEKT kutató- és nemesítőintézet, a nagyszombati ZEAINVENT kutató- és nemesítőintézet, az ugyancsak nagyszombati SÉMÁT magtermesztő gazdaság, a nagylomnici TATRAOSIVO, valamint a kopcsányi Ezért az az elképzelésük, hogy az említett vállalatok, de bármely más üzem, szövetkezet, esetleg magángazdálkodó, akik vetőmagszaporítással foglalkoznak, egy laza szövetséget hoznak létre, amely összehangolná tevékenységüket. Tehát nem az a fontos, milyen tulajdonforma lesz az uralkodó, hanem az, hogy ne keletkezzen káosz a szaporítás terén. Ez a szövetség nem irányítaná, csupán koordinálná tagjait, nem kellene tehát attól tartani, hogy felettes szervként működne. Az egyes vállalatok, üzemek, magángazdálkodók pedig természetesen egyenrangú partnerek lennének. Mint már arról lapunkban korábban beszámoltunk, végre hazánkban is törvény született a fajA Slovosivo javaslata: Vetőmag-szaporítók laza szövetsége STÍT magtermesztő gazdaság. Ezek, csakúgy mint a Slovosivo, közvetlenül az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma irányítása alatt állnak. Továbbra is a Slovosivo fióküzeme viszont hét nemesítőállomás: a nagylomnici, a diószegi, a vágszerdahelyi, a sósszigeti, a radosnai, a lőcsei és a tőketerebesi, valamint kilenc magtermesztő állami gazdaság. Mint azt Augustin Raucina mérnöktől, a Slovosivo igazgatójától megtudtam, tevékenységi körük ezzel nem változott , legfeljebb bizonyos mértékben szűkült. Azokat az intézeteket, gazdaságokat, amelyek önálló vállalatként akarnak ezentúl működni, nem tartóztatták, hiszen a demonopolizáció ezen a téren is teljesen természetes folyamat. Egyvalami mégis aggasztja az igazgatót: ha ezek a vállalatok minden koordináció nélkül végzik majd a magszaporítást, könnyen előfordulhat, hogy egyes fajtákból - amelyek szaporítása igénytelenebb, olcsóbb -túlkínálat lesz a piacon, míg más fajtákat senki sem szaporít majd. ták védelméről. Ez azt jelenti, hogy a fajta tulajdonosának beleegyezése nélkül senki sem termesztheti azt. Ehhez minél előbb hozzá kell szokniuk a termelőknek, mert a jogtalan fajtahasználatért akár félmillió korona büntetés is kiszabható. A licencdíjakból befolyt összeg némileg javítja a nemesítőállomások gazdasági mérlegét, az viszont gyakorlatilag szinte lehetetlen, hogy önellátóak legyenek. Ez nemcsak hazánkban van így, a fejlett nyugati országokban is támogatásban részesül a nemesítés. Ezért a Slovosivo az idén is igényelte a nemesítőállomások számára az állami dotációt, mintegy 45 millió korona értékben, amelynek 60-65 százalékát valószínűleg meg is kapja. A vetőmagtermesztő állami gazdaságoknak viszont önerőből kell gazdálkodniuk. Ugyanúgy a Slovosivo központi apparátusának, amely hazai és külföldi kereskedelmi tevékenységből, különféle szolgáltatások nyújtásából kívánja megteremteni a fennmaradásához szükséges összeget. KRASZNICA MELITTA süllyesztenek a hajtás bőre alá. A tojásokból a lárvák körülbelül 10 nap múlva kelnek ki. A hajtáson lefelé haladva rágnak, miközben ürüléküket maguk mögött hagyják a járatban. A lábatlan lárva teste sárgásfehér, feje barna, testhoszsza kifejlődve 8-10 mm. Fejlődése nagyon lassú, és általában augusztusig tart. Ekkor a járatban bábkamrát készít és áttelel. Csak tavasszal bábozódik, és két hét múlva (általában május elején) jelennek meg az imágók. A hajtáshervasztó darázsnak tehát évente csak egy nemzedéke fejlődik. Kártétele ugyan feltűnő, de gazdaságilag nem jelentős, mert a károsított hajtások az épen maradt rügyekből kihajtva tovább fejHajtáshervasztó darázs Májusban a kertészkedők gyakran érdeklődnek a növényvédelmi tanácsadóban a fiatal körte vagy almahajtások hervadásának okairól. Az eléggé feltűnő hervadás okozói a hajtáshervasztó darázs (Janus compressus) nőstényei, amelyek az 5-10 cm hosszúságú hajtásokba rakják tojásaikat. Tojásrakáskor érdekes módon 15-30 szúrásnyomot hagynak a hajtáson, mégis csak egy tojást lödnek. Ezért általában nem szükséges ellene vegyszerekkel védekezni. Elegendő az elhervadt hajtásvégeket levágni és megsemmisíteni. Kivételes esetben két kezeléssel (a fák elvirágzása i^tán és két hét múlva) megelőzhető a kártétel. A permetezésre Metationt (0,2 százalékos) vagy Anthiot (0,15 százalékos) használhatunk. MATLÁK GYÖRGY
